udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. október 10.

A Határon Túli Magyarok V. Fesztiváljára hét országból csaknem kétszáz résztvevőt várnak Baranya megyébe okt. 10-től 20-ig. A vajdasági Gombosról, Kolozsvárról, a burgenlandi Alsóőrről, a felvidéki Martosról, a muravidéki Petesházáról, a horvátországi Eszékről érkező népi együttesek mellett zombori és kalotaszentkirályi festőművészek, szabadkai képzőművészek és erdélyi diaporámások érkeznek. A megnyitó után fórumot tartanak a határon túli magyarságot foglalkoztató kérdésekről. Az üzletemberek fórumára több mint félszáz vállalkozó jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1999. március 24.

A NATO katonai gépei márc. 24-én megkezdték a légitámadást Jugoszlávia ellen, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A bombázás során találat ért célpontokat Újvidéken, Zomborban, Belgrádban és Pristinában. - Szlobodan Milosevics elnök nyilatkozatában üdvözölte a képviselőház március 23-i döntését, hogy nem fogadja el külföldi csapatok jelenlétét az országban. Kifejtette, hogy "az igazság a mi oldalunkon áll" és megvédik az országot. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 25./

2000. augusztus 11.

Augusztus első napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevő mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, Gáspár Attila /Zilah/ bemutatta a millennium alkalmából megjelent Szilágysági magyarok (Kriterion Könyvkiadó) című kötetét. Az Identitás Klub részvevői /magyarországi és határon túli egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok/ elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az Identitás Klub Zárónyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a történelmi magyar egyházaknak fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megőrzése terén. Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és ma is végzik. A jövő szempontjából az illetékes felekezeti vezetők és testületek részéről elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás őrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részéről kulcsfontosságú feladatnak tartják, hogy széleskörűen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést. Az Identitás Klub segítséget kér a következőkhöz: A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülőházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elő egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Kérik az aradi Szabadság-szobor minél előbbi visszaállítását. Járjanak közben, hogy a Kiss Ernő 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait őrző eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülőházára. Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentős deáki műemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását. Szorgalmazzák a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmű mielőbbi befejezését. /Régiók találkozása - V. Kárpát-medencei Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2001. október 8.

A Kárpát-medence sok településén emlékeztek meg okt. 6-án az aradi vértanúkról. Erdélyben a központi megemlékezésre idén is Aradon került sor, ahol az RMDSZ kérésére a magyarországi politikai pártok képviselői nem tartottak szónoklatot, a magyar kormány részéről pedig egyetlen személy, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szólt az egybegyűltekhez. A Vesztőhelyen mintegy két-háromezer ember jelenlétében tartott idei aradi megemlékezést román nacionalista megmozdulás nem zavarta meg. Az 1849-es mártír tábornokok obeliszkjénél a magyar kormány nevében Dávid Ibolya igazságügyi miniszter mondott beszédet. "Okt. 6. összmagyar gyásznap, de emlékeztető arra is, hogy a történelmet jellemek és hősök formálják. Szabadságharcunk összefogás volt, amelynek a népek megbékélése adott erőt és biztonságot. Ezt a munkát kell folytatni és befejezni." - mondta. "Kegyeletes szívvel jöttünk ide, nemzeti érzéssel és tisztelettel, hogy fejet hajtsunk az aradi mártírok előtt. Olyan magyar hősök panteonjában látjuk mi az itt kivégzetteket, akik az elmúlt ezer év során védték, megtartották népünket, nemzetünket" - emelet ki a miniszter. Tokay György aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő szavai után Markó Béla RMDSZ-elnök, a rendezvény vezérszónoka beszédében hangsúlyozta: a szabadságnak nincs nemzetisége, a 13 aradi vértanú közül többen nem magyarok voltak, ám mégis életüket adták érettünk és másokért. "Hogy miért? A 13 mártír férfi tudta a választ: senki sem lehet igazán szabad ezen a földön, amíg vannak rabságban tartott nemzetek. A szabadság ugyanis egy és oszthatatlan. A mártírok áldozata nem volt hiábavaló - állapította meg -, hiszen a nemzetet sem akkor, sem a trianoni békekötéskor, sem később semmiféle vasmarok nem tudta összeroncsolni. Most, a XXI. század elején jó tudni, hogy egyénenként érhetnek ugyan bennünket kudarcok, de tagjai vagyunk egy nemzetnek, amelyik a történelemben mindig megtalálta a továbbélés, a felegyenesedés és a gyarapodás útjait, módjait." Az elmúlt napokban felavatott Sapientia magyar magánegyetemre utalva, a szövetségi elnök hozzátette: a tisztességes álmok beteljesülnek. Románul szólt a jelenlévőkhöz Dorel Popa, Arad polgármestere. Tisztelgő beszédének zárószavai szerint "nemzetiségtől függetlenül úgy kell viselkednünk, hogy együtt tudjuk majd elmondani: emberek voltunk". A megemlékező misét az aradi belvárosi katolikus templomban Gyulay Endre szeged-csanádi püspök celebrálta. - Székelyudvarhelyen először idén emlékeztek meg városi ünnepségen okt. hatodikáról. Szász Jenő polgármester kezdeményezte, hogy a jövőben a nemrég felújított Vasszékely szobornál tartsák a megemlékezést. Az ünnepségen felszólalt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. "A világszabadság közösségéhez tartozó népként minket támad meg az, aki erőszakot követ el a közösség bármely tagja ellen. Ezt az örökséget tesszük a jövő asztalára" - mondta az államtitkár. Beszédében Szász Jenő rámutatott: a státustörvény tényleges egyenjogúságot teremtett a magyar nemzet tagjai között. Kijelentette: elérkezett az ideje, hogy az alkotmányt Romániában is tiszteletben tartsák, mert az olyan szerződés, amely az elfogadó feleket egyaránt kötelezi. - Ünnepi megemlékezéseket tartottak Zomboron, Topolyán, Bezdánban és Eleméren a Vajdaságban, Pozsonyban, Csicsón, Rozsnyón, Imregen, Margonyán, Révkomáromban és Dunaszerdahelyen a Felvidéken, Nagyszőlősön, Beregszászon és Ungváron Kárpátalján, illetve Kijevben és Varsóban is. /A szabadságnak nincs nemzetisége Méltóságteljesen emlékeztek meg az aradi vértanúkról itthon és a Kárpát-medence több pontján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2002. június 11.

