Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. szeptember 1.

A Romániai Magyar Újságírók Egyesületének kezdeményezésére szept. 1-jén Sepsiszentgyörgyön találkoztak a romániai magyar hírközlő szervek képviselői az RMDSZ vezetőivel. A cél közös, állapították meg: a romániai magyarság érdekvédelme. A sajtó munkatársai igényelték, hogy az RMDSZ adjon bővebb tájékoztatást cselekedeteiről. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

1990. szeptember 1.

Megjelent a Gyergyó első száma. Amint Garda Dezsőnek, a gyergyói RMDSZ elnökének írásából megtudjuk, 1948-ig élt Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Újság, azóta nem adtak ki magyar sajtóterméket a városban. /Garda Dezső, a gyergyói RMDSZ elnöke: Hitvallás. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), szept. 1., I. évf. 1. sz. - társadalmi-művelődési lap, főszerkesztő: Csata Ambrus./

1990. szeptember 2.

A hét végére 300 román családot láttak vendégül Budapesten magyar családok, a magyar-román barátság erősítését szolgálva. /MTI/

1990. szeptember 2.

Vita Zsigmond emlékezett a moldvai csángók magyar iskoláira, amelyek 1947-ben nyíltak meg, Bákóban pedig magyar tanítóképző létesült. 1947 nyarán Czikó Lőrinc parlamenti képviselő és Antal Árpád moldvai útjuk után arról számoltak be, hogy "Bákó megyében ma mintegy 60 000 csángó él, ezen kívül kisebb-nagyobb települések vannak a környező megyékben." /Népi Egység, 1947. szept. 12./ A Groza-kormány támogatásával "1947 őszén megnyíltak az első állami magyar iskolák Moldvában. Először a történelem folyamán" írta Beke György /Magyar gondok Erdélyben, Budapest, 1990/. A csángómagyar falvak lakói hozzáláttak az új iskolák berendezéséhez. A lészpedi szülők új épületet emeltek a magyar iskolának. Egyes idehelyezett tanítók igyekeztek elkerülni a szegény falvakból, emlékezett Beke György Régi erdélyi skólák /Budapest, 1988/ című könyvében. A moldvai magyarság nemcsak Bákó megyében őrizte meg nyelvét, hanem a Szabófalva környékén is, sőt kirajzottak egészen a Dnyeszterig, Csöbörcsökig. Ezt tanúsíthatták az ötvenes években a falvakba kiszálló kolozsvári nyelvészek és néprajzosok /köztük dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Nagy Olga, Faragó József és Almási István/munkái a moldvai csángó népművészetről, továbbá a népdal és népballada gyűjtemények. /Vita Zsigmond: Kitekintés a moldvai csángók iskoláira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1990. szeptember 3.

Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Belgrádba utazott. Nagy megelégedéssel nyilatkozott Ante Markovics kormányfővel folytatott megbeszéléséről. Mindkét fél megállapította, hogy közös érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

1990. szeptember 4.

A Vallásügyi Államtitkárság szept. 4-én Bukarestbe hívta az egyházak képviselőit a vallásügyi törvénytervezetről szóló tanácskozásra. A tervezetet az egyházak készítsék el, javasolta Gheorghe Vladutescu államtitkár és ezt egyeztessék egymás között októberre. A magyar történelmi egyházak képviselői bejelentették, hogy elkészítették tervezetüket és azt megküldik a többi egyháznak is. /Mikó Lőrinc: Tanácskozás Vallásügyi Államtitkárságon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1990. szeptember 4.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének aug. 15-i tanácskozásán napirendre kerültek a legégetőbb problémák. Besztercén eddig egy kis és egy nagy óvodai csoport működött magyar nyelven. Minisztériumi engedély van arra, hogy ősztől a városban három napközis és óvodás magyar csoport induljon. A megkelő napközikben azonban elutasították a kérést, mondván, nincs hely új csoport számára. A polgármesteri hivatal felajánlott két épületet, de először ezeket ki kell üríteni, utána pedig felújítás szükséges az épületek állapota miatt. A magyar tagozaton megüresedett tanítói helyekre pályázókat a szülők nem akarják elfogadni. Beindulhat a városban egy reál és humán profilú magyar osztály, a román líceum tagozataként. Megyeszerte mellőzik az RMDSZ által különböző funkciókba javasolt magyarokat azzal az indoklással, hogy soviniszták. Hiányoznak a fiatalok a megyében az RMDSZ-ből. A fiatalok biztosan elindítanának egy magyar újságot. /Guther M. Ilona: Hol vagytok, besztercei magyar fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1990. szeptember 5.

