udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. június 5.

A trianoni békeszerződés 87. évfordulóján, június 4-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek megemlékezést. Az elcsatolt területeken a magyar emlékeket megpróbálták megsemmisíteni. Felrobbantották, vonattal húzatták el, kalapáccsal verték szét, megrongálták, megcsonkították, eltüntették azokat a szobrokat, millenniumi, egyházi emlékműveket, amelyek a hajdani Magyarországra emlékeztettek Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben. Ez lett az érsekújvári Czuczor Gergely-, a rimaszombati Tompa Mihály-, a pozsonyi Mária Terézia-, az eperjesi Szentháromság-, a nagybecskereki Kiss Ernő-, a munkácsi emlékoszlop, a brassói Millenniumi emlékmű, a kolozsvári Rákóczi-emlékmű, a nagykárolyi Kossuth-szobor, a nagyenyedi kuruc emlékmű, a piski Bem-szobor és mások sorsa. Marosvásárhely főterén három szobrot döntöttek le egyetlen éjszaka, az egész alakos Kossuth- és Bem- valamint a II. Rákóczi Ferenc-mellszobrot. Az eltüntetett, megrongált, szerencsés esetben visszaállított szobroknak, emlékműveknek állít mementót a Marosvásárhelyen megnyílt kiállítás, amely Fodor András képeslapjaiból álló gyűjtemény alapján készült fénymásolatokból áll. A megnyitón a Trianon című filmet vetítették, június 4-én pedig Hajdú Zoltán és Kálmán Attila történelemtanárok tartottak előadást a versailles-i békerendszerről. /(b. gy.): Szobrok emléke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2009. június 4.

1920. június 4-én Párizsban, a versailles-i kastély parkjában álló Nagy-Trianon palota dísztermében írta alá a magyar kormányküldöttség az első világháborút lezáró és egyben a történelmi Magyarország megszűnését is jelentő békeszerződést. Az ország területe 283 ezerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakosainak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Magyarország számára ezzel jogilag is véget ért a háború, amely más országoktól eltérően nem 1918 őszéig, hanem 1920 márciusáig tartott, amikor a románok kivonultak a Tiszántúlról. A békediktátum 89. évfordulója alkalmából június 4-én Trianon-napot tart a Duna Televízió. A Duna Televízió Rendhagyó történelemórái Trianonnak az erdélyi magyarságra gyakorolt hatásával és a békeszerződés következményeivel foglalkoznak, a Mindentudás egyetemében pedig John Lukacs tart előadást Állam, nemzet, nép címmel. Kaposvár városa egy memorandum megfogalmazására készült június 4-ére, amely arra kívánja buzdítani a magyar történészeket és politikusokat, hogy a történelmi múlton való siránkozás helyett inkább – határon innen és túl – lépjenek előbbre a nemzet érdekében. A jelenlévők, történészek és civilek által megfogalmazott memorandumot cselekvési tervként szánják a politikusoknak. Délután 17. 30-kor, a békeszerződés aláírásának pillanatában élőben kapcsolnak Kaposvár főterére, ahol a város összes harangja egyszerre kondul meg, hogy így emlékeztessen minden magyart a 89 évvel ezelőtti eseményekre. Majd megemlékező beszédet mond Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke, és határon túli, valamint anyaországi fiatalok idézik fel a trianoni történteket zenés, verses műsor keretében. Ezen a napon minden híradásban (Híradó, Közbeszéd és Térkép) a trianoni békeszerződés nehézségeiről, a legendákról és a valóságról lesz szó, emellett izgalmas, a trianoni békediktátumot több oldalról bemutató dokumentum- és riportfilmekkel is várják a nézőket. /Trianon-nap a Duna Televízióban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2009. szeptember 1.

Egy dologban túlnyomó többséggel minden magyar – ideológiai hovatartozásától függetlenül – egyetértett, és egyetért ma is: abban, hogy 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban született békeszerződések súlyos csapást mértek a magyarságra, amely a nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Nos, Bauer Tamás nem ezek közé a magyarok közé tartozik. A Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, egykori országgyűlési képviselő azt állította, hogy „ideje szakítani azzal a nézettel, hogy Trianonban súlyos igazságtalanság történt”. Bauer Tamás a jobbikos Vona Gábor (micsoda páros!) ama korábbi felvetése alapján fogalmazta meg állítását, miszerint kialakulhat még olyan történelmi szituáció, hogy közös megegyezéssel minden magyar újra egy hazában élhetne. Amelyet Bauer nem támogatna, hiszen akkor nem magyarok milliói kerülnének kisebbségi helyzetbe, ami eszmefuttatása szerint nagyobb tragédia lenne annál, hogy 89 évvel ezelőtt történetesen magyarok milliói fölött húzták el az országhatárt. /Rostás Szabolcs: Éljen Trianon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2009. november 18.

Szakály Sándor budapesti történész, az MTA doktora volt a vendége a Korunk Akadémia Történelem és emlékezet című rendezvénysorozatának. A Kolozsvár Társaság székhelyén lezajlott eseményen Szakály Sándor Magyarország a második világháborúban való részvételéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a második világháború legfőbb oka a versailles-i békerendszer szülte revíziós mentalitás és gazdasági állapotok, valamint az emiatt kialakult politikai szélsőségek és ideológiák térhódítása. Éles párhuzamot vont a Trianon-szindrómában szenvedő Magyarország és a Mussolini-féle Olaszország között, az első világháború két fő elszenvedőjének nevezve őket. Kiemelte a húszas évek diplomáciai próbálkozásait és a nyugati államok ilyen téren tanúsított passzivitását, valamint a majdani háború kirobbanásának okaként említette a Magyarország körüli államok revíziós politikájától félő szövetségeseit. A nyugati államok közül sokan – különösen Nagy-Britannia – hajlottak a versailles-i békerendszer újraértelmezésére. Ezt tanúsítja az első bécsi döntés legitimitása és hivatalos elismerése. /T. Szabó Csaba: „Állandó béke és örök barátság” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998