udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 326 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-326
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. február 15.

Sergiu Celac külügyminiszter Washingtonba látogatott. /MTI/

1990. március 27.

Tőkés László márc. 27-én Washingtonban sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy találkozott Brian Mulroney kanadai elnökkel, aki határozottan síkraszállt a romániai magyar kisebbség jogainak védelméért. Ugyanezen a napon Tőkés Lászlót fogadta Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettes, akit tájékoztatott a marosvásárhelyi eseményekről. Tőkés László bírálta az USA korábbi állásfoglalását, amely szerint az ellenségeskedés mindkét részről megnyilvánulna. Ez az álláspont egyoldalú, az áldozat a romániai magyarság, míg az agresszor a Vatra Romaneasca által toborzott sokaság. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1990. március 27.

Márc. 27-én Washingtonban Lawrence Eagleburger találkozott dr. Moses Rosen főrabbival, aki háláját fejezte ki az amerikai kormánynak azért a támogatásért és védelemért, amelyet a romániai zsidó lakosságnak nyújtott a diktatúra idején. Eagleburger biztosította őt arról, hogy továbbra is figyelemmel követik a romániai zsidók sorsát az antiszemitizmus esetleges feléledésével szemben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1990. május 11.

Stelian Pintilie posta és távközlési miniszter Washingtonban aláírta az Intersat-megállapodást, ezzel Románia tagja lett ennek a szervezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

1990. május 12.

A The Washington Post máj. 12-i számában Benjamin Weiser azt írta, hogy Victor Stanculescu védelmi miniszter volt az egyik főszereplője a Nyugatra irányuló titkos fegyvereladásoknak, amelyek sokmilliárd dollárral gazdagították Ceausescut. Az újságcikkel kapcsolatban a Rompres cáfolta ezt a hírt, azzal, hogy a Védelmi Minisztériumnak nincs tudomása ilyen ügyletekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1990. június 7.

Jún. 7-én Moszkvában, a Varsói Szerződés /VSZ/ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSZ feloszlatását. Megjegyezte, hogy washingtoni látogatásán Bush elnök elmondta: továbbra is számolnak a Varsói Szerződéssel. Antall József miniszterelnök javasolta különbizottság létrehozását a szervezeten belüli katonai együttműködés felszámolásának elemzésére, egy másikat a VSZ funkciójának megvizsgálására. Iliescu elnök tanácskozott Gorbacsovval, aki meghívta a román elnököt hivatalos moszkvai látogatásra. Ugyanezen a napon Moszkvában román kezdeményezésre Victor Stanculescu védelmi miniszter találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. Für Lajos magyarországi látogatásra hívta meg Stanculescut. /A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1990. június 13.

Jún. 13-án Washingtonban Sütő Andrást fogadta Robert Hutchins, a nemzetbiztonsági tanács kelet-európai kérdésekkel foglalkozó vezetője. Az író találkozott S. Gibbons demokrata képviselővel, az amerikai adminisztráció kereskedelmi albizottságának elnökével is. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1990. június 16.

A Fehér Ház elég jól tájékoztatott a romániai helyzetről. Aktív érdeklődést tapasztaltam a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban, jelentette ki Sütő András író az MTI washingtoni tudósítójának adott interjújában. Jún. 13-án Sütő Andrást fogadta Robert Hutchins, a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai kérdésekkel foglalkozó vezetője. /Sütő András megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1990. december 18.

Victor Stanculescu védelmi miniszterrel tárgyalt a közelmúltban Mihály volt román király. Minderről a Genfben élő ex-uralkodó számolt be a The Washington Post tudósítójának. Mihály nem árult el részleteket, csak annyit mondott, hogy "bizonytalan benyomásokat" szerzett a miniszterről, aki a fordulat előtt a védelmi miniszter helyettese volt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1991. január 18.

Mózsi Ferenc Chicagóban megjelenő Szivárvány című irodalmi, művészeti szemléjének tavaly júniusi /31./ száma hat hónapos utazás után jött meg. A folyóirattal együtt érkezett meg a folyóirat 10. évfordulója megünneplésére szóló meghívás. A 31. számban szereplő képzőművészeti válogatás teljes egészében az erdélyi magyarokra alapoz. Ennek magyarázata, hogy a Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében Philadelphiában, Pittsburgban és Washingtonban 18 erdélyi magyar művész alkotásaiból rendeztek kiállítást. A folyóiratban több erdélyi képzőművész /köztük Plugor Sándor, Kusztos Endre, Gáll András, Páll Lajos és Bardócz András/ munkái láthatók. Gazdag ennek a Szivárvány-számnak az irodalmi összeállítása is, emellett Ágoston Vilmos Markó Béla Talanítás című kötetét elemezte, Szathmáry Lajos Kettős siratója pedig Bözödi Györgytől és a szintén Erdélyből származó Teleki Bélától vett búcsút. /N. M.K. [Nagy Miklós Kund]: Az Óperencián túlról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1991. április 15.

