udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 138 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. március 1.

Márc. 1-jén Marosvásárhelyen a város vállalatainak vezetői részt vettek a polgári védelem munkatanácskozásán, ahol Ioan Judea ezredes, a Nemzeti Szövetség Marosvásárhelyi Ideiglenes Tanácsának elnöke kifejtette: a lakosságot fel kell készíteni, mert egyes külföldi rádióadók híreiből kiderül, hogy az ország területi épsége elleni akcióra készülnek. Judea szerint több változatot is kidolgoztak, ezek között szerepel az, hogy nagy tömegek mozgósításával kényszerítsék ki Erdély átengedését, a másik változat: katonai intervenció - számolt be az egyik résztvevő, Antalffy Gábor, az elhangzottakról. /Antalffy Gábor: Felelőtlen provokáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1990. március 2.

Tőkés László márc. 2-án elmondott első parlamenti beszédében szólt arról, hogy ismét vannak nemzetiségi viták. Nacionalista, sovén elemek a szeparatizmus vádját hangoztatják, holott mindössze arról van szó, hogy helyre kell állítani a kisebbségek iskolahálózatát. Egyesek elfelejtették a Ceusescu-rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szembeni elnemzetlenítő politikáját, és most is türelmetlenség, a többségi fölény politikáját folytatják, nacionalista kampányt indítanak a romániai magyarság demokratikus követelései ellen és negatív befolyást gyakorolnak a kormányra is. Aggasztó a helyzet bekövetkezhető súlyosbodásának a veszélye. /Tőkés László első parlamenti beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc.76./

1990. március 2.

Victor Stanculescu védelmi miniszter beszámolt az állambiztonság átszervezéséről. A Securitate központi és területi apparátusa mintegy 8400 főből állt. Ebből az egyik igazgatóság a szabadságjogok elfojtására állt rendelkezésre. Az itt dolgozó 1600 tisztből 1100 főt eltávolítottak, a többit alacsonyabb tisztségekbe osztották be. A külföldi kémkedést elhárító, a nacionalista provokációk információgyűjtését végző igazgatóságok 1400 fővel működtek, közülük 210 főt távolítottak el. A Belügyminisztérium volt megyei felügyelőségeihez tartozó részlegeken további 5400 személy dolgozott, akik közül 2000-et elbocsátottak. A Securitate műszaki-anyagi ellátási és távközlési részlegei 1700 embert foglalkoztattak, akiket a Védelmi Minisztériumhoz irányítottak át. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1990. március 2.

Márc. 2-án Temesváron megkezdődött a népirtásban bűnrészességgel vádolt 21 személy perének nyilvános tárgyalása. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1990. március 2.

Márc. 7-9-e között Athénban összejövetelt tartanak a balkáni országok /Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország/ külügyminiszter-helyettesei, kidolgozva a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai téren való együttműködés programját. Az összejövetel előkészíti a balkáni országok októberre tervezett tiranai külügyminiszterhelyettesi konferenciáját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1990. március 3.

Az elmúlt napokban Romániában tett munkalátogatása után dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes kollegájával, dr. Bogdan Marinescu miniszterhelyettessel közös sajtóértekezletet tartottak. Dr. Kökény Mihály elmondta, hogy dec. 22. és jan. 5-e között mintegy 300 millió forint értékű gyógyszert, kötszert szállítottak Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1990. március 3.

Tőkés László nyilatkozott a Rompresnek amerikai útja előtt. Több meghívást kapott amerikai képviselőktől, a külügyminisztertől. A külügyi bizottság előtt is fog beszélni. Az utóbbi évek diktatórikus manipulációja érezteti hatását abban, hogy kiújultak az ellentétek a magyar és román lakosság között. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1990. március 3.

Szeretettel, megbecsüléssel méltatja Tőkés László jelentőségét a Háromszék főszerkesztője. /Magyari Lajos: A Tőkés-jelenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

1990. március 3.

Takács Géza felvázolta a moldvai csángók történelmét, idézve a róluk szóló munkákat, Petrás Incze János múlt századi feljegyzéseit, majd kitért Domokos Pál Péter munkásságára, aki oly sokat tett a moldvai csángókért. /Takács Géza /Budapest/: Hit és nyelv. A csángók. = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 17. ? 9. sz., febr. 24. ? 10. sz., márc. 3. ? 11.sz./

1990. március 4.

