udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. január 18.

1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2003. szeptember 17.

Júliusban a központi statisztikai hivatal közzétette a 2002-es népszámlálás végleges népesedési és lakásadatait, egyelőre CD-n. A végleges adatok alig különböznek a 2002 nyarán közzétett ideiglenes adatoktól. Így pl. Maros megye lakosságát az ideiglenes adatok 579.862 főben közölték, míg a végleges eredmények szerint 580.851 lakója van megyénknek. A különbség +989 fő. Románia lakossága 2002-ben 21.680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22.810.035-te1, ami 1.129.061-gyes csökkenést jelent. Az összlakosság 6,6%, tehát 1.431.807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, szemben az 1992-es évvel, amikor a lakosság 7,03%-a, tehát 1.603.923 volt a magyarok száma. Ez számszerűen 187.296 személlyel kevesebbet jelent. A magyar lakosság döntő többsége a 16 erdélyi megyében él, az Erdélyen kívüli magyarok száma csupán 15.680. A közelmúltban a csíkszeredai Pro Print Kiadó és a budapesti Teleki Alapítvány gondozásában, Varga E. Árpád szerkesztésében 6 kötetben monumentális demográfiai munka jelent meg: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1869-1992 címmel. Ennek alapján, nyomon lehet követni Erdély valamennyi településének etnikai és felekezeti adatait az elmúlt 150 évben. Hasznos lenne egy hetedik kötet kiadása a 2002-es adatokkal. Az alacsony példányszám miatt (500) kevesen ismerik a kiadványt és Jakabffy Elemér 1923-ban megjelent hasonló művét tartják irányadónak. A 2002-es népszámlálás adatait régiónként összesítették. Már az előzetes eredmények 2002-es közzétételekor itt és Magyarországon is többen kétségüket fejezték ki a magyarok számával kapcsolatban, szinte mindenki sokkal nagyobb számra gondolt. Ha az anyanyelvi adatokat hasonlítjuk össze az etnikai adatokkal, kitűnik, hogy az 1.421.807 magyar nemzetiségűnek vallott személyből csak 1.397.906 magyar anyanyelvű, viszont 1.443.970 magyar anyanyelvű polgára van az országnak. Tehát 33.901 magyar nemzetiségűnek nem magyar az anyanyelve. Ugyanakkor 13.852 román nemzetiségűnek magyar az anyanyelve. Hasonlóan magyar anyanyelvű 23.950 cigány, 6.430 német, 630 zsidó, 307 csángó stb. Csángónak vallotta magát 1.266 személy, amiből 910 román és 305 magyar anyanyelvű, a többi cigány anyanyelvű. A népszámlálás adatai szerint Romániának 535.140 cigány nemzetiségű polgára van, amiből 235.346 cigány anyanyelvű, tehát kevesebb mint a fele. Madalin Voicu parlamenti képviselő szerint csak Bukarestben félmillió cigány él. A németek száma 2002-re, 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5.785-re. A lakosság döntő többsége ortodox, a görög katolikusok 191.556-an vannak. A második legnagyobb létszámú egyház a római katolikus: 1.026.429 hívővel, amiből 734.748 Erdélyben él. A Kárpátokon túli régiókban 235.500 római katolikus van, ezek zöme az északkeleti régióban él. E régióban találhatók a következő megyék: Bacau, Botosani, Iasi, Neamti, Suceava, Vaslui. Itt vannak tehát a román nemzetiségű római katolikus csángók! A reformátusok száma 701.077, míg a másik magyar felekezet, az unitárius 66.944 lelket számlál. A vallási táblázatok nem tartalmaznak etnikai felosztást, ezért a román és magyar tagozatokkal is rendelkező neoprotestáns egyházak nemzetiség szerinti megoszlását csak becsülni lehet. A baptista egyház 126.639 hívőt számlál, amiből a többség, 104.976 Erdélyben él. Figyelembe véve a magyarság 19,6 %-os arányát, számuk 20.000 tehető. A pünkösdisták 324.462 lelket számolnak, megoszlásuk eléggé arányos az egész ország területén, Erdélyben többségük az északnyugati régióban él: 106.959. A pünkösdista magyarok száma 30.000-re becsülhető. Az adventisták száma 93.670, megoszlásuk az ország területén talán a legarányosabb, magyar híveik száma nem lehet 10.000-nél több. Összesítve a "magyar egyházak" adatait (római katolikus, református, unitárius és neoprotestáns) 1.452.769 számot kapunk. Ebből ki kellene vonni az Erdélyben élő román nemzetiségű római katolikusok számát, akikről semmi adat nem áll rendelkezésre. Tehát a nemzetiségi adatok és a vallási adatok összehasonlítása nagyon kis mértékben térhet el egymástól. A magyarság arányszáma Erdélyben 1850/1869-ben 23,49%, 1992-ben 20,67%, 2002-ben 19,6 %. Most csökkent először 20% alá. A legstabilabb magyar lakossága Szilágy megyének van, végig 20% felett. A legalacsonyabb a magyarság száma Krassó-Szörény megyében, 1,74%. A románok túlsúlya Erdélyben nem mai keletű, hiszen már a XVIII. sz. többségbe kerültek. Az 1514-es Dózsa-felkelést követő Werbőczy István nevével fémjelzett törvénykezés alkalmával az is elhangzott, hogy ki kell irtani a dölyfös magyar parasztot és helyette az urát süvegelő oláh parasztot kell betelepíteni. /Kádár Lajos: Népszámlálás 2002. Tovább fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2005. szeptember 10.

