udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. május 1.

Kolozsvár polgármestere, 30 ezer lejes pénzbírsággal büntette a Báthory és Apáczai Líceumot törvénytelennek tartott névtáblájukért, mivel azokon magyar felirat is szerepelt. A két iskola megtagadta a fizetést és fellebbezett. Válasz még nem érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1992. május 2.

Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./

1992. május 2.

A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került szélsőséges, nacionalista erők /főleg Marosvásárhelyen, Szatmáron és Kolozsváron/ alkotmány- és törvényellenes intézkedései ellen. A kiadott Tiltakozás felsorolja ezeket a jogsértéseket: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozzák a megyei tanács megalakulását, Kolozsváron a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését, megsértve az Alkotmányt. /Közlemény, Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1992. május 3.

Moldovai Köztársaságban letette az esküt az első "carabieri" ezred, jelen volt Mircea Snegur elnök is. Az ezred parancsnoka beszédében elmondta, hogy egy részük Romániában, Tirgu Jiuban kapott kiképzést. /MTI/

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1992. május 5.

Nagyszebenben zajlott le a romániai cigányok - hivatalosan romák - második kongresszusa, a Romániában levő 18-20 romaszervezet küldötteinek részvételével. Elhatározták, hogy egyetlen pártba tömörülnek és a következő választáson - a mintegy 3 milliós közösséget képviselő szervezet - önállóan lép fel. /Magyar Nemzet, máj. 12./

1992. május 5.

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

1992. május 6.

Domokos Géza bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusán nem jelölteti magát a szövetség elnöki tisztségébe, és a választáson sem indul parlamenti mandátumért, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon. /MTI/

1992. május 6.

Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Románia - bizonytalan belpolitikai helyzete miatt - nem válhat az Európa Tanács teljes jogú tagjává. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1992. május 6.

Kolozsváron a tanács ülésén Mikó Lőrinc tanácsos törvényellenesnek nevezte a magyar nyelvű feliratok betiltását, az önkormányzati konferencia megakadályozását. /U. I.: A városi tanács gyűléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1992. május 6.

Tokay György RMDSZ-képviselő a Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására egy hónapos előadókörutat tett Észak-Amerikában, vezető külügyi és törvényhozási szakértőkkel, valamint az erdélyi kisebbség védelmében benyújtott határozat-tervezetet kezdeményező képviselőkkel találkozott. Az Egyesült Államok az európai biztonság részeként kezeli a kisebbségek helyzetét és igen tájékozott az amerikai magyarság problémáit illetően, jelentette ki Tokay György. Az RMDSZ-nek a jövőben mind az Egyesült Államok hivatalos tényezőivel, mind az ott élő magyarsággal intézményesen ápolni kell a kapcsolatot. /Tokay György nyilatkozik. = Népszabadság, máj. 6./

1992. május 6.

A Romániai Németek Demokrata Fóruma máj. 6-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott. A földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben, továbbá zaklatások, emberölések, betörések, sírgyalázások is történtek. Mindezt a kormányhoz intézett, április 4-én kelt beadványukban megfogalmazták, de választ még nem kaptak. /MTI/

1992. május 6.

1990 elején Brassóban is alakult magyar diákszervezet. A Brassói Magyar Diákszervezet vezetőségének egyik tagja, Kedves Attila elmondta, hogy 7-800 magyar egyetemista tanul Brassóban. Régen nem is tudtak egymásról, a diktatúrában nem engedtek semmilyen magyar szervezetet. Néhány lelkes magyar hallgató sorravette a különböző szakokat, évfolyamokat, megkeresték a magyar diákokat, akik örömmel jöttek a szervezetbe. Létrehoztak egy magyar könyvtárat, magyar szakkönyveket gyűjtöttek össze. /Szávai Géza: Beszélgetés Kedves Attilával, a Brassói Magyar Diákszervezet elnökségi tagjával. = Új Magyarország, máj. 6./

1992. május 7.

Horváth Andor, a Művelődési Minisztérium államtitkára máj. 7-én kelt írásában tiltakozott Kolozsvár polgármesterének alkotmányellenes intézkedései ellen, így a rendezvények betiltása és azon rendelete ellen, hogy a közlemények, hirdetmények csak "az állam hivatalos nyelvén, románul" jelenhetnek meg. Horváth Andor mindet előzőleg közölte Funar polgármesterrel. Horváth Andor felkérte Kolozs megye prefekusát, hogy szavatolja az állampolgárok alapvető jogait, a törvényesség tiszteletben tartását. /Horváth Andor: Az egyet nem értés jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1992. május 7.

Közzétették /a Szenátusban felolvasták/ az 1989-es decemberi eseményekről szóló parlamenti jelentést, amely nem tisztázott semmit, csak ködösített, és az eddigi parlamenti vizsgálóbizottságok jelentéseihez híven most is csak politikai érdekeket szolgált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9-10./

1992. május 7.

