udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2002. október 30.

A Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált rendezték meg negyedik alkalommal Szilágycsehben október 26-án. Helybeli csoportokon kívül Zilah, Kraszna, Kolozsvár, Sarmaság, Völcsök, Szilágysomlyó, Désháza, Varsolc, Szatmárnémeti együttesei vettek részt a diákszínjátszók seregszemléjén. Szilágycsehben élénk diákszínjátszás zajlik. /Fejér László: Szilágycsehi seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2004. június 22.

Szilágy megyében továbbra is a kormánypárt vezet, habár a megye három városában elvesztette az ellenőrzéshez szükséges többséget. A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a legtöbb polgármesteri mandátumot a szociáldemokrata párt nyerte. Második az RMDSZ, mert az eddigi 10 polgármester mellé újabb három került ki győztesen a megmérettetésből. Az alig 35%-nyi magyarságot számláló Váralmáson ismét Újvári Jenő lett a polgármester a szavazatok 62%-ával. Szilágyszegen Molnár József nyert a liberális ellenfelével szemben. A megyében hat közösségben volt érdekelt a magyarság. Kusaly a magyarok viszonylag alacsony számaránya miatt elveszett. Haraklányban a magyarság közel 65%-ának nem sikerült polgármestert választani, mert nem tudtak megfelelően egyeztetni a falvak között. Itt megint szociáldemokrata jelölt vezeti a községet. Szilágycsehben Domokos Ferenc végül nem lehetett polgármester. A nacionalista propaganda hatott: a városhoz csatolt román falvak a magyarságot megszégyenítő arányban mentek el szavazni. Völcsök tiszta magyar településen a szavazatok aránya fele-fele részben oszlott. De a magyarok egy része is a román jelöltre szavazott. A kampány menetében minden esetben a magyarveszélyre figyelmeztették a választópolgárokat. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke pozitívan értékelte a választási eredményeket: "Végül is a szövetség megtartotta a négy évvel ezelőtti eredményeit, sőt, a helyi közigazgatási képviselők számarányát tekintve növelte súlyát. Újból 13 polgármesterünk van, és az eddig megalakult tanácsokban már 8 alpolgármester képviseli a szövetséget. De még hátravan 39 tanács megalakulása." /Józsa László: 13 magyar polgármester a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998