udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. szeptember 12.

Petre Roman szept. 12-én egynapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az előző napon Ruszéban hatalmas tömegtüntetést tartottak a román környezetszennyezés miatt, amelyet a Giurgiuban levő vegyi kombinát okoz. A bolgár parlament pedig a román parlamenthez intézett felhívásában a kombinát leállítását szorgalmazta. Petre Roman hangoztatta, hogy az előző kormánytól örökölték ezt a problémát és a jövőben közösen kell küzdeni a problémák megoldásáért. /MTI/ Nastase külügyminiszter villámlátogatást tett Vilniusban, Rigában és Tallinban. A három balti fővárosban egyezményeket írt alá a balti államok és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. /Román rádió, MTI/

1998. május 1.

Hat évi szünet után megjelent a Litvániai Hírek új száma. Ez a Báthory István Litvániai Magyarok Kulturális Szövetsége kiadványa, főszerkesztője dr. Rubazeviciené H. Magda. Vilniuson, a Báthory István alapította egyetemen mostoha körülmények között a Szilágysomlyóról elszármazott Petrauskiené Turai Léda tanítja a magyar nyelvet. A litvániai magyarok azt szeretnék, ha kulturális központjukban helyet kaphatna a magyar irodalom könyvtára. A szűkös anyagiak miatt adományokra várnak, hogy létrejöhessen a könyvtár. /Fejér László: Üzenet Litvániából a szülőföldnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./

2000. július 31.

Nemrég érkezett meg Erdélybe az 1998-ban megjelent Encyclopaedia Hungarica negyedik (kiegészítő) kötete. Összegező munkáról van szó, mely ezentúl nélkülözhetetlen lesz mindazok számára, akik népünk eredetéről, múltjáról, történelméről és jelenéről kívánnak ismereteket és információkat szerezni. A kiegészítő kötet tartalmazza mindazokat a szócikkeket, amelyek az előbbi kötetekből kimaradtak, másrészt időrendi és leszármazási táblázatokat közöl a magyarsággal kapcsolatban. Az időrendi táblázat Kr. e. 10 millió évtől a XX. század végéig öleli át a történelmi időt, melyet a következő szakaszokra bont: Kr. e. 10 millió - Kr. e. 1, Kr. u. 1 - 1000, 1000-1526, 1526-1703, 1703-1848, 1848-1920, 1920-1945, 1945-1956, 1956-1998, vagyis az Encyclopaedia Hungarica utolsó kötete megjelenésének az éve. Ezután következik a forrásjegyzék (a felhasznált könyvészeti anyag), majd az Encyclopaedia szócikkíróinak és adatszolgáltatóinak névsora. Elismerés illeti a kiadót és a kanadai Altonában működő Friesen Nyomdavállalat. A kötetben található táblázatok hézagpótlók, hisz ezekből tájékozódhatunk többek között bizánci írók alapján a hun uralkodóház tagjairól, az Árpád-ház fejedelmeiről, a magyar nemzetségekről és történelmi családokról, a Kárpát-medence tájneveiről, apátságairól és fontosabb templomairól, a magyar uralkodókról és államfőkről, a Nobel-díjas magyar tudósokról, olimpiai és világbajnokokról. Külön fejezetbe foglalták Moldova eredeti magyar helységneveit. A kiegészítő kötet külön részben közli a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos verseket: a himnuszokon és szózaton kívül több gyönyörű verset, köztük Reményik Sándor Nagy magyar télben c. versét. Tudni kell, hogy ez az első nemzeti szemléletű magyar lexikon, mely világviszonylatban elsőként emigrációban, a kanadai Calgaryban készült, s nem állami támogatással, hanem magánkezdményezés alapján. Az Encyclopaedia Hungarica atyja Bagossy László főszerkesztő, aki megalapította a Lexikon Alapítványt, a szerkesztőbizottságot és megszervezte a munkát. A Lexikon Alapítvány 1984. március 4-én tartott alakuló gyűlésén Calgary magyar lakossága hitet tett a lexikon gondolata mellett. Közel tizennyolc éven át készült el a sorozat négy kötete. Az első kötet (A-H) szerkesztési zárása 1992-ben, a második kötet (I-Ö) zárása 1994-ben, a harmadik kötet (P-Z) zárása 1996-ban, a kiegészítő kötet szerkesztési zárása pedig 1998-ban következett be. A Lexikon Alapítvány az értékes munkából 377 példányt Magyarországra, 159 példányt az elszakított területekre és 6 példányt egyéb helyekre küldött. Ezeket az Alma-Atában, Rigában, Szarajevóban, Tartuban, Varsóban és Vilnában működő magyar egyesületek kapták. Erdélyben a magyar egyházi központokon, könyvtárakon és alapítványokon kívül, nagy adományban részesült az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetősége. - Folyamatban van az Encyclopaedia Hungarica angol nyelvű kiadása is. /Ajtay Ferenc: Encyclopaedia Hungarica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2001. október 20.