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

2004. július 6.

Nem szűnnek a vajdasági magyar fiatalok elleni támadások a Vajdaságban: ezúttal júl. 3-án két szabadkai magyar középiskolást támadtak meg, egyiküket kórházban ápolják. A Vajdasági Magyar Szövetség júl. 5-én Dragan Jocsics szerb belügyminiszter azonnali lemondását követelte, mivel tárcája az elmúlt hónapokban semmit sem tett a kisebbségek elleni kirohanások és a vandál cselekmények leállítására. Júl. 3-ra virradólag ismeretlen tettesek meggyalázták Zombor város katolikus temetőjét, 30-40 sírt rongáltak meg. /Folytatódnak a magyarverések a Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2004. november 30.

A Fidesz nem győzi cáfolni a baloldal félelemkeltő kampányának állításait a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ, tudomást sem véve e tényekről, folytatja a beözönlő éhes, a családok pénzét elemésztő határon túli magyarok rémképének megrajzolását. Rendkívül agresszív kampányukkal – melyre 23 millió forintot költenek – végül is elérik a célt, a mozgósítást, azonban egyre több civil és egyházi szervezet hallatja hangját, buzdít igenre. Az SZDSZ kitalálta, hogy az igennel való szavazás a nemzetállami eszmét erősíti, a múltat konzerválja, továbbá nem biztos benne, hogy ez illeszkedik-e az EU szabványaihoz. Valójában Pietro Petrucci, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette, az EU a tagállamok belügyének tekinti a kettős állampolgárság megadását. Az MSZP honlapja szerint a családok mindennapi megélhetését befolyásoló ügyről van szó, a népszavazási igen “felelőtlen és demagóg politizálás és köpönyegforgatás”. Közben a Délvidéken folytatódnak az atrocitások: Gomboson rendszeresen verekedésbe torkollanak a szerb fiatalok támadásai. Egy fiatalember életét vesztette a zombori kórházban, az egyik támadás pedig egy lány ellen irányult, akinek a segítségére siető édesapja útközben felindulása következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozatban ítélte el a szocialisták “becstelen kettős játékát”.  A nagyszalontai Bocskai Szövetség által kezdeményezett akció keretében három Szatmár megyei városról is készültek képeslapok – összesen 62 000 darab –, melyeket Magyarország városaiban terjesztenek. A Magyar Polgári Szövetség Kettős állampolgárság és/vagy autonómia címmel Nagyváradon polgári fórumot szervezett nov. 24-én, melynek résztvevői üzenetükben igennel való szavazásra kérték fel a Biharból elszármazottakat.   Felvidéken a Kassai Thália Színház és teljes társulata is csatlakozott a Magyarok Világszövetsége és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház közös felhívásához. Igent kér az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron kelt felhívásában, akárcsak az Ausztráliai Magyar Református Egyház. A félrevezetési hadjáratba bekapcsolódott a Magyar Televízió is, cenzúra alkalmazásával. Ezt Harrach Péter, a Fidesz Egyházi Egyeztető Tanácsának elnöke jelezte, aki kifogásolta, hogy az MTV nem hajlandó vallási műsoraiban sugározni a katolikus és református egyház kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatait. A Magyarok Világszövetsége a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211. paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. A Jobbik is feljelentést tett, ők Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai ellen, mert a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos kampányuk törvénysértő volt. Az MDF által kezdeményezett nov. 23-i négypárti egyeztetés során nem született közös nyilatkozat a Fidesz vétója miatt, az ellenzéki párt ugyanis csak abban az esetben írta volna azt alá, amennyiben mind a négy parlamenti párt igenre buzdít. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

