udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. december 10.

Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./

1997. április 21.

Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

1997. június 16.

Az erdélyi magyarság történelmi küldetése címmel tartott előadást dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnöke azon a "Szülőföldünk a Kárpát-medence" című konferencián, amelyet a Magyarok Világszövetsége Veszprém megyei szervezete rendezett 1997. június 14-15-én, Pápán. A népes hallgatóság előtt előadásokat tartott még Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Böszörményi István tanár Szlovákiából, Galambos Iréneusz bencés tanár, alsóörsi plébános Ausztriából, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Göncz László, a Muravidéki Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek egyéni és csoportos jogainak szavatolásáért, a vallásszabadságért, az egyházak elkobzott javainak visszaadásáért, a felekezeti oktatásért, az önkormányzatot biztosító különböző autonómiaformákért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16., 1049. sz./

2000. november 4.

Második alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a Székelyföldi Turisztikai Konferenciát. A nov. 3-i megnyitón közel százan voltak jelen Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Fehér megyékből, turisztikai cégek képviselői, szakemberek, különböző intézmények képviselői. A konferencián részt vettek magyarországi (Veszprém megyei) szakemberek, valamint az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének szaktanácsadója is. /Székelyföldi turisztikai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2001. május 8.

Az első nagyobb nemzetközi turisztikai kiállítást máj. 4-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön Transivanian Tourism Expo 2001 címmel. A háromnapos rendezvényre elhozta ajánlatát a két testvérmegye, Veszprém és Békés, és jelen volt a Magyar Turisztikai Rt. is. Az előadássorozat keretében Háromszék valamennyi turisztikai tevékenysége bemutatkozott. Kisgyörgy Zoltán az ásvány- és borvizekről beszélt, figyelmeztetve: a vidék egyik legnagyobb kincsét nem szabad veszni hagyni. Kónya Ádám ismertette a nagy hiányt pótló Sepsiszentgyörgy városkalauzt, mely nemrég jelent meg a T3 kiadó gondozásában három nyelven (magyarul-románul-angolul), Török Árpád összeállításában. /Turisztikai expo Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2002. július 24.

Júl. 24-én zárja kapuját Illyefalván az ötödik Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa közösen szervezett. A táborozóknak Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója mutatta be az illyefalvi Séra-kúriában berendezett irodalmi kiállításokat. Kakas Zoltán néprajzkutató bemutatta a Beszélő kövek című CD-t, és a kövekhez kötődő mondák, legendák világába kalauzolta hallgatóságát, Kisgyörgy Zoltán helytörténész a háromszéki harangokról tartott előadást, dr. Péntek János egyetemi tanár az erdélyi nyelvjárásokról, Péter Sándor középiskolai tanár helynevekről értekezett, másnap a versértelmezésé volt a főszerep Egyed Emese egyetemi tanár irányításával. /(fekete): Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ A táborba a Felvidékről, a Vajdaságból, a magyarországi Veszprém megyéből, illetve Aradról és Nagybányáról érkeztek az anyanyelvi vetélkedőkön, műveltségi, művészeti versenyeken jeleskedő fiatalok. A főszervező, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a pedagógusszövetségekkel vette fel a kapcsolatot, így verbuválták össze a jutalomtáborozásban részesülő 21 iskolást. /Farkas Réka: Tíz nap a magyar nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2003. október 29.

Bővült Háromszék testvérmegyéinek sora: Veszprém, Békés és Heves mellé felsorakozott Zala megye is. Demeter János megyei tanácselnök részt vett a Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára szervezett ünnepségen, s egyúttal aláírta a Kovászna és Zala megye közötti együttműködési szerződést - közölte. Veszprém megyével novemberben véglegesítik a franciaországi Maine-et-Loire-ral kötendő hármas együttműködési szerződés szövegét, és december folyamán mindhárom önkormányzat elfogadja az erről szóló határozatot. Az ünnepélyes aláírásra január végén kerül sor. November elején Heves svédországi testvérmegyéje, Verbland küldöttsége látogat Háromszékre. Szintén hármas együttműködés kialakításán dolgoznak. Nemrég az angliai East Sussex megyében vett részt a megyeháza és Veszprém megye képviselete a harmadik alkalommal tartott természetvédelmi és hulladékgazdálkodási konferencián. A hármas együttműködés fejlesztése érdekében Háromszékre várják East Sussex elnökét. /(sz.): Újabb testvérmegye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2004. február 19.

