udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. május 17.

Iliescu elnök máj. 17-én Zágrábba érkezett. Mit keres a román államfő a "délszláv darázsfészekben"? - találgatja a román sajtó. Az Evenimentul Zilei szerint a látogatás csak ürügy arra, hogy Iliescu nem hivatalosan találkozhasson Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével. /Mag Péter, Bukarest: Bukarest közvetíteni akar? = Népszabadság, máj. 18./

1993. május 24.

Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./

1998. február 24.

Febr. 25-én sajtóértekezlettel és fogadással fogják megnyitni a Magyar Külkereskedelmi Bank bukaresti irodáját. Az MKB-iroda a hetedik lesz a bank külföldi hálózatában, képviseletei működnek már Moszkvában, Kijevben, Ljubljanában, Pozsonyban. Az Interbank A.S Prágában és a Covest Banka D.D. Zágrábban a Magyar Külkereskedelmi Bank csehországi és horvátországi filiáléja. Az MKB bukaresti közleménye rámutat, hogy a képviselet megnyitását indokolja a Romániában befektetett több mint 50 millió dollárnyi magyarországi tőke, nemkülönben a 470 millió dollárnak megfelelő tavalyi kétoldalú forgalom, amelynek jelentős növekedésére lehet számítani. /MTI/

1999. február 25.

Victor Babiuc védelmi miniszter Horvátországba utazott, febr. 25-én a horvát-román katonai együttműködésről tárgyalt Zágrábban horvát kollégájával. Bukarest Zágrábhoz hasonlóan repülőgép-korszerűsítési megállapodást kötött Izraellel. /Horvát-román katonai együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

1995. december 20.

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége /HMDK/ az Erdélyi Naplóban mutatta be a horvátországi magyarok helyzetét. Horvátország 1910-es határai között 105 ezer magyar élt /Dr. Bodnár András kutatásai alapján 124 ezer. In: Rovátkák 1994, HMDK, Zágráb, 1995./ A magyar kisebbségi közösségek közül a horvátországi magyarság lélekszáma csökkent a legnagyobb mértékben /1921: 76 436 fő, 1991: 22 355 fő/, a vajdasági magyaroké kisebb mértékű /1921: 371 013, 1991: 340 946 fő/, ugyanígy a szlovéniai magyaroké /1921: 14 489, 1991: 8499 fő/. Zágrábban 1918-ban megszűnt a magyar tanszék, Budapesten az egyetemi szerb-horvát képzést sohasem számolták fel. Magyarországon öt város felsőfokú tanintézetében található horvát tanszék, ezzel szemben Zágrábban csak 1994-ben indult be a hungarológiai tanszék, ahol a horvát és a német nyelvtudás /nem a magyar/ a felvétel kritériuma. Zágrábban a magyart mint idegen nyelvet oktatják, a felvett húsz hallgató közül mindössze egy beszéli elfogadhatóan a magyar nyelvet. /A tanszéken nincs egyetlen horvát állampolgárságú tanár sem, aki ismerné a magyar nyelvet. Államközi szerződés alapján három magyarországi vendégtanár oktat a tanszéken./ A HMDK kérésére utólag engedélyezték három magyar hallgató felvételét. Ugyanakkor Magyarországon 70 főiskolai és egyetemi hallgató tanul horvátul, anyanyelvén. - Magyarországon az óvodától az egyetemig 5170-en részesülnek horvát nyelvoktatásban, ezzel szemben Horvátországban mindössze 746-an, de ez a létszám is tovább fog csökkenni. - A horvátországi magyarok kisebbségi önkormányzatot nem kaptak, ez az igény a Kisebbségvédelmi Szerződésbe sem került be. Horvátországban mindössze hat magyar kultúrcsoport és két könyvtár található, országos gyűjtőkörű múzeuma és könyvtára nincs. Eszéken mindössze napi 25 perces magyar adás van a rádióban, a televíziónak nincs magyar nemzetiségi részlege, a nemzetiségekkel foglalkozó Prizma műsorban időnként megszólalnak magyarok is. A Prizmában nincs magyarul tudó munkatárs, ezzel szemben Magyarországon a rádióban napi 2,5 óra horvát nyelvű adás hallható a rádióban, továbbá heti 25 perces horvát tévéadás, a magyar tévének hét horvát anyanyelvű munkatársa van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13., II. rész: dec. 20./

1997. január 18.

