udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 112 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. június 1.

Kolozsváron a volt Securitate épületébe költöző katonai egység vezetője megkérte az épületben lézengő volt szekus tiszteket, hogy gyűjtsék össze az épületben hagyott újság és folyóirat hegyeket. A szekus tisztek gyorsan megtöltötték a zsákokat "szigorúan titkos" jelzésű iratcsomókkal. A teherautót átnézve kiderült, hogy a szekus tisztek zsákokba csomagolva akarták kivinni a titkos dokumentumokat, besúgók jelentéseit, a megyében járt külföldi állampolgárokról szóló jelentéseket, kolozsvári főiskolások számítógéppel készült listáját, a vallásfelekezetekről szóló jelentéseket, 7000 külföldről érkezett, illetve odaírt levél másolatát, 65 ezer megfigyelt személy lapját és a telefonlehallgatások szövegeit. /Fodor György: Szekushulladék. = Valóság (Bukarest), jún. 1./

1990. június 2.

A csíksomlyói pünkösdi búcsún hatalmas tömeg, mintegy 150-200 ezer ember vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ A csíksomlyói búcsúra jelent meg Tánczos Vilmos A csíksomlyói kegyhely története /Európai Idő, Sepsiszentgyörgy. 1990/ című összeállítása.

1990. június 2.

A Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ meglepődve értesült a kormány 487-es határozatáról, az óvodai, elemei és középiskolai tanszemélyzet áthelyezésének és kinevezésének feltételeit illetően és tiltakozik a határozatban szereplő kritériumok ellen. Ez éppen a fiatal tanerőket sújtja. A MISZSZ követeli a romániai oktatás helyzetének parlamenti megvitatását. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1990. június 2.

Jún. 1-jén és 2-án Nagyváradon tartották az országos magyar szavalóversenyt. Néhány megye /Maros, Szatmár/ iskolásai hiányoztak. Tizenegy megye 71 versenyzővel képviseltette magát a versenyen. A versenyt Pásztor Gabriella, a nagyváradi 9. Számú Líceum tanárnője hirdette meg. A Szilágysági Szó különdíját Kapitány Tímeának ítélte oda Veres Péter Ha nem lehettél szálfa című versének elszavalásáért. /Kovácsné Tötös Katalin: Ne hagyjátok a templomot, A templomot és az iskolát! = Szilágysági Szó (Zilah), jún. 8. - 23. sz./

1990. június 3.

A márciusi marosvásárhelyi eseményekről legsovénabb, uszító tudósításokat író Carolina Ilica Radu Ceonteával, a Vatra Romaneasca elnökével együtt New Yorkba látogatott. Ilica azt állította, hogy Sütő Andrásnak már régebben is beteg volt a szeme, továbbá azt, hogy az írót magyar társai bántalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1990. június 4.

A romániai magyar történelmi egyházi vezetők, püspökök jún. 4-én Kolozsváron tanácskoztak abból az alkalomból, hogy Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszter jún. 6-ára Bukarestbe hívta az egyházak vezetőit a kidolgozandó vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatos megbeszélésre. A résztvevők megdöbbenve állapították meg, hogy az erdélyi római katolikus egyházmegyék vezetőit nem hívták meg a bukaresti megbeszélésre, akik kérték a protestáns püspököket, hogy ezt tegyék szóvá. A Kolozsváron megjelent romániai magyar történelmi egyházak vezetői közös levelet írtak a miniszternek, kifejtve, hogy 1990. jan. 22-i szándéknyilatkozatukra nem kaptak választ. A törvénytervezet előkészítését meg kell előznie a szándéknyilatkozatban foglaltak hivatalos állami elismerésének. A tervezetnek tartalmazni kell azt, hogy a felekezetek egyenlőek, saját szabályaik alapján szerveződnek, szabadon tarthatnak fenn iskolákat, az egyházak jogi személyek. /Püspökök tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

1990. június 4.

