udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. augusztus 1.

A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./

1990. augusztus 2.

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége aug. 2-án tiltakozó beadvánnyal fordult Iliescu elnökhöz és Petre Roman miniszterelnökhöz, mert Maros megye prefektúrájának személyi összetételénél nem vették figyelembe a magyar lakosság igényeit. Maros megye lakosságának 48 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra 9 tagjából 7 román. A beadványban kérték ennek megváltoztatását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

1990. augusztus 2.

Nagyenyed 25 ezer lakosából alig hatezer magyar van. A Bethlen Gábor Kollégiumban idén több magyar osztály indul: hat kilencedik, négy tizenegyedik osztály, húsz új tanár is érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1990. augusztus 2.

A kolozsvári Nu 15., 16. és 17. száma folytatásokban közölte Emil Cioran Románia színeváltozása című, 1936-ban írt esszéjét, benne a magyarságot hevesen elítélő részt, a szerző megkérdezése nélkül. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője megküldte Ciorannak az újságokat, aki ebből tudta meg, hogy esszéjét újraközölték. Cioran válaszleveléből kiderült, hogy beleegyezett esszéjének közlésébe azzal, hogy a Magyarországról szóló részt kihagyják. /Bukarest-Párizs, oda-vissza ? 12 nap. = Romániai Magyar Szó, júl. 22./ Ezután a Nu 18-as számában jelezte: a közléssel nem akarták megsérteni a magyarságot, Ciorannak saját népéről is lehangoló a véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ Előzmény: júl. 7-i jegyzet.

1990. augusztus 2.

Új román nyelvű kolozsvári folyóirat látott napvilágot, a Vatra Romaneasca. Első számában Adrian Motiu szenátor a vele készült interjúban kijelentette, hogy az RMDSZ kívülről szorgalmazott politikájának következménye volt a marosvásárhelyi zavargás. Motiu szerint elégséges a nemzetiségeknek az óvodai és elemi iskolai anyanyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1990. augusztus 2.

Románia főügyésze aug. 2-án elrendelte Marian Munteanunak, a bukaresti tüntetés egyik vezetőjének szabadon bocsátását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

1990. augusztus 2.

A jún. 13-15-e közötti zavargásokban 6 személy meghalt, 12 szorult kórházi ápolásra, 185 főt letartóztattak, közölte a főügyészség. A gyújtogatások és a rongálások 150 millió lej kért okoztak. Bírói eljárást 34 személy ellen indítottak, közülük 29-et egy hónaptól hat hónapig terjedő börtönnel sújtottak. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1990. augusztus 2.

Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./

1990. augusztus 2.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, mint az RMDSZ tagszervezete, aggodalommal látja, hogy minden eddigi kísérlet csődöt mondott a romániai magyar iskolarendszer visszaszerzésére. Minden embernek emberi joga, hogy olyan iskolában nevelje gyermekét, amilyenben akarja. Ezt a jogot az erdélyi magyarságtól sem lehet elvitatni. A romániai magyarság visszaköveteli a kommunista diktatúra idején elvett iskoláit, továbbá az iskolák fenntartására az ott tanuló gyermekek létszámának megfelelő állami támogatást igényel. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt határozottan kiállt a magyar iskolák mellett. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1990. augusztus 3.

Magyarországon az Országgyűlés aug. 3-án Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta. /Magyar Nemzet, aug. 4./

1990. augusztus 4.

RMDSZ-szenátorok közös állásfoglalást adtak ki, kifejezve aggodalmukat a növekvő intenzitású kisebbségellenes, nacionalista propaganda miatt. Ezt szolgálja a sok esetben a sajtó, a rádió, hasonlóan a különböző nagygyűlések, tüntetések, de a parlamenti nyilatkozatok is. A szélsőséges erők fő támadása az anyanyelvű kisebbségi oktatás ellen irányul. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

1990. augusztus 4.

