udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 75 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. december 28.

A gödöllői Három Halom Alapítvány a határokon kívüli magyarság megsegítésére jött létre. Ecker Károly, az alapítvány képviselője elmondta, hogy több alkalommal vittek segélycsomagokat, többek között a csíksomlyói árvaházba, Kárpátaljára, Zentára. /Pest Megyei Hírlap, dec. 28./

1996. május 26.

Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/

1996. június 26.

Jún. 26-án Gödöllőn mintegy ezer polgármester részvételével megkezdődött a magyar polgármesterek első világtalálkozója. A találkozó fő szervezője Gémesi Zoltán. A következő napokban tíz településen tartanak szekcióüléseket. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1996. jún. 26-30-a között rendezik meg a Gödöllőn a magyar polgármesterek első világtalálkozóját, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elhatározta, hogy Gödöllő testvérvárosainak /Beregszásznak, Csíkszeredának, Dunaszerdahelynek és Zentának/ személyesen kézbesíti a meghívót, mégpedig kerékpáron. Nem kevesebb, mint 1560 km-t tett meg. Máj. 5-én érkezett útjának utolsó állomására, Zentára, ahol átadta Tóth Horti Gábornak, Zenta polgármesterének a meghívót. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 12. 4. p./

1996. június 26.

Jún. 26-án Gödöllőn mintegy ezer polgármester részvételével megkezdődött a magyar polgármesterek első világtalálkozója. A találkozó fő szervezője Gémesi Zoltán. A következő napokban tíz településen tartanak szekcióüléseket. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1996. jún. 26-30-a között rendezik meg a Gödöllőn a magyar polgármesterek első világtalálkozóját, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elhatározta, hogy Gödöllő testvérvárosainak /Beregszásznak, Csíkszeredának, Dunaszerdahelynek és Zentának/ személyesen kézbesíti a meghívót, mégpedig kerékpáron. Nem kevesebb, mint 1560 km-t tett meg. Máj. 5-én érkezett útjának utolsó állomására, Zentára, ahol átadta Tóth Horti Gábornak, Zenta polgármesterének a meghívót. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 12. 4. p./

1996. július 31.

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatta be Borbély Imre parlamenti lépviselő, az Interconfessio Társaság elnöke a Magyar jövőkép című kötetet, amely a társaság által szervezett székesfehérvári, budapesti és zentai konferencián elhangzott anyagok egy részét tartalmazza. Sógor Csaba református lelkész, a kötet egyik tanulmányának szerzője elmondta, hogy a magyarság múltját siratja jövőbetekintés helyett. A konferencia-sorozat e holtpontról való kimozdulást szorgalmazza, továbbá a nemzet számára pozitív jövőkép megfogalmazásának szükségességét. Borbély Imre hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség, ki kell mozdítani a magyar politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. Tudásközpontú nemzetfejlesztést szorgalmaznak a konferenciák résztvevői. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./ Magyar jövőkép. Egy minőségi magyar paradigma. Az Interconfessio Társaság, a SMIKK é a Vörösmarty Társaság tanácskozásai 1994-1995. /Magyarok Világszövetsége és a Vörösmarty Társaság kiadása, Székesfehérvár, 1996/

1998. május 26.

A Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió irodalmi társaságai tartottak találkozót máj. 24-én Szegeden a helyi Dugonics Társaság rendezésében. A hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezett találkozóra Magyarországból Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből, Romániából Temesvárról és Aradról, Jugoszláviából pedig Zentáról érkeztek irodalmi társaságok képviselői azzal a céllal, hogy megismerjék egymás tevékenységét, terveit. Szándékaik szerint erősíteni kívánják a határ menti kulturális együttműködést. Hiszen a három országot érintő régióban élők sok szállal kötődnek egymáshoz - hangzott el a civil szféra és a kultúra kapcsolatáról tartott kerekasztal-beszélgetésen. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben minden második évben Szegeden, közbülső esztendőkben pedig az Eurorégió más-más országában tartanak hasonló találkozót. Az irodalmi társaságok képviselői délután ünnepi felolvasóülésen emlékeztek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. /MTI/

1999. szeptember 12.