A spanyolországi szenátus küldöttsége máj. 6-án látogatott Kolozsvárra, ahol Funar polgármester fogadta őket. A baszk képviselő beszélt a minden tantárgyat anyanyelven tanító baszk iskolákról, a különálló baszk nyelvű állami és magánjellegű egyetemi oktatásról és megkérdezte, hogyan él együtt itt a román és magyar nyelv. Funar polgármester kifejtette, hogy a magyarok - az ezer éve idejött vándornép - a hunoktól származik, az RMDSZ az egyetlen etnikai párt a világon, a magyar tanárok és tanulók elkergették egyes iskolák román tanulóit, továbbá a magyar kormány Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni. /(baló): Spanyol parlamenti küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1992. május 7.

Újabb hetilap látott napvilágot, a Csíkvidéki Krónika polgári hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő: Birtók József, Magyari Nándor László. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda), máj. 7. - 1. sz./

1992. május 8.

Csíkszereda főterén máj. 8-án ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású román-magyar megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László püspök kezdeményezett és a csíki RMDSZ szervezett. Többen mondtak beszédet, így Tőkés László, Markó Béla, Verestóy Attila, Smaranda Enache, Nicolae Stefan Draganesti, a román emberjogi liga elnöke és Ilie Maier, a bánsági ortodox mitropolita első vikáriusa. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Románia minden lakójához, békejobbot nyújtva, az egymásrautaltságot hangsúlyozva és kifejtve azt, hogy a kétmilliós magyar nemzetiségnek szüksége van mindenfokú anyanyelvi oktatásra, önszervező intézményeire, közösségi léte összes feltételeinek visszaállítására. /Új Magyarország, máj. 9., Népszabadság, máj. 9., Kiáltvány. = Erdélyi Napló, máj. 14./

1992. május 8.

A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./

1992. május 9.

A végveszélybe került romániai magyar sajtó megsegítésére hozzák létre a Minerva Alapítványt Kolozsvárott, tiszteletbeli elnöke Kányádi Sándor. Az alapítók között román és német értelmiségiek is szerepelnek. /Tibori Szabó Zoltán: Minerva Alapítvány Kolozsvárott. = Népszabadság, máj. 9./

1992. május 9.

Dr. Csapó József képviselő, az RMDSZ elnökségének tagja rámutatott arra, hogy sok érv szólt az RMDSZ kongresszusának megtartása mellett és sok érv szólt az elhalasztása mellett is. Csapó nem támogatta a halasztást, de a többség így döntött és ő aláveti magát a többség akaratának. /Cseke Gábor, Budapest: az RMDSZ kongresszusát a körülmények halasztották el. = Magyar Nemzet, máj. 9./

1992. május 9.

Bíró Gáspár, a Teleki László Alapítvány munkatársa sürgette a kisebbségi törvény megalkotását, erre szükség van Magyarországon és erre van is politikai konszenzus. /Bíró Gáspár: Kisebbségi törvényt! = Heti Világgazdaság (Budapest), máj. 9./

1992. május 10.

Románia több városában monarchista tüntetéseket tartottak. Bukaresten több ezren vettek részt a nagygyűlésen. /MTI/

1992. május 10.

Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1992. május 10.

Nagyváradon máj. 10-én a Vártemplomban tartott ökumenikus istentisztelettel megkezdődött a Varadinum ünnepségsorozat.

1992. május 11.

A legfelsőbb törvényszék döntött: elfogadta a marosvásárhelyi RMDSZ, az országos főügyész, és a központi választási iroda fellebbezését a marosvásárhelyi bíróság ápr. 6-i és 22-i magyarellenes döntésével kapcsolatban: új választásokat írnak ki és azon az RMDSZ is indíthat jelölteket. /Új Magyarország, máj. 12./

1992. május 11.

G. Danielescu gazdasági miniszter az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott a Világbank képviselőivel. Románia kölcsönt akar felvenni. /MTI/

1992. május 12.

Jeszenszky Géza külügyminiszter kedvező választ adott Szőcs Géza ápr. 13-i levelére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1992. május 12.

Mircea Snegur moldovai elnök táviratban követelte Borisz Jelcin elnöktől a Moldova Dnyeszter menti részén állomásozó 14. hadsereg kivonását, előzőleg pedig bejelentette, hogy nem vesz részt a FÁK államfőinek taskenti csúcstalálkozóján, "amíg Oroszország brutálisan beavatkozik Moldova belügyeibe." /AFP, MTI/

1992. május 13.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvári magyar oktatásról leszögezte, hogy ezeknek az iskoláknak a fenntartásához a magyar adófizetők is hozzájárultak. A vegyes tannyelvű oktatás korlátozó jellegű, mert a tantermen kívül nem lehet magyarul beszélni. /A kolozsvári magyar tannyelvű oktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998