2005. július 14.

Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szerint jó esély van arra, hogy októbertől megkezdje működést az Újvidéki Egyetem önálló szabadkai tanítóképző kara, miután az országos nemzeti kisebbségi tanács július 12-i ülésén komoly előrelépés történt e tekintetben. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök elnökletével tartotta meg ülését a testület, ajánlást fogadott el, amelyben felkérte Szlobodan Vuksanovics szerbiai oktatási minisztert, hogy az MNT-vel és a bejegyzett kar ügyvezető dékánjával karöltve a lehető legrövidebb időn belül indítsa be az akkreditációs eljárást. Szabadkán jelenleg csupán az Újvidéki Egyetem zombori tanítóképző karának kihelyezett tagozata működik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül, ami nemtetszést váltott ki Zomborban. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézményekben kötelezően folynia kell oktatásnak szerb nyelven, és emellett folyhat kisebbségi nyelveken is. /Józsa László szerint jó esély van a szabadkai tanítóképző kar beindítására. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2006. február 2.

Az Újvidéki Egyetem tanácsa döntést hozott az intézmény keretein belül működő szabadkai magyar tanítóképző kar megalakításáról, a tanítás az ősszel kezdődő tanévtől indulhat meg. A zombori magyar tanítóképző kar nevet változtat, pedagógiai kar lesz, a kar kihelyezett szabadkai tagozata pedig az egyetemen belül önállóan működő magyar nyelvű tanítóképző karrá növi ki magát. A szabadkai tanítóképző átveszi a zombori felsőoktatási intézmény tanárait, munkatársai és személyzetét, taneszközeit, illetve azokat a diákokat, akik eddig a szabadkai kihelyezett tagozaton tanultak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar – az első vajdasági magyar felsőoktatási intézmény – létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. A vajdasági parlament még 2004 tavaszán elfogadta az oktatási intézmény alapító okiratát, megtörtént a kar bírósági bejegyzése, és kinevezték a kar megbízott dékánját, Jeges Zoltánt. Részben a hatályos előírások félreértelmezése, részben a belgrádi vezetők ellenkezése miatt eddig nem sikerült beindítani a tanintézetet. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által tavaly decemberben aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai magyar tanítóképző kar – illetve a majdani szabadkai multikulturális tudományegyetem – létrehozásához. /Magyar tanítóképző lesz Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2006. március 10.

Március 8-án ünnepélyes keretek között aláírták az Újvidéki Egyetemen a szabadkai magyar nyelvű Tanítóképző Kar megalapításáról szóló szerződést. Az Újvidéki Egyetem kebelében működő szabadkai tanítóképző lesz az első vajdasági magyar autonóm felsőoktatási intézmény. A kar átveszi a zombori Tanítóképző Kar tíz tanárát, taneszközeit, illetve azokat a diákokat, akik eddig a zombori tanintézet szabadkai kihelyezett tagozatán tanultak magyarul. A szabadkai oktatási intézmény az október 1-jétől kezdődő tanévtől vesz fel diákokat, harminc hallgató iratkozhat be, közülük húszan az állam, tízen saját költségükön tanulhatnak. A magyar kormány tavaly decemberben memorandumban vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a Tanítóképző Kar létrehozásához. /Aláírták a szabadkai magyar tanítóképző megalakításáról szóló szerződést. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

2007. november 21.