A magyarországi Békés, Heves, Zala és Veszprém megyével közös vállalkozás, a Székelyföldi Expo létrehozásában állapodott meg a Kovászna megyei önkormányzat. Az expószervezéssel, illetve -fejlesztéssel foglalkozó céget valószínűleg áprilisban jegyzik be. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, a jogászok már dolgoznak a cég dokumentumainak összeállításán. A tervek szerint Sepsiszentgyörgy Csíkszereda felé vezető kijáratánál választanak telephelyet a cégnek. A Székelyföldi Expo létrehozása régi álma a háromszéki vezetőknek. Az ötlet 2000 szeptemberében került először nyilvánosság elé, ám akkor még Hargita megyével közösen szerették volna megvalósítani a vásárközpontot. Mindez azonban csak ötlet szintjén maradt, a két megye vezetősége ugyanis végül nem tudott megegyezni. /Farkas Réka: Székelyföldi Expót létesítenek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2005. május 11.

Május 11-én Szovátán átadják a veszprémi Tűzoltó Parancsnokság adományát, a tűzoltóautót, egy 15 éves jól felszerelt járművet. Szovátán eddig a város tűzvédelmét egy több mint harminc éves autóval biztosították, ami már rég nem felel meg a sürgősségi szolgálat elvárásainak. /Veszprémi adomány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2005. június 15.

Technikai felszereléssel gazdagodott a sepsiszentgyörgyi helyi televízió. A közel félmillió forint értékű berendezést, a veszprémi önkormányzat közbenjárására, a Veszprém Televízió adományozta a Média 3 televíziónak. A sepsiszentgyörgyi helyi televízió műsora tavaly ősszel indult újra, napi tízórás képújságot – naponta váltogatva magyar és román nyelvű híradót – és heti kétórás saját produkcióban készült műsort sugároz. Az elmúlt évben hat civil szervezet és alapítvány hozta létre a Media 3 Rt.-t, amely helyi erőforrásokból indította el a televíziót. A Sepsiszentgyörgyön évekig működő STV 2003 augusztusában szüntette be adását, mert nem volt pénz a továbbműködtetésére. /Bíró Blanka: Felszerelést kapott a szentgyörgyi tévé. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2005. december 29.

Incze Zsolt Sepsiszentgyörgyön a szemerjai református egyházközség lelkésze, Incze Sándor nyugalmazott esperes fia. Elmondta, hogy november elsején megnyitották a szemerjai új temetőben az ismert műépítész, Makovecz Imre által tervezett ravatalozóházat. Az egyházközséghez tartozó városrészben 4870 református vallású személyt tartanak nyilván, mintegy háromezer családban. A kopjafás temetkezés ösztönzésére a tiszteletes Vargyason felkereste Máthé Ferenc Kárpát-medencei hírű fafaragót. Ő a ravatalozóház mellett kiállít négy kopjafatípust, ezek mintául szolgálnak majd. A terméskőből kialakított sírhelyeket kérők részére Keresztes Zoltán mikóújfalusi mérnök-vállalkozó ugyancsak kiállít egy kőből faragott síremléket. Az új ravatalozóház úgy készülhetett el, hogy az előző magyar kormány hárommillió forint támogatást adott, a mostani ezt kiegészítette kétmillióval. Veszprém városa is egymillió forintot adományozott, Veszprém megye félmilliót. A tiszteletes elmondta, hogy működik egy cserkészkör is. A fiatalok karácsonyra színdarabot is előadtak. /Sylvester Lajos: A legszebb építmény az egyházi közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2006. január 19.