A Romániai Magyar Szó egymás mellett közölte a Minzatu-jelentést /a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa kivizsgáló bizottságának jelentését/ és a Helsinki Watch jelentését a márciusi marosvásárhelyi eseményekről. Minzatué elfogult, 1918-ig megy vissza, részletezi, hogy 1989 végén a székely megyékben meggyilkoltak román állampolgárokat, nem említette, hogy milicistákról volt szó és akkor románlakta vidéken is voltak hasonló cselekmények, meggyalázták Avram Iancu szobrát /ismeretes, hogy részeg fiatalok megpróbáltak felmászni a szoborra/, olvasható, de nem szól magyar szobrok meggyalázásáról, összetöréséről, stb. Minzatu azt állította, hogy 1990. márc. 16-án Marosvásárhelyen eltávolították egy gyógyszertár a román nyelvű feliratát. Ez nem igaz, valójában a román mellé magyarul is kiírták, hogy gyógyszertár. Sok valótlanság van a Minzatu jelentésben, nem is lehet mindet felsorolni. Román tüntetők feldúlták az RMDSZ székházát. A Helsinki Watché tárgyilagosabb, jelezte azt is, hogy csak cigányokat ítéltek el. A Helsinki Watch jelentése szerint románok támadtak az RMDSZ-székházba menekült magyarokra, megverték az ottrekedt magyarokat, a rendőrség mindezt tétlenül tűrte. A jelentés felvételekkel igazolta, hogy a környező falvakból botokkal felfegyverzett románok érkeztek a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., 3., 4./

1990. augusztus 4.

Hosszas vita után magyar nemzetiségű prefektust neveztek ki Fodor Ferenc személyében a többségében magyarlakta Kovászna megye élére. /MTI/

1990. augusztus 4.

Kozsokár Gábor jogász, Háromszék szenátora elmondta, hogy a szenátus ülésein a vatrás szenátorok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyarokat támadják. Képtelen állításokat sorolnak, bizonyíték nélkül, így csökken a szavahihetőségük. A marosvásárhelyi márciusi vérengzésről készült Minzatu-jelentés olyan elfogult, hogy a kivizsgáló bizottság tagjai sem írták alá. A múlt héten kormánybizottság járt Háromszék megyében. Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője kijelentette, hogy Hargita és Kovászna megye két forró pont az ország térképén, tel feszültségekkel. A magyar szenátorok kérték, mondjon konkrét dolgokat, akkor elhallgatott. /Péter Sándor: Hiszem, ügyünk diadalra jut. Beszélgetés Kozsokár Gábor jogásszal, Háromszék szenátorával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

1990. augusztus 5.

Örömmel értesült a sepsiszentgyörgyi csángó összejövetelekről, írta Bartis Árpád, aki 1957-ben az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Vezérigazgatóságának tanfelügyelőjeként foglalkozott a moldvai csángók magyar iskoláival. 1957-ben Kardos János volt Bákó tartományi tanfelügyelővel 22 falut látogattak meg, azt vizsgálták, miért szűnt meg 1953-ban sok csángó faluban a magyar iskola. Sok helyen rémhírt terjesztettek, de közrejátszott a Magyar Népi Szövetség akkori felszámolása is. Gheorghiu Dej emberei egyszerűen felszámolták a moldvai csángó falvakban a magyar nyelvű oktatást. 1957-ben még működött a lészpedi, bahánai, újfalusi és egy gyimesbükki VII. osztály, továbbá négy környékbeli négyosztályos elemi iskola. Ekkor végzett Bákóban a magyar tanítóképző második évjárata 25 tanulóval, Albu Zsigmond volt az osztályfőnökük. Új elemi iskolákat nyitottak meg Magyarfaluban /Gaiceana-Unguri/, a bákói tanítóképzőben egy V. osztály, Külső-Rekecsinben, a magyar nyelvet, mint tantárgyat bevezették Dioszínben /Gioseni/, Szőlőhegyen /Pirgaresti/ és Ploscuteni falvakban. Ezután 1958 és 1960 között rendre felszámolták a magyar nyelvű moldvai iskolákat, még a gyimesbükkieket is. A Nemzetiségi Vezérigazgatóság - amelyben képviselve voltak Románia összes nemzetiségei: magyarok, németek, szerbek, ukránok, zsidók, szlovákok, tatárok - 1958-ban megszűnt. /Bartis Árpád: A csángómagyar iskolálról. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug. 5./

1990. augusztus 6.

