udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. augusztus 22.

A múlt héten a szamosújvári Téka Alapítvány immár IV. alkalommal szervezte meg a honismereti tábort. A táborban szórványban élő magyar gyerekek vettek részt. A több mint 25 gyermek Észak-Mezőség falvaiból, a Tóvidékről és a Borsa-völgyéből érkezett (Melegföldvár, Bonchida, Válaszút, Zsúk, Fodorháza, Bádok). Minden délelőtt kézműves foglalkozásokat, azaz üveg-, kavics-, fafestést és bogozást tanultak a résztvevők. Délutánonként pedig különböző képességfejlesztő feladatokat oldottak meg. /Szabó Annamária: Honismereti Tábor mezőségi gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2004. március 13.

Multimédia CD-n ismerheti meg közönsége az ötvenedik születésnapját ünneplő Kolozsvári Rádió munkatársait. A kiadvány az úgynevezett aranyszalagtár hanganyagába is bepillantást enged, interjúrészletek hallhatók az elmúlt évtizedek több nagyhatású művészegyéniségével. A stúdió történetét ismertető CD Szakács István munkája. A márc. 11-i bemutatón Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője elmondta, az évfordulóra csaknem teljesen elkészült az a stúdióterem. Felújították a zsuki adótornyot, amely az eddiginél nagyobb területen teszi lehetővé a műsor sugárzását. Havonta kétszer új műsorral jelentkeznek: a Térerő című Kárpát-medencei magazin Kolozsváron minden hónap második és negyedik szombatján hallható, a Hökkentő havonta egyszer kerül adásba és a legszínesebb hírügynökségi csemegéket tálalja zenés körítésben. A szerkesztőség marosvásárhelyi tudósítóval bővült, hiszen a Székelyföldön is sugárzó, szomszédos megyei stúdió adáskörzete több helyen megegyezik a Kolozsvári Rádióéval. /(Rostás-Péter Emese): Ünnepel a rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2007. szeptember 4.

Az RMDSZ felső vezetőségének nincs ínyére Csegzi Sándor alpolgármester marosvásárhelyi polgármester-jelöltsége. A Maros megyei szervezet elnöke, Kelemen Atilla korábban tett kijelentésére, miszerint a Maros megyei RMDSZ-nek nincs marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Markó Béla választ adott: ”A városi szervezetnek van jelöltje, ez jelenleg Csegzi Sándor. A választásokig szinte egy év van hátra, addig sok minden történhet. Nem hinném, hogy a jelenlegi állapoton ne lehetne módosítani. A felső vezetés semmiképpen nem kíván beleszólni a dolgokba, de jó lenne mielőbb egy közvélemény-kutatást rendelni. ” Markó Béla a június 22-i választmányi döntés vesztesének, Borbély Lászlónak az érdemeit igyekezett kidomborítani. Szerinte az RMDSZ minisztere már bebizonyította, hogy kiváló ügykezelő, és ha kell, erélyesen is fel tud lépni olyan populista ellenféllel szemben is, mint a város jelenlegi elöljárója, Dorin Florea. Markó hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy Csegzit alkalmatlannak tartaná. Borbély László két hónappal korábban még azt nyilatkozta, hogy a polgármester-jelöltség számára lezárt fejezet. Most azonban vállalja jelölést. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem tulajdonít ugyanilyen nagy jelentőséget a 2004-ben megrendelt közvélemény-kutatásnak, Markó Béla közölte, nem emlékszik semmiféle közvélemény-kutatásra. Valójában a 2004-es helyhatósági választások előtt egy sokáig titokban tartott, de a Krónika által felfedezett közvélemény-kutatás eredményei egyértelművé tették, hogy az RMDSZ akkori jelöltjének, Kelemen Atillának semmi esélye nincs Dorin Florea ellenében. A megkérdezett vásárhelyi magyarok közel egyharmada Floreára voksolt volna Kelemen Atillával, az RMDSZ jelöltjével szemben. Ennek a felmérésnek a létezését az RMDSZ egyik vezetője, Nagy Zsolt letagadta, azonban másnap Borbély László egy interjújában rácáfolt kollégájára. Markó most úgy nyilatkozott, mintha a felmérés nem létezett volna. Csegzi Sándor szerint bárki is lenne az RMDSZ marosvásárhelyi jelöltje, sokat segítene rajta a magyar összefogás, különben egy „ilyen fele-fele arányú városban vesztett ügyünk van” – vélekedett a jelenlegi alpolgármester. Csegzi ellen gazdasági vonatkozású támadás is indult. Nagy István, a nyárádtői Ipari Park Rt. igazgatója azzal vádolta az alpolgármestert, hogy a Nokia telekommunikációs vállalat Csegzi elszólása miatt nem telepedett Marosvásárhely mellé. A finnek ugyanis kikötötték, ne hozzák nyilvánosságra az érdeklődésüket. Csegzi Sándor ezt megszegte, ezért a finnek a Kolozsvár melletti Zsukot választották. Csegzi ezt nevetségesnek tartotta. A finn vállalat kommunikációs menedzsere, Simai Anna is cáfolta Nagy István állítását. /Szucher Ervin: Mégis indulna Borbély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2007. szeptember 20.

Dísztárgyakat is rejtő, avar kori sírokat tártak fel a napokban a Kolozs megyei Zsuk mellett. Alexandru Diaconescu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem és archeológia szakának tanára szerint a lelet az első bizonyíték arra, hogy a 8–9. századi temetkezési helyet szláv–román eredetű keresztények használták, akik már a magyar honfoglalás előtti időkben ezeken a területeken éltek. A hírt az Evenimentul Zilei napilap közölte, és a megszólaltatott Diaconescu professzor tájékoztatója alapján azt a következtetést vonta le, hogy „végre megdőlt az a tézis, mely szerint a magyarok előbb éltek a térségben, mint a románok”. A zsuki ásatásokat irányító régész azonban a Krónikának cáfolta, hogy ilyesmit nyilatkozott volna a bukaresti riporternek. „Érdekes bizonyítékokra bukkantunk, az eredményeket azonban aprólékos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után hozzuk nyilvánosságra. Több mint 80 csontvázat találtunk, melyek a korabeli keresztény temetkezési szokások szerint nyugat–kelet irányban vannak tájolva, ugyanott 8. századra jellemző fülbevalókat is kiástunk” – összegezte az eddigi munkálatok konkrétumait a BBTE professzora. /A zsuki ásatásokban bíznak a románok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2009. október 12.

Örömünnepet ült október 11-én a kis mezőségi falu, Oláhgyéres maroknyi magyarsága, a település fennállása óta először avattak itt református templomot, csöppnyi, 50 férőhelyeset. A falu Mocs községhez tartozik, összesen mintegy 350 lelket számlál, ebből 42-re tehető a nyilvántartott református hívek száma Oroszhegyi Attila Zsolt pusztakamarási lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, az igét dr. Pap Géza püspök hirdette. A holland támogatók képviselője is megjelent. Páll Zoltán, a magyarkályáni missziós egyházközség lelkész már második alkalommal épít templomot: a kályánit 2001-ben fejezték be és adták át a gyülekezetnek. Az összesen 225 lelket számláló egyházközségbe Magyarkályánon kívül Kályánivám, Lárga, Kötelend, Mezőszava, Oláhgyéres, Apahida és Zsuk reformátussága is beletartozik. Oláhgyéres mindig is a 10 km-re fekvő Mocshoz tartozott. A templom hatalmas összefogással készült el. Most már csak harangot kell szerezni és be kell vezetni az áramot is. /Sándor Boglárka Ágnes: Református templomot avattak a mezőségi Oláhgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998