Gittai István nagyváradi költő úgy látja, nincs égető szükség önálló erdélyi irodalomtörténet megírására. Szerinte nem szabad különválasztani a magyar irodalmat romániai, szlovákiai, vajdasági magyar irodalomra. Egy magyar irodalom van, amit magyar nyelven írnak. Azért nem lenne haszontalan összegyűjteni azt, amit az egyes szerzőkről, művekről írtak az irodalmi lapokban, a napilapok mellékleteiben. Egy visszanéző irodalomtörténet jó lenne. Érdemes lenne újra kiadni az Erdélyi magyar ki kicsoda összegzést, a legutóbbi megjelenése /2000/ óta sok változás történt. Gittai monográfiát írt Morvay László elhunyt veszprémi képzőművészről, íróról, pénz kellene, a megjelentetéséhez. Szabó József rendezőről is írt egy monográfiát, Szabó József meghatározó egyénisége volt a váradi színháznak és az erdélyi színjátszásnak, a 60-70-80-as években. /Pap Melinda: Állandóan dolgozik az íróbacilus. Beszélgetés Gittai István költővel, publicistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2006. január 20.

Tófalvi Zoltán Visky Árpád színész perbe fogását, elítélését és halálát levéltári dokumentumok és visszaemlékezések alapján rekonstruálta Zúzmara-koszorút a sírra című írásában /Székelyföld (Csíkszereda), 2006. január)/. Visky Árpád tragédiába torkolló élete megerősíti, hogy az igazságért minden körülmények között ki lehet, és ki kell állni, vallja Sylvester Lajos. Tófalvi következtetése szerint sem a katonai ügyész, sem a vád, sem a védelem képviselője el sem olvasta azt a beadványt, amelyet László Károly színművész a színházi dolgozók tanácsa elnökeként, Sylvester Lajos pedig színházigazgatóként írt alá. A Visky-perben öt hónapi vizsgálati fogság, vallatás és pszichikai terror után a bíróság 1983. július 11-én hirdetett ítéletet. Viskyt ,,a szocialista rendszer elleni propaganda bűncselekményéért” 5 évi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesztésre ítélte. A tulajdonképpeni vád ellene a ,,rendszerellenesség” bűne mögé bújtatott ,,románellenesség” volt. Sylvesterék beadványukban hiába bizonyították ennek az ellenkezőjét, falra hányt borsónak minősült mentési kísérletük. Visky Árpád mindig jó viszonyban volt román kollégáival. 1994-ben Sylvester Lajos Egy művész pusztulása címmel dokumentumriportot írt Visky Árpád rejtélyes haláláról, s ebben említette, hogy megölettetéséről számos változat forog közszájon /Új Horizont (Veszprém), 1994. augusztus-szeptember/. Tófalvi Zoltán több politikai per és rejtélyes haláleset analógiájára eleve gyanúsnak találta, hogy több esetben az elnyomó apparátus rendőrei vagy állambiztonsági beosztottjai „találnak rá” az emberek holttestére. /Sylvester Lajos: Egy aláhulló élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

2006. március 11.

Pro Comitatu-díjjal tünteti ki Haszmann Pál Pétert, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vezetőjét Veszprém megye önkormányzata március 15-e alkalmával. /Kovászna és Veszprém testvérmegyék/. A kitüntetést március 15-én ünnepi közgyűlésen adják át. /(sz.): Kitüntetik Haszmann Pált. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

2006. május 11.

A sepsiszentgyörgyi román színház igazgatója, Horatiu Mihaiu beismerte: az osztozkodás a színházépületen a magyar társulattal csökkentette a bevételeket, de nem tartja megalapozottnak Albert Álmos polgármester minőségre vonatkozó kritikáját. Albert Álmos felrótta a Tamási Áron Színháznak, hogy betegség miatt elmaradt mindkét előadásuk a városnapokon. A határon túli szereplésekről beszélve Albert megjegyezte, hogy a sepsiszentgyörgyi és veszprémi társulatok között létező több évtizedes kapcsolat dacára ez nemigen működik. A polgármester szerint a színház csak támogatásból él, s ez meglátszik, mert a teremben a nézők kevesen vannak. Erre reagálva Bocsárdi László igazgató elmondta, négy színész egyidejű megbetegedése olyan kényszerhelyzetet teremtett, amelyre nem lehetett megoldást találni. Hozzátette, vállalt kötelezettségeit a színház az eltelt öt hónapban hiánytalanul teljesítette. /Domokos Péter: A veszprémi színházhoz viszonyítva bírálta a szentgyörgyi társulatokat Albert Álmos. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2006. július 6.

