udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. november 29.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2002. július 23.

Szakács Ferenc matematikatanárt négy évre szóló mandátummal kinevezték az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatójának. Szakács 1982-ben Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karán diplomázott. Resicabányán tanított 1991-ig, majd Zimándújfalun, 1994-től a helyi általános iskola igazgatója. Közben másfél évig a Csiky aligazgatói teendőit is ellátta. Szakács Ferenc bízik abban, hogy összefogással eredményesen fognak dolgozni. A tanszemélyzetünk kis változásoktól eltekintve stabil. A Magyarországról kapott iskolabútorok és laborfelszerelések segítségével korszerű fizika laboratóriumuk van. Megvan a pénz a tornaterem és a körülötte lévő pincerész felújítására. A kollégiumban kap elhelyezést a nagy iskolai könyvtár, de itt, az anyaépületben is marad egy részleg a legszükségesebb kötetekkel, kézikönyvekkel. /Puskel Péter: A közös munkán alapuló stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2002. október 14.

Az Aradi Magyar Színház társulatát a kabaréesten visszatapsolta a közönség Zimándközben, majd Zimándújfaluban. Ezzel kezdte meg a színház 90 előadásból álló, öt megyét felölelő turnéját. /Gujdár Gabriella: Öt megyében turnézik az Aradi Magyar Színház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2003. április 25.

Ápr. 23-án Dorel Popa és Király András az RMDSZ-SZDP Arad megyei protokollumot. A megállapodás szerint szeptember 15-ig helyére kerül a Szabadság-szobor. A protokollumhoz hat, 2003-ban megvalósítandó konkrét célokat tartalmazó melléklet tartozik. Ezek kiterjednek a tanácsokban való együttműködésre, infrastruktúra-fejlesztésre a magyarok lakta helységekben, rögzítették a visszaszolgáltatásra váró Arad megyei egyházi épületek listáját. A 26 tétel között szerepel Aradon a Notre Dame Nővérek leánygimnázium, a római katolikus fiúgimnázium, a kisszentmiklósi iskola, a megyében a kisjenői, nagylaki, pankotai, radnai, borossebesi, dezsőházai, székudvari, seléndi, zimándújfalusi, gyulavarsándi, cseraljai (Alunis), komlósi, szemlaki, sági, simándi, vladimirescui, zádorlaki római katolikus (magyar vagy német) elemi iskolák épülete, a máriaradnai ferences kolostor, a gyoroki és borossebesi református elemi iskola épületeinek visszaszolgáltatása. Az egyik melléklet tartalmazza a magyar nemzetiségű személyek megtartását vagy előléptetését az állami intézményekben vezető (döntéshozatali) funkciókban./Mit tartalmaz az RMDSZ-SZDP protokollum? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2003. május 24.

Máj. 23-án Zimándújfalu adott otthont a határ menti települések polgármesterei hagyományos találkozójának, amelyen több mint tíz Arad megyei település polgármestere, alpolgármestere mellett szinte ugyanannyi Békés megyei község vagy város első számú vezetője vett részt. Füzegyarmat és Zimándújfalu polgármestere aláírta a testvértelepülési megállapodásról szóló dokumentumot. Kreszta Traian, a Magyarországi Román Önkormányzat elnöke új határátkelők megnyitását sürgette. /Balta János: Az integráció szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2002. április 4.

Aradon nyújtották át az Apáczai Alapítvány pályázatára a támogatásokat a megye iskoláinak. A megyében összesen 147 vidéki tanuló mintegy 82 millió lejt kapott az alapítványtól utazási költségeik támogatására. A pedagógusok ösztöndíja tavaly 48 millió lej értékű volt, idén már eddig erre 38 millió lej adtak ki, és év végére az összeg eléri a 125 millió lejt. Az infrastruktúrára kért támogatás tárgyi eszközei is igen értékesek voltak. A kisperegi és a majláti iskola TV-készülékhez, az ágyai és a szentpáli fénymásolóhoz, a simonyifalvi és a zimándújfalui, valamint az RMPSZ székház videolejátszóhoz jutott. A Csiky Gergely Iskolacsoport fizikalaboratóriumának tavaly és idén nyújtott támogatás az év végéig beérkező összeggel együtt eléri a 94 millió lejt. /P. P.: Az Apáczai Közalapítvány a megye magyar oktatásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2002. június 12.

Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2004. február 17.

Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. április 7.

Arad megyében a Románia Magyar Demokrata Szövetség tíz településen indít polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon. Fazekasvarsándon Miszlai Ferenc, Kisiratoson Almási Vince, Nagyiratoson Guth János, Nagyperegen Nagy Sándor, Nagyszintyén Erdős Bálint, Nagyzerinden Ozsvár Zoltán, Pécskán Nagy István, Sofronyán Sandu Piroska, Tőzmiskén Haász Tibor és Zimándújfaluban Kovács András indul a polgármesteri székért. Arad megyében összesen 300 tanácsosjelölt indul az RMDSZ színeiben. A megyében 36 településen van szervezete az RMDSZ-nek. /n. i.: Tíz polgármesterjelölt, háromszáz tanácsosjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2004. június 2.

Gyermeknap alkalmából idén második alkalommal rendezett műsoros délutánt a Gyöngyház Egyesület a hátrányos helyzetű gyerekeknek Aradon, a Jelen Ház nagytermében. A két vidéki – Nagyiratos, Zimándújfalu – és négy aradi iskolából 120 gyerek gyűlt össze, a gáji iskola diákjai zenés, táncos összeállítással kedveskedtek a vendég gyerekeknek. Mindegyik gyerek kapott ajándékcsomagot. /(ni): Színes programok, mosolygós arcok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2004. július 8.

Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke sajtóértekezletén értékelte a júniusi választásokon elért eredményt. Arad megyében az RMDSZ 29 helységben állított tanácsosjelölt-listát és teljes megyei listát, tíz polgármester- és 406 tanácsosjelölt indult színeiben csatába. Közülük 67 helyi és három megyei tanácsos, három polgármester járt sikerrel, ehhez járul a megyei tanácsi alelnöki és 7 alpolgármesteri tisztség megszerzése is. Az RMDSZ a negyedik politikai erő Arad megyében az SZDP, a DP és az NLP mögött. Király András hangsúlyozta: a csökkenő magyar lélekszám ellenére 2000-hez képest ezúttal 36%-kal több szavazatot szerzett az RMDSZ, s bár ezzel sem jött össze 4-4 tanácsosi hely az aradi és az Arad Megyei Tanácsban, sikerült megőrizni a lakossági aránynak megfelelő képviseletet. Az Arad megyei RMDSZ a DP–NLP koalícióval való együttműködésben látta célkitűzései elérését – ami sikerrel járt, hiszen Bognár Levente megőrizhette aradi alpolgármesteri tisztségét, és Búza Gábor révén először jutott az RMDSZ megyei tanácsi alelnöki funkcióhoz. Az RMDSZ nem lévén politikai alakulat, azokkal a pártokkal működik együtt, amelyekkel sajátos célkitűzéseit megvalósíthatónak véli. A megyében a sikerek mellett voltak veszteségek is – Nagyzerinden és Zimándújfalun. /Kiss Károly: Helyi választási RMDSZ-mérleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2004. július 14.

Zimándújfalu községben a rendszerváltás óta nem tapasztalt kudarc érte az RMDSZ-t. A magyarság ugyanis a lakosság felét teszi ki, eddig polgármestert adott, a 13 tagú községi tanácsban pedig 5 hellyel rendelkezett. Most pedig az alpolgármesteri tisztséget sem sikerült elnyerniük, a magyarságot a tanácsban 3-an képviselik. Probszt Ferenc helybeli RMDSZ-elnök szerint a magyarság mozgósítása nem bizonyult hatékonynak. /Balta János: Kudarc és kétely. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

2004. szeptember 25.

