udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 128 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-128
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. június 22.

Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1998. június 25.

Bodó Barna tanulmányában azt vizsgálta, hogy mitől függ a kisebbségek anyanyelvi jogérvényesítése, kitért a helyi elit szerepére. 1997 folyamán néhány bánsági településen, köztük Temesváron vizsgálták a helyi elit szerepét. Az egyes népek azt szeretnék elfogadtatni egymással, hogy "otthon vannak". Az otthonosság legtermészetesebb kerete az anyanyelvhasználat. Többségi nyomásra a kisebbségi anyanyelvhasználat magánjellegűvé válik. A kisebbségi elit számára a nemzeti keret többnyire önkorlátozásként jelentkezik, például a házastárs kiválasztásában vagy az iskola nyelvével kapcsolatos döntésben. A szórványban pedig, ahol a félszázezres városban két iskola kínál csupán anyanyelvi képzést, vállalni kell azt, hogy több időt vesz igénybe az iskolába járás. Az ötezer fős magyarság Lugoson általános iskoláját sem tudja fenntartani, pedig ekkora közösség általában középiskolát éltet meg. A szórvány magyar elit rejtőzködik, a közösség élére nincs ki odaálljon. "Demográfiailag erős települések évek óta nem tudnak kiállítani egy-két olyan helyi vezetőt, akik mögé a közösség fölsorakozhatna" - állapította meg Bodó Barna. A szórvány elit nem is keresi az országos kisebbségi intézményekkel való kapcsolatot. Az oktatás területét nézve Hargita megyében szinte minden magyar gyermek magyar iskolában tanul, a másik véglet Temes megye, ahol a magyarul tanuló magyar tanulók részaránya 22 százalék. - A szórványban az elit jelentős részét semmilyen tevékenység nem köti az anyanyelvhez. Vidéki városokban - Lugoson, Zsombolyán -, ahol egy-két évtizede jelentős helyi magyar kulturális élet folyt, magyar líceumi tagozat létezett, már az általános iskolák léte is veszélyben van. Ez olyan új helyzet, amelyre az oktatás felelős irányítói nem voltak felkészülve. Iskolabuszokat kell beállítani, bentlakásprogramot kell elindítani, el kell érni, hogy magyar szaktanárok tanítsanak, mert jelenleg sok magyar tanár román iskolában tanít. - Ki kell térni a sajtó szerepére is. Temesvár hetilapja - a Heti Új Szó - fennmaradásáért hatalmas harcot vív, ebben az RMDSZ - anyagiak hiányában - nem tudja segíteni. - A helyi elit nincs helyzete magaslatán. /Bodó Barna: Helyi elit és az anyanyelvi oktatás. = A Hét (Bukarest), jún. 25./

1999. augusztus 27.

Sokéves szünet után ismét magyar óvodai csoport indul a Zsombolyán. Az RMDSZ-székház közelében berendezett óvodában 12-13 gyerekkel kezdődik az új tanév. /Magyar óvoda Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1999. szeptember 4.

A Petre Stoica vezette Román-Német Kulturális Alapítvány az elmúlt hét végén Petőfi estet szervezett a zsombolyai könyvtárban. Az irodalmi esten megjelent a helybeli polgármester is, annak ellenére, hogy előzetesen gyűlölködő levél érkezett a polgármester címére, amely "romángyűlölőnek" nevezi Petőfit, aki "sohasem járt Zsombolyán". Petre Stoica megjegyezte, hogy Petőfi költészete híd a magyar és a román nép között. /A költő, aki "sohasem járt Zsombolyán". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./

1997. május 5.

Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./

2000. november 24.

Constantinescut négy évvel ezelőtt, 1996. nov. 19-én, éppen születésnapján választották meg az ország elnökének. E kettős évforduló alkalmából a tévében az államfő megerősítette: mandátumának kitöltése után visszavonul a politikai életből és folytatja egyetemi tanári karrierjét. Elnöki tisztségének idejéről szólva egyebek mellett elmondta: mandátuma idején a román titkosszolgálatok semmilyen "különleges műveletben" sem vettek részt. Hangsúlyozta: a Román Hírszerző Szolgálatot és a Külföldi Román Hírszerző Szolgálatot megreformálták és most mindkét intézmény az európai titkosszolgálatok családjába tartozik. A Zsombolya-akcióként elhíresült embargósértésre visszatérve Constantinescu rámutatott: az semmiképpen sem volt "különleges művelet". Megítélése szerint ez olyan csempészművelet volt, amellyel "az állam önmagát csapta be". Az államfő rámutatott: bár a román állam megsértette a zárlatot, Románia mégis hétszer annyi kártérítési igényt jelentett be, mint amennyi kárt valóban okozott neki a bosznia-hercegovinai konfliktus idején bevezetett embargó. /Önbecsapás. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

2000. december 16.