Siralmas állapotban van sok iskolaépület. Segesvár szomszédságában, Erked faluban a gyermekek otthonról visznek széket az iskolába. 2000-ben Hajdu Gábor akkori egészségügyi miniszter fellépett azért, hogy a veszélyes iskolák ne nyithassák meg kapuikat. Emellett szólt, hogy országos szinten 200 iskolaépületben nem volt megfelelő fűtés, 1200-ban nincs vezetékes víz, megfelelő szeméttároló, 4300 iskola tantermeiben pedig penészesek a falak. Hajdu Gábor igazát támasztotta alá, hogy 2001-ben a Vaslui megyei Negresti falu óvodájának, 2002-ben a Botosani megyei Mesteacan elemi iskolájának, 2004-ben a bukaresti 3-as számú általános iskola tantermének mennyezete leszakadt, ez utóbbi öt gyermeket sebesített meg. A román sajtó legutóbbi, 2005. január 14-én közzétett felmérése szerint az országban mintegy ezer olyan iskola működött törvényen kívül, amelyben a legszükségesebb higiéniai feltételek is hiányoztak, vagy az épület állaga veszélyt jelentett gyermekek és pedagógusok testi épségére. Itt az új tanév, az új művelődési miniszter bejelentette a bukaresti hatalmas ortodox székesegyház építési munkálatainak megkezdését, miután Marosvásárhelyen, Pascani-ban, Marosfőn, Gyimesben és Torockón befejezték az ortodox kolostorok építését. Az elmúlt hetek árvizei csupán Hargita megyében ezermilliárd lej kárt okoztak, a kormány előzőleg ugyanennyit utalt ki ortodox templomok építésére, ebből 20 ezer dollárt a Kovászna megyei Sepsililyén 30 ortodox híve számára, miközben Gyergyó vidékén kétezer katolikusra jut egy templom, noha ők is ugyanolyan adófizetői az államnak, mint ortodox polgártársaik. /Barabás István: Foltos szeptember. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

2006. augusztus 30.

Románia még csak készül az uniós csatlakozásra, de négymillió romániai munkás már ma is az EU-ban dolgozik, ami egyes szakmákban munkaerőhiányhoz vezet az anyaországban. Június végén a romániai munkanélküliségi ráta 5,3 százalékra csökkent, míg tavaly decemberben még 5,9 százalék volt. Júniusban az alkalmazottak száma meghaladta a 4,6 milliót. Ennyi munkavállaló azonban nem képes eltartani a mintegy 21 millió román állampolgárt. A román munkavállalók jelentős része külföldön dolgozik. A feketén dolgozó románok becsült számát összeadva, az eredmény a négymilliót is meghaladja. (Olaszországban 800–900, Spanyolországban 600–700 ezer, Görögországban 700 ezer, Németországban 400 ezer, Ausztriában 200 ezer, Izraelben 300–400 ezer). A külföldön dolgozók által hazautalt összeg tavaly 3,6 milliárd euróra rúgott, szemben az előző évi 2,8 milliárddal. A nyaranta hazalátogató „stranierik” (ahogy manapság a vendégmunkásokat Romániában olasz szóval nevezik) tavaly 8,9 milliárd eurót váltottak be lejre, hogy abból a család szükségleteit fedezzék, és készülő lakásaikat, üdülőiket tovább építsék. A Romániába érkező külföldi befektetők már alig találnak szakképzett munkaerőt. A munkaerőhiánynak jó hatása van az itthon maradottak béreire, amelyek szinte folyamatosan növekszenek. A hazai fizetség persze még messze nem éri el a nyugati szintet. A romániai munkanélküliség nem egyenletes. Temes megyében, az ország egyik legfejlettebb régiójában mindössze 2,2 százalékos, miközben a székelyföldi Hargita megyében kilenc, a moldvai Vaslui megyében pedig a tíz százalékot is elérte. Székelyföldnek jelentős a gazdasági és nyers anyag-potenciálja, Hargita és Kovászna megyét a magyarországi befektetők azonban nem rohanták meg. Az egyik külföldi cég, amely a csángóföldi Bákóban telepedett le, Kínából hozott nemrég 1100 varrónőt. A kínaiak már minden nagyvárosban megvetették a lábukat, de Bukarestben vannak talán a legtöbben. A bánsági termőföldek 70 százaléka már olaszok kezén van. /Tibori Szabó Zoltán: A román dolgozók már beléptek az Unióba. Sok milliárd eurót visznek haza külföldről a „stranierik”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2006. december 15.