Petre Roman miniszterelnök ápr. 15-én Washingtonba utazott, kongresszusi képviselőkkel, üzletemberekkel találkozott, ápr. 16-án pedig Baker külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Bush elnök nem fogadta Petre Romant, a román miniszterelnök április 18-án érkezett haza Washingtonból. /Román rádió, MTI/

1991. május 31.

A Securitate, a régi-új román titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el emigránsok ellen, nyilatkozott Dorin Tudoran emigráns író a Washington Times máj. 31-i számában, őt is megfenyegették, Ion Culianu chicagói egyetemi tanárt a múlt héten ismeretlenek agyonlőtték, miután fenyegető telefonokat kapott. - Mihai Pacepa elmondta a lapnak, hogy a legtöbb újonnan kinevezett román nagykövet a titkosszolgálat embere. /MTI/

1991. június 4.

A Washingtonban működő Erdélyi Magyarságért Kulturális Alapítvány meghívására az Egyesült Államokban járt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Összesen 16 előadást tartott Torontótól Houstonig, Los Angelestől Washingtonig. Az erdélyi magyar kultúra sajátos helyzetéről beszélt. Az előadások után mindig beszélgetésre került sor. Amerikai magyar emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. Költőként is fogadták, volt, ahol verseiből olvastak fel. Markó elmondta még, hogy Petre Roman miniszterelnök amerikai látogatása nem volt hivatalos, ezért a visszhangja is szűkebb volt. Petre Roman sok kérdést kapott, a magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan is. Az ezekre adott válaszokat egyáltalán nem tartották kielégítőnek. Az amerikai visszhangot itthon megpróbálták kozmetikázni. /Béres Katalin: Magyarok az Óceánon túl. Beszélgetés Markó Béla író-szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. július 5.

A New York Times júl. 5-i számának szerkesztőségi kommentárja szerint Románia vezetői tétlenül figyelik, amint a szennysajtó ismét gyűlöletet hirdet minden kisebbség, zsidók, magyarok, cigányok ellen. Az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Antonescut mártírként ünneplik. Antonescu 1940-ben keményebb zsidótörvényeket vezetett be, mint Németország. Példátlan kegyetlenséggel gyilkolták és deportálták a zsidókat Antonescu idején. A Washington Post júl. 5-i száma arról tudósít, hogy "Románia nacionalista újságai nosztalgiával írnak Ceausescuról és támadják a magyarokat, zsidókat és cigányokat." Romániában már három nagyvárosban neveztek el utcát Antonescuról. /MTI/

1991. augusztus 26.

Iorgovan, a román parlamenti küldöttség vezetője Washingtonban nyilatkozott amerikai megbeszéléseikről. Washingtonban óvatosságot tapasztaltak, olyan Románia-képpel kellett szembenézniük, amely Ceausescu idején alakult ki. Az antiszemitizmus és nemzeti intolerancia csak mondvacsinált ürügy, az antiszemitizmus és magyarellenesség a sajtónak csak töredék részében van jelen. A magyarellenesség "elszigetelt és a román kormány által is kritizált" szórvány-jelenség. /Román rádió, MTI/

1991. október 8.

Smaranda Enache a napokban Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A román kormány támogatja a soviniszta, antiszemita mozgalmakat. Doru Viorel Ursu belügyminiszter tavasszal a legtárgyilagosabb lapnak járó díjjal tüntette ki a magyarellenes, antiszemita Romania Mare hetilapot. Az amerikai kormány csak akkor adja meg a legnagyobb kedvezményt Romániának, ha szabad helyi és általános választásokat rendeznek és biztosítják a kisebbségek jogait, javasolta Enache. /MTI/

1991. október 24.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke Washingtonban folytatott tárgyalásokat külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Chester Atkins és Tom Lantos szenátorokkal. Az amerikai kormányzat továbbra is szorgalmazza, hogy Romániában érvényesüljenek az emberi, a kisebbségi jogok, azonban az autonómia-törekvéseket nem támogatják. Tom Lantos sürgette a Bolyai Egyetem megnyitását./MTI/

1991. október 30.

Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia leállította hírszerző tevékenységét az Egyesült Államokban, viszont Románia és Bulgária kémei továbbra is működnek, jelentette ki Harry Brandon, az FBI vezetője. /The Washington Post, okt. 30., MTI/

1991. október 31.

Szakértői szintű tárgyalások után parafálták Washingtonban Románia és az Egyesült Államok új kereskedelmi egyezményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1991. november 7.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az amerikai Columbia Egyetem meghívásának tett eleget, előadást tartott a romániai magyarság helyzetéről. Okt. 9-én érkezett New Yorkba, a Magyar Házban tartott előadást, majd New Brunswickben levő Rutgers Egyetem Hungarológiai Intézetében. Washingtonban több képviselővel tárgyalt, Chet Atkins képviselővel, aki az előző év januárjában járt Bukarestben, Tom Lantos képviselővel, továbbá vezető amerikai diplomatákkal, Richard Shifter államtitkár-helyettessel, dr. Robert Hutchings-szal, a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatójával. Hutchings kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. Domokos Géza Chicagóban is tartott előadást. Okt. 22-én a Columbia Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1991. november 17.