Félévszázados szünet után újraalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/, központja Csíkszeredában van, adott ismertetőt létezésükről Kovács Nemere, az RMCSSZ alelnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

1990. szeptember 5.

Nagybányán áprilisban új szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóira indult, az Erdélyi Féniks, azóta már a harmadik száma is napvilágot látott. Az új lapról nyilatkozott Csoma György, a folyóirat értelmi szerzője, aki Kalcsmányi Sándor és Pusztai János író mellett a lap egyik szerkesztője. Csoma 1978-tól szerkesztette az akkori Bányavidéki Fáklya kulturális rovatát. 1989 decembere óta a sok politika háttérbe szorította a kulturális témát, ezért is érezték, hogy szükség van egy folyóiratra. Nagybányától néhány kilométerre van Misztótfalu, innen indult Misztótfalusi Kis Miklós, az egyetemes magyarság főnixe /patinásabban: fénikse/. Régen terveztek egy sorozatot híre máramarosiakról. Az Erdélyi Féniks első száma Misztótfalusi Kis Miklós, a második Tersánszky Józsi Jenő, a harmadik Németh László életművét taglalja. Az egyházak örömmel fogadták és támogatják a folyóiratot. /Farkas Zoltán: Fényben újjászülető erdélyi féniksmadár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1990. szeptember 6.

A sajtóban a magyarellenes uszítás nem szünetel. Szász János idézte Romulus Vulpescut /Azi (Bukarest), aug. 31./, aki valóságos szent háborút hirdet a magyarok ellen: "átkot szórok arra a meghibbant nemzetiségre, mely gyűlöletet szít békés és együtt- és egyhelyütt élők között, és a bűn karját felfegyverzi a román nemzet ellen! Szakadjon meg magjuk, vesszen ki fajtájuk, szikkadjon ki kútforrásuk in seacula seaculorum! Amen!" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1990. szeptember 6.

Sok levél, értesítés érkezik a Bolyai Társasághoz. Legutóbb Torontóból jött levél. Júl. 8-14-e között tartották meg a Torontói Egyetemen a második szerves kémiai világkongresszust. A megjelent tudósok a következő petíciót írták alá. "Alulírott tudósok, akik részt vettünk az Elméleti Szerves Kémikusok Világszervezete /WATOC/ II. Világkongresszusán kifejezzük méltatlankodásunkat az emberi jogok szüntelen megsértéséért a jelenlegi romániai rendszerben. Az 1989. évi emberi áldozatok ellenére az elnyomás tovább tart. Gyakran erőszakos formában, mind a román többség, mind a magyar, német és más kisebbségek ellen." Továbbra is akadályozzák a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítását, melyet 1959-bn Ceuasescu utasítására tönkretettek. Ugyancsak Kanadából, Torontóból jött levél, melyet a Torontói Egyetem elnöke, J. Robert S. Prichard küldött júl. 20-án Petre Roman miniszterelnöknek, a másolatot juttatta el a Bolyai Társasághoz. A professzor levelében leszögezet, hogy Kanadában számos francia nyelvű egyetem létezik. A romániai magyar diákok kérték a kolozsvári Bolyai Egyetem és a többi magyar felsőfokú intézet visszaállítását. Az emberi jogok szerint ilyen nagyszámú nyelvi kisebbség megkívánja az oktatási szükségletek kielégítését. /Balázs Sándor: Levélbontás Bolyai-ügyben. = A Hét (Bukarest), szept. 6./

1990. szeptember 7.

Ion Iliescu elnök búcsúlátogatáson fogadta Szűcs Pált, Magyarország bukaresti nagykövetét, aki ötéves megbízatása lejártakor távozik az országból. Iliescu kijelentette, hogy lépéseket kell tenni a két ország közötti feszültségek kiküszöbölésére, ezért kész találkozni Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1990. szeptember 7.

Sikeresen zajlik az RMDSZ kétközpontúvá válása, nyilatkozta Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Kolozsvár szellemi háttere ezt biztosította. Király Károlynak joga van nézeteit kifejteni, joga van létrehozni a Nemzetiségi Ligát. A Nemzetiségi Ligát azonban nem lehet úgy felfogni, hogy ez az egyetlen szervezési forma. Az újságíró elmondta, hogy az eddigi interjúkból kitűnt az alapvető különbség: Király Károly inkább a Megmentési Fronthoz közeledő politikát folytat, szerinte részt kell venni az államvezetésben, az RMDSZ pedig olyan körülmények között, melyet a Front kialakított, ebben nem kíván részt venni. Szőcs Géza elismerte, valóban van ilyen különbség. Úgy hiszi, Király Károly rájött arra, hogy nézetével kisebbségben maradt. /Szamosközi István: Pártpatvar? Csak az egyik szólam. Beszélgetés Szőcs Géza szenátorral, az RMDSZ alelnökével. = Valóság (Bukarest), szept. 7./

1990. szeptember 9.

A Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ képviselői találkoztak és a demokrata ellenzéki kezdeményezések összehangolásáról tanácskoztak. /Romániai Magyar Szó, szept. 11./

1990. szeptember 9.

A Romániai Magyar Kisgazdapárt javaslatot terjesztett elő az új földtörvény-tervezet módosítására. Azok a földterületek, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetek elhalálozott tagjainak birtokát képezték, a faluközösség tulajdonába menjen át. Azok, akik kilépnek a szövetkezetből, joguk van visszakapni az őket megillető földterületet. Akik földterülethez jutottak, a törvény szerint tíz év után eladhatják, a kisgazdák ezzel szemben azt javasolták, hogy a földterülethez jutottak azonnal, minden megszorítás nélkül értékesíthetik tulajdonukat. A tervezetet a párt nevében benyújtották: Búzás László elnök, Kozma Szilárd, Orbán Dezső, Pál Béla és Tompos Zsolt alelnökök. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt javaslatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1990. szeptember 9.

Göncz Árpád köztársasági elnököt támadta a bukaresti tévében júl. 9-én Raoul Sorban, bemutatva Bajcsy-Zsilinszky Endre Erdély múltja és jelene című, 1944-ben Svájcban angol nyelven megjelent könyvét, amely Göncz Árpád fordításában idén magyarul napvilágot látott a budapesti Tinódi Kiadónál. Sorban nem szólt arról, hogy egy történelmi dokumentumokat bemutató sorozat egyik darabjáról van szó, nem ismertette Bajcsy-Zsilinszky személyiségét, életét, csak azt közölte, hogy a román érdekeket sértő könyv jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1990. szeptember 10.

Az RMDSZ elnöksége Bukaresten munkaülést tartott. Értékelték az ország helyzetét, a politikai bizonytalanságot. Aggodalommal állapították meg, hogy nem szűnik meg a magyarság elleni támadássorozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1990. szeptember 11.

Adrian Nastase külügyminiszter szept. 10-11-én hivatalos látogatást tett Törökországban, fogadta az elnök is. A török külügyminiszter bejelentette, hogy a török kormány kétmilliárd török líra értékű élelmiszersegélyt nyújt Romániának. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1990. szeptember 11.

Várfalván kórustalálkozó volt, ezt megelőzően Tordaszentlászlón rendeztek hasonló találkozót. Várfalván 1927-ben alapították meg a vegyeskórust, a találkozón erre is emlékeztek, a kórus zászlóavatásával. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1990. szeptember 12.

Szept. 12-én Bukarestben megkezdődött a balkáni országok magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőinek találkozója. Ez az első balkáni találkozó a kelet-európai változások óta. Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Törökország és Románia képviselői felmérik az athéni jegyzőkönyvben rögzített kooperációs akciók megvalósításának helyzetét, kijelölik a további tennivalókat. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1990. szeptember 12.

Minzatu, a marosvásárhelyi eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság elnöke a Viitorul Romanesc hetilapnak nyilatkozott azután, hogy jelentésük nyilvánosságra került. A jelentés nem mond el mindent, mert "abban az időben, amikor összeállítódott, nem lehetett csak egy részüket elmondani." Nem szerepel a jelentésben például, amit Minzatu most elismert: "Nem tagadjuk a román szélsőségesek meglétét, akik azt mondották, itt az ideje a magyar lakossággal való leszámolásnak, itt az ideje, hogy ezt a lakosságot eltávolítsák Romániából, és átküldjék Magyarországra." /Minzatu úr beismeri: "Ferde ítélet." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

1990. szeptember 12.