Kolozsvári szereplése után volt vendége az Áprily-estek évadzáró rendezvényének Nagyenyeden Toldi Éva tanár, újságíró Veszprém megyéből. Toldi Éva kedvenc költőjével, Váci Mihállyal kezdte a műsort, majd Józsa Miklós ny. magyar tanár mondott bevezetőt. Toldi Éva a Veszprémi Napló munkatársa, szakterülete a pedagógia és a hitélet. Váci Mihály küldetést érzett a „szegénység, a szelídség és a szolgálat iránt”, s Toldi Éva 2004-ben megjelent munkájának, amely a biblikus költészetről szól, ugyancsak ezt a címet adta. Toldi Éva második bemutatott könyve a „Pár-beszéd” a bencés apátságban készített interjúit tárja az olvasó elé. A költő-tanárnő a könyvei eladásából a helyszínen befolyt összeget az enyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház javára ajánlotta fel. /Bakó Botond: „Szelíden, mint a szél” Évadzáró Áprily-est Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2006. július 19.

Egy hónappal ezelőtt, június 17-én söpört végig a víz Málnáson. Felhő­szakadás, a környező dombokról lezúduló ár pusztított, házakat mosott alá. Az egyik ház sarka szinte a levegőben lebeg, egy másik kis épület félig a földbe süllyedt. Nyolcan laknak a kis házban. Ha beomlik a föld, elzárja a patak útját, és negyven házat önthet el a víz, tájékoztatott Kasléder József polgármester. Hetek óta kéri, várja a segítséget, egyelőre nem utaltak ki pénzt a központi alapokból. A megye vezetői beadványokat küldtek a kormánynak, de a segítség késik. A veszprémiektől kaptak ezt a pénzt az árvíz sújtotta települések támogatására. /Farkas Réka: Segítséget ígértek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2006. július 28.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Setétpatakon szervezte meg nyolcadik alkalommal a Kárpát-medencei Anyanyelvi tábort, középiskolás diákok számára. A tíznapos esemény július 21-én zárult. A résztvevők Felvidékről, Vajdaságból, Veszprém megyéből valamint Erdély szórványtelepüléseiről érkeztek. A tábor ideje alatt a vendégek megismerkedhettek Háromszék történelmével és kultúrtörténeti jellegzetességeivel, illetve előadásokat hallgattak. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnökének elmondása szerint a szervezők arra törekedtek, hogy a programpontok, az ismeretterjesztő előadások kiegészítsék az iskolai tananyagot, és a helyi jellegzetességekhez, hagyományokhoz kapcsolódjanak. A tábor fontosságát Ördög-Gyárfás Lajos abban látja, hogy a középiskolás diákok megismerik egymást, szokásaikat, egymás vidékét, hagyományait, és nem utolsó sorban megtudják, mit jelent Erdély. /Knop Ildikó: Anyanyelvi tábor Setétpatakon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 28./

2006. szeptember 7.

A magyar hadsereg doni katasztrófájáról szól a rövidebb, moziváltozatában Pergőtűz, hosszabb, 25 részes tévéfilmváltozatában Krónika címmel bemutatott dokumentumfilm. Sára Sándor rendező munkatársa Csoóri Sándor volt, aki a doni katasztrófáról, és a magyarság második világháborús részvételéről írta Magyar apokalipszis című esszéjét. A lap részleteket közölt a film forgatókönyvéből. A film 1979 és 1982 között készült, 120 egykori szemtanúval – tisztekkel, honvédekkel, katonaorvosokkal, munkaszolgálatosokkal – beszélt a Donnál szinte teljesen megsemmisülő második magyar hadsereg kálváriájáról. A kommunista rendszerben a mozifilm-terjedelmű változatot ugyan bemutatták, de a tévésorozatot teljes egészében csak a rendszerváltozás után. Ez nem gátolta a rendezőt abban, hogy folytassa munkáját, sorra készültek el dokumentumfilmjei: a Fújja a szél, fújja az orosz, amerikai és francia hadifogságba esett magyar katonák történetéről, a Magyarok a Gulágon, s részben a Csonka Bereg az elhurcoltakról, míg a Sír az út előttem a bukonvinai székelyek kálváriájáról szól. A Pergőtűz forgatókönyvének első, nyolcvanezer példányban megjelenő könyvváltozatát a Kádár-rendszerben, a nyolcvanas években még bezúzták, az indoklás szerint azért, mert elfogadhatatlan volt egy magyar tizedes és egy orosz tanítónő szerelmének bemutatása. (Itt került ,,képbe” az egyik adatszolgáltató, Gellért Sándor, aki maga is írt az élményeiről egy döbbenetes verseskönyvet A magyarok háborúja címmel.) Egy rövidebb változat csak 1988-ban jelenhetett meg, most a veszprémi Új Horizont adta ki egy vaskos könyvben a dokumentumokat Hol vannak a katonák? címmel. (De ezek is csak a 25 részes filmsorozat részletei.) A kötet közli Szabó Péter és Stark Tamás történészek tanulmányait is. /Bogdán László: Magyar apokalipszis. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

