udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 549 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-549
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. március 25.

Ismeretlenek meggyalázták a zilahi Wesselényi szobrot, Fadrusz János alkotását. Ez ellen az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága márc. 25-én kiadott nyilatkozatában tiltakozott. /Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1991. október 29.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, számolt be Barabás Zoltán, eljöttek a szélsőséges román sajtó tudósítói is. Szó esett a zilahi iskolaügyről: a főtanfelügyelő nem engedélyezte, hogy állami intézmény befogadja a Református Gimnázium diákjait, így azok még mindig a zilahi templomban tanulnak. Tőkés László két napra az Egyesült Államokba utazott, hogy átvegye a Regent University díszdoktori címét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1992. február 1.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1992. július folyamán

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

1992. november 27.

Az 1992. jan. 7-i népszámlálás előzetes eredményeiről adott tájékoztatást a Szilágy megyei Statisztikai Igazgatóság. A végleges adatok csak 1993-ra várhatók. A megye lakossága mindössze 0,7 %-kal nőtt az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva. Zilah lakossága 68322 fő volt, 1977-hez képest 214 %-os a növekedés. A megye magyar lakosainak lélekszáma csökkent: 63.150 fő az 1977-es 64.017 lélekhez képest. A megyében 54.164 református és 7.790 római katolikus él. /Szilágyság (A megyei RMDSZ hetilapja, Zilah), 1992. nov. 27./

1993. május 13.

Simonfy Irén zilahi festőművész a Szilágy megyei EMKE elnöke mindenütt jelen van, ahol közügyekben mozdíthat valamit. Az EMKE keretében erős angol nyelviskola működik Zilahon és Szilágysomlyón, melynek már 18 nyelvvizsgával rendelkező végzettje van, idén újabb 45 fő végez. A közelmúltban az EMKE Szilágy megyében megindította a gazdaköröket is, ami az RMDSZ-nek előzőleg nem sikerült. Simonfy Irént Farkas Zoltán, az EMGE országos alelnöke kérte fel erre. Néhányadmagával a rettentő hidegben végigjárták a falvakat, 16 magyarlakta településen sikerült megalakítani a helyi gazdakört. Szilágy megyében az EMKE népfőiskolát is szervezett Szilágycsehben. Ősztől a Szent István Kört /Szatmárnémeti/ kérték fel, hozzák el Szilágy megyébe is a Magyarság története cím előadássorozatot. Simonfy Irén minden idejét lefoglalja a közösségi munka, két éve nem volt ecset a kezében. /Gál Éve Emese: Ki tesz eleget a "magyar ügynek". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1993. június 8.

Varga László /sz. Zilah, 1928/ 1946-ban beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, a nemzetközi jogra. Hamarosan Búza László professzor gyakornoka lett, majd negyedévben, utolsó vizsgái előtt Demeter János eltávolította az egyetemről "antikommunista és vallásos tevékenysége miatt". Varga László a teológiára jelentkezett, református lelkész lett. 1957-ben letartóztatták az ENSZ számára összeállított memorandum miatt. Az ún. ENSZ-perben állították bíróság elé. Életfogytiglani börtönre ítélték, 1964-ben szabadult, az akkori amnesztiával. Újból lelkészként szolgált. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ alakuló kongresszusán, 1990-ben alelnökké választották. 1993 februárjában a Marosvásárhelyen tartott II. kongresszus a párt elnökévé választotta. - Erdélyben a kereszténység mást, többet jelentett, mint másutt, mint Magyarországon. A kommunizmus alatt a magyarság minden régi szervezete megsemmisült, kivéve az egyházakat. Az erdélyi magyarság kilencen százaléka ma is tagja valamelyik egyháznak.- Elsősorban a falu bizalmát akarja megszerezni a kereszténydemokrácia. - Az RMKDP támogatja a hitelszövetkezeteket. Az RMKDP kiépíti kapcsolatait az európai kereszténydemokrata pártokkal, elsőnek az anyaországival léptek kapcsolatba, onnan válaszként héttagú küldöttség érkezett az RMKDP marosvásárhelyi kongresszusára. Tárgyaltak Coposuval, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével is. /Marosi Barna: A keresztény társadalomé a jövő. Beszélgetés Varga Lászlóval, az RMKDP elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1993. június 11.

