udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. november 1.

Sikeres volt a Gyergyószárhegyen megrendezett I. Magyar Sportújságíró Világtalálkozó. A szervezők között volt a gyergyószárhegyi Barátság Művésztelep, élén Zöld Lajos igazgatóval, továbbá a Csíkszeredán megjelenő Új Sport napilap /főszerkesztője Péter László/. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1990. november 2.

Tompa Gábor fiatal rendező lett a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Az eddig igazgató, Kötő József, a romániai magyar drámaírás kutatója A Hét kolozsvári szerkesztőjeként dolgozik tovább. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1990. november 2.

A marosvásárhelyi Cuvintul Liber okt. 2-i száma közölte Ion Scrieciu tartalékos tábornok, néhány hónappal ezelőttig megyei tanácselnök legfőbb ügyészhez írt feljelentő levelét, melyben Sütő András, Tőkés László, Kincses Előd, Király Károly és más magyar vezetők, továbbá a helyi RMDSZ vezetősége ellen bírósági eljárás megindítását követelte. Scrieciu szerint ugyanis ők a felelősek a marosvásárhelyi eseményekért. Scrieciu vádaskodása ellen írásban tiltakozott Király Károly és Sütő András a Romániai Magyar Szó nov. 2-i számában. Itt közölték Scrieciu feljelentésének magyar fordítását is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1990. november 2.

Radu Ceontea és Adria Motiu szenátor, a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai javaslatára /melyhez csatlakozott több megmentési frontos szenátor/ a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik "1989. december 22-e után távozásra kényszerültek Kovászna és Hargita megyéből". Csiha Tamás RMDSZ-es szenátor támogatta a javaslatot, hogy kiderüljön az igazság. /D. Bartha Margit: Sokan és régen várják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1990. november 2.

Kisbaconban népe minden évben megünnepli Benedek Elek születésének évfordulóját. A faluban megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület. Elnöke Bereczky László nagybaconi református tiszteletes, alelnöke Bardócz Éva. Céljuk az ifjúság összefogása, vonzó rendezvényekkel. Színjátszó csoport, énekkar, táncegyüttes és irodalmi kör alakult. /Marton Lili: Megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1990. november 2.

Parajdon okt. 21-én az általános iskola felvette Áprily Lajos nevét. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1990. november 3.

A Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek találkozója után a magyar és a román külügyminiszter megbeszélést folytatott Budapesten. /MTI/

1990. november 3.

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ első száma, főszerkesztője Török F. László. A folyóirat a hagyományőrzést és értékmentést tartja feladatának. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1990. november 5.

Nov. 5-én újabb tárgyalást tartottak Bukarestben a vallásügyi törvénnyel kapcsolatban. A tárgyalás a következő kérdéseket érintette: az egyházi iskolák ügye, az egyházi vagyon visszaadása, az egyházak szervezeti szabályzatainak állami elismerése. A vallásügyi államtitkár továbbra is elzárkózik attól, hogy a törvény szövegében szerepeljen az egyházi iskolák visszaadása és az egyházi vagyon visszaadása. A magyar történelmi egyházak közös állásfoglalást készítettek, melyet nov. 16-án adnak át a vallásügyi államtitkárságnak. Az állásfoglalás szerint a törvény zárórendelkezései közé javasolják beiktatni, hogy az egyházi javakat a törvény hatályba lépésekor vissza kell szolgáltatni, amennyiben egyes ingatlanok nem szolgáltathatók vissza, kártalanítást kell nyújtani az egyházaknak. /Mikó Lőrinc: Püspökök állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1990. november 5.

A kormány leköszön, ha az általa nemzeti érdekeknek megfelelőnek vélt gazdaságpolitikát kétségbe vonják és folytatódnak a destabilizáló és jogokat követelő akciók, jelentette ki Petre Roman miniszterelnök nov. 5-én Bukarestben, a kormány és a szakszervezetek megbeszélésén, melynek középpontjában az árak felszabadítása és a piacgazdaság kérdései álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1990. november 6.

Az elmúlt hónapokban nem sokat hallatott magáról a Független Magyar Párt /FMP/ tiszteletbeli elnöke Soós Angéla színésznő. A tevékeny RMDSZ-választmányi tag, dr. Sófalvi György átpártolt az FMP-hez, ahol mindjárt kinevezték a párt titkárának. A legtekintélyesebb ember a pártnál dr. Sófalvi György. A párt ügyvivő elnöke Böszörményi Albert üzemmérnök. Böszörményi elmondta, hogy kétezerötszáz tagja van az FMP-nek. Böszörményi kifejtette, hogy az FMP konzervatív párt. És radikálisabb az RMDSZ-nél, ők nem kérik a jogokat, mert azokat természetes jogoknak tekintik. Síkraszállnak a kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért. /Sike Lajos: (Szék)helyét keresi a Független Magyar Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1990. november 6.