Jan. 17-19. között az amerikai Kelet-Európai Demokráciáért Intézet, a horvátországi Szerb Demokrata Fórum és Horvát Béke Tanulmányi Társaság közös rendezésében nemzetközi szimpóziumra került sor Zágrábban ex-jugoszláviai politikusok, újságírók, nemkormányzati szervezetek, valamint szlovén, horvát, szerb, albán és makedón - többségi és kisebbségi - szervezetek képviselői részvételével. A szimpózium jelentőségét növelte az a tény, hogy négy év óta először ültek össze egy asztal köré a volt jugoszláv köztársaságok civiltársadalmi szervezeteinek képviselői. "A nacionalizmus felerősödése Közép-Kelet-Európában - a jelenség típusai, okai, következményei és ellenszerei" címmel szervezett rendezvényen magyarországi, romániai és észtországi meghívottak is jelen voltak. Romániából Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Niculescu Antal, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai tanácsosa vett részt a szimpóziumon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21., 949. sz./

1997. február 10.

Mák Ferenc hosszabb tanulmányt közölt a horvátországi magyarság történelméről. Ennek a napjaikba nyúló részét átvette a Napló a Horvátországi Magyarság /Zágráb/ című folyóiratból. A szerbek által megszállt területekről összesen 8424 horvátországi magyart üldöztek el. Közülük Horvátország területén 4530-an leltek ideiglenes menedékre, Magyarországon pedig 2548 menekültet tartanak számon. - 1992. dec. 16-án aláírták a magyar-horvát alapszerződést, 1995. ápr. 5-én pedig Eszéken a magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezményt. /Mák Ferenc: Magyarok Horvátországban. = Napló (Szabadka), febr. 12./

1997. május 19.

Adrian Severin külügyminiszter Horvátországba utazott, máj. 19-én Zágrábban tárgyalt kollégájával, Mate Granic külügyminiszterrel. Jónak minősítették az országaik közötti kapcsolatokat, s komoly lehetőségeket látnak a gazdasági együttműködésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2000. január 6.

Szántó Tibor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje lesz a magyar kisebbség parlamenti képviselője a zágrábi képviselőházban. A központi választási bizottság jan. 4-én kiadott jelentése szerint Szántó 42,89 százalékos támogatottságot szerzett, míg legerősebb ellenfele, a függetlenként indult Sója Dénes 35,52 százalékkal lett a második. Zágrábban súlyos választási vereséget szenvedett az eddig kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), az elhunyt Franjo Tudjman alapította párt. /Horvátországi választások: Magyar képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. február 18.

Emil Constantinescu elnök államfő febr. 18-án Zágrábban találkozott Magyarország államfőjével, Göncz Árpáddal. A találkozón egyetértettek abban: fontos annak elkerülése, hogy a környezeti balesetből politikai problémát csináljanak és fontos, hogy összehangolt erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség támogatást nyújtson a baleset okainak pontos feltárásához, a következmények felszámolásához. /Államfői tárgyalás a ciánszennyezésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2000. április 19.

Ápr. 18-án háromnapos bemutatkozó látogatásra Székelyudvarhelyre indult a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának delegációja, amely korábban már Prágában, Eszéken és Zágrábban is járt, a képviselőcsoport regionális bemutatkozó programjának részeként. A küldöttséget ápr. 19-én fogadja Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára ugyanaznap előadást tart a Városházán helyi kamarai tagoknak, magánvállalkozóknak a vállalkozás és az infrastruktúra fejlesztéséről. Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kormány társadalompolitikai céljait ismerteti iskolák, valamint egészségügyi és szociális intézmények vezetőivel. /Fidesz-frakció bemutatkozó látogatása Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. június 10.