Ellenzéki szervezetek, köztük az RMDSZ összefogásával létrejött Kolozsvárott aug. 6-án a Demokrata Antitotalitárius Fórum. Célkitűzéseiket a sajtóban közzétett Kiáltványban rögzítették: demokratizálás, kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, valódi pluralizmus. /Romániai Magyar Szó, aug. 12./

1990. augusztus 7.

Tőkés László nagyváradi püspök aug. 7-én Magyarországon súlyos autóbalesetet szenvedett, kórházba szállították. /MTI/

1990. augusztus 7.

A Bernády Kör s a Magyar Kisgazdapárt Maros megyei szervezete aug. 7-én közösen tiltakozott amiatt, hogy Maros megyében a prefektúrán nem vették figyelembe a lakosság etnikai összetételét. A lakosság 48 %-a magyar, ennek ellenére a prefektusi hivatal 11 tagjából csak ketten magyarok. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a kinevezettek között van a nyíltan magyarellenes Zeno Opris. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ 705 Markó Béla szenátor nyilatkozott eddigi munkájukról. Elmondta, hogy a szenátusban sokszor hangzanak el magyarellenes kirohanások. A szenátusban létezik egy olyan szándék, amely az RMDSZ szenátorait állandó polémiára, szócsatára akarja kényszeríteni. Provokatív felszólalások hangzanak el, Adrian Motiu például azt állította, hogy az RMDSZ-t kívülről irányítják. /Makkai János: Az elmaradt parlamenti tudósítások helyett. Beszélgetés Markó Bélával, Maros megye szenátorával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

1990. augusztus 7.

A kormány 843-as számú, júl. 26-i keltezésű határozatával kinevezte a megyei prefektúrát. A magyar képviselők és szenátorok tiltakoztak az antidemokratikus főispáni /prefektusi/ kinevezések ellen, de semmit sem értek el. Az ellenzék eltűnt a porondról. A fiatalok mondták ki először: Ellopták a forradalmat! Megteremtették Golániát. A kormány hívta a bányászokat. Itt többpártrendszerről beszélünk, de szava csak egy pártnak lesz, állapította meg Oltyán László. Ceausescu régi emberei most a kormánypárt hívei. /Oltyán László: Ellopták a forradalmat! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

1990. augusztus 8.

Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a költő szülőhelyén, Sződemeteren ünnepélyesen felavatták az emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ Különösebb hírverés nélkül közel ezren gyűltek össze, a nagy tömeg miatt az ökumenikus istentiszteletet a szabad ég alatt tartották meg. A koszorúzáson megjelent a falu ortodox, református és katolikus papja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

1990. augusztus 8.

Nagykárolyban, a volt megyeházán /most iskola/ aug. 8-án kétnyelvű emléktáblát akartak elhelyezni, Kölcseyre emlékezve. A polgármester megadta az engedélyt, de az iskola igazgatója nem egyezett bele, csak azzal a feltétellel, ha előzőleg három minisztérium engedélyezi. Emiatt még mindig várat magára az emléktábla elhelyezése /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1990. augusztus 9.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 9-i nyilatkozatában tiltakozott a helyi közigazgatási szervezetek megszüntetése, és a felülről való kinevezések ellen. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1990. augusztus 9.

Sütő András hosszas külországi gyógykezelése utáni hazatérése új erőt adott a romániai magyarság megmaradásáért folyó küzdelemben, írta Tófalvi Zoltán. 1990. máj. 30-án Tőkés László püspök javaslatára megalakították a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt, elnöke Sütő András. Az alapítvány segítséget nyújt a hazatérőknek. Irodája azért van Budapesten, mert a legtöbb ember Magyarországra menekült. Az alapítvány elleni heves sajtókampányból látható, hogy szerzőik leghőbb vágya, hogy a menekültek, elsősorban a magyarok, ne is térjenek vissza, állapította meg Sütő András. /Tófalvi Zoltán: Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról. = A Hét (Bukarest), aug. 9./

1990. augusztus 9.