Zsombolyán dec. 15-én Zsombolya XXI. elnevezéssel nemzetközi szimpóziumot szerveztek, amelyre meghívták Jugoszlávia temesvári főkonzulját, a vajdasági önkormányzat alelnökét, Kikinda város polgármesterét, Románia frissen kinevezett belgrádi nagykövetét, a Temes Megyei Tanács elnökét és alelnökét, román és szerb üzletembereket. A szimpózium résztvevőitől azt várják a szervezők, hogy felkeltsék a vajdasági vállalkozók érdeklődését Zsombolya lehetőségei iránt. /Zsombolya ismét kezdeményező. Megpróbálnak a Vajdaság felé is nyitni. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 16./

2000. február 24.

Temes megyében Zsombolya városban a legmagasabb a születések száma. A város nemzetiségi megoszlása is őrzi a korábbi arányokat. Zsombolya 11 830 lakosából 1960 magyar, 7380 román, 1850 roma, 450 német és 190 más nemzetiségű. /Zsombolya mezőváros maradt. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2000. május 20.

Nagy Károly római katolikus plébános négy éve szolgál Zsombolyán. A helyi háromnyelvű katolikus közösségben - a templomba járókat számításba véve - 1200-ra tehető a magyarok száma. A statisztikák szerint nagyobb a magyarok lélekszáma. A magyar iskolába járók mindannyian részesülnek hitoktatásban. A magyarság inkább a futoki templom javítására áldoz, a központban lévőbe inkább a németek járnak, de ők kevesen vannak, számuk alig éri el a 200-at. A román katolikusok abba a templomba járnak, amelyik közelebb esik nekik. De hát jószerével már el sem lehet dönteni, ki tiszta magyar, román, avagy német, mert a vegyes házasságok során már annyira elkeveredtek az emberek, hogy maguk sem igazán tudják, milyen nemzetiségűek. Vallásukat azonban megtartják, sőt egyre inkább nő a román katolikusok száma. /Balta János: Egyházközség a végeken. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2000. július 3.

Emil Constantinescu államfő szerint Románia 1994-1995-ben az ország akkori felső vezetésének tudtával és annak utasítására sértette meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót. Az elnök a televízióban kijelentette, "a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Határrendőrség és a zsombolyai állomásfőnök irányításával éjszakánként hatalmas mennyiségű üzemanyag kelt át a jugoszláv határon". Ion Iliescu válaszolt az Antena 1 tévéállomásnak nyilatkozva, visszautasította Constantinescu kijelentését, mondván Románia elnöke azelőtt mondott véleményt, mielőtt lezárták volna a vizsgálatot. Teodor Melescanu szintén visszautasította a vádakat, mondván: Constantinescu "kompromittálja az államelnöki intézményt és Románia még meglévő külföldi hitelét". /Emil Constantinescu versus Ion Iliescu. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3. - 373. sz./

2000. augusztus 22.

A magyar közösségek összetartó erejét szolgálják a falutalálkozók. Majláton, Simonyifalván (Arad megye), Bunyaszekszárdon és Zsombolyán a múlt hét végén zajlottak a falunapok, Végváron és Szapáryfalván ezen a hétvégén tartották meg az ünnepségsorozatokat. Szapáryfalván idén másodszor rendezték meg a falunapokat. Aug. 18-án istentisztelettel kezdődtek a Szapáryfalvi Napok. Másnap focicsapatok küzdöttek egymással Volt még kutyaügyességi és -szépségverseny, a gyermekeknek ügyességi vetélkedőket szerveztek. Aug. 20-án vígjátékot mutattak be a helyi amatőr színészek. /Szapáryfalvi Napok 2000. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2001. július 11.