Okt. 19-én Szófiában találkoztak a NATO-tagságra pályázó országok nagykövetei. A vilniusi csoport kilenc ország - Albánia, Bulgária, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - részvételével alakult meg, később Horvátország is csatlakozott a csoporthoz. Adrian Nastase miniszterelnök az okt. 19-i telekonferencián kijelentette: Romániának az elmúlt időszakban tett előrelépéseknek, illetve a terrorizmussal kapcsolatban képviselt álláspontjának köszönhetően megnőtt a NATO-csatlakozási esélye. /NATO-tagjelölt országok nagyköveteinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

0. november 1.

Adrian Nastase miniszterelnök egyesült államokbeli körútja alkalmával okt. 30-án Washingtonban, a Johns Hopkins egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetében tartott előadást. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a szeptember 11-i tragikus események nyomán egy új, mindennél erősebb atlanti szövetség van születőben, hiszen a Vilniusi Tízekként emlegetett, a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok - köztük Románia is - konkrét katonai és titkosszolgálati segítséget ajánlottak fel a NATO-nak a terrorizmus elleni küzdelemben. A kormányfő kifejezte azon reményét, hogy ezeket az országokat a NATO jövő évi prágai csúcsértekezletén meghívják a szövetségbe. A kormányfő ugyanakkor katonai együttműködési megállapodást írt alá Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében. Ez felhatalmazza az amerikai erőket a román hadsereggel való közös gyakorlatozás. A találkozó után Adrian Nastase kormányfő kijelentette: a NATO csak nyerne Románia csatlakozásával. Mint fogalmazott, a megállapodásnak fontos szerepe van Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti partnerségi kapcsolat alakulásában, valamint a NATO-csatlakozás folyamatában. A kormányfő ugyanakkor felkérte Colin Powellt, hogy kísérje figyelemmel, Románia milyen mértékben teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket. A kormányfő okt. 31-én washingtoni pénzügyi körök vezető illetékeseivel folytatott megbeszélést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa valószínűleg pozitívan dönt majd egy újabb, 18 hónapra szóló, 400 millió dollár értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről. /Washingtonban Adrian Nastase kormányfő. Katonai együttműködési megállapodást írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1997. augusztus 28.

Emil Constantinescu államelnök ukrajnai román gyermekeket fogadott a Cotroceni palotában, elnöki rezidenciáján. A találkozó kapcsán az elnök a rádióban kifejtette: javasolta az ország határain túl élő román kisebbség helyzetével foglalkozó államtitkárság megalakítását. Constantinescu Botez professzort látná legszívesebben a hivatal élén, miniszteri rangú kormánytagként. Az államelnök elmondta: Leonyid Kucsma elnöknek is fel fogja vetni az ukrajnai románok helyzetét, szept. 6-ára tervezett vilniuszi megbeszélésükön. /Kisebbségek helyzete, decentralizáció. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 28./

1997. szeptember 5.

Litvánia fővárosában, Vilniusban szept. 5-én rendezték meg a regionális államfői találkozót, melyre 12 ország politikai vezetőit hívták meg. A konferencián arról cseréltek véleményt, hogy milyen a jószomszédi kapcsolatok hatása Kelet- és Közép-Európa stabilitására és biztonságára. Göncz Árpád magyar és Emil Constantinescu román elnök is részt vett a találkozón. A két államfő megbeszélést folytatott, Göncz Árpád meghívta a román államfőt jövő évi látogatásra. Megállapodtak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi támogatás elnyerésében Románia euroatlanti integrációjához. Egyetértettek a Budapest-Bukarest autópálya megépítéséhez szükséges pénzforrások megszerzésére irányuló erőfeszítések fokozásában. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1998. november 4.

Az RMDSZ felkérésére reagálva a Külügyminisztériumközölte, hogy támogatja a multikulturális állami egyetem létrehozását. Korábban ugyanis Csapó József szenátor a külügy figyelmébe ajánlotta a Litvániában engedélyezett lengyel tannyelvű állami egyetem példáját. A Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár által aláírt, a szenátushoz eljuttatott levél ezzel kapcsolatosan leszögezi: noha Vilniusban valóban engedélyezték a lengyel egyetemet, a litvánok rendkívül veszélyesnek ítélték meg egy lengyel tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kérelmet. A lengyel egyetem létesítésére vonatkozó törekvésekhez hozzájárul a lengyel szélsőségesek területi autonómiakövetelése is, amely rendkívül aggasztja a litvánokat - idézte a dokumentumot a Mediafax. /Plesu támogatja a mulitkulturális egyetemet, de nem hatódik meg a litván példától. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1998. november 4.

A Szabadság a Napi Magyarországban október 20-án megjelent, a vilniuszi lengyel egyetem témájával foglalkozó cikkét közölte. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2003. március 22.