Emil Constantinescu az első államfő, aki hivatalos látogatást tesz Horvátországban azóta, hogy hivatalba lépett Stipe Mesic köztársasági elnök. Jún. 8-án Zágrábban tárgyalt a horvát és a román köztársasági elnök. Hamarosan román szakértők érkeznek Horvátországba, hogy Románián, Magyarországon és Horvátországon keresztül húzódó kőolajvezeték tervéről tárgyaljanak - jelentették be a megbeszélése után. Mesic elmondta, együttműködnek annak érdekében, hogy kőolajvezeték kösse össze a Kaszpi-, a Fekete- és az Adriai-tengert. "A Duna összeköt bennünket, és jó lenne, ha a folyó hajózható lenne. Ezért megállapodtunk arról, hogy akcióba kezdünk a Duna hajózhatóvá tétele érdekében, és Európának ebben támogatnia kell bennünket" - mondta Mesic. A két elnök Horvátország és Románia gazdasági együttműködésének fejlesztése mellett foglalt állást. Tavaly mindössze 15 millió dollárt ért el a kölcsönös szállítások értéke. /Constantinescu Zágrábban. Román-magyar-horvát kőolajvezeték? = Szabadság (Kolozsvár) jún. 10./

2001. október 11.

Horvátország támogatja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló státustörvényt - állapították meg okt. 10-én Zágrábban a horvát-magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökeinek tanácskozásán. A Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Nenad Prelog horvát külügyminiszter-helyettes találkozójáról kiadott közlemény szerint a felek egyetértenek abban, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elősegíti a horvátországi magyarok önazonosságának megőrzését, szülőföldjükön maradását, és kedvező hatást gyakorol a térség stabilitására. A horvát fél üdvözli a magyar fél szándékát, hogy a törvény végrehajtását a Horvát Köztársaság hatályos törvényeinek és a nemzetközi jog követelményeinek megfelelően kívánja megvalósítani, és úgy értékeli, hogy a törvény végrehajtásának adminisztratív része nem sérti a Horvát Köztársaság szuverenitását. /Horvátország támogatja a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2002. augusztus 7.

Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, budapesti és zágrábi egyetemi tanár annak idején azért képett ki az MDF-ből, mert Antall József miniszterelnök pártja elnökségének háta mögött megegyezett a szabad demokratákkal és átadta a médiát az ellenzéknek. A sajtó továbbra is a régi gárda kezében maradt, így nem történt meg a kommunista elittel való számadás. Kiss Gy. Csaba az ELTE mellett három éve a Zágrábi Egyetemen is tanít. A hungarológiai tanszéknek mintegy 90 hallgatója van, a hallgatóknak mindössze 10 százaléka magyar származású. A szemléletváltás néhány év alatt ment végbe, miután a testvérháborút követően a horvát átlagpolgár is egyértelműen meggyőződött, milyen is volt igazából a szerbekkel kötött "testvéri" házasság, s mit jelentett a magyarokkal sok évszázadon át közös országban élni. Jellasics szobra Zágráb főterén áll. Kardja évtizedekig Budapestnek mutatott, nemrég elfordították, hogy inkább a tenger felé vágjon, hadd ne sértsék ezzel sem a magyarokat. Módosították az alkotmányt, melynek preambulumában mint a történelmi folyamatosság része szerepel a közös királyság és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés. Az 1102-ben kezdődött közös államiságra az idén többféle rendezvénnyel emlékeznek meg. A 900. évfordulót a tanszékük is méltóan ünnepelte, Croato-Hungarica címmel egy 550 oldalas tudományos évkönyvet adtunk ki. Kiss Gy. Csaba szűkebb kutatási területe a magyar, lengyel, szlovák kapcsolatok. A közös múlt pozitívumai segítik az egymás közti megértést. Most Máramaroszigeten is tapasztalta, hogy a gyanakvás fala hamar leomlik. /Sike Lajos: Előnyösen változik a szomszéd népek magyarság-képe. Beszélgetés Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésszel, budapesti és zágrábi egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2002. november 5.

Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2003. február 17.

Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2003. május 27.