Zimándújfalu magyar iskolájába hat gyereket írattak idén a magyar első osztályba, az alsó tagozatra 25, az V–VIII. osztályba 49 diák jár. Halász Ágnes igazgatónő kifogásolta, hogy nincs az iskolának tornaterme. Most kapta a hírt arról, hogy a jövőben állami költségvetésből tornatermet építenek. /(nagyálmos): Tornaterem a zimándújfalusi magyar iskolának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2005. január 31.

Zimándújfalun a Borostyán Egyesület létrehozása óta örvendetesen megindult a közösségépítés: rendeztek jótékonysági célra szüreti bált, karácsonyi mulatságot, gyűjtést a templom javára, illetve január 29-én álarcosbált az iskola tornatermének felújításához szükséges költségek fedezésére. Az egyesület elnöke, Probszt Ferenc elmondta: júliusban szervezik meg első ízben a Zimándújfalui Napokat, ahova meghívják a magyarországi testvértelepülés, Füzesgyarmat vezetőségét is. /Balta János: Álarcosbál a közösségépítésért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2005. június 16.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör június 14-i záróülésén Kaffka Margitra emlékeztek, az írónő születésének 125. évfordulója alkalmából. Kaffka Margit munkásságáról, dr. Brauch Magda beszélt, az írónő verseiből, prózájából Czernák Ferenc adott elő. Az irodalmi körben 2004 szeptemberétől tíz találkozót tartottak. Megemlékeztek Petőfiről, Olosz Lajosról, Radnótiról, Balassiról, Kosztolányiról, József Attiláról. Előadó legtöbbször dr. Brauch Magda volt, közreműködött az idén nagypénteken eltávozott Maresh Béla színművész, Czernák Ferenc, Szűcs Éva és három alkalommal a zimándújfalui iskola diáksága. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2005. június 27.

Megvolt a nyolcadikat végzettek országos tesztvizsgája. Az Arad megyében magyarul végzetteket átlaga 63%-os. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok közül a legjobb eredményt a nagyiratosiak érték el 9-ből mindegyiknek sikerült, őket követik a csikysek 84,5%-os sikerrel (45-ből 38 átmenővel). A legrosszabb a kisperegieké, 5 jelentkezőjük közül egy sem ért el átmenő jegyet, továbbá az ágyaiaknál 5-ből 1, a kisiratosiaknál 9-ből 2 tanuló járt sikerrel. A többieknél 52,6 % (Pécska) és 78% (Zimándújfalu) között mozog az átmenők átlaga. A legtöbben román nyelv és irodalomból bizonyultak felkészületlennek. /(Kiss): Tesztvizsga 2005. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. július 11.

Arad megyében július 9-10-én a Borostyán Egyesület első ízben szervezte meg a Zimándújfalusi napokat. Zimándújfalu magyarsága egy emberként állt a nemes ügy mellé. Magyar ruhás fiatalok hívogattak a főutcán a rendezvényre, amelyen vetélkedők voltak. A kultúrotthonban délután a fiataloknak diszkót, a felnőtteknek este bált rendeztek. Vasárnap magyar népviseletbe öltözött fiatalok vonultak be a szentmisére, melyen az arad-ségai ifjúsági kórus énekelt. A kultúrotthonban az ünnepi előadást a helybeli tánccsoport nyitotta meg. Ménesi Melinda, a Borostyán Egyesület elnöknője elárulta: nagy izgalommal szervezték az ünnepséget, mert a községi tanácstól egy lej támogatást sem kaptak. /Balta János: Zimándújfalu nagy napja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2005. augusztus 11.

Zimándújfalun Kocsis József vezetésével újjáalakult, Székesúton pedig Hegedűs Zoltán elnökletével megalakult a gazdakör – tájékoztatott Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) elnöke. Ezzel a két település magyar gazdái is EU-pályázati lehetőségekhez juthatnak. /K. K.: Gazdakörök alakultak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

2005. augusztus 23.

