udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1997. május 16.

Adrian Severin román külügyminiszter Jugoszláviába utazott, máj. 16-án Versecen tárgyalt Milan Milutinovics külügyminiszterrel, majd aláírták a két külügyminisztérium közötti együttműködésről szóló egyezményt. Pontosan egy évvel ezelőtt, 1996. máj. 16-án írták alá Belgrádban a román-jugoszláv alapszerződést. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 17. 16. p./

2000. április 21.

A Román Ortodox Egyház 1885-ben különvált és 1925-ben Román Pátriárka néven megszervezett egyház 1999. évi statisztikai adatai a következők. A Román Pátriárka öt metropolitát, 10 érsekséget és 13 püspökséget foglal magába, melyek összesen 143 esperességet jelentenek 13.279 parókiával és filiával, s ezekben 9.436 lelkész és 115 diakónus szolgál. Románia határain túl és a diaszpórában a Román Pátriárka joghatósága alatt két metropolita /Besszarábia metropolitája, valamint Németország és Közép-Európa ortodox metropolitája/, két érsekség /Nyugat-Európa Román Ortodox Érseksége, valamint Amerika és Kanada Román Ortodox Érseksége/ és két püspökség /a Gyula székhelyű magyarországi és a Versec székhelyű jugoszláviai/ működik. A Román Pátriárka területén 401 kolostor, 130 remetekolostor és 9 fiókkolostor található 2483 szerzetessel és 4123 szerzetesnővel. - Az egyetemeken ortodox teológiai oktatás 15 teológiai fakultáson működik /ugyanennyi városban/ nyolc szakkal, összesen 8029 hallgatóval, közülük 3500 a lelkészi teológián tanul. A bukaresti, nagyszebeni, iasi-i, kolozsvári és nagyváradi teológiai fakultáson 187-en végzik tanulmányaikat. - A liturgikus és vallási életet 12933 parókusi és filiális hajlék szolgálja /ebből 105-öt 1999-ben adtak át. A Román Ortodox Egyház öt központi folyóirattal, 37 egyházkerületi és parókiai folyóirattal rendelkezik. Az egyháznak 118 múzeumi művészeti gyűjteménye van. /A Román Ortodox Egyház 1999-ben. = Partiumi Közlöny (Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad), 2000. ápr. 21./

2002. július 18.

Székely László Temesvár első városi főépítésze volt, 1903-tól. Tökéletesen megfelelt az elvárásoknak. Rendkívül gazdag az életműve, az általa tervezett épületek ma is meghatározó elemei a városképnek. Főműve a temesvári Piarista Főgimnázium épületegyüttese. Ma a Temesvári Műszaki Egyetem használja, egyik szárnyában pedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceum működik. Székely László más városokból is kapott megbízásokat. Szülővárosa, Nagyszalonta őt kérte fel a Városháza és az Állami Főgimnázium korszerű épületeinek megtervezésére, de vannak Székely László-épületek Versecen és Nagybecskereken, Gyulán, az ő munkája a folyai kastély és a vingai községháza. Az 1877. augusztus 3-án született műépítész születési évfordulójára háromnyelvű album készül. A könyv 120 oldalán színes felvételek lesznek a művész reprezentatív épületeiről, amelyet 23 oldalnyi tanulmány egészít ki. Az album felelős kiadója Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a tanulmányíró Szekernyés János helytörténész és műkritikus. A könyvben szereplő szövegek magyar, román és angol nyelven olvashatók. Halála kerek évfordulójára, 2004-re pedig köztéri mellszobrának felállítását tervezik. /Szekernyés Irén: Háromnyelvű album Székely László születésének 125. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2003. szeptember 21.