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége közleményében emlékeztetett, hogy a kormány 521-es határozata értelmében anyanyelven lehet felvételizni. Ennek ellenére szept. 11-én, közvetlenül a felvételi vizsgák megkezdése előtt közölték a jelentkezőkkel, hogy kizárólag román nyelven lehet felvételizni, hivatkoztak Gheorghe Stefan miniszter előző esti telefonértesítésére. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége erről azonnal értesítette az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportját, akik tiltakoztak az intézkedés ellen. /Az RMDSZ Maros megyei vezetősége: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Az RMDSZ szenátori és képviselői csoportja interpellációban tiltakozott a Gheorghe Stefan oktatási miniszter aláírásával telefonon továbbított utasítás ellen, melynek értelmében hatályon kívül helyezik a tanulók anyanyelven történő felvételizési jogát. Érvényes törvény nem helyezhető hatályon kívül egy telefonüzenettel - hangsúlyozták. /Interpelláció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1990. szeptember 13.

Király Károly, Demény Lajos és Bleahu Marcian szenátorok szept. 13-án kelt nyilatkozatukban tiltakoztak az ellen, hogy a bukaresti 33-as /Ady Endre/ magyar líceumot a miniszteri rendelkezés ellenére sem foglalhatják el a magyar tanárok és diákok. /Szenátorok nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1990. szeptember 13.

Kölcsey Ferenc sződemeteri szülőházáról eltűnt az a kétnyelvű emléktábla, amelyet a román és magyar művelődési minisztérium, valamint a Kölcsey Társaság közösen helyezett el aug. 8-án, a költő születésének 200. évfordulóján. /Eltűnt a Kölcsey-emléktábla. = Szatmári Friss Újság, szept. 13./

1990. szeptember 14.

A Hunyad Megyei Hírlap (Déva) a 30. lapszám után aug. 31-én megszűnt. Varga Károly geológus, a lap főszerkesztője, az RMDSZ Déva városi szervezetének elnöke keserűen jegyezte meg, hogy a megye lakossága nem vette a lapot, nem volt elég előfizető /Vajdahunyadon 32, Déván 160, Csernakeresztúron 100 előfizető volt/. Igaz, a postán nem lehetett a lapra előfizetni. Varga Károly belátta, hogy a politikai lapra nincs igény, ezért szórakoztató, magazinszerű lapot fog indítani keresztrejtvényekkel. /Deák Levente: Egy lap megszűnése, és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1990. szeptember 15.

Dr. Péntek Árpád, a Protestáns Teológia rektora nyugalomba vonult, utódjának dr. Szabó Árpád professzort választották meg. Rektor-helyettes dr. Kozma Zsolt professzor lett. /Üzenet (Kolozsvár), Ezek történtek rovat, szept. 15./

1990. szeptember 16.

Aradon a tanévnyitás előtt néhány nappal Garbovan Gheorghe megyei prefektus megtagadta a helyi önálló magyar líceum és általános iskola működésének jóváhagyását. Előzőleg Matekovits Mihály tanár, megbízott nemzetiségi tanfelügyelő több kompromisszumot kötött az iskola megindítása érdekében, vállalta például, hogy az önálló magyar iskola egy épületben maradjon a román kőolajipari szaklíceummal. A MADISZ és az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a prefektus szept. 10-i döntése ellen, leszögezve, hogy ebben az esetben Arad megyében egyetlen magyar líceum sem lesz. /Juhász Zoltán: Ki dönt az aradi magyar líceum ügyében? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1990. szeptember 17.

Szept. 17-én Temesváron 15 ezres tömeg tüntetett. Felolvasták a Temesvár Társaság felhívását: nem igaz az, hogy a városban egy éve kitört forradalom huligánok és magyarországi ügynökök műve lett volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1990. szeptember 17.

Szabad György házelnök szept. 17-én arról tájékoztatta a magyar Országgyűlés képviselőit, hogy a román törvényhozás aug. 29-én levélben fordult hozzá. Az üzenetre adott válaszában kitért arra, hogy a múlt fontos kérdéseit egymástól különbözően értékeljük, de ez nem akadályozhatja meg a két nép megbékélését. Szabad György üdvözölte a román parlamentnek azt a megállapítását, hogy a jövőben azonos jogokat kíván biztosítani mind a románoknak, mind a nemzeti kisebbségeknek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1990. szeptember 17.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete Iliescu elnöknek írt, szept. 17-én kelt nyílt levelében fejezte ki felháborodását amiatt, hogy szept. 11-én a posztliceális egészségügyi és más fokozatú iskolákban közölték a felvételizőkkel, hogy a dolgozatot csak románul lehet megírni. Törvény biztosítja, hogy azon a nyelven lehet felvételizni, amilyen nyelven tanultak előzőleg. Az oktatási miniszter telefonon közölte, hogy megváltoztatta a rendeletet. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998