Szept. 12-én négy órán keresztül feltartották a jugoszláv határőrök Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettesét, majd lefoglalták a nála lévő készpénzt. Patrubány a zentai csata emlékére rendezett ünnepség díszvendégeként utazott Jugoszláviába. /Az MVSZ elnökhelyettesének zaklatása a jugoszláv határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1999. október 8.

Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1999. október 23.

Idén okt. 23-án Kárpátalján, Nagyszőlősön adják át a Mocsáry Lajos-díjat. A Mocsáry Lajos-díjban részesített személyiségek: Dr. Burány Béla zentai orvos, nyugalmazott egyetemi tanár, demográfiai munkássága elismeréséül, Kozma József, a huszti Karitász vezetője, a múlt évi árvíz során tanúsított segítő munkájáért, Vizi Ildikó, a kolozsvári Hallássérültek Magyar Tannyelvű Intézetének nyugalmazott igazgatója, a hallássérültek nevelése és oktatása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként. /Kiosztják az idei Mocsáry-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1995. november 1.

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

2000. február 14.

A hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie Romániának a Tisza és a Duna szennyezéséért, jelentette ki Braniszlav Brazics jugoszláv környezetvédelmi miniszter. A lapzárta előtt érkezett hír szerint azt követően fogalmazta meg fenti véleményét, hogy a nagybányai eredetű ciánszennyeződés a hét végén óriási ökológiai károkat okozott a Tisza szerbiai szakaszán is, majd a Belgrádtól 50 kilométerre északra lévő beömlési ponton átjutva bekerült a Dunába is. A jugoszláv tárcavezető kijelentette: Zentánál, Adánál, Óbecsénél és Törökbecsénél több tonna döglött halat gyűjtöttek össze a Tiszán, s minden jel arra utal, hogy a folyó ezután évekre halott lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./

2000. március 15.

Márc. 15-én a Duna Televízió közvetítette versmondó vetélkedőt, résztvevői a Kárpát-medence magyar iskoláinak legjobb diákjaiból kerülnek ki. Ez része volt része a Haza a magasban elnevezésű versenysorozatnak. Sepsiszentgyörgy Mikes Kelemen Líceumának diákjai lettek az elsők. Rajtuk kívül a vetélkedőn Somorja, Szentes, Zenta és Budapest. /(fekete): Diáksiker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2000. május 2.

Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./

2000. május 2.

Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./

2000. május 30.

Megválasztása után az MVSZ új Kárpát-medencei régióelnöke, Borbély Imre nyilatkozott a = Romániai Magyar Szónak. Felméri az adott helyzetet, és alapszabályzatnak megfelelő szervezetet akar csinálni a Kárpát-medencei MVSZ-ből. Az a gondolta, hogy határmódosítás nélkül egyesíteni a Kárpát-medencei magyarságot az általa alapított Interfonfessio Társaságon belül érlelődött meg, ő dolgozta ki a szociális nemzetstruktúra gondolatát. Kolozsváron nemzetközi fórumot szervezett az Interconfessió, amelyen részt vett Duray Miklós, Pozsgay Imre, Vass Csaba, Markó Béla, Tőkés László. Ekkor fejtette ki azt, hogy új dinamikus magyar paradigma. Sikeres konferenciát szerveztek Székesfehérváron, a svájci magyarok szervezetével közösen, Zentán is volt ilyen konferencia. Ezek anyagát megküldték az országházi képviselőknek Borbély Imre kifejtette, hogy föl kell mérni a világ magyarságát. fel kell állítani egy globális magyar anyakönyvet. Mihelyt az anyakönyv megvan, hasonló lesz ahhoz, amit a Zsidó Világkongresszus már régóta megtett. Ők tudnak minden zsidóról, aki a világon él. És bármelyiknek a hajaszála görbül berezeg a zsidó világháló és reagálnak rája. Ugyanezt akarja elérni a globális magyarsággal. Egy globális magyar idegrendszert kell létrehozni. /(Csomafáy Ferenc): A Világszövetségen belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2000. szeptember 9.