Kárpátaljai magyar írók, költők, újságírók mutatkoznak be nov. 6-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Középiskola dísztermében. A Kárpátaljai Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében a Hatodik Síp, a Kárpáti Igaz Szó és a Kárpátalja munkatársai olvasnak föl írásaikból és beszámolnak az ott élő magyarság életéről, gondjairól. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1990. november 6.

Magyarország nov. 6-án ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter Rómában 23 külügyminiszter előtt aláírta az Európa Tanács alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Magyarország védelmet kérjen a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbség számára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1990. november 7.

A karhatalom már a hetedik napon lezárja Bukaresten az Egyetem teret a tüntetők elől. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1990. november 7.

Marosvásárhelyen okt. 31-én fellépett a budapesti EDDA együttes. Az előadásra be nem jutott tömeg hangoskodott, ablakokat tört be. Az EDDA következő, nov. 5-re meghirdetett fellépését betiltották. A betiltásban nagy szerepe volt annak, hogy a Cuvintul Liber nov. 3-i száma románellenes tüntetésnek állította be a történteket. Ezt a valótlanságot vették át a többi román lapok. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Bögözi Attila közölte az említett román lap nov. 3-i számából a vádaskodó, hazug, uszító cikket. A cikk szerint a tömeg a következőket kiáltozta: "Erdély a magyaroké!" "Éljen Magyarország!" "Talpra magyar!" Bögözi román eredetiben közölte a cikket, hogy össze lehessen hasonlítani Gheorghie Giurgu képviselőnek az Adevarul nov. 13-i számában napvilágot látott írásával. A képviselő szinte szó szerint megismételte a hazug, vádaskodó szöveget és ezt mondta el a parlamentben is. Valójában mindez nem hangzott el. Vajda György, a Népújság munkatársa jelen volt és határozottan leszögezte, semmiféle jelszó nem hangzott el. Mindez szomorú példa arra, hogyan terjesztik a hazugságot, a rágalmazást, hogyan növelik a nemzetek közötti feszültséget. /Bögözi Attila: Ha Marosvásárhely, akkor botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

1990. november 7.

Bethlen Béla /1888-1989/ életútjára emlékezett Gaal György abból az alkalomból, hogy kiadták Romsics Ignác bevezetőjével önéletírását Észak-Erdély kormánybiztosa voltam /Zrínyi Kiadó, Budapest, 1989/ címmel. Bethlen Béla a bécsi döntés után Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja lett. A kényesnek számító, román többségű megyékben közmegelégedésre képviselte a hatalmat. Magyarország német megszállásakor lemondott, majd 1944 augusztusában vállalt igen kényes funkciót, Észak-Erdély polgári kormánybiztosa lett. Megmentette a Torda környéki zsidóságot a deportálástól, hatályon kívül helyezte a kolozsvári kiürítési parancsot. 1945-ben letartóztatták, majd szabadon engedték, 1946-ban újra elvitték és öt évre ítélték. 1952-ben felajánlották a magyar állampolgárságot, de nem fogadta el. Erre tovább tartották börtönben, 1954-ig. Ezután munkásként kereste kenyerét. Gróf Bethlen Bélának még életében sikerült Magyarországra kijuttatni emlékiratait. /Gaal György: Az emlékíró Bethlen Béla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1990. november 8.

Temesváron nov. 8-án a Temesvár Társaság tartott nagygyűlést. Ismertették eddigi tevékenységüket. A kormánynak továbbított követeléseik /17 pontos beadványuk/ között szerepelt a demokratizálás meggyorsítása, az 1989. decemberi események vétkeseinek felelősségre vonása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, a földtörvény megszavazása és a kormány lemondása. /Ferencz Károly: A kormány lemondását követelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1990. november 8.

Egy televíziós beszélgetésben egy liberális képviselőnő az elnöki hatáskör túllépésével vádolta meg Iliescut. Az elnöki hivatal terjedelmes nyilatkozatban, támadó hangon utasította vissza a gyanúsítást. I. V. Lazarescu liberális pártvezető ezt az elnöki hivatalhoz méltatlan hangot utasította vissza a BBC nov. 7-i román adásában. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1990. november 8.

Nov. 8-án Iliescu elnök hivatalos látogatásra Japánba utazott, hogy részt vegyen Akihito japán császár trónralépésének ünnepségén. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1990. november 8.

Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1990. november 8.

Eddig több mint 11 ezer román állampolgár kért politikai menedékjogot Ausztriában. A menekültek visszaküldésének módjáról tárgyal ebben a hónapban Doru-Viorel Ursu román és Franz Loschnak osztrák belügyminiszter. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1990. november 8.

A külügyminisztérium elítéli a Moldvai SZSZK déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánítja szolidaritását Moldávia lakosságával. /MTI/

1990. november 9.