Megjelentek az 1992. jan. 7-i népszámlálás legfontosabb adatai a Statisztikai Hivatal kiadásában. Románia lakossága 1992-ben 22 760 449 fő, ebből román 20 352 980 fő /89,4 %/, magyar 1 620 199 /7,1 %/, cigány 409 723, német 119 436, ukrán 66 833, orosz 38 688? és így tovább. A magyarok lélekszáma az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva 93 729 fővel csökkent. Vallásszerinti megoszlás szerint a népesség 87,1 %-a ortodox /19 817 683/, 5,1 %-a római katolikus /1 144 820/, 3,5 %-a református /801 577/, 1 % görög katolikus /228 377/, 1 % pünkösdista /220 051/, 0,5 % baptista /109 677/. A kisebb lélekszámú egyházakból unitárius 76 333 fő, evangélikus 21 600 fő. A legnagyobb magyar lélekszámú városok /10 ezer magyar lakosig/: Marosvásárhely 83 681 magyar lakos /51,14 % a magyarok aránya/, Kolozsvár 74 483 fő /22,71 %/, Nagyvárad 73 272 /33,18 %/, Szatmárnémeti 53 826 /40,82 %/, Sepsiszentgyörgy 50 886 /74,76 %/, Székelyudvarhely 38 926 /97,41 %/, Csíkszereda 38 204 /83,0 %/, Temesvár 32 024 /9,58 %/, Brassó 31 271 /9,66 %/, Arad 29 788 /15,67 %/, Nagybánya 25 746 /17,3 %/, Kézdivásárhely 20 964 /91,74 %/, Gyergyószentmiklós 18 938 /88,31 %/, Nagykároly 13 901 /52,81 %/, Zilah 13 544 /19,82 %/, Nagyszalonta 12 615 /61,56 %/, Szászrégen 12 378 /31,75 %/, Szováta 10 748 /89,02 %/, Székelykeresztúr 10 059 /94,93 %/, Barót 10 006 /96,22 %/. /Z. Albu Zoltán: A legutóbbi népszámlálás a legfontosabb egyházi adatok tükrében. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

1993. szeptember 5.

Zilahon szept. 5-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Zilahy Kiss Károly Művelődési Ház, amely az EMKE Zilah városi hajlékaként kezdi meg működését. Itt kapott helyet az 5000 kötetes könyvtár, itt lesznek az előadások, nyelvtanfolyamok és kiállítások. A Kölcsey Alapítvány húszezer forinttal segíti a gyermekkönyvtár állományának gazdagítását. Lakó Éva muzeológus, a zilahi EMKE vezetőségi tagja ismertette az új művelődési központ jövőbeli tevékenységét. Könyvtáruk ötezer kötetes. Az avatással egyidejűleg megnyitották több művész közös tárlatát. Dr. Kötő József, az EMKE országos elnöke jelezte, hogy hasonló magyar ház nyílik hamarosan Szilágysomlyón, Erdélyszerte folyik a fészekrakás. /Fejér László: Magyar művelődési központ Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9., Kii János: Megnyitotta kapuit a zilahi közművelődés otthona. = Szilágyság (Zilah), szept. 10./

1993. szeptember 5.

Zilahon szept. 5-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Zilahy Kiss Károly Művelődési Ház, amely az EMKE Zilah városi hajlékaként kezdi meg működését. Itt kapott helyet az 5000 kötetes könyvtár, itt lesznek az előadások, nyelvtanfolyamok és kiállítások. A Kölcsey Alapítvány húszezer forinttal segíti a gyermekkönyvtár állományának gazdagítását. Lakó Éva muzeológus, a zilahi EMKE vezetőségi tagja ismertette az új művelődési központ jövőbeli tevékenységét. Könyvtáruk ötezer kötetes. Az avatással egyidejűleg megnyitották több művész közös tárlatát. Dr. Kötő József, az EMKE országos elnöke jelezte, hogy hasonló magyar ház nyílik hamarosan Szilágysomlyón, Erdélyszerte folyik a fészekrakás. /Fejér László: Magyar művelődési központ Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9., Kii János: Megnyitotta kapuit a zilahi közművelődés otthona. = Szilágyság (Zilah), szept. 10./

1993. szeptember 8.