Románia és Horvátország kétoldalú kapcsolatairól, gazdasági viszonyáról folytatott eszmecserét máj. 26-án Zágrábban Ion Iliescu román és Stipe Mesic horvát államfő. A két ország közti kereskedelem volumene 2002-ben megduplázódott az előző évhez képest ez a tendenci a 2003-ban is folytatódik. Az eszmecsere egyik témája a Konstanca-Omsali kőolaj- és gázvezeték megépítése volt. Iliescu elmondta, arról a vezetékről van szó, amely kőolajat és földgázt szállít a Kaszpi-tenger térségéből Azerbajdzsánon, Grúzián, a Fekete-tengeren és Konstancán keresztül Nyugat-Európába, Szerbia és Horvátország érintésével. /Iliescu és Mesic a román-horvát kapcsolatokról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2003. szeptember 16.

Aleksandra Joksimovic szerbia-montenegrói külügyi helyettes államtitkár cáfolta, hogy a Belgrád ellenezné a vajdasági magyarok kettős állampolgársághoz való hozzájutását. "E kérdés elsősorban a magyar államra tartozik. Ez azt jeleni, hogy amennyiben Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek semmilyen akadályt" - közölte Joksimovic asszony. Bársony András politikai államtitkár a minap a Beta belgrádi hírügynökségnek a szerbia-montenegrói külügyminisztériumból származó információkra hivatkozva azt mondta: Belgrádnak az a hivatalos álláspontja, hogy a kettős állampolgárságot nem lehet odaítélni etnikai alapon, s csakis kétoldalú tárgyalások után kötendő kétoldalú megállapodás alapján tekinti ezt elfogadhatónak. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zivkovics szerb kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Zivkovics nemrégiben ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie, s Belgrádnak nincs is módjában, hogy beleavatkozzon ebbe a folyamatba. Bársony András a szerb miniszterelnök nyilatkozatáról azt mondta, hogy azt "nagyon komolyan kell venni", jóllehet a nyilatkozat nem "jogi forrás", mert nem tartalmazza a kettős állampolgárság igénylésének feltételeit. Josip Ivanovic, a szerbia-montenegrói Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke az MTI-nek nyilatkozva közölte, hogy a vajdasági horvátok tizenkét éve igényelhetnek horvát állampolgárságot, Zágráb etnikai alapon ítéli oda az állampolgárságot. /Belgrád nem ellenzi a kettős állampolgárságot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2003. november 14.

Nov. 13-án megnyílt a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a vásár főszervezői minőségében köszöntötte a látogatókat. Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése képviseletében rámutatott, hogy ezekben a napokban négy olyan közép- európai könyvvásár nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol a magyar könyvek nagy sikernek örvendenek. A stuttgarti, pozsonyi és zágrábi vásárok mellett negyven körüli azon magyar kiadók száma, amelyek Vásárhelyen is fontosnak tartották a részvételt. /Nagy Botond: Könyvvásár kilencedszer. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Marosvásárhelyen zajlik a Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális rendezvénye. Több mint negyven könyvkiadó mutatkozik be, közülük mintegy harminc magyarországi, de hazai, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági kiadók is jelen vannak. Megjelent többek között Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Kincses Előd, Csoóri Sándor, Fodor Sándor és Pomogáts Béla. /Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2005. február 18.

Hamarosan fogható lesz a Hír Tévé Sepsiszentgyörgyön – közölte György Ervin, a kábeltévés társaság megyeszékhelyi ügyvezető igazgatójából lett prefektus. /(sz.): Lesz Hír Tévé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2005. február 19.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke képviseli Románia kormányát a Horvátország újraválasztott elnöke, Stepjan Mesic beiktatása alkalmával rendezett hivatalos ceremónián Zágrábban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2005. június 27.

Roos Márton római katolikus megyés püspök június 25-én felszentelt három papot /a krassócsörgői Lucacela Davort, a kiskrassói Laus Nikolát, valamint a csanádi Dumitru Danielt és két diakónust /a berestyei születésű Mirciov Sebastiant és a temesvári Máthé Lórándot/. Az ünnepi szentmisén részt vettek a zágrábi érsekség és a fuldai Hittudományi Főiskola képviselői, jelen volt továbbá a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora és számos tanára is. A püspök magyar, román, német, horvát és bolgár nyelven mondott szentbeszédet. /Sipos Enikő: Szeretetből teljesítsd Isten akaratát, és örömmel szolgáld embertársaidat”. Pap- és diakónusszentelés a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. augusztus 5.