Szekeres György nyugalmazott tanár valamikor egyik mozgatója volt a zsombolyai magyar közművelődési életnek. Katasztrofálisnak tartja a helyi anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét: a magyar nyelvű óvodai csoportba alig egy tucat gyermek jár, szinte ugyanannyi az összevont elemibe is, a magyar felső tagozatba is nagyjából 15-16-an jártak összesen. Amikor még ő tanított, két sor osztállyal működött a magyar tagozat. A tanár szerint az itt élők 90%-a kivándorolt. A hatvanas években magyar nyelvű líceum működött Zsombolyán, ahol nyolc osztály érettségizett. Még 1989-ben is két tanítónővel működött az elemi, a felső tagozatban pedig rendes osztályok léteztek. A fordulat után jött a kivándorlás, elmentek a németek és a magyarok, helyükbe költöztek a moldvaiak. Nincs aki megszervezne irodalmi rendezvényeket, a magyarszakos tanárnő is kivándorolt. A magyar irodalmat egy érettségizett tanítja a felső tagozatban, ahol már alig vannak szakképzett magyar tanárok. /Balta János: Veszélyben a zsombolyai magyar nyelvű oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2001. augusztus 9.

A Bánságban a falunapok divattá váltak. Egy-egy magyar település 2-3 naposra tervezett ünnepségsorozatot próbál meg a hagyomány szintjére emelni. Ennyi energiája van még az egyre inkább elszórványosodó bánsági magyar falvaknak, amikor hazavárják a falu szülötteit is, akik már máshol élnek. Aug. 12-én lesz a Végvári Falunap. - Bunyaszekszárd Napja: a hónap második vasárnapján tartják a megemlékező falunapot, melyen az egykor létezett településre és az elődökre emlékeznek az elszármazottak. A település 1866-1981 között létezett. - Aug. 10-én, a Zsombolyai Napokon lesz a Peter Jung-emlékmű leleplezése. A Majláthfalvi Hétvége aug. 11-12-én lesz, a Szapáryfalvi Napokat pedig aug. 24-26 között tartják. /KIRÁLY ZOLTÁN: Falunapok a Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2001. augusztus 14.

A Zsombolyai Napok /aug. 10-12./ minden eddiginél tartalmasabb volt: lovasbemutató, fogatverseny. Fellépett a Szeged néptáncegyüttes, valamint a nagykikindai Róna népi tánccsoport. /Sipos Erzsébet: Zsombolya ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2001. augusztus 16.

Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester nyitotta meg aug. 10-én a negyedik alkalommal megszervezett Zsombolyai Napokat. A városközpontban leleplezték Peter Jung (1887 - 1966) zsombolyai költő-újságíró mellszobrát. Másnap volt lovasbemutató, fogathajtó és lovasversenyekkel, emlékezve Csekonics József tábornokra, a zsombolyai magyar grófi család kimelkedő egyéniségére, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi lótenyésztés fellendítésében. A szabadtéri színpadon román, magyar és szerb vendég-, illetve helyi folklóregyüttesek mutatták be tudásukat. Eljött a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes is, majd Nagykikinda testvértelepülés Egység nevű magyar tánccsoportja is fellépett. /Pataki Zoltán: IV. Zsombolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2001. augusztus 17.

Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2001. október 16.

Okt. 12-én Zsombolyán a helyi RMDSZ kívülről tatarozott székházában, a helybeli magyar nyelvű óvoda tantermében találkoztak a szerkesztők az olvasókkal. Petrovics Éva tanárnő legégetőbb kérdésnek tartja a helybeli anyanyelvű oktatás elsorvadását. A magyar polgármestertől elvárnák, hogy a magyar érdekeket kiemelten kezelje. - Nagy baj, hogy senki nem akar felelős tisztséget vállalni. Erre példa az RMDSZ tisztújító közgyűlésének sorozatos elnapolása: senki nem akarja elvállalni az elnöki teendőket. - Zsombolyán létezik a Baltzer Zsiga Kulturális Egyesület, amelyet hivatalosan is be kellene jegyeztetni, ezáltal pedig pályázhatnának mind hazai, mind magyarországi alapítványokhoz. /Balta János: Családi körben Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2001. november 20.