Szeptember első hetében Roos Márton temesvári megyéspüspök lelkipásztorok egy csoportjának kíséretében a nagybecskereki (Szerbia) egyházmegye vendége volt. Az ott töltött napok tovább mélyítették a két testvéregyházmegye között fennálló baráti kapcsolatot. Szeptember 14-én újabb látogatásra került sor. Böcskei László általános helynök a Versec mellett emelkedő Kálvária-hegyi Szent Kereszt kápolnában mutatott be ünnepi szentmisét a kápolna búcsúja alkalmából. /Verseci látogatás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./

1998. szeptember 5.

Halaváts Gyula /Zséna, 1853. július 7. – Budapest, 1926. július 29./ a Bánság geográfusa. Első munkájában kutatta Krassó-Szörény megye földtanát (1880), majd Fehértemplom vidékét (1882), Oravicabánya vidékét (1884), Versec környékét (1885). Ezután következett Dognácska és környékének kutatása (1887, 1888), majd Boksánbánya vidéke (1889), Kölnig Szócsán, Nagyzorlenc területe (1893), Resicabánya (1893), majd Buziás területe (1898). Az Erdélyi-medence tektonikája zárja be bánsági és erdélyi kutatásait (1913). A háború befejezése után az Alföld geológiájával foglalkozott, főleg annak Duna–Tisza közötti részével. Megjelentek cikkei az Archaeológiai Értesítőben is. A háború után a Földtani Intézet elárvult könyvtárát hozta rendbe és vezette haláláig. /Dr. Mészáros Miklós: Halaváts Gyula, a Bánság földtanának kutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2004. augusztus 31.

Ion Iliescu államfő Belgrádba látogatott. Románia hamarosan új konzulátust nyit a szerbiai Versecben a vízumkiadások gyorsítása és a szerbiai vlahok helyzetének megkönnyítése érdekében. Ez hangzott el Belgrádban Ion Iliescu és Szvetozar Marovics, Szerbia-Montenegró elnöke közötti augusztus 31-i megbeszélésen. Románia július elsejétől vízumkényszert vezetett be Szerbia-Montenegróval szemben; ezzel kapcsolatban Iliescu sietett megnyugtatni Marovicsot, hogy a két ország szakértői tárgyalásai nyomán sikerült megegyezni az okmányok kiadásának egyszerűsítéséről. /Cs. P. T.: A vízumkérdés a „fájó pont” . = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2005. november 12.

A temesvári Aprilia Print Kiadó Szabolcska Mihály halálának 75. évfordulójára jelentette meg a Szekernyés János által szerkesztett és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által kiadott kötetet, amely a már-már elfeledett vagy kitagadott Szabolcskát visszaidézni hivatott egyetemes magyar, erdélyi, illetve bánsági magyar irodalomba. Szabolcska Ady megjelenése után Ady-paródiát írt, erre Ady Üzenet Költőcske Mihálynak című versével replikázott, illetve Karinthy Egyszerűség című paródiája is megjelent. Ezért lett Szabolcskából megbélyegzett költő. A most megjelent könyvből megismerhető személyében a szórványlelkész is, aki rendszeresen kijárt szolgálni Versecre, Fehértemplomra, Oravicabányára, Vingára s közben megépíttette azt a bérpalotát, amely ma is életben tartja az egyházközséget. /Makay Botond: “Az igaz élet a legszebb imádság” Szabolcskától – Szabolcskáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2005. december 3.

A legutóbbi tanácsülésen Lugos önkormányzati képviselőtestülete megszavazta, hogy testvértelepülési kapcsolatba lépjenek a vajdasági Verseccel – tájékoztatott Pozsár József alpolgármester. A két polgármesteri hivatal idén ősszel már megtette a szükséges lépéseket. A testvérvárosi együttműködést december 3-án írják alá a lugosi városházán. Lugosnak Szekszárd is testvértelepülése. Újszentes községnek már két testvértelepülése van. Az első Szentes volt, ahonnan már az 1989. decembere után megindultak ez első segélyszállítmányok a községbe, a második a szintén Csongrád megyei, az idén városi rangra emelt Sándorfalva. /P. L. Zs.: Új vajdasági és magyarországi testvértelepülések. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2006. augusztus 19.