Balogh Edgár a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon sorsáról írt, hangsúlyozva, milyen fontos a következő kötet kiadása. Az elsőt 1982-ben mutatták be Nagyváradon. A második 1984-ben készült el, azonban ebből ki kellett hagyni mindenkit, aki eltávozott az országból, végül a megcsonkított kötetet sem engedték kiadni. A munka nem állt le. Önszorgalomból tovább dolgoztak a munkatársak, készült a harmadik és a negyedik kötet. Ugyanúgy folytatta munkáját a negyedik kötete után szintén leállított Szabó T. Attila féle Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kutatóegyüttese is. Remélhetően ősszel megindulhat a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon újabb kötetének kiadása. Balogh Edgár jelezte, hogy Budapesten, a Magvetőnél 1989-es évjelzéssel megjelent a Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 címmel egy összegzés, tartalmazza a romániai magyar írók adatait is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon következő köteteit főszerkesztőként Dávid Gyula jegyzi. /Balogh Edgár: Mi lesz az irodalmi lexikonnal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1990. augusztus 9.

Újabb lap látott napvilágot, megjelent az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) hetilap első száma: Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9.

1990. augusztus 10.

Aug. 10-én megalakult a ditrói, szárhegyi, gyergyóalfalusi, gyergyócsomafalvi, valamint a gyergyószentmiklósi gazdakörök képviselőinek jelenlétében az RMGE Gyergyó vidéki területi szervezete, Gyergyócsomafalva székhellyel, elnöke dr. Borboly István állatorvos lett. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. - 3. sz./

1990. augusztus 11.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt marosvásárhelyi szervezete nyilatkozatban tiltakozott a 843/1990-es határozat ellen, amely előírja a prefektúrák kormány általi kinevezését, majd ezek által az illető megyében a városi, községi, illetve kulturális intézmények felülről történő kinevezését. A központi kinevezésekkor nem vették figyelembe Maros megye etnikai összetételét /48 % magyar nemzetiségű/ és a máj. 20-i választások eredményét /az RMDSZ 43 %-ot ért el/. Ez a kinevezési gyakorlat feszültséget szül. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

1990. augusztus 13.

Marosvásárhelyen aug. 13-án magyarellenes tüntetés zajlott le, melynek során magyarellenes jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen a megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

1990. augusztus 13.

A romániai magyar egyházak képviselői tanácskozásra gyűltek össze aug. 13-án, Kolozsváron, a téma a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatos közös állásfoglalás volt. Az állásfoglalás alapja a magyar egyházak által jan. 22-én elfogadott szándéknyilatkozat és a jún. 4-én a püspökök tanácskozásán született dokumentum volt. /Mikó Lőrinc: Felekezetközi tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

1990. augusztus 13.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a SZISZ /Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség/ júl. 27-30-a között megrendezte az I. Erdélyi Diáktalálkozót. A tervezett 300 helyett 500 fiatal gyűlt össze, még Kárpátaljáról, Prágából, Brünnből, Nyitráról és Budapestről is jöttek. Az előadók között volt Dáné Tibor, Balázs Sándor, Egyed Ákos, Tőkés László püspök és Németh Zsolt, a Fidesz képviselője. A résztvevők a találkozó végén, júl. 31-én nyilatkozatban ítélték el a bukaresti jún. 13-15-e közötti események miatti igazságtalan letartóztatásokat, szolidaritást vállalnak Marian Munteanuval és a többi jogtalanul letartóztatottal. A demokrácia alapelveinek súlyos megsértését látják a helyi etnikai viszonyok mellőzésével történő kinevezéseket. /Ferenczy Judit: Az I. Erdélyi Diáktalálkozó. = Hídfő (Székelyudvarhely), aug. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998