A Vatra Romaneasca márc. 4-i gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. Tőkés László politizál, ahelyett, hogy híveivel törődne, vádolta az egyik szónok a lelkész, erre zúgni kezdett a tömeg: Le Tőkéssel! /jos cu Tőkés/. A hosszúra nyúlt gyűlésen élesen elítélték a romániai magyarságot, csúfot űztek a tüntetésekből, túlzottnak találták az önálló anyanyelvi iskolák követelését, mindent szaparatizmusnak minősítettek. Nehéz a sok uszító beszédről beszámolni. /Bögözi Attila: Tessék mondani, milyen testvérek ezek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Vatra programja szerint azt kívánja, hogy Erdély kulturális életének minden vonatkozásában kérjék ki a véleményét. A Vatra ""harcol azért, hogy az ország egész területén a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv."" /Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./"

1990. március 4.

Márc. 4-én Mikolán Gellért Sándor /1916-1987/ emlékműsort rendeztek, a költő verseit szavalták. Évtizedekig Mikolán élt a költő. /Farkas Elek: Tanár úr, mi készültünk! = Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./ A folóyirat közölte Gellért Sándor Tornác-küszöbön című versét, fényi István Gellért Sándor sírbatétele című versét és Kasztovszki Károly Gellért Sándor indulása című írását. /Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./

1990. március 4.

Újabb gyermeklap látott napvilágot, a Tik-Tak, az Európai Idő folyóirat adta ki. /Tik-Tak (Európai Idő gyermeklap, Sepsiszentgyörgy), márc. 4. - 1. sz./

1990. március 5.

Katona Ádám számára a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-küldöttértekezlet pozitív eredménye volt a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ képviselőinek őszinte szókimondása, a fiatalok következetes újat-akarása, akik a bukott kommunista társadalom minden maradványát elutasítják. A küldöttértekezletre eljutott sok dokumentum, anyag között a legmaradandóbb a sepsiszentgyörgyi fiatalok /MADISZ/ negyvenoldalas politikatudományi-történeti összeállítása: Adattár kisebbségpolitikai vonatkozásban. Gazdag volt az újságkiállítás is, az új magyar, német, szerb, szlovák nyelven. A kolozsvári Puntea a román olvasóknak tolmácsolja a magyarság szándékait. Egy kétnyelvű füzet a február 10-i nagygyűlésen elhangzott fontosabb felszólalásokat tartalmazta /Gyanakvás helyett dialógust/. Katona Ádámnak a legjobban Ion Aluas beszéde tetszett, akiben a magyar-román közeledés "régi harcosát tiszteljük: helye szívünkben Gelu Pateanu és Smaranda Enache mellett van" hangsúlyozta Katona. Végül ismertette az udvarhelyiek javaslatait, ezek csoportosítása: általános szabadságjogok, önrendelkezés, pozitív diszkrimináció és sajátos feladatok. Az RMDSZ legyen humanista, elsősorban antikommunista és antifasiszta elkötelezettségű. A Vatra Romaneasca, a Vasgárda jelentkezése, a marosvásárhelyi, a szászrégeni és a nagyenyedi durva, fasisztoid provokációk idején az ne csak elhatárolja magát, hanem képjen föl az antihumanista ideológiák valamennyi fajtája ellen. Az RMDSZ-nek követelnie kell továbbra is a kollektív önrendelkezés biztosítását. A pozitív diszkrimináció eddig nem szerepelt az RMDSZ-dokumentumokban. A nemzeti kisebbségeknek a többséggel való egyenlősége érdekében többletjogokat kell biztosítani. A magyar nyelvet második hivatalos nyelvként kell elismerni Romániában. A földművesek számára biztosítani kell a föld tulajdonjogát. /Katona Ádám: Sepsiszentgyörgy urán. = Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. ? 8. sz./

1990. március 5.

Hétfői Sporthíradó néven magyar nyelvű sportlap - hetilap - indult Szatmárnémetiben. /Hétfői Sporthíradó - Független demokratikus sportlap (Szatmárnémeti), márc. 5./ A hetilap nem volt hosszú életű, egy hónapig élt, az utolsó száma ápr. 6-i keltezésű.

1990. március 6.

Márc. 6-án tüntetni kezdtek Bukarestben a vasutasok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1990. március 6.

Márc. 6-án Ártándon román-magyar belügyminiszter-helyettesi találkozó volt. Corneliu Diamandescu és dr. Túrós András áttekintették a magyarországi román emigránsok helyzetét, jogi státuszuk szabályozását. Megállapodtak a munkatalálkozók rendszeresítéséről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1990. március 7.

