udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. augusztus 8.

Atyha faluba látogatott az újságíró, ahol már nem él Kerestély Gyula bácsi a népi költő, aki nem érhette meg verseinek magyarországi kiadását. Elköltözött másvilágra Vinceffy Ilonka néni is, akinek varrottasait budapesti kiállításon is megcsodálhatták. Évek óta nincs autóbuszjárat a faluba. A gyermekek gyalog járnak be az öt kilométerre eső korondi iskolába. A falufelelős, Hadnagy Albert reménykedik: ősztől a korondi Csavargó magánbuszos ígérete szerint járatot indít Atyhára. Az anyaországi testvértelepülés, Veresegyháza önkormányzata pedig segítséget nyújt az útépítéshez. /Kristó Tibor: Atyha, a fellegekig nyúló falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

2004. április 5.

Ápr. 2-án és 3-án Csíkszereda közel 200 nem hivatásos szavaló és prózamondó versenyzett. Az ország magyarlakta megyéiből jelentkező szavalók közül választották ki a 18 továbbjutót, akik a Veresegyházán 14. alkalommal sorra kerülő döntő szakaszon vehetnek részt az Anyám fekete rózsa szavalóversenyen. /Kristó Tibor: Anyám fekete rózsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2004. május 21.

A napokban ért véget Veresegyházán az Anyám fekete rózsa elnevezésű nemzetközi szavalóverseny. A Magyar Versmondásért Alapítvány nagydíját a Kalotaszeget és Erdélyt képviselő László Lilla nyerte el. /Anyám fekete rózsa – vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2004. augusztus 6.

A Hargita Megyei Kulturális Központ és az „Anyám fekete rózsa” Közhasznú Alapítvány immár negyedik éve szervezte meg az egész Kárpát-medencére kiterjedő vers- és prózamondó találkozót, nem hivatásos versmondók számára. A versenyen négy korosztály (gyermek, ifjúsági, felnőtt és szépkor) indult. Az idén a romániai elődöntőre 193-an jelentkeztek, és közülük 18-an jutottak el a döntőbe Veresegyházára – Magyarországra. A négy év tapasztalata azt bizonyítja, hogy szakszerűen foglalkozni kell a versmondók felkészítésével, ezért a Hargita Megyei Kulturális Központ júliusban szavalótábort szervezett Szentegyházán. Az oktatók magyarországi meghívottak voltak, hozzájuk csatlakozott Budaházi Attila, a Csíki Játékszín dramaturgja. Budaházi Attila vállalta, hogy szeptembertől, havi egy alkalommal műhelymunkán foglalkozik a versmondókkal. /Zsehránszky István: Nem levágni, hanem növelni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2005. április 16.

Sepsiszentgyörgyön van a közel ezerháromszáz kötetes Shakespeare-könyvtár, ahol hat nyelven található meg a teljes életmű. A könyvtár létesítőjét, a Shakespeare Alapítvány létrehozóját és irányítóját, dr. Nagy Attilát a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai sorába fogadta. Őt Mészöly Dezső Kossuth-díjas költő, műfordító, a Magyar Shakespeare Társaság alelnöke javasolta a tagságra. Mészöly Dezső volt dr. Nagy Attila könyveinek első lektora, és ő írta az előszót három munkájához; az 1988-ban elkészített Kalandozások Shakespeare idő-univerzumában kézirathoz, a 2001-ben megjelent Ezerszer az évezred emberéről, majd a 2002-ben kiadott Shakespeare varázsköpenye alatt című könyveihez. Utóbbi két munkáját angol nyelven is kinyomtatták. Tizenhét ország több neves Shakespeare-kutatója kereste fel Sepsiszentgyörgyöt a Nagy Attila által szervezett nemzetközi találkozók alkalmával. A Nagy Shakespeare Kert, Shakespeare Nagy Magyar Kertje, illetve A Világirodalom Nagy Kertje nevet viselő tervei nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. Jelenleg a Debrecenben elkészített 2010, Európa fővárosa pályázati dokumentációnak része az egyik terve, a másikat pedig, a Nagy Shakespeare Kertet a Budapest melletti Veresegyházon tervezik megvalósítani. Dr. Nagy Attila reménykedik abban, hogy Sepsiszentgyörgyön megvalósul idővel a Háromszéki Híres Személyiségek Kertje, melyet ő javasolt. /Fekete Réka: Shakespeare bűvöletében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2005. május 6.