Mária mennybevételekor tartják a lugosi búcsút, amely elsősorban az ortodox érsekség (illetve az önkormányzat) fő rendezvénye, de részt vesznek rajta a görög katolikus püspökség és a történelmi magyar egyházak képviselői, főméltóságai is. Lugos testvérvárosai közül négy képviseltette magát az eseményen: Szekszárd küldöttségét Kiss Andrea önkormányzati képviselő, a Szekszárd–Lugos Baráti Társaság elnöke, eljött még a jénai, a moldovai Nisporeni, a szerbiai Versec küldöttség is. /(pataky): Lugosi búcsú az ökumenizmus jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2007. január 6.

A temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány – európai uniós támogatással – tavaly decemberben elindította a PROMINED elnevezésű projektjét, mely a történelmi Bánság romániai és szerbiai részére vonatkozó kronológia kidolgozására irányul. Ezt kézikönyv formájában jelentetik majd meg a gimnáziumi osztályok számára. A kiadvány a régió társadalmi, kulturális és gazdasági eseményeinek kronológiáját mutatja be román és szerb nyelven – magyarázta Schwarz Katalin, az alapítvány munkatársa –, és a kidolgozása során a romániai és szerbiai történészek mellett segítséget nyújt nyolc iskola a térségből. A tanintézeteket Temesvárról, Lugosról, Resicabányáról és Karánsebesről, illetve a vajdasági Pancsováról, Kikindáról, Nagybecskerekről és Versecről választják ki. Az iskolában helytörténeti csoportokat alakítanak, amelyek többhónapos tevékenységük során reális képet fognak nyújtanak majd a kronológiát kidolgozók számára a témakörökről. A PROMINED hosszú távú célja ugyanis egy közös tantárgy bevezetése a határ mindkét oldalán, és hogy a közösen kidolgozott kézikönyvet használhassák az iskolák, tanárok, diákok. /P. L. Zs.: A Bánság kronológiáján dolgoznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. január 29.

A hét végén indították útjára a lugosi városházán a Temes-parti város és szerbiai testvértelepülése, Versec önkormányzati küldöttségei a közös idegenforgalmi projektet. Egyebek között többnyelvű útikönyvek nyomtatását, a Lugoson és Versecen elhelyezendő, a turisztikai célpontokhoz útmutató irányjelző táblák elkészítését, internetes oldal fenntartását tűzte ki a két polgármesteri hivatal. Az összes költséget 59 ezer euróra becsülték a projekt elkészítői, ebből 53 ezret az Európai Unió román–szerb partnerséget támogató PHARE-programja nyújt támogatásként. /P. L. Zs. : Idegenforgalmi együttműködés Lugos és Versec között. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2007. február 1.

A Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubjában tartott irodalmi előadást Tácsi Erika tanárnő. A méltatlanul mellőzött Herczeg Ferenc (Versec, 1863. – Budapest, 1954.) életét és munkásságát ismertette. Herczeg Ferenc iskoláinak egy részét Szegeden és a temesvári Piarista Főgimnáziumban végezte. Első szépirodalmi próbálkozásai Temesvár magyar nyelvű sajtójában láttak napvilágot. Nem feledkezett meg gyökereiről, miután Budapestre költözött, és országosan ünnepelt, népszerű író lett. Tiszteletbeli tagja maradt a temesvári Arany János Társaságnak, továbbra is temesvári lapokban jelentette meg rövid prózája számos sikerült írását, színdarabjai rangos helyet foglaltak el az itteni színház repertoárjában, melyek bemutatásakor gyakran jelen volt. Az író “agyonhallgatása” a múlt rendszerben kezdődött. Az ok: polgári származása, írásainak tematikája és hangvétele (hiányolták az osztályharcos állásfoglalást), és nem utolsósorban a Horthy-rendszer iránt megnyilvánult szimpátiája. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, felterjesztették irodalmi Nobel-díjra, műveit számos nyelvre lefordították, színdarabjait világszerte játszották. /Sipos János: A mellőzött Herczeg Ferenc. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

2007. november 21.

