udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. március 16.

Március 15-én Nagykárolyban az emlékezés díszvendége Veress János magyarországi pénzügyminiszter volt, aki a nyírbátori küldöttséggel látogatott el a városba. Több határon túli csoport is jelen volt: a két testvérváros, Mátészalka és Orosháza mellett Nyírbátor, a Tolna megyei Zomba önkormányzatai is részt vettek a megemlékezésen. A nagykárolyi Petőfi–szobor előtt Sróth Ödön mondott ünnepi beszédet. Vincze András kaplonyi iskolaigazgató kijelentette: a másfél évig tartó forradalom és szabadságharc emléke ma is égő fáklyaként lobog Európa országaiban, és hatása ma is érezhető, hiszen a „tizenkét pont” a szabadság örök érvényű üzenete. A hagyományokhoz híven a megemlékezés második része a városi színházban zajlott, ahol ünnepi gálaműsort rendeztek. /(fodor): Koszorúzás és gálaműsor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

2007. augusztus 13.

Nemzetközi folklórfesztivál keretében emlékeznek kultúrájuk közös bölcsőjére a Bukovinából elszármazott székely népcsoportok a hétvégén a magyarországi Bonyhádon; a Tolna megyei településen tizedik alkalommal rendezik meg a találkozót. A mádéfalvi veszedelem után Bukovinában élt népcsoportok minden évben összegyűlnek, hogy megrendezzék a bukovinai találkozásokat, azaz egy nemzetközi folklórfesztivál keretében emlékezzenek kultúrájuk közös bölcsőjére – mondta el az esemény kapcsán a rendező Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége titkára, Bíró Sándorné. Évről évre hagyomány, hogy júniusban Lengyelországban, júliusban Romániában, augusztusban Magyarországon, októberben pedig Ukrajnában találkoznak a 37 tagegyesület hagyományőrző csoportjai. Amint azt a székely szövetség titkára elmondta, a rendezvény célja példát mutatni a népek barátságára a bukovinai békés együttélésre emlékezve. A közös sorsú szászok, zsidók, lengyelek, szlovákok, ukránok, románok és székelyek tisztelni tudták egymás kultúráját, s ezt teszik ma is ezeken a találkozókon – hangsúlyozta Bíró Sándorné. Augusztus 11-én Bonyhád környéki székelyek lakta településeken, Kakasdon, Zombán, Kismányokon, Csátalján látták vendégül a külföldi csoportokat. Augusztus 12-én, vasárnap színpompás felvonulással, menettánccal és gálaműsorral zárult a fesztivál, amelyen 25 művészeti csoport mutatta be műsorát a magyarországi székelység központjának számító Bonyhádon. /Bukovinai találkozások Bonyhádon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2008. április 8.

Az idősebb aradiak emlékeznek a Rozsnyay névre, elsősorban a patika kapcsán, amelyet, bár időközben sokszor változott a neve, sokan ma is így emlegetnek. A múlt héten Magyarországon, Szabadszálláson megrendezett Rozsnyay-ünnepség egy nagyszabású megemlékezés-sorozat nyitó rendezvénye volt. Rozsnyay Mátyás Szabadszálláson született 1833. május 14-én, ahol ápolják emlékét: néhány éve a városközpontban mellszobrot állítottak tiszteletére. A rendezvényen jelen voltak a négy helységre (Szabadszállás, Zomba, Szekszárd, Arad) terjedő megemlékezések szervezésében, támogatásában részt vállalók (Aradról az EMKE, RMDSZ, Levelezési sakkozók, Kölcsey Egyesület, Alma Mater és Pro Presens Alapítvány, Nyugati Jelen). A szabadszállásiak felelevenítették a gyógyszerész, sakk-szakíró, fotográfus, közéleti ember életét és munkásságát. Rozsnyay Mátyás a dunántúli Zombán nyitott gyógyszertárat 1861-ben, ott dolgozott Aradra költözéséig, 1874-ig. A kiváló felkészültségű gyógyszerész Zombán kezdett foglalkozni a kininnel, találmánya (Chininum tannicum insipidum Rozsnyay) híressé tette szakmai körökben, ugyanis a készítménye 1920-ig a malária egyetlen ellenszere volt. Rozsnyay az orvosságokon kívül gyógyborokat is készített. Nevéhez fűződik az első magyar sakk-könyv. Az akkoriban még újdonságnak számító fotográfiával Rozsnyay nem csak elméleti szinten foglalkozott, ő alapozta meg elméletileg a fotográfia nyomdai sokszorosításának lehetőségeit az addigi acél-, réz- vagy fametszet felváltására. A megemlékező rendezvények májusban Aradon fejeződnek be, ahol Rozsnyay 1895. aug. 25-én meghalt, ott helyezték örök nyugalomra. /Jámbor Gyula: Szabadszállástól Aradig. Emlékezés Rozsnyay Mátyásra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998