udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. május 10.

Török József 1999. dec. 1-jén lett Vetés község kultúrigazgatója. Korábban 22 évig dolgozott mint autójavító, közben zenélt és verset írt. Eldöntötte, mindent megtesz, hogy bebizonyítsa: falvakon is fel lehet lendíteni a művelődési élete. A község falvaiban társasági tánccsoportok alakultak, tervezik a színjátszó csoport megalakítását és egy számítógépes tanfolyam beindítását. /Elek György: A kultúrotthonokban otthont kell adni a kultúrának. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2001. június 18.

Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2002. február 23.

A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány szervezésében került sor febr. 22-én a Zrínyi Ilona matematikaverseny területi szakaszára Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, melyen a megye közel hétszáz diákja vett részt. Fóriss József tanár, a szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola aligazgatója öt éve szervezi meg a verseny területi szakaszát. Elmondotta, hogy a verseny feladatlapjai és a kódlapok egyaránt Magyarországról érkeznek, mint ahogy az értékelést is Kecskeméten végzik. A versenyre a szatmárnémetiek mellett Vetésből, Sándorhomokról, Sárközújlakról, Tasnádról, Magyarcsaholyból és Nagykárolyból is érkeztek diákok. A kódlapokat Kecskeméten dolgozzák föl, a megyéből korosztályonkénti legjobb négy versenyző vehet részt a március 27–29–én Kecskeméten megrendezendő országos versenyen. /(anikó): Matematikában tehetséges diákok versenye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./ Aradon –mint minden résztvevő városban, ugyanakkor, febr. 22-én megkezdődött az III—VIII. osztályos tanulók számára rendezett Zrinyi Ilona Matematika Verseny megyei szakasza. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a korábbi éveknél is népesebb diáksereg, mintegy 370 matematikában tehetséges gyermek jelentkezett. A versenybe először kapcsolódott be a Hunyad megyei Vulkáni 4-es Számú Iskola. /P. P.: Zrinyi Ilona Matematika Verseny. Tehetséges gyerekek seregszemléje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2002. június 20.

Vetésen Török József kultúrházigazgató falumúzeum megnyitását tervezi, gyűjti a régi vasalókat, rokkákat, karosládákat, a helyi történelem és néprajz értékeit. A falumúzeum várhatóan már ezen az őszön megkezdi működését. Török József szerint nagy hiányosság, hogy Szatmárnémeti és a környékbeli falvak régészeti feltárására kevésbé fektettek hangsúlyt az eddigiekben, hiszen Árpád–kori, valamint bronzkori települések nyomai egyaránt fellelhetők ezen a vidéken. Török József autodidakta régész Szatmárnémeti felé eső részén lévő Árpád–kori település, Gelényes maradványai után kutat, és úgy néz ki, sikerült lokalizálni a helyet, ahol mindenképp érdemes lenne ásatásokat folytatni. /Fodor István: Falumúzeumot létesítenek Vetésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./

2004. június 11.

Legfőbb feladatának az anyanyelvi oktatás megőrzését tartotta, vallja Dali Zsigmond, a vetési iskola igazgatója. Pedagógusok és diákok köszöntötték a 60 éves Dali Zsigmond iskolaigazgatót. Dali Zsigmond /sz. Magyargéres, 1944/ a kolozsvári egyetem matematika szakán végzett. 1969–től a vetési általános iskolában tanít, ez idő alatt 23 évig volt iskolaigazgató, tíz évig kultúrotthon–igazgató. A 23 fős tanári karban nincs egyetlen szakképzetlen sem. Jelenleg az iskolának 197 tanulója van, az óvodába 66 gyerek jár. Az óvodában az utóbbi években egyre kevesebben iratkoznak magyar csoportba, jelenleg 1 magyar és 2 román csoport működik. Dali Zsigmond egyben az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

2007. január 12.