Egyezményt írt alá a kettős állampolgárság megadásáról augusztus 4-én Zágrábban Adnan Terzic boszniai és Ivo Sanader horvát kormányfő. Az államközi egyezmény aláírásával a két miniszterelnök lényegében a Horvátország és Bosznia között meglévő gyakorlatot törvényesítette, Szarajevó ugyanis eddig sem gördített akadályt az elé, hogy boszniai horvátok horvát állampolgárságot kapjanak. Zágráb az 1992–95 közötti háború alatt tömegesen adta meg a horvát állampolgárságot a boszniai horvát közösség tagjainak. /Horvát és bosnyák egyezség a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2005. október 6.

– Magyarország 2006. január 1-től bevezeti a nemzeti vízumot. A külügyi tárca erről jegyzéket adott át az érintett Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország budapesti nagykövetének – jelentette be Fekszi Márta, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár Budapesten. A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. Kiemelte, hogy a nemzeti vízum igénylésekor továbbra is meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási feltételeknek, emellett igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit. A díjmentesen kérelmezhető nemzeti vízumot valamennyi ukrán, szerb és montenegrói, román és horvát állampolgár igényelheti, a szomszédos országokban található, összesen kilenc magyar külképviseleten: Kolozsváron, Bukarestben, Szabadkán, Belgrádban, Zágrábban, Eszéken, Kijevben, Ungváron és Beregszászon. Az új vízumtípus nem jogosít fel munkavállalásra, vagy jövedelemszerzésre. A kormány által elképzelt jogszabály utazási lehetőséget biztosítana az Európai Unióba azoknak a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik nem lesznek uniós tagok a schengeni csatlakozást követően. – Az MDF saját javaslata megvalósulásaként üdvözli a nemzeti vízum január elsejei bevezetését – mondta Csapody Miklós. /Nemzeti vízum januártól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2007. április 21.

Április 22-én, vasárnap Budapestről, a Szent István-bazilika elől indul 3000 kilométeres kerékpáros zarándokútjára a csángók anyanyelvi miséjéért Ferkó Zoltán. Április 22-én délben a Szent István-bazilikában a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásáért mutatják be a szentmisét. Az egyetemes könyörgés elmondására máris több moldvai fiatal jelentkezett. A szentmise után, 13 órától indítják útnak Ferkó Zoltánt, aki először Vác, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Szombathely érintésével a Vatikánba, majd onnan a Zágráb, Drávaszabolcs, Pécs, Szeged, Déva, Gyulafehérvár útvonalon Csíksomlyóra és Jászvásárba (Iasi) megy. Az út a tervek szerint 40 napig tart. Csíkszeredába a csíksomlyói búcsú előestéjén érkezik Ferkó Zoltán, részt vesz a búcsún, majd onnan pünkösd vasárnapján indul tovább Pusztina, Bákó, Szabófalva érintésével Jászvásárba. Egy másik zarándoklat húsvét vasárnapján indult el Balatonzamárdiból. A feltámadási menetről van szó, amelyet tavaly is megszerveztek, és amelynek a végén, az egyes állomásokon felszalagozott feltámadási jelvény a pünkösdi búcsú alkalmával érkezik Csíksomlyóra. A feltámadási menetnek 98 stációja és rengeteg közbeeső állomása van a Kárpát-medencében. Az útvonalon érintett közösségek ünnepélyes keretek között fogadják és veszik át a feltámadási jelvényt, majd gyalogosan viszik tovább, stafétaként adva át egymásnak. /Takács Éva: Zarándoklatok anyanyelvű miséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. június 25.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt is meghívták a délkelet-európai energetikai konferenciára, Zágrábba. Putyin nem titkolta, hogy főleg az orosz olajvállalatok és a Gazprom projektjeiért jött lobbizni a horvát fővárosba. Az sem zavarta hogy Traian Basescu államfő nyíltan a szemébe mondta: „Nem fogadjuk el, hogy valaki az energiát politikai nyomásgyakorlásra használja”. /Domján Levente: Dialógus vagy „csőlobbi”? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2007. szeptember 6.