A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2000. szeptember 20.

Tavaly született egy terv, hogy a millennium évében a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egy Kárpát-medencei turnéra induljon. Megkezdődtek a tárgyalások a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ vezetőjével, Hajnal Jenővel, továbbá a Vajdasági Magyar Folklórközpont részéről Nagy István néptáncoktatóval. Az együttes szept. 9-én Zentán, szept. 10-én Bajmokon, a Dózsa György Művelődési Egyesületben lépett fel. /Raj Rozália, Szabadka: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Vajdaságban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2000. szeptember 20.

Tavaly született egy terv, hogy a millennium évében a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egy Kárpát-medencei turnéra induljon. Megkezdődtek a tárgyalások a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ vezetőjével, Hajnal Jenővel, továbbá a Vajdasági Magyar Folklórközpont részéről Nagy István néptáncoktatóval. Az együttes szept. 9-én Zentán, szept. 10-én Bajmokon, a Dózsa György Művelődési Egyesületben lépett fel. /Raj Rozália, Szabadka: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Vajdaságban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2000. szeptember 28.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Magyar Kollégium (Budapest) szervezésében Kárpát-medencei turnéra indult szeptember 7-én, s most visszaérkezett a megyeszékhelyre. Körútjuk során meglátogatták a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit (Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna); műsorukon a magyarság táncai, dalai szerepeltek eredeti és feldolgozott formában. /Hazaérkeztek Kárpát-medencei turnéjukról a csíkszeredai táncosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./ Ötezer kilométer megtétele után tartották meg szept. 27-én Csíkszeredán a Hargita 2000 nevet viselő turné záróelőadását. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes az elmúlt hetekben hét országban tizennégy előadást tartott. Az együttes tagjai turnéjuk során bár jelképesen, megpróbálták összefogni a Kárpát-medence magyar lakosságát. Budapesten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mintegy ezerhatszáz fős közönség előtt lépett fel. Zentán az együttes több mint ötezres közönség előtt mutathatta be előadását, szabadtéri színpadon. Nagy élményt jelentett a táncosoknak, hogy felkeresték a vereckei hágót és itt is elhangzottak a székely és a magyar himnusz dallamai. A koszorúzások során az egyetlen incidensre Kolozsvárott került sor, amikor a Mátyás király szülőházánál koszorúzott az együttes. Itt az épület gondnoka bejelentette az együttes tagjainak, hogy nem szabad koszorúzniuk. Ennek ellenére elhelyezték a koszorút, amit aztán rövid időn belül ismeretlen egyének el is távolítottak. A koszorút azonban az együttes végül is visszakapta: az esti előadás során a színpadra felvitte egy lelkes néző, aki vissza tudta ezt szerezni. A csíkszeredai záró előadást megelőzően az együttes tagjai a csíksomlyói Domokos Pál Péter szobornál koszorúztak, majd a kegytemplomban hálaadásképpen imádkoztak a sikeres turné után. /(Daczó Dénes): Befejeződött a hét országra szóló turné. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2001. február 1.

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. március 20.

Márc. 17-én Nyárádszeredában sokan megjelentek azon a rendezvényen, amelyet a magyarországi "Mezőgazdaság, kertészet határok nélkül" szövetkezet szervezett. Ez annak a konferencia-sorozatnak a része, amely 2000. szept. 20-án indult Budapesten, idén febr. 3-án folytatódott a Vajdaságban, Zentán. Októberben a szlovákiai Komáromban zárul a sorozat. A szervezők szerint "A konferencia-sorozat célja, hogy a magyarországi mezőgazdasági, kertészeti cégeket, vállalkozókat, akik Kelet-Európa felé akarják kapcsolataikat kiépíteni, összehozzuk a határon túli magyar szakemberekkel." Jelen volt dr. Kelemen Atilla, parlamenti képviselő, aki elmondta, hogy Erdélyben a kertkultúrát fel kell éleszteni. /Nemzetközi konferencia Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2001. május 16.