Szept. 4-5-én tartották Marosvásárhelyen a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szervezésében az egykori Református Kollégium - ma Bolyai Farkas Líceum - volt diákjainak világtalálkozóját. Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Magyarországról és más országokból érkeztek az öregdiákok. Az istentiszteleten Gálfy Zoltán teológiai professzor szolgált. Beszédet mondott Klementisz János igazgató és Sipos Lajos, a kollégium legidősebb tanára. A Teleki Tékában megnyílt kiállításon a kollégium egykori nyomdájában készült művek voltak láthatók. Az iskolába pedig 81 író-költő, 9 szobrász és 20 festőművész - a kollégium volt diákjai - alkotásai sorakoztak. A megjelentek kopjafát állítottak a református temetőben az elhunyt tanárok és diákok emlékére. A kollégiumban beszédet mondott Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere, M. Kiss Pál művészettörténész, egykori kollégiumi tanár, Weszely Tibor tanár és Szőcs István író. Felolvasták a résztvevők által elfogadott Ősi magyar iskolánkért című levelet. /Bögözi Attila: Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ A levélben összegezték a közel félezer éves kollégium jelentőségét. Ez a kollégium - akárcsak a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a sepsiszentgyörgyi, a szászvárosi, a máramarosszigeti testvérintézmény a tudomány, műveltség erős vára volt. A kollégium az erdélyi református gyülekezetek adományaiból épült. 1990. febr. 9-én döntés született, melynek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum - más erdélyi középiskolákhoz hasonlóan - visszanyeri magyar jellegét. Nem így történt. Marosvásárhely lakossága 1977-ben 60 százaléknál nagyobb arányban magyar nemzetiségű volt és ma, az erőszakos betelepítések után is több mint 50 százalékban magyar, ennek ellenére nincs egyetlen magyar középiskolája. Az öregdiák-találkozó résztvevői kérik az ország elnökét, az illetékes kormányszerveket, hogy tegyék lehetővé az 1990. febr. 9-én döntés érvényesítését. /Ősi magyar iskolánkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1993. október 28.

Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./

1994. szeptember 6.

A múlt héten a Zilah főterén álló Wesselényi-szoborból ismeretlen tettesek letörtek egy nagy darabot. A letört kőtömbre nem figyelt fel sem a rendőrség, sem a polgármesteri hivatal, de a műemlékvédők sem, egyedül a járókelők vették észre a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1994. november 28.

Tizennégy erdélyi magyar diáklap és két román nyelvű iskolaújság szerkesztői vettek részt a második alkalommal megtartott Zilahi Diákújságíró Napok rendezvényén nov. 26-27-én. Szilágysomlyón jelenik meg a nevét Garbonciásról Bökényre változtató lap, Szatmárnémetiben a Tintaszósz, Kolozsváron a Talentum, Marosvásárhelyen a Tarisznya, Nagyenyeden a Diáklárma, olvasható a beszámolóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

1996. június 6.