A Washington Post nov. 17-i száma szerint a Securitate utóda, az SRI külföldön is folytatja a gyilkos terrort. Lengyelország, Magyarország és Cseh-Szlovákia felhagyott az USÁ-ban történő hírszerzéssel, de ez nem mondható el Romániáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1991. február 21.

Kétnapos látogatást tett Washingtonban I. V. Sandunescu külügyi államtitkár, ahol amerikai kormányzati és kongresszusi képviselőkkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./

1992. március 24.

Több mint egy hónapja Amerikában van Borbély Imre, az RMDSZ politikai ügyekkel megbízott elnökségi tagja. Washingtoni látogatásakor ismertette a magyar kisebbség helyzetét, az RMDSZ törekvéseit. Befolyásos emberekkel folytatott háttérbeszélgetéseket, előadást tartott a Library of Congressben, ahol jelen volt az amerikai kongresszus két képviselője. Borbély Imre úgy érzi, fellépései eredményesek voltak. Atlantában két egyetemen tartott előadást. Borbély Imre Kanadában is tartott több előadást. /RMDSZ-diplomácia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1992. április 7.

Tokay György parlamenti képviselőt a Kulturális Alapítvány Erdélyért hívta meg egyhónapos amerikai körútra. Tokay megkezdte eszmecseréit Washingtonban. Tokay tárgyalásain arról fog beszélni, nyilatkozta, hogy a problémákat a nemzetközi egyezmények szellemében, az Erdélyben hagyományos autonómiaszemlélettel kell megoldani. Tokay hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán etnikai párt. Mélyen érdekelt Románia demokratizálásában. Tokay szerint az RMDSZ-nek egységesnek kell lennie. /Serény Péter: Az RMDSZ nemcsak etnikai párt.= Népszabadság, ápr. 7./

1992. április 30.

Befejezte rövid washingtoni látogatását Petre Roman volt miniszterelnök. /Román rádió, ápr. 30./

1992. május 21.

Chester Atkins és Tom Lantos szenátor máj. 21-én felszólította a washingtoni kormányt, hogy bírja rá a román vezetést a politikai és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Aggasztónak tartják azt, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, amely nem tudja megvédeni polgárainak emberi jogait. A két képviselő a jövő héten Bukarestbe látogató Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettesnek írt levelében javasolta: bizonyítsák román részről, hogy felelősségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, nyilvánosan határolják el magukat a szélsőséges magyarellenes és antiszemita gyűlöletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nemzeti Egységpártot, biztosítsák a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleértve a Bolyai Egyetem felállítását, a kétnyelvű feliratok használatát, orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét. / Eagleburger Bukarestbe megy. = Népszabadság, máj. 23./

1992. július 7.

Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/

1992. szeptember 3.

Sütő András amerikai előadókörútja során szept. 3-án a washingtoni magyar nagykövetségen mondott beszédet amerikai magyaroknak. A céltudatos magyartalanítás folytatódik. Tőkés László éhségsztrájkja drámai akció, Sütő András reméli, hogy Tőkés gesztusa megerősíti az ellenzék pozícióit. A magyarországi konfliktusok Erdélyre is hatnak, állapította meg. Az író még több amerikai városban fog előadást tartani. /Magyar Nemzet, szept. 5./

1992. november 23.

Dr. Szász Zoltán, a National Confederation of American Ethnic Groups, Inc. főtitkára és bevándorlási igazgatója, aki 1992. áprilisában memorandummal fordult a washingtoni román nagykövetséghez, az erdélyi magyarság ügyében, nov. 16-20-a között Romániában járt. Tárgyalt Melescanuval, felvetette a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a magyar nyelv hivatalos használatát, a belső önrendelkezés kérdését. Fogadta Iliescu elnök is, akitől Szász Zoltán a marosvásárhelyi események miatt ártatlanul elítéltek amnesztiáját kérte. Dr. Szász Zoltán találkozott Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével és Tokay György képviselővel, parlamenti RMDSZ-frakcióvezetővel is. /Pesti Hírlap, nov. 23./

1993. január 18.

Másfél éve ismeretlen tettesek agyonlőtték a chicagói egyetemen tanító Ioan Culianu román teológust. Legtöbben úgy vélik, hogy Bukarest hallgatta el, mert hevesen bírálta az Iliescu-kormányt és a Securitate továbbélését. Egy másik román emigráns, Andrei Condrescu szintén a Securitatera gyanakszik. A washingtoni román nagykövetség szóvivője cáfolta ezt a feltételezést, mondván, hogy a román sajtó is bírálja a kormányt. /The New York Times, jan. 17. ismertette: Tovább gyilkol a Securitate. = Új Magyarország, jan. 18./ Ion Culianu meggyilkolásáról: The Washington Times, 1991. máj. 31. - ismertette: MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-326




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998