Több mint kéthetes turnét kezd Szerbia és Szlovákia magyarlakta vidékein a kolozsvári magyar színház, amely máj. 13-án zárta a hazai évadot. A korai évadzárás oka az, hogy a kicserélik az épület hőközpontját. A társulat máj. 17-én tizennégy előadásból álló vendégjáték-sorozatba kezd, melynek teljes költségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram fedezi. A Délvidéken Nagybecskerek, Zenta, Kikinda és Újvidék, a Felvidéken Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom közönsége tekintheti meg A fátyol titkai, A mizantróp és a Kvartett című előadásokat. Hazaérkezése után a társulat máris továbbindul Kisvárdára. /Kolozsvári színészek külföldi körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2001. június 23.

A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. július 14.

A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2001. augusztus 21.

A Kárpát-medence népművészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom című a határokon is átnyúló rendezvény záró programjai aug. 17-én, a budapesti Hősök terén kezdődtek. A négynapos kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népművészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítők, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója volt. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így Szentendrén, Diósgyőrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. - Erdély-szerte megemlékeztek István királyról, így Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszentkirályon. Csíkszeredában például a rendszerváltás óta először ünnepelték meg Szent István-napját. A rendezvény a belvárosi katolikus plébániánál kezdődött, volt szabadtéri néptáncelőadás és rockkoncert, este pedig irodalmi est a Szakszervezetek Művelődési Házában Ferenczes István költő és Molnár Vilmos író részvételével. /Ünnepségek Zentától Csíkszentkirályig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2002. október 2.

Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

2002. október 15.

A vajdasági Temerin mellett található Csurogon (Curug) sírkövet állítottak a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére. Délvidéken ez az első síremlék, amelyet a magyar áldozatok emlékére állítottak. A márványlapra egyetlen mondat került: Akikért nem szólt a harang. A csurogi vesztőhely színhelyén jelenleg szeméttelep van. Az áldozatok tetemét annak idején sintérgödörbe dobálták, illetve a szeméttelepen szórták szanaszét. Az elmúlt években a kivégzettek hozzátartozói a szeméttelepen fakeresztet állítottak, amelyet a rákövetkező napokban ismeretlenek eltüntettek. A sírkövet, mely Teleki Júlia csurogi önkormányzati képviselő kezdeményezésére került a vesztőhelyre, halottak napján szentelik fel. Teleki Júlia évek óta állhatatosan küzd azért, hogy fény derüljön az 1944-ben és 1945-ben elkövetett gazságokra, s mentsék fel a magyarokat a kollektív bűnösség terhe alól. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel jött a titói partizánok megtorlása. Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Matuska Márton vajdasági történelemkutató szerint Délvidéken az elesettek száma elérheti a 40 ezret. Csurog és Temerin környékén közel háromezren vesztették életüket. Csurogon a falu magyar férfi lakosságát majdnem teljesen kiirtották, s aki megmaradt, azt a tiszaistvánfalvai (Backi Jarak) haláltáborba vitték. Ugyanez történt a magyar lakossággal a közelben fekvő Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin). A titói partizánosztagok házról-házra járva szedték össze az embereket, megkínozták, majd nyilvánosan kivégezték őket. Az 1944-45-ös titói megtorlásról 1990-ig egy szót sem lehetett kiejteni Jugoszláviában. A hatvan évvel ezelőtt történt vérengzéseket csak az elmúlt években kezdték feltárni. /Első emlék a délvidéki vérengzések magyar áldozatainak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A délvidéki vérengzésről több könyv látott napvilágot, például Matuska Márton: A megtorlás napjai /Forum Kiadó és a Magyar Szó közös kiadása, Újvidék, 1991/, Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában /Magvető, Budapest, 1991/, Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba (Napló, Szabadka, 1996), Dr. Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva /Hatodik Síp, Budapest, 1995/, Szloboda János: Zentán történt '44-ben (Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság , Újvidék, 1997/, Matuska Márton: Temerini razzia /2001/

2002. október 21.