Máj. 24-26-a között rendezte meg a zilahi Sebes József cserkészcsapat Szejkén az első Ichtys-találkozót. Az Ichtys a Romániai Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkészeinek közössége. A találkozóra Szilágysomlyóról, Szilágycsehről, Szamosújvárról, Nagybányáról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Körtvélyfájáról, Szászrégenből és Székelyudvarhelyről érkeztek cserkészek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án tisztújító értekezletet tartott az RMDSZ Zilah városi szervezete. Kovács Sándor elnök tartott beszámolót, majd megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Kerekes Edit, Fekete Károly, Zilah alpolgármestere az önkormányzati alelnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án tisztújító értekezletet tartott az RMDSZ Zilah városi szervezete. Kovács Sándor elnök tartott beszámolót, majd megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Kerekes Edit, Fekete Károly, Zilah alpolgármestere az önkormányzati alelnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 19.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elfogadta a zilahiak meghívását, rövid időre Zilahra látogatott, ahol elmondta, hogy történtek kísérletek az RMDSZ megosztására. Ebbe a kategóriába tartozik a nevet változtatott Magyar Független Párt, a mostani Magyar Szabaddemokrata Párt, akik Székelyföldön kívül kiterjesztették tevékenységüket Fehér és Hunyad megyére is. Hasonló megosztást eredményezhet a Székely Ifjak Fóruma csoport, de román pártok listájukon befutó helyeken is szerepeltetnek magyar jelölteket, magyar szavazatokra számítva. Megosztó tényezőnek nevezte Borbély Imre függetlenként való indulását, mert a közösségért nemcsak a parlamentben lehet dolgozni. Markó Béla cáfolta a sajtóban megjelent hírt, hogy koalíciós tárgyalást folytatott volna a kormánypárttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1996. október 19.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elfogadta a zilahiak meghívását, rövid időre Zilahra látogatott, ahol elmondta, hogy történtek kísérletek az RMDSZ megosztására. Ebbe a kategóriába tartozik a nevet változtatott Magyar Független Párt, a mostani Magyar Szabaddemokrata Párt, akik Székelyföldön kívül kiterjesztették tevékenységüket Fehér és Hunyad megyére is. Hasonló megosztást eredményezhet a Székely Ifjak Fóruma csoport, de román pártok listájukon befutó helyeken is szerepeltetnek magyar jelölteket, magyar szavazatokra számítva. Megosztó tényezőnek nevezte Borbély Imre függetlenként való indulását, mert a közösségért nemcsak a parlamentben lehet dolgozni. Markó Béla cáfolta a sajtóban megjelent hírt, hogy koalíciós tárgyalást folytatott volna a kormánypárttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1996. október 24.

Idén lenne nyolcvanéves, de ebben az évben halása huszadik évfordulójára is emlékezhettek pályatársai és tanítványai. Márton Gyula nyelvész, egyetemi tanár munkásságára emlékezve tartottak Zilahon emlékülést és a Szilágy Társaság kezdeményezésére szülőfalujában, Nagymonban emléktáblát avattak. A volt zilahi Wesselényi Kollégium diákja Kolozsváron szerzett diplomát, majd az egyetem tanára, dékánja, rektor-helyettese, illetve a Magyar Tanszék vezetője volt, tanított finnugor összehasonító nyelvészetet és nyelvjárástant. A zilahi EMKE-házban tartott emlékülésen dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára Márton Gyula tudományszervező tevékenységét méltatta, akinek fő kutatási területe a nyelvjárás volt. Halála után jelent meg a moldvai csángómagyarság nyelvi atlasza, 1992-ben, Budapesten. A nyelvművelő Márton Gyuláról dr. Zsemlyei János beszélt, emlékezve arra, hogy ő kezdeményezte a kolozsvári rádió nyelvművelő rovatát, a mely 1956-tól betiltásáig, 1958-ig létezett. Márton Gyula Írjunk, beszéljünk helyesen című, 1952-ben megjelent könyvét a cenzúra kitiltotta a közkönyvtárakból. Nagymon jelenleg száz lelket sem számláló tövishát falu, ahol elhelyezték az emléktáblát. /Fejér László: Márton gyula emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Márton Gyula /Nagymon, 1916. dec. 27. - Kolozsvár, 1976. ápr. 4./

1996. november 14.

Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1996 áprilisában. Elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád, titkára Ferenczi Rita. Az alapítvány ügyvezetője, Somai József elmondta, hogy elsőnek egy 1997-es falinaptár készült el. A naptár célja, hogy az Iskola Alapítvány ismertté váljon országszerte, de főleg tanügyi berkekben. Tizenhárom város nagy múltú iskolájának Orth István /Nagyszeben/ színes grafikái alapján 6000 példányban készült naptárt több mint 50 iskolába juttatták el. Emellett 22 korszerű, nagy kapacitású számítógépet juttattak el Medgyesre, Szentegyházasfalura, Érmihályfalvára, a kolozsvári Báthory István Líceumba, Zetelakára, Szilágysomlyóra, Zilahra, stb. Nemcsak magyar iskoláknak adományoznak, hanem - például Zilah és Medgyes esetében - román-magyar tagozatú iskoláknak is, amelyet közösen használnak. Az alapítvány elsősorban anyagi és erkölcsi támogatást akar nyújtani a magyar iskoláknak, elő akarja segíteni az oktatás korszerűsítését. A terveikben szerepel az oktatók továbbképzése, magániskolák létesítése, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1996. november 14.

Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1996 áprilisában. Elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád, titkára Ferenczi Rita. Az alapítvány ügyvezetője, Somai József elmondta, hogy elsőnek egy 1997-es falinaptár készült el. A naptár célja, hogy az Iskola Alapítvány ismertté váljon országszerte, de főleg tanügyi berkekben. Tizenhárom város nagy múltú iskolájának Orth István /Nagyszeben/ színes grafikái alapján 6000 példányban készült naptárt több mint 50 iskolába juttatták el. Emellett 22 korszerű, nagy kapacitású számítógépet juttattak el Medgyesre, Szentegyházasfalura, Érmihályfalvára, a kolozsvári Báthory István Líceumba, Zetelakára, Szilágysomlyóra, Zilahra, stb. Nemcsak magyar iskoláknak adományoznak, hanem - például Zilah és Medgyes esetében - román-magyar tagozatú iskoláknak is, amelyet közösen használnak. Az alapítvány elsősorban anyagi és erkölcsi támogatást akar nyújtani a magyar iskoláknak, elő akarja segíteni az oktatás korszerűsítését. A terveikben szerepel az oktatók továbbképzése, magániskolák létesítése, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1996. november 20.

Nov. 15-17-e között tartották meg a negyedik diák-újságíró találkozót Zilahon, a Meszes-hegység menedékházában. Tíz erdélyi város diáklapjai közül jelen voltak a Tentamen /Marosvásárhely/, a Bökény /Szilágysomlyó/, az Ébredés /Székelyudvarhely/ szerkesztői, de hiányoztak a brassóiak, a nagyenyediek, a csíkszeredaiak. Köszönetet mondtak a szervező zilahi Guguc újságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1996. november 26.

Szilágy megyében a diktatúra bukása óta egyetlen magyar templom építéséhez sem fogtak hozzá, Zilahon, a megyeszékhelyen viszont két ortodox és egy görög katolikus templom építését kezdték el. Zilah lélekszáma az elmúlt negyedszázad alatt megnégyszereződött, a református gyülekezet tagjainak száma is több mint tízezer, kinőtték templomukat. Egy hónapja a városban megalakult a második egyházközség, a Zilah-ligeti Református Egyházközség. Az új tiszteletes, Forró László bejelentette, hogy dec. 7-én ünnepélyesen elhelyezik az új templom alapkövét, amikor majd Tőkés László püspök hirdet igét. A ligeti gyülekezet tagjainak túlnyomó része a környező falvakból költözött a városba. /Fejér László: Új gyülekezet született. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1996. november 27.

Az EMKE könyvtári szakosztályának háttereként működő Heltai Gáspár Alapítványt 1991-ben jegyezték be. Pillich László elnök szerint az intézmény ma már 80-85 %-ban önellátó. Anyagi szükségleteik 30 %-át nyelviskolájukkal teremtik elő, 50 %-át pedig nyomdatechnikai kellékek forgalmazását bonyolító kft-jük szolgáltatja. Kolozsvári székhelyükön működő Mikó Imre Közkönyvtár támogatja a tordai és zilahi fiókokat is, ezenkívül gyakorlóhelyül szolgál a könyvtárszakos egyetemisták részére. Állománya 21 ezer kötet, 71 %-a szépirodalom, olvasótáboruk 200 fős, közel fele egyetemista. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1996. december 12.

Ifj. Wesselényi Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából háromnapos emlékezést tartottak Zilahon és Zsibón. Az egyik előadó, Benkő Samu művelődéstörténész Wesselényiről mint a nemzet ébresztőjéről emlékezett meg. A megemlékezést időszerűvé teszi, hogy "nemzedékünk is ébredezik hosszú évtizedek után", mondta. A többi előadók is méltatták Wesselényi jelentőségét. Lakó Éva zilahi muzeológus beszámolt arról, hogy Wesselényi régészeti gyűjteménye a második világháború alatt szétszóródott, ám az utolsó birtokos 3726 darabból álló "Wesselényi-Teleki gyűjtemény" néven jegyzett kollekciót adott át a helyi múzeumnak. Zsibó református templomán emléktáblát helyeztek el /Starmüller Géza alkotása/: "Zsibón született, itt várja Krisztusát - Wesselényi Miklós - 1796-1996 - a közértelmesség ébresztője". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-549




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998