Mandics György tizennyolc nyelven beszél, több mint harminc könyve jelent meg különböző nyelveken. Neki teljesen mindegy, hogy fizika vagy irodalom, mert mindkettőhöz egyaránt ért. Temesváron született, ott járt iskolába, az egyetemen matematika szakon végzett. Zsombolyára került, ahol hét éven át tanított. Megjelent munkái: négy verseskötet, fordításkötet, regény, irodalomtörténet, irodalomelmélet, régészet, írástörténet, ufológia, afrikanisztika és így tovább. Mandics írt egy kötetet Bolyai nevében. Nem vették észre, hogy nem eredeti Bolyai-munkáról van szó: a Magyar Tudományos Akadémia kiadványai tele vannak Bolyait dicsérő tanulmányokkal meg cikkekkel. S köszönték Mandics Györgynek, hogy kiadta ezeket a gyönyörű, csodálatos műveket. Ráadásul még az Új Magyar Lexikonban is említik, mint Bolyai művét. Amikor 1991-ben elmondta a Tudományos Akadémián, hogy ezt ő írta, Bolyainak semmi köze nincs hozzá, mindenki szégyenkezett. - Mandics György úgy látja: neki nagy szerepe volt abban, hogy megbukott a kommunizmus Romániában. - A Temesvári Golgota című könyvéért kapott díjat. Mandics jelenleg Budapesten lakik, egy nemzetközi projekt keretében dolgozik, amelynek az a célja, hogy megvalósítsák a jövőnek azt a televízióját, amelyik 25 országot közelebb hoz Közép-Kelet-Európában ahhoz, hogy megszülessen egy reális európai integráció. /Nagyálmos Ildikó: Gyerekfejjel utcaseprő szeretett volna lenni. A Földön és azon kívül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 20./

2002. augusztus 13.

A Temes-megyei Zsombolya neve 670 évvel ezelőtt jelent meg először írásos dokumentumokban. A kerek évforduló tiszteletére aug. 9-11 között ötödik alkalommal tartották meg a Zsombolyai Napokat. Zsombolya a környékbeli svábság kulturális központja. Látványos volt az első zsombolyai termékbemutató, a Zsombolyai Napok Expo megnyitója. Ünnepség keretében történt a felújított Szent-Flórián szobor felavatása. A költségek nagyobbik részét a Németországba kivándorolt zsombolyai svábok fedezték. A rendezvénysorozat részeként felavatták a város jelenleg legrégebbi, 1833-ban épült felújított sváb házát. - A magyar-román határ menti kistérség, amelybe beletartozik Apátfalva, Magyarcsanád, Magyar-Nagylak, Csanádpalota, illetve a Zsombolya térségében található magyarlakta települések Phare-pályázatot készítenek, amelyek célja a közös múlt, a közös hagyományok, mesterségek felkutatása. /Pataki Zoltán: A 670 éves Zsombolya ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

2002. október 3.

ó"Az iskolák nagy részének tanszerekkel, szemléltető és didaktikai eszközökkel való felszereltsége oly szegényes, hogy gyakran még a krétát is a diákoknak kell otthonról hozniuk. Temes megyei RMDSZ oktatási munkacsoportja és a Bartók Béla Alapítvány az Apáczai Közalapítványnál pályázott meg oktatási támogatást. Pályázatukat az alapítvány kuratóriuma kedvezően bírálta el, és ötmillió forintot ítélt meg. A program első részeként júniusban összesen 2,5 millió forint értékben több Temes megyei vidéki iskola kapott korszerű felszerelést. Színes televíziókat, CD- és videólejátszókat osztottak ki, többek között az igazfalvi, ötvösdi, bodófalvi, zsombolyai iskolák magyar tagozatának. A program folytatásaként a múlt héten újabb tanszerekkel gazdagodhattak a megye magyar iskolái. Ezúttal inkább a magyar alsó tagozatos (I-IV. osztályok) iskolák kaptak könyveket, szemléltető eszközöket. A fennmaradó részéből több oktatási programot támogatnak. /Jantó-Petneházy István: Támogatás a magyar iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2002. november 4.