A Ceusescut kiszolgáló Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni. Párizsban él, a fiánál de Petre Roman miniszterelnöknek márc. 19-én írt levelében felajánlotta szolgálatait. Levelében /újabb feljelentésében/ közölte, hogy Tőkés László püspök hol fordult meg. Közölte, hogy bármikor a párizsi román nagykövetség rendelkezésére áll, hogy Tőkés László nemzetközi tevékenységét "megakadályozzuk", így írta, készen a szolgálatra. Papp László levelét Magyari Lajos adta közre. /Magyari Lajos: Egy szégyenteljes és szégyentelen levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

1990. június 5.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyarországon kívül élő magyar tudósokat vett fel tagjai közé, külső tag címen. Ezt a címet 34-en kapták meg, közülük erdélyiek: Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István és Pataki József. /Öt akadémikus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1990. június 5.

Jún. 5-én Budapesten Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke és Koczkás Sándor, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára aláírta a magyar és román írószövetség 1990. évi együttműködési megállapodását. /MTI, Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

1990. június 6.

Az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai konferencián jún. 6-án felszólalt Sergiu Celac külügyminiszter. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Romániában elsőbbségben részesítik az emberi jogokat. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket, eltörölték a halálbüntetést. Rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. Románia javasolja a nemzeti és vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó nyilatkozat kiadását. A nyilatkozathoz mellékeljék a kisebbségek kérdése közös megközelítésére vonatkozó javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8., 9./

1990. június 6.

A határon román vámosok elkobozták Bíró Mária előadásának szövegét és más kéziratokat, így megakadályozták, hogy a koppenhágai emberi jogi értekezleten előadást tartson a kisebbségek helyzetéről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

1990. június 6.

Jún. 6-án éjjel öt pokolgép robbant a bukaresti Egyetem téren, az éhségsztrájkolók sátrai közelében. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ezzel a hadsereg akarta elriasztani őket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

1990. június 7.

Jún. 7-én Moszkvában, a Varsói Szerződés /VSZ/ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSZ feloszlatását. Megjegyezte, hogy washingtoni látogatásán Bush elnök elmondta: továbbra is számolnak a Varsói Szerződéssel. Antall József miniszterelnök javasolta különbizottság létrehozását a szervezeten belüli katonai együttműködés felszámolásának elemzésére, egy másikat a VSZ funkciójának megvizsgálására. Iliescu elnök tanácskozott Gorbacsovval, aki meghívta a román elnököt hivatalos moszkvai látogatásra. Ugyanezen a napon Moszkvában román kezdeményezésre Victor Stanculescu védelmi miniszter találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. Für Lajos magyarországi látogatásra hívta meg Stanculescut. /A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1990. június 7.

Dr. Serafim Duicu Tőkés László püspökhöz írott nyílt levelében durván támadta a püspököt. Rendreutasította, hogy ne politizáljon. Duicu szerint "a templomból a politikába átlépni annyit jelent, mint egyezséget kötni a Sátánnal." A nyílt levél írója visszautasította Tőkés László szerepét az 1989-es forradalomban, továbbá felháborítónak tartja Tőkés László javaslatát, amelyet az USA elnökének tett: Romániának ne adják meg a legnagyobb kedvezményt addig, amíg nem biztosítja a magyar kisebbség jogait /Duicu: privilégiumait/. Duicu szerint hazugság Tőkés Lászlónak az amerikai sajtóban /The Globe and Mail/ közölt ismertetése: Marosvásárhelyen a magyarok békésen tüntettek és román nacionalisták támadták meg őket. Duicu szerint a magyarok meggyilkoltak hat románt. /Valójában a marosvásárhelyi véres napoknak négy magyar halálos áldozata volt!/ A levélíró egyre dühödtebben támadta a püspököt, aki szerinte áruló: elárulta az országot, az egyházat és a forradalmat. /Dimineata (Bukarest), jún. 2., magyarul: Nyílt levél Tőkés László református püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Kiss Zsuzsa reagált erre a levélre. Ez a levél nem Tőkés László ellen szól, a levélíró nem a püspököt gyűlöli, hanem a magyarokat. Dr. Serafim Duicu tanára volt 1970-ben Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskolán. Ezt a magyar intézményt Ceausescu a hetvenes évek végén megszüntette. Kiss Zsuzsa emlékeztette a levélírót arra, hogy a Vatra Romaneasca megalakulásakor, februárban már kitiltották Marosvásárhelyen a Vatra gyűléséről a magyar újságírókat. A résztvevők pedig kórusban magyarellenes és Tőkés-ellenes jelszavakat kiáltoztak. /Kiss Zsuzsa: Kedves Duicu Tanár Úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1990. június 7.