Iliescu elnök, aki Akihitó császár trónralépésének ünnepségre érkezett Japánba, nov. 9-én találkozott a japán parlament elnökével. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

1990. november 9.

A júniusi bukaresti események után azt mondták, hogy máshol is van baj, de az már nemzetiségi színezetű. A marosvásárhelyi katonai ügyészség szeptemberi vádirata szerint a következő történt. Jún. 13-án öt ittas fiatalember Csíkszeredán a rendőrség épülete előtt követelte a kétnyelvű felirat visszaállítását. A kiabálók száma egyre nőtt, a délutáni 100-200-ról estére kb. ezer főre. Az emberek köveket és benzines palackot hajítottak az épületre. A rendőrségen tartózkodó egyetlen rendőr próbálta eloltani a tüzet. A tűzoltókat a tömeg nem engedte az épülethez. Éjjel 20-30 ember a fegyverraktár rácsait feszegette. Utólag a rendőrség húsz személyt azonosított, 17 főt letartóztattak, közülük hárman kiskorúak. Októberben volt a tárgyalás a kolozsvári hadbíróságon. A védelem kifogásolta, hogy az első két hétben nem engedték a vádlottaknak, hogy találkozzanak az ügyvédekkel, megverték a vádlottakat, nem utalták kórházba a négy elmebeteg vádlottat. A hadbíróság elrendelte a négy elmebeteg szabadlábra helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1990. november 9.

A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottsága Ion Iliescu elnökhöz írt levelében adott hangot a rendkívül nehéz, nacionalista támadások miatt megoldatlan helyzetnek. A magyar diákokat elüldözték, megverték, az iskola ablakait beverték, a nacionalisták a tanárokat nem engedték be az iskolába. A rendőrség tétlenül nézte az agresszív, magyarellenes tevékenységet. A szülők Iliescu elnöknek feltették a kérdést: Bukarestben van német, spanyol stb. iskola, egyetlen magyar líceum nem működhet a városban? /A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottságának levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1990. november 9.

A marosvásárhelyi Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség kiadott nyilatkozatában elutasította az igaztalan vádakat az EDDA-koncerttel kapcsolatban. Nov. 5-én ugyanis Marosvásárhelyen betiltották a koncertet. A betiltások ideje már lejárt. Szerencsétlen volt, hogy az utolsó pillanatban történt a betiltás, ezért történt a fiatalok tiltakozása, rendbontása. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1990. november 9.

A Maros megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. A 125 ezer tagot számláló megyei szervezet élére 45 tagú vezető testületéből 17 tagú elnökséget választottak, melynek elnöke Borbély László képviselő lett. /Bögözi Attila: Sok volt a pátosz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1990. november 10.

Sütő András Domokos Gézához, az RMDSZ elnökéhez írt levelében kérte, hozzon létre az RMDSZ egy bizottságot, amelyik kivizsgálja a marosvásárhelyi márciusi eseményekkel kapcsolatban Ion Scrieciu tartalékos tábornok alaptalan vádaskodását, aki a történtekért Tőkés Lászlót, Király Károlyt és Sütő Andrást tette felelőssé. Ion Scrieciu a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvintul Liber napilap ok. 2-i számában közölte úgynevezett memorandumát, melyet megküldött Robu legfőbb ügyésznek. Ennek a memorandumnak minden szava hazugság, az a célja, hogy az igazi bűnösök homályban maradjanak, köztük Ion Scrieciu is. /Sütő András: Domokos Gézának, az RMDSZ elnökének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./

1990. november 10.

Demokratikus utasításnak mondható Gheorghe Stefan oktatási miniszter okt. 12-én, 39997-es számú utasítása, mely szerint azokban a román iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén működő tagozat van, az igazgatót annak a tagozatnak a személyzetéből nevezik ki, amelyiken a legtöbb osztály van, az aligazgatót pedig a kevesebb számú osztályból. Ezt a rendelkezést nagyon sok megyében még nem hajtották végre, holott ezt mindenhol alkalmazni kell. /Tulit Ilona: Csak ránk vonatkozik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./

1990. november 11.

Nov. 9-11-e között Temesváron rendezték meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ második kongresszusát. Több szervezet képviseltette magát, így a FIDESZ és az Ifjúsági Demokrata Fórum Magyarországról, de megjelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet képviselője is. Következik a profizmus a MISZSZ életében, fogalmazott Toró T. Tibor, MISZSZ elnöke. Hat szakcsoportban folyt a tanácskozás. Legnagyobb érdeklődés a politikai szakosztály munkáját követte. A Fiatal Fórum hetilap elvállalta a MISZSZ jövőbeli nyilatkozatainak közlését. Felmerült egy számítógépes MISZSZ-hálózat kiépítése. A megjelentek egyetértettek egy Információs Iroda felállításával. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus a Bega-parton. = Romániai Magyar Szó, nov. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998