November 16–18-a között negyedik alkalommal gyűltek össze Magyarországon, Jánoshalmán a DKMT eurorégió Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló) képviselői. Mindhárom régió (romániai Bánság, szerbiai Délvidék, a magyarországi Dél-Alföld) képviseltette magát. A résztvevők elemezték az eddigi eredményeket és megállapították, hogy a mozgalom befejezte az alapozást és a jövőben az építkezésre összpontosít. Jelenleg a KITTI Háló szálai több mint 100 településre eljutottak a DKMT-ben. A programok között szerepel 2008-ban a dél-alföldi régióban a Guruló Kistérség program, mely lehetőséget teremt a KITTI Háló mind a 24 kistérségben való eljutására. Délvidéken Zomborban február végén első alkalommal szemináriumot szerveznek, ahol kidolgozzák a kistérségi stratégiát. A Bánságban február elején anyanyelvápoló tábort szerveznek resicabányai, gátaljai, verseci fiatalok részére, május 1–4. között Hunyad megyében egy DKMT eurorégiós szeminárium lesz. Folytatják a képzési sorozatokat. Márciusban tervezik a középiskolák közötti színjátszó csoportok seregszemléjét. /Bajkó Károly: Négyéves a KITTI Háló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2007. november 30.

Bemutatták a Bánsági városok kronológiája című történelmi kiadvány szerb nyelvű változatát Nagybecskereken. A történelmi Bánság nyolc nagyvárosa – Temesvár, Lugos, Resicabánya, Karánsebes, illetve a szerb oldalon Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Versec – történeti kronológiáját tartalmazó kötet a PROMINED román–szerb Phare CBC-projekt keretében, a temesvári Diaszpóra Alapítvány és a vajdasági Szórvány Alapítvány együttműködésének gyümölcse. Bozsidar Vorgics, a nagybecskereki múzeum igazgatója hangsúlyozta: a bánsági kronológia megjelentetése az első lépése a határ két oldalán élő történészek közös együttműködésének, egy hosszú évtizedekig „aláaknázott” területen. Bodó Barna projektvezető kiemelte: 1997 óta, a történelmi Bánság területét magában foglaló Duna-Körös–Maros–Tisza Eurorégió létrejöttétől politikai akarat is van a régi együttműködések új keretek között történő felélesztésére. Csömöre Zoltán nagykikinidai történelemtanár a román és szerb nyelven megjelentetett kronológia magyar nyelvű változatának kiadását kezdeményezte. /Pataki Zoltán: Identitást erősítő kiadvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ A temesvári Szórvány Alapítvány és vajdasági partnere, a muzslyai Szórvány Alapítvány Nagybecskereken tartotta meg a Bánsági városok kronológiája című hiánypótló történelmi kiadvány szerb nyelvű változatának bemutatóját. A munka történész szakértők, történelemtanárok, a nyolc város iskoláiban létrehozott helytörténeti körök közös munkája gyümölcse. Dr. Bodó Barna, a BBTE professzora, projektvezető elmondta: a projekt kezdeményezői kutatásokkal bizonyították, hogy az államhatárokkal mesterségesen elválasztott közösségek tudatában tovább él a regionális identitás. Mióta 1997-ben létrejött a történelmi Bánság területét magába foglaló Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió, politikai akarat is van a régi együttműködések új keretek közötti felélesztésére. A mintegy száz évvel ezelőtt megjelent Borovszki Samu-féle monográfiák óta nem jelent meg olyan kiadvány, amely egységesen tárgyalja a Bánság történetét. Pacsa Árpád, a nagybecskereki gimnázium történelemtanára, aki maga is részt vett kronológia létrehozásában, elmondta: A kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy végre egy helyen található meg minden lényeges információ a bánsági városokkal kapcsolatban. /Pataki Zoltán: Bánsági kronológia-bemutató a nagybecskereki múzeumban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2007. december 6.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Arad-belvárosi Református Egyházközség, a Szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány rendezésében vetítik december 7-én Dulka Andor Emberek a halál árnyékából c. történelmi dokumentumfilmjét, amely a délvidéki magyarok elleni 1944-ben történt atrocitásokat mutatja be. Dulka Andor történelemtanár /sz. Beodra, 1952/ feleségével, Viola Lujzával együtt egy Versec melletti magyar faluban, Ürményházán tanítanak. Dulka Andor tagja és szervezője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének, a Szórvány Közalapítványnak, melynek keretében a bánáti szórványban élő magyar gyerekeket próbálják összegyűjteni és magyar iskolába járatni, kollégiumi ellátást biztosítva nekik. A Vajdaságban élő magyar nemzetrész megmaradásáért folytatott küzdelme, keresztyén szellemiségű közművelődési tevékenysége elismeréseként megkapta az Aracs-díjat, a Márton Áron-emlékérmet és a Teleki Pál-érdemérmet. /Meghívó filmvetítésre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2009. július 22.