Zimándújfalu nem éppen népi hagyományairól híres, ezért néhányan a településen úgy gondolták: ha nincs, hát teremtenek, hogy aztán legyen mit megőrizniük a következő generációknak. Godó Franciska pedagógus kezdeményezésére augusztus 20-án tartották meg a községben a népi táncegyüttes alakuló ülését. Miklós János, a nagyváradi népi táncegyüttes vezetője Nagyváradról ingázna hetente, hogy összekovácsolja, tanítsa a társulatot. /(nagyálmos): Hagyományteremtő próbálkozás Zimándújfaluban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

2005. szeptember 20.

Az Arad megyei Zimándújfalun a helybeli Borostyán Egyesület gyűjtést szervezett a székelyföldi árvízkárosultak javára. Az összegyűlt pénzt négytagú küldöttség vitte el a Székelykeresztúr mellett lévő Siménfalvára, ahol átadták András Gyula alpolgármesternek. /(b): Zimándújfalusiak adománya Siménfalvára Zimándújfalusiak adománya Siménfalvára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2005. szeptember 21.

Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2005. szeptember 27.

Zimándújfalu általános iskolájában Walter Zsuzsa címzetes tanítónő elmondta, mennyire hálás a Nyugati Jelennek, amiért az újság közvetítésével teljesült gyermekkori vágya. Valamikor a kilencvenes évek elején, amikor Gyorokon kisegítőként tanított, a vele készített interjúban elmondta: gyermekkori vágya, hogy címzetes tanító legyen, csakhogy erre alig van esély, mivel családos, s anyagi helyzete nem teszi lehetővé a továbbtanulást. A Nyugati Jelent a világhálón, így Németországban is olvassák, így az egykori gyoroki igazgató, Seicht Miklós kapcsolatba lépett Walter Zsuzsával. Amikor 1994-ben a Goldis Egyetemen beindult a magyar nyelvű pedagógusképzés, Seicht Miklós támogatásával Walter Zsuzsa is oklevelet szerzett.A tanítónő ezúton is köszönetet mondott Seicht Miklósnak és családjának, és természetesen a Nyugati Jelennek. /(balta): Írt róla a Nyugati Jelen. Gyermekkori vágya teljesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

2005. december 28.

Zimándújfalun már hetekkel karácsony előtt gipszből formáztak angyalkákat az iskolások. Formáztak, festettek, ajándékokat készítettek, hogy az ünnep előestéjén énekek kíséretében megajándékozhassák a magányos időseket. A karácsonyi énekek hallatán az idősek szemében örömkönnyek csillogtak, reszkető kézzel vették át a gyermekek ajándékait, valamint a helyi Borostyán Egyesület által összeállított csomagokat. /A Borostyán Egyesület vezetősége: Feledhetetlen karácsony Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2006. január 13.

Király András parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az elmúlt esztendőről elmondta, hogy elkezdődött a közösségépítés, illetve a választási kampányban tett ígéretek beváltása. Az eredmények között van Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósodása, a Nepomuki Szent János-szobor felújítása vagy a Szabadság-szobor újraállítása. Amennyiben a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával az Aradon élő 23 ezer magyar közül 9-10 ezer az RMDSZ-re szavaz, 4-5 városi tanácsos lehetne. Ugyanannyi képviselőt kellett volna a megyei tanácsba juttatnia a megye 49 ezer magyarjának. A megyében az RMDSZ-nek 44 tagszervezete van, közülük 36 vidéki. Az anyagi támogatások jóvoltából sikerült megerősíteni a magyar civil szervezeteket, amelyek mindenütt közösségépítő programokat szerveztek. Az újak közül kiemelhető a zimándújfalui Borostyán Egyesület kiváló munkája, a kisperegi közösségépítő program és az ágyai közművelődési élet felvirágzása. Új szervezet alakult Vingán, lehetőség nyílik a pankotai szervezet dinamizálására, a nagylaki szervezet is jól működik. /Balta János: Legfontosabb a közösségépítés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2006. január 19.