A holokauszttal, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szimbólumokkal, a háborús bűnösök népszerűsítésével kapcsolatos tavalyi sürgősségi kormányrendeletről kezdett vitát a szenátus. Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt szenátora a sürgősségi kormányrendeletet fölöslegesnek minősítette. Úgy vélte, hogy annak 6. cikkelye - amely a holokauszt nyilvános tagadást bünteti - ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata által biztosított szólásszabadság elvével, illetve az ET-nek a történelem oktatására vonatkozó ajánlásával. Razvan Theodorescu művelődési miniszter közölte: nem az opportunizmus volt az oka a rendelet kibocsátásának, hanem az a tény, hogy Románia volt a Vilniusi Csoport egyetlen állama, amely nem rendelkezett ilyen jogszabállyal. Theodorescu megismételte: országunkban nem volt holokauszt, de Antonescu marsall idején Románia részt vett a más területeken történt holokausztban, így például a transznyisztriaiban. /Szenátusi vita a holokauszt-rendeletről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2003. április 5.

Ápr. 4-én a Bukarest melletti Snagovon elkezdődött a NATO-jelöltek, az úgynevezett Vilniusi Csoport (a NATO-meghívást kapott államok) kormányfői szintű csúcstalálkozója.Adrian Nastase kormányfő úgy értékelte, hogy a NATO-csatlakozási jegyzőkönyv aláírásával Románia "ismét elfoglalta helyét a világ stratégiai térképén". A kormányfő egyúttal hangsúlyozta, Románia kész az eddigieknél szélesebb körben hozzájárulni az Észak-atlanti Szövetség regionális küldetéseihez. - Megpróbálunk a hét ország szintjén - ahol az azonnali cél a csatlakozási protokollumok ratifikálása - a NATO döntéshozatalába történő integrálódásról is beszélni, és megtalálni a legmegfelelőbb cselekvési mechanizmusokat, jelezte a román miniszterelnök. /Szőcs Levente: Románia helye a világtérképen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2003. április 7.

Sikeresnek mondották ápr. 5-6-án történt snagovi találkozójukat a NATO-ba meghívott vilniusi országcsoport hét kormányának vezetői, akik ősszel Várnában, jövő tavasszal pedig Pozsonyban találkoznak ismét. jelen volt a bolgár, az észt, a lett, a litván és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányát képviselő szlovén külügyminiszter. A találkozó befejezése után Ion Iliescu államfő Snagovon fogadta a résztvevőket. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a csúcstalálkozót lehet "a ratifikáció szövetségének" nevezni. Hangsúlyozta: a NATO jövője szempontjából lényeges a transzatlanti kapcsolat, amelyet a szövetség európai pillérének és a kontinens nemzetközi cselekvőképességének erősítésével kell megszilárdítani - mondta. /Snagov: a ratifikáció szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2002. március 20.

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. március 22.

A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2002. március 26.

Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2002. március 29.

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2005. szeptember 8.

Vilniusba megy az első magyar nemzetiségű román nagykövet. Tokay György úgy gondolja, hogy november végén utazhat állomáshelyére. Emlékeztetett: 1992-től kezdve, amikor az RMDSZ-t képviselte az amerikai külügyminisztériumban, 2004 novemberéig, amikor az EBESZ romániai tagjaként megfigyelőként vett részt az egyesült államokbeli választásokon, folyamatosan olyan munkát végzett, amit úgy neveznek: parlamenti diplomácia. Nagykövetként Románia egészét kell képviselnie, ennek szerves része a magyar kisebbség is. /Gazda Árpád: Tokay példát mutatna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ Kilin Sándor, a lap munkatársa örömmel nyugtázta, hogy a parlament külügyi bizottsága áldását adta egy magyar nemzetiségű, RMDSZ-es nagykövet, Tokay György kinevezési javaslatára. Annak ellenére, hogy Mircea Geoana volt külügyminiszter “politikai kinevezésnek” titulálta a jelölést. /Kilin Sándor: Fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2005. november 14.

Tokay Györgyöt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt képviselőjét nevezte november 11-én Románia (vilniusi székhelyű) lettországi nagykövetévé Traian Basescu államelnök. Az államfő november 7-én kinevezte őt Románia litvániai nagykövetévé, most pedig a lettországi nagyköveti tisztséget is hivatalosan Tokayra ruházta. Tokay György elmondta: állomáshelye Vilniusban lesz, ingázni fog Vilnius és Riga között. „Az is a feladatom, hogy igazoljam: egy magyar jól láthatja el ezt a feladatot.” – jelentette ki. /Tokay György litvániai és lettországi nagykövet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2005. december 28.

Elindult állomáshelyére, Litvánia fővárosába Tokay György nagykövet, az aradi magyar lap egykori munkatársa, több cikluson át parlamenti képviselő, legutóbb Arad városi tanácsos, aki az új esztendőt már Vilniusban köszöntheti. /Tokay György elindult állomáshelyére. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998