Az ottani püspökség újraalakulásáig a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szerves része volt a kárpátaljai római katolikus egyház. A második világháború után a szatmárnémeti püspök nem látogathatott a Szovjetunióhoz tartozó kárpátaljai egyházközségekbe, egyházilag mégis a szatmári püspökséghez tartoztak. Ilyen helyzetben nagy feladat volt 1990 után az újjászervezés, amelyben egy plébános, Schönberger Ferenc is tevékenyen részt vett. Schönberger Ferenc /sz. Túrterebes, 1938. márc. 4./ 13 gyermekes, vallásos családban élt. Világháború, államosítás, deportálás, kényszermunka a Duna–csatornánál, ebben a családnak is része volt. Schönberger Ferencet 1964–ben szentelte pappá Márton Áron. Három évig Szaniszlón szolgált, amelynek fíliája Érkörtvélyes volt. Különböző helyeken működött, majd vállalta, hogy segít a kárpátaljai római katolikus egyházban talpra állításában. A kárpátaljai katolikus egyház helyzete igen érdekesen alakult a történelem folyamán, 1804 óta ugyanis a szatmári egyházmegye szerves részét képezte ez a tájegység. Trianon, majd a Szovjetunió megalakulása több részre szakította az egyházmegyét, és 1990 után nagyon komoly munka várt azokra, akik újjászervezték a kárpátaljai egyházi életet. 1944-ben megszűnt a papok odahelyezése, és betiltották az egyházi oktatást is. A szatmári püspök nem látogathatott oda, a vikárius intézte az ügyeket. A kapcsolattartás évtizedekig nem is létezett. Először az egyházmegye vezetősége titkos küldötteken keresztül próbálkozott vele, de látták, mekkora veszélyt jelent ez a dolog, nem volt más lehetőség, mint sorsára hagyni a kárpátaljaiakat. Reizer Pál volt hosszú évtizedek után az első püspök, aki – a rendszerváltás után – átlátogatott Kárpátaljára. Akkorra Kárpátalján mindössze kilenc plébános maradt, közülük ketten, idős koruk miatt, már csak otthon tudtak misézni. Ötvennégy plébánia van Kárpátalján, és mindegyikhez legalább öt–hat filia tartozik: legtöbbször háromba ezek közül is el kellett vasárnap látogatni. Schönberger Ferenc először Rahóra kapott kinevezést, 13 hónap után Munkácsra került, majd Ungvár környékére ment, ahol szórványban élő hívekből kellett egyházközségeket újjászervezni, Császlócon és Nagygejőcön. Voltak olyan helységek Kárpátalján, ahol havonta egyszer tartottak misét 1989 előtt, mert kilenc papnak igencsak megerőltető feladat volt elvégezni ennyi szolgálatot. Például a kaszonyi atya, Károlyi Lajos – tavalyelőtt halt meg – csütörtökön útnak indult. Végigjárta Dél–Kárpátalját, tizennyolc helyen misézett, gyóntatott, áldoztatott, keresztelt, esketett, ott aludt, ahol éppen ráesteledett. Szerda este érkezett haza, másnap aztán ismét ugyanúgy útra kellett kelnie. Ilyen viszonyok mellett elkelt a segítség. Mára viszont több, mint tíz papot szenteltek fel Kárpátalján, és a magyarországi ferencesek is kusztodiát létesítettek Nagyszőlősön, ennek környékén ők szolgálnak. A kárpátaljai püspökség folyamatosan alakult: 1993-ban apostoli kormányzóság lett, a kijevi pápai nuncius, Antonio Franco lett először az ordinárius püspök. 1996-ban Majnek Antal lett a püspök, egy évre rá püspökségi rangra emelték Kárpátalját, és a lembergi érsekséghez csatolták. Bár ezzel a lépéssel magyar katolikusság hátrányba került az ukrán katolikus egyházzal szemben, ez nem érződött olyan nagyon, mivel Lemberg környékén nagyrészt lengyel származásúak élnek. Kárpátalján ötven– és hatvanezer közötti magyar római katolikus él – pontos nyilvántartás egyelőre nincs. Schönberger Ferencet később Schönberger Jenő püspök hívta aztán haza, mivel itt is szükség volt szolgálatára: jelenleg Szatmárnémetiben a Szent Antal plébánia papja, e mellett Kakszentmártonban és Vetésben szolgál. /Fodor István: „A pap csak szolgál, de a tulajdonképpeni munkát az isteni kegyelem végzi” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

2007. február 12.