A Temesvári Magyar Nőszövetség július 16-19-e között négynapos kirándulást szervezett a Vajdaságba, amelynek során a Szász Enikő elnök vezette csoport magyar történelmi emlékhelyeket látogatott meg. Délvidék magyar emlékhelyeit – az aracsi pusztában épült Árpád-kori templomot, Kiss Ernő honvédtábornok eleméri sírját, a nándorfehérvári, a szendrői és a galambóci várat, a zimonyi Hunyadi tornyot, a verseci Szent Gellért templomot és várat – a kirándulás résztvevőinek többsége első alkalommal csodálhatta meg. A 33 fős bánsági csoportot a magyar nyelvterület legdélibb fekvésű „szigetén”, a Belgrádtól 40 km-re található Székelykevén szállásolták el. /Pataki Zoltán: A nőszövetség délvidéki felfedező útja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2009. augusztus 6.

Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén pihent meg, majd Nagyenyed irányába biciklizett tovább a vajdasági Székelykevéről indult Székely Tour 18 kerékpározója. A kilencszáz kilométer során Szucsávát, Kolozsvárt, Nagyenyedet, Piskit, Karánsebest és Versecet érintik, augusztus 9-én pedig Székelykevére érkeznek vissza. A kerékpártúrát 2003 óta minden évben megszervezi a Dani Ernő és Dani Zoltán magánvállalkozók vezette vajdasági Tinet Ifjúsági Klub. Az al-dunai székelyek leszármazottai napjainkban a Vajdaság délkeleti részén lévő három településen, Sándoregyházán, Hertelendyfalván és Székelykevén élnek. Itt él jelenleg Dani Zoltán, a korábbi jugoszláv, ma szerb fegyveres erők székely származású nyugalmazott ezredese. Az első kerékpártúrát 2003-ban, az al-dunai székelyek letelepedésének 120. évfordulója alkalmából szervezte meg. Hét évvel ezelőtt tízegynéhányan vágtak neki a túrának, hogy felkeressék azt az öt bukovinai hajdani székely falut (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva), ahonnan a székelykeveiek származnak. – Ezeket a településeket ma már nem lakják magyarok, de nyomai vannak annak, hogy egykor ott éltek. Az ortodox egyház átépíttette a katolikus templomokat, a magyar vonatkozású táblákat elrejtették, mondta el Kecskés István, az újvidéki Magyar Szó nagybecskereki tudósítója, a túra állandó résztvevője. Kezdetben a csapat zömét székelykeveiek alkották. – Székelykevét mintegy 2200 személy lakja. /Nálunk is megpihentek a Székely Tour résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998