2006. október 23.

Sólyom László köztársasági elnök október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több mint hetven személyiségnek adományozta október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend elismerését, a Magyar Köztársaság arany vagy ezüst érdemkeresztjét, illetve a Nagy Imre-érdemrendet. A Parlament kupolatermében tartott ünnepségen a magyar államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen kilenc kitüntetett a három közjogi méltóság közül csak az államfőnek nyújtott kezet. Csak az államfővel fogott kezet Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékán-helyettese, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) több megyei tisztségviselője, valamint több nyugállományú katonatiszt. Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag tagozatának elnöke, illetve Mészáros Gyula, a Pofosz Veszprém megyei elnöke Sólyom Lászlónak és Szili Katalinnak kezet nyújtott, de Gyurcsány Ferencet nem hagyta gratulálni. Az eseményen jelen volt a kormány több tagja, Boross Péter volt miniszterelnök, a négy parlamenti párt képviselője – Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője –, valamint számos közéleti személyiség. Felavatták a kommunizmus áldozatai előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező ikeremlékművet is a magyarországi Csömörön. A kommunizmus áldozatainak emléket állító kompozíció az első ilyen alkotás a világon. Az eseményen, amelynek fővédnöke Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt, felszólalt többek között Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. /Több kitüntetett mellőzte Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin gratulációját. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ A kézfogás gesztusok aritmetikája Budapesten – az, hogy hányan nem fogtak kezet Gyurcsánnyal, és hányan sem Gyurcsánnyal, sem Szilivel – egyértelműen jelzi: a politika nem lezárja, hanem épp ellenkezőleg: lezáratlanul tartja a múltat. Ma már bizonyosabban látható, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy ‘56 emléke Erdélyben jóval erőteljesebb, jóval meghatározóbb, és hogy 1956 összekapcsolta a szolidaritást a magyar szabadsághagyománnyal és a kommunizmus elutasításával. Bakk Miklós szerint a „magyar szétfejlődés” döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött. 1956 után különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok, és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. /Bakk Miklós: Erdély, 1956. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2006. október 24.

Erdély – Kalotaszeg, Erdély – Székelyföld: nagyméretű, keménykötéses, színpompás képekkel Erdély történelmi tájait, tájegységeit bemutató sorozat, amolyan „honismereti fotóalbum”, amely újabb kötettel gazdagodott. Erdély – Székelyföld – Szováta és vidéke: áll a Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla által fotózott, szerkesztett és kiadott könyv címoldalán, amelynek bemutatója október 22-én volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A Veszprémben élő, de Erdélyből származó Váradi Péter Pál mérnök és fotográfus, felesége, Lőwey Lilla tanár és szerkesztő. Foglalkozásukkal felhagyva kiadót hoztak létre, életművük jelenleg 21 kötetesre teljesedett. Honismereti albumokat, háromnyelvű krónikákat adnak ki. /Nagy Botond: Azoknak, kiknek csak térkép a táj. Könyvbemutató: Szováta és vidéke. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2006. október 27.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2006. október 27.

Október 23-án a Fidesz rendezvényére indult Gaál Péter, a magyarországi olvasói levél szerzője. A metróból kiszállva a Deák téren láthatta, hogy a rendőrök gumilövedékekkel meg könnygázzal is lőtték a tömeget. Némely rendőr fél térdre ereszkedve, nyugodtan célzott. Később a beszámoló írója a Király utca sarkáról szemlélte az eseményeket, a Duna TV stábja mellől. Akkor nem lőttek, az utcában csak nézelődők meg fotósok voltak. Hirtelen mégis lőttek a rendőrök, őt az állán találták el. Egy gyerek levette fekete pólóját, szakított belőle, és ellátta a sebét. A veszprémi ambulancián kb. 20 öltéssel varrták be a sebet. Azt láthatta, hogy nem a nép provokálta a rendőröket, inkább fordítva. Demokráciának álcázott diktatúra van. /Gaál Péter, Veszprém: Álcázott diktatúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2006. november 29.