A Független Magyar Párt tiltakozott az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó kormányrendelet ellen. Az anyanyelvi oktatás minden fokon a nemzeti kisebbségek kollektív joga. A határozat jogsértő, ezért indokolt a rendelet visszavonása. /A Független Magyar Párt vezetősége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1990. június 7.

A Bolyai Társaság legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselői is részt vettek. Agyűlésen elhangzott, hogy az RMDSZ-nek politikai eszközökkel kell küzdenie a magyar egyetemért. Nem szabad feladni a harcot. Szomorú tény: kétezer erdélyi magyar diák kérte felvételét magyarországi egyetemekre. Állami egyetem megindítását a hatalom gátolja. Szó volt egyházi vagy magánegyetem indításának tervéről is. Szőcs Géza leszögezte: "Ez az egyetem létezett, a mienk volt, senkinek sincs joga lemondani róla, ez a mi örökségünk." /G. M.: "Amit estig felépítünk, reggelre ledől". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1990. június 8.

A januárban újraalakult aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula ismertette eddig végzett munkájukat. A magyar művelődési élet egyeztető, befogadó központja akarnak lenni. A negyvenes években megjelent Havi Szemle új sorozatát elindították. Az első számot Ficzay Dénes kiváló helytörténész halála ötödik évfordulójának szentelték. Az egyesület részt vesz az aradi emlékmű visszaállításáért folytatott harcban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1990. június 8.

Az olasz kormány meghívásának eleget téve - több ország állam- és kormányfőjével együtt - Petre Roman miniszterelnök is részt vett Milánóban jún. 8-án a labdarúgó világbajnokság megnyitóján. Petre Roman tárgyalt Giulio Andreotti kormányfővel, Francesco Cossiga köztársasági elnökkel, majd találkozott Carlos Saul Menem argentin és Collor de Mello brazil elnökkel. Petre Roman olasz üzletemberekkel is tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1990. június 8.

Az Adevarul in Libertate kolozsvári lap jún. 8-i számában Octavian Capatina, a Román Nemzeti Egységpárt /AUR/ képviselője minősíthetetlenül beszélt az RMDSZ-ről. Arra a kérdésre, hogy az AUR politikai ellenlépés volt-e az RMDSZ-szel szemben, azt válaszolta: "A horthysta színezetű extremizmus csupán az egyik tényezője volt annak, amely hozzájárult e párt létrehozásához. A másik tényező az ideiglenes kormány határozottságának a hiánya..." A Szabad Rádió és Televízió magyar adása "annak a horthyzmusnak a szószólójává vált, amely a fasizmus legfeketébb arculata." A képviselő nem válogatott a jellemzésben az RMDSZ-t illetően: "horthysta szélsőség, faji felsőbbrendűség, a megkülönböztetés, az elkülönülés eszméjének szorgalmazásában ölt testet..." /O. Capatina képviselő úr rémálmai. Fasizmus és horthyzmus térhódítása Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1990. június 9.

Baróton jún. 8-9-én ünnepélyes névavatás történt. A helyi líceum felvette a város nagy szülötte, Baróti Szabó Dávid nevét, akinek szülőházán emléktáblát avattak, majd felavatták Baróti Szabó Dávid mellszobrát, Antal Tibor Barótról elszármazott, jelenleg Ausztráliában élő amatőr művész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1990. június 10.