Gyertyámoson 1897-ben emlékművet emeltek az 1848. nov. 3-án lezajlott ütközet színhelyén, melyre felvésték a tizenkilenc hősi halott honvéd nevét. Idővel megrongálódott az emlékmű. Az RMDSZ helyi szervezete, Ordódi Árpád elnök kezdeményezte a helyreállítást Gyertyámos kis számú magyarsága - 150 lélek - felsorakozott a nemes cél mögé. Az évfordulóra elkészült az emlékmű, újraírták a neveket. Nov. 3-án az újjáépített emlékművet Nagy Károly zsombolyai plébános szentelte fel. - Gyertyámos magyar közössége példát mutat abból, hogyan kell egy kisebbségi közösségnek önazonosságát védenie, ápolnia, gazdagítania - kezdte beszédét Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Ez az emléknap üzenete, amelyet a Bánság többi településéről jött vendég hazavihet és elmondhatja másoknak is, hogy mi, magyarok, itt a Bánságban hosszú távra tervezünk, tette hozzá. /Sipos János: Újra felavatták a gyertyámosi honvédemlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2002. november 16.

Még száz lelket sem számlál a zsombolyai református gyülekezet, bár a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 188-an vallották magukat református magyarnak. Papp Csaba tiszteletes szerint a nyilvántartásában lévőknek is csak mintegy húsz százaléka látogatja rendszeresen az istentiszteleteket. Tavaly egyetlen keresztelő sem adódott, temetni viszont öt gyülekezeti tagot kellett. A legtöbben máshonnan költöztek ide. Papp Csaba a második állandó református lelkésze Zsombolyának. Hozzá tartozik még Nagyszentmiklós, Nagyősz, Klári, Gyertyámos, Valkány és Teremi. Ezeken a településeken alig akad néhány híve. Egyedüli hely, ahol lehet és kell építkezni, az Nagyszentmiklós. Ott mintegy nyolcvan református él, és ha sikerül egyezségre jutni a néhány fős evangélikus gyülekezettel, templomuk is lesz. /Sipos János: Reformátusság a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

2003. január 9.

Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2003. március 4.

Petrovici Éva zsombolyai tanárnő, aligazgató megjegyezte, jó dolog, hogy Zsombolya című időszakos kiadványukat meg tudják jelentetni, az viszont dermesztő, hogy 86 magyar gyermek nem az anyanyelvén tanul az iskolában. Tavaly márciusban létrehozták a zsombolyai magyar nőbizottságot, közösségmegtartó erőt látnak ebben a szerveződésben. A bizottságnak nincs székhelye, Petrovici Éva lakásán jönnek össze. /Egyik szemük sír, a másik nevet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4., átvéve a Nyugati Jelen (Arad) napilapból/

2003. március 6.

Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2003. március 10.

Március 9-én 18 kolozsvári református teológiai hallgató indult szórványmisszióba Temes és Hunyad megye gyülekezeteibe. Egy négytagú csapat a Szászváros melletti Lozsádra érkezett, egy másik négytagú pedig Vajdahunyadra és a mellette fekvő Hosdátra. A másik csoport a Bega menti falvakban szállt meg és Igazfalván, Bodófalván és Szapáryfalván, valamint Lugoson szolgáltak. A harmadik csapat Zsombolya missziói egyházközségben és a hozzá tartozó településeken végzett ünnepi szolgálatot. A misszió vezetője Vetési László kolozsvári szórványügyi előadó az ősz óta lelkész nélküli Végváron, valamint a vele szomszédos Ötvösdön látta el szolgálatot. /Kolozsvári teológusok Temes és Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

2003. március 17.

Aradon a Vértanúk emlékművénél Dan Ungureanu prefektus felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa Medgyessy Péter kormányfőnek a határon túli "nemzettársak"-hoz intézett szavait tolmácsolta az egybegyűlteknek. Zsombolyán Tokay György képviselő hangsúlyozta: tíz körmünkkel kell megvédenünk most mindent, amit akkor Petőfiék elértek. /Szabadon élni-halni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2003. március 24.