A Kővirág Együttes /Marosvásárhely/ okt. 18-án és 19-én megszervezte a verséneklés fesztiválját. A tízéves együttes /vezetője László József/ a verséneklés műfaját követi, repertoárjukat elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok megzenésített versei alkotják. A Kővirág tekintélyt szerzett a műfaj anyaországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai kedvelői körében. A vajdasági Zentáról jött a fesztiválra Verebes Ernő. Tanár, kétkötetes költő, zenét szerez, énekel, színházi muzsikát komponál. Felesége, Verebes Réka előadóművész rendhagyó irodalomóráival hosszú évtizedek óta járja a Délvidék magyar településeit. Fellépett az Öves Együttes, ők a táncház zenészei moldvai és gyimesi csángó népzenét játszanak, továbbá a kárpátaljai Credo Együttes. Ivaskovics József, az együttes vezetője beszámolt arról, hogy erdélyi költők verseit éneklik és persze a kárpátaljai magyar szerzőket is repertoáron tartják. /Lokodi Imre: Kővirág-fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2002. november 11.

A kolozsvári magyarságnak nagyobb önbecsülésre van szüksége, a fogyást jelző népszámlálás dacára is még mindig az egyik legnagyobb magyar közösség, Erdélyben, egy településen belül, hangsúlyozta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. A román kormányzat a várost még mindig az erdélyi magyarság központjának, vezetőerejének tekintik. Kolozsvár Erdély fővárosa, művelődési-oktatási-gazdasági-politikai stb. központja. Az erdélyi magyarság körén belül is ellentétek húzódnak meg elsősorban Marosvásárhely, de székely városok vagy akár Nagyvárad és Kolozsvár között. Kolozsvárnak nagy szüksége van ragyogó értelmiségének összefogására a település felemelése szempontjából. Együtt kell működni a Kolozsvárt valóban szerető, és annak érdekeit vállalni merő románsággal is. Ha meg is figyelhető egy olyan nemzetstratégia, amely a Magyarországot körülölelő országokban új magyarságközpontokat próbált létrehozni a hagyományosak helyett - Pozsony és Kassa helyett Révkomáromban vagy Dunaszerdahelyen Szlovákiában, Újvidék helyett Szabadkán, sőt most már inkább Zentán a Vajdaságban vagy Ungvár helyett Beregszászon Kárpátalján - azonban Kolozsvár feladásának még nem jött el az ideje. /Balló Áron: Egy megújuló Kolozsvárért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2002. december 19.

December közepén tartotta háromévenkénti tisztújító közgyűlését a szovátai Bernády Közművelődési Egylet. 1999 tavaszán kis szobát kaptak székháznak az RMDSZ-épületben. Mester Zoltán elnök tartott beszámolót, felsorolta az egylet rendezvényeit 1999-től napjainkig. 2002 januárjában volt Csávossy György könyvbemutatója a Teleki Oktatási Központban, majd ugyanott Kusztos Endre kiállítása. Március idusán ünnepi műsor a Petőfi- szobornál, színpadi játék, versműsor. Júniusban vendégül látták Zenta város kórusát. Augusztusban Szent István-napon az Intermezzó kamarakórus fellépett Hármasfaluban. Szeptemberben Márton Márta Ágota kiállítása a TOK-ban, majd Reményik Sándor-est a református templomban. Októberben zentai vendégszereplés, az Intermezzo fesztiváli fellépése Óbecsén. Novemberben Százhalombatta testvérvárosban is felléptek. Legújabb könyvük Márton Béla albuma a szovátai székelykapukról és faragásokról. /B.D. [Bölöni Domokos]: Erdélyi lélekkel, európai szemmel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998