Április 28-30. között zajlott a Budapest melletti Veresegyházon a XV. Anyám fekete rózsa elnevezésű vers- és prózamondó verseny. A háromfordulós vetélkedő döntőjébe 87 versenyző jutott, Erdélyből 14-en. Közülük gyermek kategóriában első lett a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia, második Szebeni Hunor Csíkszenttamásról. Az ifjúsági korcsoportban a sepsiszentgyörgyi Balogh Attila, a felnőttek közül a zetelaki Gagyi Ella és a csíkszeredai Turós Eszter különdíjat érdemelt. A szépkorúak korcsoportjában harmadik helyre került a nagybányai Asztalos Gábor, és első díjjal tért haza Kiskend közismert versmondója: Rüsz Károly. /B. D.: „Szívem a szíveddel lüktetett”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2005. május 17.

Kiskenden május 15-én felavatták az egészségügyi központot, melyet svájci és holland segítséggel sikerült megvalósítani. Pál András kiskendi református lelkész, a Providentia Alapítvány elnöke ott bábáskodott a központ születésénél. Rüsz Károly részt vállalt egyházi és kulturális rendezvények megszervezésében, kórustagként, színjátszóként és versmondóként támogatta a magyar kultúrát, önálló versműsorával szerepelt már a megye számos településén. A közösségért tett munkájáért átvehette a község díszpolgári címét. Nemrég tért haza az Anyám fekete rózsa nevet viselő, Veresegyházon megszervezett nemzetközi versmondó versenyről, ahol a tavalyi második, a tavalyelőtti első díj után ismét első helyen végzett. A Petőfi Sándor Kultúrotthonban a Vadrózsa csoport fellépésével zárult az ünnepség. /Mészely Réka: Egészségügyi központot avattak Kiskenden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2006. május 17.

Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2009. május 12.

Április 4-én tartották az erdélyi elődöntőt Erdőszentgyörgyön, tizenketten jutottak ki a Veresegyházán immár 19. alkalommal szervezett vers- és prózamondó versenyre, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül: Anyám fekete rózsa. Május első három napján zajlott a döntő, fővédnökei Markó Béla és Hiller István voltak. A versünnepet dr. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla lírai esszéjét olvasta fel. A gálán felléptek a legjobbnak bizonyult versmondók, köztük néhányan Erdélyből is: Ambrus Mónika Szentegyházáról, a harmadik díjas Madaras Beáta Szovátáról, a különdíjat nyert Győri Réka Székelykeresztúrról (mindhárman ifjúsági kategóriában szerepeltek), valamint a szépkorúak között idén is első díjas Rüsz Károly Kiskendről. Karcsi bácsi visszatérő vendége a veresegyházi vetélkedőknek: ez idáig négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. /Bölöni Domokos: A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2009. augusztus 11.

Meghalt Rüsz Károly népművelő, közösségszervező, versmondó (1937. ápr. 27 – 2009. augusztus 7.), hosszú szenvedést követően. Temetése augusztus 9-én volt a nagykendi református temetőben. Megszerezte az egészségügyi asszisztensi oklevelet. 1962-től szolgálta az egymással vetélkedő két összenőtt szülő-település, Nagykend és Kiskend népét, rászoruló betegeit. Eközben élete nagy szenvedélye a költészet és a versmondás volt. Rüsz Károlyék hozták létre, a református egyházközség támogatásával, a nagykendi kis falumúzeumot. 1995-ben népkönyvtárat létesítettek. Nagy elődje a drága emlékezetű György Dénes szavalóművész volt (1887. jan. 9 – 1983. augusztus 8.). A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka rendszeres résztvevője volt a rendezvényeknek. A Veresegyházán szervezett vers- és prózamondó versenyen, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül (Anyám fekete rózsa), a szépkorúak között gyakran Rüsz Károly volt a kitüntetett. Visszatérő vendége a vetélkedőknek: négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. Amikor megismerte, az volt az érzése, hogy örök időktől barátok, írta Bölöni Domokos. Rüsz Károly saját költségén bonyolította benevezéseit. Banner Zoltán előadóművész szerint Rüsz Károly „már-már hivatásos a műkedvelők között”. /Bölöni Domokos: „Ejtőernyőt nyit a vadkapor” (Rüsz Károly emlékére). = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998