A történelmi magyar egyházak vezetői Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszterhez írt nyílt levelükben kifejezték fenntartásukat a miniszter máj. 10-i levelével kapcsolatban. A múlt rendszerben az egyházakat a Vallásügyi Hivatalhoz kötötték. Amennyiben a nyugati testvéregyházat valutaösszegekkel segítették az itteni egyházakat, azt csak a Vallásügyi Hivatal engedélyével lehetett felhasználni, nagy késéssel. A mostani rendelkezés visszatérést jelent a régi rendszerhez. A magyar egyházi vezetők kérik a minisztertől a 425/1990-es levelében írottak visszavonását. /Nicolae Stoicescu miniszter úrnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1990. június 10.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csiha Tamás szenátor /sz. Debrecen, 1940./ ügyvéd Nagybányán, nem volt párttag az előző rendszerben. A sajtó túlkapásait vissza kell szorítani a meghozandó sajtótörvénnyel. Szükség van alkotmánybíróságra, a magyar közösség panaszait el kell juttatni nemzetközi fórumokhoz. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1990. június 10.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Varga Attila /sz. Szatmárnémeti, 1963. ápr. 21./ képviselő jogász, Szatmárnémetiben él. Ki kell állni az RMDSZ által meghirdetett elvek mellett. Alkotmányozó szakbizottságot kell létrehozni. A román alkotmányban ki kell mondani, hogy Románia többnemzetiségű állam. A kisebbségi helyzetet méltó módon rendezni kell. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1990. június 12.

Az RMDSZ-szenátorok csoportja Petre Roman miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Nemzeti Megmentési Front képviselői megakadályozták Demény Lajos miniszterhelyettest, RMDSZ-szenátort abban, hogy Marosvásárhelyen eleget tegyen feladatának a Maros megyei főtanfelügyelőségen. Cselekedetük a Büntetőtörvénykönyv előírásaiba ütközik, mert akadályozták a szolgálati kötelezettség végrehajtását, korlátozták személyek mozgásszabadságát, a testi épséget veszélyeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1990. június 12.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ szenátor életpályája ismert, arról most nem beszél. Legfontosabb a demokratikus jogállam megteremtése. Ki kell dolgozni az alkotmányt. Az ésszerű kapcsolatokra is szükség van. Óvakodni kell a manipulációtól. Szükség van nemzetiségi minisztériumra, ugyancsak érdemes létrehozni a Nemzetiségi Ligát. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1990. június 12.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Podhradszky László /sz. Kőszeg, 1920. márc. 2./ képviselő, ny. jogtanácsos Kolozsváron él, 35 éven át jogtanácsosa volt az Igazságnak /a Szabadság elődjének/, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. Első feladat a jogállamiság megteremtése, a második a magyar tanügyi problémák megoldása a kisebbségi egyházak iskolahálózatának visszaadásával. A harmadik a szociális kérdéssel való foglalkozás. A parlamenti erősviszonyoknak kell tükröznie a helyi képviseletnek. A kisebbségnek kollektív jogot kell biztosítani. A parlamentben képviselni kell a magyar kisebbségi egyházak gondjait és képviselni kell kidolgozandó statútumukat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1990. június 13.

A rendőrség erőszakkal felszámolta Bukarestben, az Egyetem téren hosszabb ideje /ápr. 22-e óta/ tartó tüntetést, hajnalban körülzárták a teret és őrizetbe vettek 263 tüntetőt. A később kórházba szállítottak cáfolták a később kiadott közleményt, hogy az akció erőszakos cselekmények nélkül zajlott le. Később munkások támadtak a téren tüntető fiatalokra, sok egyetemistát összevertek. A rendőrök gumibottal támadtak a tüntetőkre. Heves összecsapások voltak, gyújtogatás is történt, autókat gyújtottak föl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1990. június 13.

A kormány sajtóközleményt adott ki, eszerint jún. 13-án őrizetbe vettek 263 személyt, a rendőri akció incidens nélkül zajlott le. "A rendőrakció során a teret megszállt személyek részéről kísérletek történtek az erőszakos visszavágásra, a rendőrség fegyvereket és zúzódást okozó tárgyakat kobozott el." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1990. június 13.

Az RMDSZ vezetősége megdöbbenéssel értesült a Bukarestben végbement tragikus eseményekről. Az RMDSZ közleményében elítélte a tüntetők elleni erőszak alkalmazását, és reményét fejezte ki, hogy nem a bosszú fogja meghatározni az elkövetkező eseményeket. /Az RMDSZ vezetőségének álláspontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1990. június 13.

Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998