Kétnapi eredménytelen tárgyalás után ülősztrájkot kezdtek a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar hallgatói, mert az Oktatásügyi Minisztérium képviselője elutasította követeléseiket: külön keretszám a magyar anyanyelvűek részére, a két nemzetiség egyenlő arányú részvétele az egyetem vezetőségében, a teljes értékű magyar oktatás helyreállítása. /Ülősztrájk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1990. március 7.

Bérkövetelés miatt márc. 7-én sztrájkba léptek Bukarestben a metróvezetők, leállt a metró. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1990. március 7.

Sepsiszentgyörgyön márc. 7-én alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A gyűlés a gyulafehérvári találkozó hangfelvételének lejátszásával kezdődött. A Háromszék tudósítója, Zsigmond László magnóra vette az elhangzottakat. Igazoltatták, megmutatta a Háromszék megbízólevelét, ennek ellenére el kellett hagynia a helyszínt. /Zsigmond László: Elsősorban állampolgárként. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

1990. március 7.

Hajdu Győző, a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztője buzgón szolgálta a Ceausescu-rendszert. Jelentéseket írt külföldi útjairól és a hazai helyzetről, "leleplezve" a magyar nacionalistákat. A Szabadságban olvasható az egyik, 1985-ben kelt feljelentő levele. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1990. március 8.

A konstruktív román-szovjet dialógus érdekében márc. 7-én Moszkvába érkezett Sergiu Celac külügyminiszter és márc. 8-án tárgyalt szovjet kollégájával, Sevarnadzéval. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1990. március 8.

Petre Roman miniszterelnök márc. 8-án fogadta dr. Moses Rosen főrabbit, aki a zsidó lakosságot ért antiszemita támadásokról adott tájékoztatást. A kormányfő kijelentette, hogy a kormány nem tűr meg semmilyen fasiszta megnyilvánulást, nemzetiségi megkülönböztetést és megteszi a szükséges intézkedéseket. Dr. Moses Rosen ugyanezen panaszával felkereste Sergiu Celac külügyminisztert és N. Stoicescu vallásügyi minisztert is. A főrabbi találkozott Allan Greennel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1990. március 8.

Margaret Thatcher brit kormányfő fogadta Ion Ratiut, a Szabad Románok Világszövetségének elnökét, aki kifejtette, hogy a kormányt, a sajtót és a gazdaságot Romániában továbbra is a régi apparátus ellenőrzi. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1990. március 8.

Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége márc. 8-án ülésezett. Megelégedéssel fogadta, hogy márc. 12-én tárgyalások kezdődnek Marosvásárhelyen az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet vezetősége és a hallgatók között az anyanyelvű oktatás teljes helyreállításáról. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1990. március 8.

A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte az egyik tanítónő emlékezését arra, hogy 1947 után sorra megnyíltak a magyar iskolák a moldvai csángó falvakban. Kerekes Irma sepsiszentgyörgyi tanítónő az elsők között érkezett meg az egyik faluba, Lészpedre. Negyvenhárom magyar iskola alakult a csángómagyar falvakban. Azután sorra megszüntették a magyar iskolákat. /B. Kovács István: Mezeiné Kerekes Irma emlékezik. Hegyen túliak tanítói (A moldvai magyarok első iskolái). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1. ? folytatásokban márc. 8./

1990. március 9.

Tőkés László lelkész az Emberi Jogok Amerikai-Magyar Alapjának meghívására kéthetes látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Érkezésekor O. C. Jonah, az ENSZ főtitkárának helyettese fogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

1990. március 9.

Kolozsváron márc. 9-én magalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Ideiglenes székhelye Kolozsváron van. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1990. március 9.

Márc. 9-én Csíkszeredában országos cserkésztalálkozót szerveztek. A résztvevők megválasztották a vezetőséget. Gyergyószárhegyen májusban tábort szerveznek. /A cserkész becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

1990. március 10.

Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége megalakulása óta párbeszédet folytat a különböző pártok, egyesületek vezetőségével, a kölcsönös megismerés céljából. Találkoztak már a Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokratikus Szocialista Párt és más alakulatok képviselőivel. Az RMDSZ találkozót javasol a Vatra Romaneasca vezetőivel márc. 17-én Bukarestben. A találkozóra a nyilvánosság, a sajtó képviselői jelenlétében kerüljön sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1990. március 10.

A januárban megalakult Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság márc. 10-én Kolozsvárott választmányi ülést tartott. Az erdélyi fiókszervezetek beszámoltak működésükről, Kovászna megyéből a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi fiók képviselői voltak jelen. Kézdivásárhelyen már két rendezvényt tartottak a társaság helyi tagjai. /Székely Újság (Kézdivásárhely), máj. 26. - 23. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998