A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2008. december 10.

December 9-én elhunyt dr. Burány Béla nyugalmazott zentai orvosprofesszor, néprajzkutató, közíró, /sz. Zenta, 1931. febr. 12./ 1949-ben szülővárosában érettségizett, orvosi oklevelet 1956-ban Zágrábban szerzett. Vajdaságban elsőként tette le az epidemiológusi szakvizsgát (1961). Az 1975-ben megvédett kandidátusi értekezése alapján elnyerte az orvostudományok doktora címet, 1981-től egyetemi magántanár, 1988 óta pedig rendes tanár volt az Újvidéki Egyetem orvosi fakultásán. 1996-ban vendégtanárként Milánóban tanított. 1999-ben a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriuma részesítette ünneplésben, amikor a délvidéki magyarok közül őt tüntette ki Mocsáry-díjjal, amelyre a laudáció szerint „a Németh László-i teljességű hungarológiai munkásságával, különösen népe biológiai pusztulása gondjának a tudatosításával szolgált rá”. A „fehér halál” jelenségére hosszú évtizedek óta figyelmeztetett: a születésszám csökkenésén, a népesség elöregedésén kívül az egyke, a kivándorlás, mind-mind a délvidéki magyarság vészes csökkenéséhez vezet. Nagy visszhangot váltott ki az 1998-ban Újvidéken megjelent Szakad a part! című könyve, amely a Tünetek magyarságunk kórélettanából alcímet viseli. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává választották. A szellemi néprajz területén végzett gyűjtőmunkájának eredményeit 1962 óta 24 kötetben tett közzé. Zenta vidéki népballadákon, juhásznótákon, rabénekeken, balladákon, gyermek- és játékdalokon, katona- és más népdalokon kívül gondozta és sajtó alá rendezte az egyik első naiv önéletírást ezen a vidéken (Zabosné Geleta Piroska: Így zajlott az életem), népművészeti hímzésmintákat is kiadott. Az utóbbi években a déli Tisza-vidék jeles és jeltelen napjainak népszokásait gyűjtötte két kötetbe, valamint egy négy generációjú juhászcsalád néprajzi hagyatékát három könyvben (A juhászok így élnek, úgy élnek). A 2000-ben Budapesten kiadott Így éltünk a Délvidéken /Nap Kiadó, Budapest/ című könyve elnyerte Magyarországon Az Év Könyve címet a szociográfiák kattegóriában. /Hajnal Jenő magiszter: In memoriam dr. Burány Béla (1931–2008) = Magyar Szó (Újvidék), 2008. december 10./

2009. június 22.

A színház és a halál a témája a június 20-án kezdődött zágrábi EUROKAZ színházi fesztiválnak, amelyet 1987 óta rendeznek meg, és melyen idén hét ország, köztük Magyarország művészei lépnek föl. A rendezvényen Najmányi László író, színházművész Az ember, aki színház volt címmel tart előadást és videoprojektet vetít Halász Péterről, a világszerte ismert független magyar színházművészről, avantgárd íróról. Halász Péter 1969-ben saját színházat alapított Kassák Ház Stúdió néven. 1972-ben A skanzen gyilkosai című előadásukat betiltották, a színház működési engedélyét megvonták, így csak titokban működhetett tovább. Az együttes tagjai emigráltak, majd Squat Színház néven Nyugat-Európa számos városában játszottak, később New Yorkban telepedtek le. A Squat Theatre-t az 1980-as években New York 10 legfontosabb kulturális intézménye egyikeként tartották számon. Halász 1991-ben visszatért Magyarországra, a budapesti Katona József Színházban és más színházakban is rendezett. Halász Péter három évvel ezelőtt New Yorkban meghalt. /Halász Péter emlékezete Zágrábban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998