A 36 éves Szénás Barnabás matematika–fizika–informatika tanárként szülőfaluja, Óvári iskolájában tanít, emellett a helyi RMDSZ–szervezet elnöke és a vetési tanács tagja. 2000-ben választottak meg elnöknek. Óváron jóval nagyobb a magyarság – ezerötszáztizheten laknak itt –, mint a községközpontban, Vetésen. A magyarság számaránya nem olyan nagy a statisztika szerint, mint a valóságban. Identitászavarok vannak, sokan összekeverik a vallást a nemzetiséggel, akit ortodoxnak, görög katolikusnak keresztelnek, automatikusan románnak vallja magát. Valójában itt az ortodox pap magyarul prédikál a templomban. /Fodor I. : Polgármester és négy tanácsos került ki a településről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 12./

2007. november 7.

Török József Vetésen postás, szabadidejében verseket költ, zenét szerez, a múltban több kulturális rendezvényt szervezett a községben, és a községi sportéletnek, a futballcsapatoknak is mozgatórugója volt. Most falumúzeumot szervez. Biztosan ott lesz valamelyik polcán Vetés monográfiája is, amelynek megírása ugyancsak fontos elképzelése a sokoldalú postásnak: ebben a két elfelejtett településről, Gelényesről és Gyülvészről is olvasni majd. Török József két, ma már nem létező település /Gelényest és Gyülvész/ nyomai után kutat. A két helység később egybeolvadt Vetéssel. Gelényes helyét már sikerült felkutatnia az autodidakta régésznek. Gyülvészről az egyházi iratokban még az 1800–as évekből is vannak adatok. Vetési Albertről is megfeledkezett az utókor, ő a falu leghíresebb szülötte. Mátyás király legnagyobb diplomata püspöke volt. – A falumúzeum egyelőre a kastély épületében kapna helyet. /Fodor István: Falumúzeumot létesít a vetési postás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 7./

2008. június 17.

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2008. augusztus 7.

Idén két jelentős évfordulóra emlékezhetnek a történelem és az irodalom iránt érdeklődők. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a helyi Szent István Körrel karöltve augusztus 7-én a Szatmár Megyei Múzeumban, jeles történészek és irodalmárok közreműködésével Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára emlékezve A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye, míg nemzeti imánk megírásának kerek évfordulója kapcsán 185 éve írta Kölcsey a Hymnust címmel rendez tanácskozást. A reneszánsz év jegyében kezdődő, és Katona Tamás budapesti történész által vezetett tanácskozáson Szőcs Péter, a megyei múzeum igazgatóhelyettese a kor Szatmár megyei emlékeit veszi számba, Vekov Károly kolozsvári történész a megye nagy szülöttéről, Mátyás király kiváló diplomatájáról, Vetési Albert püspökről értekezik, Németi János nagykárolyi kutató a Mátyás korabeli Károlyi család tagjairól, míg Fábián László csengeri múzeumigazgató a Csengerben talált reneszánsz kályhacsempékről, Balogh Béla nagybányai főlevéltáros pedig a Mátyás korabeli (akkor Szatmár vármegyéhez tartozott) Zazar parti városról tart előadást. A Kölcsey Ferencről szóló tanácskozáson Egyed Emese kolozsvári egyetemi tanár Sorsválasztás címmel a Hymnusról beszélt. A kétrészes tanácskozás előadói másnap Vetés községbe látogatnak (ott Kulcsár Erzsébet lelkipásztor és Szőcs Péter történész mutatja be a Vetési család által építtetett templomot), majd a Majtényi sík, Nagykároly, Kaplony és Érmindszent meglátogatását követően ők is részt vesznek az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Tasnád és Szilágypér RMDSZ-szervezetei, valamint a sződemeteri polgármesteri hivatal által augusztus 8-án kezdődő hagyományos sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen. /Reneszánsz év és Hymnus-évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2008. augusztus 11.

Augusztus 8-án Vetés templomát mutatták be a megemlékezés-sorozat résztvevőinek, majd megtekintették a környék történelmi emlékhelyeit, többek között a majtényi síkon lévő emlékművet, a kaplonyi Károlyi-kriptát. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Csáki Márta helyi református lelkipásztor és Marian Gheorghe, a község polgármestere mondott üdvözlő beszédet, András Gyula és Marcel Mirea színművészek a Himnuszt szavalták el. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere a kilencvenes évek elejét idézte fel beszédében, amikor elkezdődhetett/folytatódhatott a nagy költő emlékének az ápolása, és amely lelkesedést sikerült immár 18 éven keresztül megőrizni. Egyed Emese irodalomtörténész beszéde után Katona Tamás volt államtitkár, történész hangsúlyozta: Kölcsey a legutolsó tisztességes magyar politikus volt. A szilágypéri Budai Ézsaiás és a Tasnádi Maestoso kórus énekszámokkal szerepelt az ünnepségen. /Fodor István: Sződemeter nagy szülöttére emlékeztek pénteken. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 11./

2008. augusztus 29.