Magyarország újabb romániai konzulátust létesített: december 14-én Iasi-ban avatták fel a legújabb diplomáciai képviseletet. Az Adrian Christescu marosvásárhelyi üzletember által vezetett konzulátuson nem adnak ki vízumot, szerepe inkább reprezentatív. A budapesti kormány képviseletét a konzulátus Vrancea, Iasi és Vaslui megye térségében fogja ellátni. A iasi-i konzulátus Magyarország negyedik diplomáciai képviselete Romániában. Az előző hármat Kolozsváron, Csíkszeredában és Konstancán nyitották meg. /Farcádi Botond: Magyar konzulátust avattak Iasi-ban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

2008. május 31.

Az országos munkanélküliségi listán Háromszék hátulról a harmadik helyre süllyedt, ilyen eddig még nem volt. Az országos munkanélküliségi arány 3,9 százalék, az állástalanok száma legnagyobb Vaslui megyében (8,8 százalék), ezt a térséget követi Mehedinti (8,5), és jön Kovászna megye 7,5 százalékos munkanélküliségi rátával. /Mózes László: Háromszék hátulról a harmadik (Munkanélküliség) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

2009. augusztus 4.

Bihar megyébe, az 1920-ban vagy az 1946-ban hivatalosan is megvont határ sávjában álló romániai magyar falvakba nagyarányú román beköltözés folyik, éppen úgy Nagyváradról, mint Vaslui megyéből – panaszkodott a Duna tévé. A Duna tévé arról is tudósít, hogy a magyarországi falvakba, akár közel Szlovákiához, akár Békésbe és Hajdú-Biharba vagy Szabolcs-Szatmárba is folyik a beköltözés, szintén a román és szlovák házvásárlások révén. Ezen sopánkodni botorság, írta Sebestyén Mihály történész. Amikor a határsáv román és csehszlovák oldali magyartalanítása állampolitika volt, azt a korabeli nyomtatott sajtóban, valamint a parlamentben gyakorta szóvá tették. A sajtó a kommunizmus alatt hallgatott e népmozgalomról, internacionalista módon a magyar oldal is hallgatott, közben folyt az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatása. Azután 1990-ben ez leállt. Mert az előző korszak nagyon sikeres volt. Jól tudták az elvtársak, megy az már magától. Megindult a trianoni határon inneni és túli magyar lakosság kihúzódása nyugatra, Budapestre New Yorkba vagy Ausztriába. Jelenleg a magyar lakosság önként adja el házait a jobban fizető románnak, szlováknak. Aki hajlandó az ő falujába, házába, hazájába betelepedni. /Sebestyén Mihály: Aki adja – és aki veszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2009. december 8.

Húsz megyét nyert meg Basescu jelenlegi államelnök, huszonegyet és Bukarestet Mircea Geoana. Akárcsak az első fordulóban, most is Erdélyben és a Bánságban kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztásokon a jelenlegi államfő, akinek a székelyföldi voksok többségét is sikerült elnyernie. Traian Basescut az ellenjelöltjénél többen támogatták a gazdaságilag fejlett, Erdélyen kívüli megyékben (Prahova, Ilfov, Konstanca) is. Basescu államfő Arad (63,2 százalék), Kolozs (62,77), Szeben (61,11) és Fehér (60,22) megyékben kapta a legtöbb szavazatot. A szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoana támogatottsága Vaslui (59,99), Hunyad (59,81), Arges (58,83) és Teleorman (58,80) megyében volt a legmagasabb. Basescu szavazattöbbséget szerzett a magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében a második fordulóban is. Annak ellenére, hogy az RMDSZ csatlakozott a Klaus Johannis nagyszebeni polgármester-kormányfőjelölt mögé felsorakozó koalícióhoz, és arra kérte tagságát és szimpatizánsait, hogy Mircea Goanára szavazzak. Végül Traian Basescu Hargita megyében a szavazatok 56,4, Kovászna megyében pedig az 59,8 százalékát szerezte meg. Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának elnöke szerint a romániai magyarság alacsony részvétele azzal magyarázható, hogy sem Geoanának, sem pedig Basescunak nem volt a magyarságot megszólító, tematikus kampánya. Kovászna megyében Traian Basescu több mint 13 ezer szavazattal kapott többet ellenjelöltjénél. Háromszéken rendkívül alacsony volt a választási részvétel. A háromszéki RMDSZ elnöke, Tamás Sándor ezt azzal magyarázta, hogy a magyarok számára nem volt közvetlen tétje ennek a választásnak. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ javaslata ellenére a háromszékiek többsége Traian Basescura szavazott. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Erdély Traian Basescura szavazott. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998