Ötödik alkalommal szervezték meg Erdélyben a budapesti székhelyű Kutató Diákok Szövetségének regionális konferenciáját, a TUDEK 2006-ot. Idén a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium adott otthont a rendezvénynek november 25-én. A 113 versenyző diák biológia, fizika–kémia, matematika–informatika, környezetvédelem, földrajz, társadalomtudományok, vallás, magyar nyelv és irodalom, néprajz és történelem kategóriákban bizonyíthatott. A díjazott diákok részt vehetnek a 2007 tavaszán, Veszprémben megrendezésre kerülő TUDOK 2007 konferencián. /Dvorácsek Ágoston: Kimagasló eredmények a TUDEK-en. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2006. december 16.

A TUDEK olyan verseny, amelynek fő célja egyéni kutatások eredményének bemutatása, amit szaktanárok értékelnek. A TUDEK házigazdája a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium volt. Az első díjat nyertek képviselik iskolájukat tavasszal Veszprémben. /Veres Kinga és Sütő Zsuzsa: TUDEK a Mikesben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

2007. július 9.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében elkezdődött a 9. Kárpát-medencei Anyanyelvi tábor Setétpatakon. A tíznapos tábor célja: a magyarságtudat fejlesztése, közös kulturális értékek megismerése, az összetartozás érzésének kialakítása. A táborban 40 diák és tanár vesz részt Felvidékről, Vajdaságból, Veszprém megyéből és Erdély szórványtelepüléseiről. A programban ‘56-ról filmvetítés is szerepel, az előadók: Pomogáts Béla, Demeter László, Zsigmond Győző, Tapodi Zsuzsa és Péntek János. /Setétpatak nyelvtábora. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2007. november 12.

Rangos európai építészek segítségével térképezik fel, és rehabilitálják Háromszék épített örökségét. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: az Európai Régiók Közgyűlése Kovászna megyét bízza meg, legyen vezetője annak a 10 európai megyét összefogó projektnek, amely a műemléképületek rehabilitálását és népszerűsítését szolgálja. A hamarosan induló Interreg IV C nevű program keretében 1,5 millió euró hívható le. A pénzt Kovászna megye a magyarországi Baranya, Heves és Veszprém és más megyéivel közösen költheti el. A társaság a következő időszakban több szakmai tanácskozást szervez, majd feltérképezi a részt vevő megyék épített örökségét: a műemléképületeket, vártemplomokat, kastélyokat, kúriákat és várromokat. Közösen készítik el ezek rehabilitálási terveit is. A Kovászna Megyei Tanács múlt héten konferenciát szervezett a megye egykori és jelenlegi főépítésze, az építészeti felügyelőség vezetője, műemlékvédelmi szakemberek, civil szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek a részvételével. A találkozón bemutattak egy listát Háromszék 82 rehabilitálásra szoruló műemléktemplomáról. Műemlékvédelmi szakemberek év végéig ennek alapján összeállítják annak a 10–15 ingatlannak a listáját, amelyek felújítását kezdeményezik. /Kovács Zsolt: Az épített örökségért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2009. november 7.

November 6-án a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Veszprém Megyei Levéltár és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár közös szervezésében a kézdivásárhelyi Vigadóban megnyílt „A Székely Hadosztály emlékezete (1918―1919)” című történelmi kiállítás. Az időszaki kiállítás egy méltatlanul feledésre ítélt katonai alakulat és parancsnoka történetét tárja megkopott, fekete-fehér fényképeken a látogatók elé. Főleg az alakulat vezetőjének, Kratochvill Károly ezredesnek a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött hagyatékából származó fotók, dokumentumok alapján készült az a tizenkét nagyméretű tabló, amely a Székely Hadosztály történetét, valamint az 1920-as években megalakított Székely Hadosztály Egyesület életét mutatja be. /(Iochom): A Székely Hadosztály emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998