November 16–18-a között negyedik alkalommal gyűltek össze Magyarországon, Jánoshalmán a DKMT eurorégió Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló) képviselői. Mindhárom régió (romániai Bánság, szerbiai Délvidék, a magyarországi Dél-Alföld) képviseltette magát. A résztvevők elemezték az eddigi eredményeket és megállapították, hogy a mozgalom befejezte az alapozást és a jövőben az építkezésre összpontosít. Jelenleg a KITTI Háló szálai több mint 100 településre eljutottak a DKMT-ben. A programok között szerepel 2008-ban a dél-alföldi régióban a Guruló Kistérség program, mely lehetőséget teremt a KITTI Háló mind a 24 kistérségben való eljutására. Délvidéken Zomborban február végén első alkalommal szemináriumot szerveznek, ahol kidolgozzák a kistérségi stratégiát. A Bánságban február elején anyanyelvápoló tábort szerveznek resicabányai, gátaljai, verseci fiatalok részére, május 1–4. között Hunyad megyében egy DKMT eurorégiós szeminárium lesz. Folytatják a képzési sorozatokat. Márciusban tervezik a középiskolák közötti színjátszó csoportok seregszemléjét. /Bajkó Károly: Négyéves a KITTI Háló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2009. március 30.

Magyar származása miatt vertek meg egy 16 éves fiút a vajdasági Zomborban. A 7-8 szerb fiatalból álló társaság hátulról támadt a magyar fiúra, akit súlyos sérülései miatt meg kellett műteni. Többen elmondták: szinte mindennaposak a szerb diákok részéről a magyarokat sértő megjegyzések. A sértett édesanyja elmondta, hogy fiát azok a 18 év körüli szerb fiatalok támadták meg, akik ugyanabba a műszaki középiskolába járnak, ahova a fia. Az édesanya elmondta, hogy fiát magyarsága miatt támadták meg, a rendőrök azt válaszolták, hogy „hagyják ezt a nemzeti alapon történt támadás mesét”. Az Emberi Jogi Központ közleményében, a helyzet tarthatatlanságára való tekintettel, felszólította a Magyar Koalíció vezetőit, Pásztor Istvánt, Ágoston Andrást és Páll Sándort, hogy a leghatározottabban ítéljék el a történteket. Az Emberi Jogi Központ munkatársa elmondta, a központ alapvető céljai között szerepel a sértettek ingyenes jogi képviselete, feladatát nem tudja ellátni, mivel már több mint két éve nem részesült magyar állami támogatásban. /Magyar fiatalt vertek meg a Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2009. április 4.

Az utóbbi napokban több magyarellenes incidens történt a Vajdaságban. Ismeretlenek festékkel öntötték le a bácskossuthfalvi (Stara Moravica) Kossuth-szobor talapzatát. Április 1-jén a temerini Kókai Imre Általános Iskola központi épületének falán jelent meg nemzeti gyűlöletet szító, Magyarországra a magyarokkal felirat. A magyar iskolán korábban is jelent már meg rosszindulatú felirat. Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház elnöke nyugtalanítónak tartja ezeket, és a korábban Temerinben, Zomborban és Újvidéken történt incidenseket. A politikus ezért jelentést kért az újvidéki rendőrségtől, amely megerősítette, hogy pár hete Temerinben etnikai indíttatásból támadtak meg egy magyar fiatalt. Ugyancsak a nemzeti gyűlölet szításának szándéka vezette azokat, akik az újvidéki katolikus temető kápolnájára a magyar és a horvát közösséget sértő, illetve fenyegető üzeneteket írtak. /Magyarellenes incidensek a Vajdaságban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2009. szeptember 15.

Határon túli magyar társulatok is részt vesznek a Kárpát-medence kincsei elnevezésű programsorozaton, amely szeptember 16-án kezdődik Egerben. A fesztiválon fellép a Háromszék Táncegyüttes, a szabadkai, a zombori és a komáromi színház is. A Kárpát-medencei kultúrák találkozója nyitóelőadásán a Csávási ballada című táncjátékot láthatja a közönség. Az erdélyi Sepsiszentgyörgy táncegyüttese a Jászság Népi Együttessel közösen mutatja be a szászcsávási zenészek történetét. A Zomborból érkező Népszínház Bulgakov Kutyaszív című darabját adja elő. A Szabadkai Népszínház Seress Rezső és Müller Péter Szomorú vasárnap című darabjával, a szlovákiai Komáromi Jókai Színház Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékával lép fel. /”Határtalan” színházi esték Egerben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998