Márc. 24-én Óteleken oktatási tanácskozásra gyűltek össze a helyi és környékbeli pedagógusok, RMDSZ-es politikusok és a civil szervezetek képviselői. Az összejövetel célja feltérképezni a magyar oktatás jelenlegi helyzetét, és lehetőséget találni a gondok megoldására. A tanácskozáson Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kiss Ferenc tanfelügyelő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök is jelen volt. Erdei Ildikó, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke elmondta, hogy különböző régiókra - Temesvár, Ótelek, Végvár, Lugos, Nagyszentmiklós, Zsombolya és Újszentes, valamint e települések környékei - osztották a megyét, és minden tájegységre ellátogatnak. Az oktatási stratégia szerint a felsorolt ,,központi" települések iskoláit meg kell erősíteni. Talpai Adél, az óteleki általános iskola igazgatója felsorolta az intézmény főbb gondjait. Pozitívumként az épület jó állapotát, az iskola infrastruktúráját, a testvérvárosi kapcsolatokat, gondként a közvetlen telefon, fax, internet hiányát, a rossz út miatti megközelíthetetlenséget, saját vízforrás és csatornarendszer hiányát, valamint a magyar gyermekek létszámcsökkenését említette. Lehetőségként az iskolabusz megszerzését ajánlották. Távlati terveik között szerepel egy bentlakás létrehozása. /Nagyálmos Ildikó: Gondfelmérés, megoldáskeresés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2003. május 19.

Május 17-én tartotta tisztújító gyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. A szavazást követő vitában nem egyszer kérdőre vonták Toró T. Tibort az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításában végzett tevékenységéért, belső ellenzéki szerepvállalásáért, és több ízben felszólították: kizárólag a Temes megyei magyarság képviseletével foglalkozzon, de elhangzottak a pártját fogó kijelentések, pro és kontra vélemények az autonómiakérdésről. Újabb hároméves mandátumot kapott az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöki tisztségében Halász Ferenc. Megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsában a Temesnek fenntartott két helyre Bodó Barna megyei tanácsost és Kaba Gábor zsombolyai polgármestert. A régiót négy hely illeti meg az SZKT-ban, de a megyei elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő hivatalból tagja az RMDSZ parlamentjének is nevezett testületnek. Halász Ferenc beszámolójában az eredmények közé sorolta, hogy a 2001-2003-as időszakban a megyei RMDSZ a civil szervezetek támogatásával is foglalkozott. Jövőre csökkentik a megyei és helyi tanácsosok létszámát, ennélfogva nehezebb lesz megtartani az RMDSZ-es önkormányzati képviselők számát is. Toró szerint a bánsági magyarság érdekei nem különíthetők el a romániai magyarságétól, hangsúlyozta, hogy az EMNT nem az RMDSZ alternatívája, s ha nevében az erdélyi megnevezés is szerepel, a romániai magyarság egységének megteremtését-megőrzését tűzte ki célul. /P. L. Zs.: Őszintén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2003. augusztus 29.

A temesvári Szórvány Alapítvány, amelynek elnöke és mozgatórugója Bodó Barna, a BBTE tanára, az idén második alkalommal szervezte meg aug. 22-23. között a régió magyar civil szervezetei és önkormányzati képviselőinek találkozóját Buziásfürdőn. Az első napot az önkormányzati képviselők szakmai képzésének szentelték, előadásokat tartott dr. Bodó Barna, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Marossy Zoltán, az RMDSZ megyei tanácsosa. A Szórvány Alapítvány kitűnő kapcsolatokat alakított ki anyaországi és vajdasági civil szervezetekkel, így Kudlik Gábor, a szabadkai Nyitott Távlatok Egyesület elnöke is részt vett a találkozón, ismertette a modellül szolgáló vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működését. Szekernyés János helytörténész a bánsági helytörténeti monográfiákról és szerzőikről mutatott be tudományos dolgozatot. A műemlék-épületek, síremlékek megőrzése a legnehezebb, mert ezen a területen "szabad rablás" folyik évtizedek óta az egész országban, amelynek sem törvény, sem intézmény nem szab gátat - derült ki Miklósik Ilona művészettörténész előadásából, aki ráadásul arra hívta fel a figyelmet, hogy ízléstelen és a történelmi valóságot meghamisító ún. emléktáblák is megjelentek Temesváron. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke mutatta be az általa vezetett civil szervezet eredményeit: az évente megrendezett Bánsági Magyar Napok kulturális seregszemlét, a temesvári műemlék- épületek többségét tervező Székely László emlékének méltó ápolását. /Pataki Zoltán: Szent István Napok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-128




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998