Augusztus 28-án Vetésen Török József főszervező bejelentette: megalakul a Vetési Albert Kultúrkör. A falu méltatlanul feledésbe merült személyiségéről, Vetési Albertről, illetve a „vetési pátensről” is megemlékeztek. Török József emlékünnepséget szervezett a „vetési pátens” 305. évfordulója alkalmából. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tartott előadást a Vetési családról, annak leghíresebb képviselőjéről, a Mátyás király diplomatájaként ismert, de méltatlanul elfelejtett Vetési Albertről, valamint a „vetési pátensről”, amely kimondta, hogy a fegyvert fogó jobbágyok felmentést kapjanak a közteherviselés alól. A rendezvény Török József megzenésített verseinek az eléneklésével ért véget. /A vetési pátensre emlékeztek tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 29./

2008. szeptember 16.

A hét végén Vetésen megalakult a Vetési Albert Kultúrkör. A névadó a település méltatlanul feledésbe merült történelmi személyisége: ő vezette azt a küldöttséget, amely megkérte Beatrixot Mátyás király számára. Megválasztották a vezetőséget. A kör célul tűzte ki Vetési Albert és a Vetési család emlékének ápolását, a Vetéshez kötődő történelmi események megünneplését, a hagyományőrzést, az identitástudat erősítését, valamint a helyi kulturális tevékenység fellendítését. /Megalakult a „Vetési Albert Kultúrkör" = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

2009. március 27.

A Szatmár megyei ortodoxok közül egyesek magyarul beszélnek, és felekezeti hovatartozásuk miatt zömében románnak vallják magukat. A görög katolikusokból lett magyar ortodoxok között általános jelenség az identitászavar. A Szatmárnémetitől pár kilométerre fekvő Vetésen a lakosság több mint felét a görögkeletiek teszik ki, s bár magyarul beszélnek, és románul alig tudnak, sokuk románnak vallja magát. Gyerekeiket román iskolába járatják. A mintegy 1600 lakosú Vetés községben az ortodox a legnépesebb felekezet, híveinek száma 900 körül van. Rajtuk kívül 520 református, körülbelül 100 görög katolikus és maroknyi római katolikus él a településen. „Őslakos románok nemigen vannak a faluban, a 20. század elején itt csak három-négy ortodox család élt. Vetés lakóinak jelentős része magyar ajkú görög katolikus volt az 1700-as évek óta. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltását követően ezek zömükben ortodoxokká váltak. Magyar származású ortodoxokként identitászavar jellemzi őket. Kilencven százalékuk magyarul beszél otthon, nem is nagyon tudnak románul, de megszokták, hogy az ortodoxokhoz tartoznak, sokan románnak vallják magukat” – mesélte Török József postás, a falu helytörténésze. Magyar nemzetiségű ortodox hívek szép számban vannak Szamosbagoson, Szamosdobon, Darán és Daróczon is. Valamennyi ilyen közösségnek görög katolikus gyökerei vannak. A Vetés községhez tartozó Óváriban az ortodox hívek szinte kivétel nélkül magyar anyanyelvűek. Az Óváriban 1982 óta szolgáló Iosif Coti a misét románul celebrálja, de a szentbeszédet magyarul mondja. A magyar nyelvet tökéletesen bíró román pópa jó véleménnyel van híveiről. /Pengő Zoltán: Magyarok a hagymakupola alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2009. december 16.

Immár több éve tervezi a Vetésen postásként tevékenykedő költő-zenész Török József, hogy megjelenteti az utóbbi évek során írott verseit, de erre eddig nemigen adódott lehetőség különféle okok miatt. Most úgy tűnik, jövőre sikerül megjelentetni a verseket. A megjelenés előtt álló könyv anyagából családias hangulatú bemutatót tartottak, Nagy Andrea pedig a megzenésített szerzeményeket énekelte és kísérte gitárral. Török József az általa alapított Vetési Albert Kultúrkör elnöke is. /(romász): Török József verseskötete. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998