Megtartotta évi közgyűlését Zimándújfaluban a Borostyán Egyesület. Kovács Enikő pénztáros ismertette az elmúlt év pénzügyi mérlegét: összesen 47 millió régi lejt sikerült szponzoroktól, különféle adományokból begyűjteniük, amelyből finanszírozták a falunapok rendezvényeit, a különféle közösségépítő tevékenységeket, továbbá jótékony célú adományokat is tettek. Ménesi Melinda alelnök ismertette az idei programot, majd bejelentette: megalakult a Borostyán Ifjúsági Csoport, amelynek 30 tagja van. Elnöke Bodó Andrea, alelnöke Bodó Róbert, pénztárosa Fehér György, valamennyien helybeli fiatalok. /(balta): Köszönet a támogatóknak. Pozitív egyenleg Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

2006. február 28.

Február 25-én zsúfolásig megtelt Zimándújfalun a kultúrotthon, farsangzáró jelmezbált szervezett a Borostyán Egyesület. Ménesi Melinda alelnök köszöntötte az egybegyűlteket. A tombolasorsoláskor az Aradi Máltai Segélyszolgálat, illetve a zimándújfalui katolikus plébánia jóvoltából 70 nyeremény talált gazdára. Éjfél után zenekari kísérettel vonultak az utcára, körbetáncolták a felgyújtott szalmabábut, együtt búcsúztatták a farsangot, a telet. A Borostyán Egyesület vezetősége maga köré gyűjtötte a helybeli és környékbeli magyarságot. /Bábut égettek Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

2006. május 31.

Elkészült az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) internetes oldala. Az oldalra látogatók sok mindent tudhatnak meg az AMISZ történetéről, a megyebeli (ágyai, pécskai, kisjenői, zimándközi és zimándújfalui) fiókszervezetekről, a tervezett vagy már megrendezett eseményekről a www.amisz.uw.hu címen. /(sinka): Elkészült az AMISZ honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2006. július 24.

Zimándújfalu egyik látványossága néhai Horváth Sándor jómódú gazdának a főutcán álló háza, amely egyedülálló a maga nemében. A közel 150 éves, vert földből emelt épület leghátulsó helyisége, a valamikori kamra immár leomlott, a 70 centi vastag falak végét veri az eső, az épen maradt résznek a fedele is igen foghíjas. Zsúpfedéllel fedve, kívül-belül eredeti állapotába visszaállítva a faluturizmus beindulását is előmozdíthatná Zimándújfalun. Falunapok alkalmával idén a helybeliek újra összeadták a falu legrégibb házában ideiglenesen berendezett falumúzeum szemléltető eszközeit. A falunap alkalmával igen sok ember volt kíváncsi a tájházra, lehet, utoljára láthatták. A teteje ugyanis sok helyen folyik, a nyitott kémény is megroggyant. A községi tanácsban megvenné az épületet, de az aradi lakhelyű tulajdonos Hőnigesz Gábor nem kívánja eladni. Le akarja bontani, a helyére pedig új házat építeni. /Balta János: Utoljára láttuk? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2006. augusztus 14.

Első alkalommal jutott ki Arad megyéből magyar nyelven oktató pedagógus a határon túli magyar pedagógusok Adria–Duna Nyári Szabadegyetem nevű 2006-os évi interdiszciplináris továbbképző tanfolyamára. Pintér Mária tanító (Arad), Godó Franciska tanító (Zimándújfalu) és Molnár Zsuzsa óvónő (Nagyiratos) Mátrafüredre utazhatott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szervezésében. A több napos tanfolyamon olyan magyar személyiségek tartottak előadást, mint például dr. Czeizel Endre genetikus. Romániából közel tíz magyar nyelven oktató pedagógusnak nyílt alkalma kijutni a továbbképzésre. /Sólya R. Emília: Magyarországi kurzuson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2006. október 16.

Zimándújfaluban a Borostyán Egyesület megszületése óta újjászületett a helybeli magyar közművelődési élet. Ezt bizonyítja legújabb rendezvényük, a szüreti bál is, amelynek a bevezetőjeként közel 50 magyar népviseletbe öltözött óvodás, iskolás és felnőtt, zenekíséretben vonult végig a község utcáin, énekelve, táncolva hívogatták a közönséget. Este a kultúrotthonban sorra került szüreti mulatságot is a fiatalok körtáncai vezették be. /Balta J.: Kicsik és felnőttek körtánca Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998