udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. szeptember 1.

Magyarellenes tüntetés volt Marosvásárhelyen. A Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egységpárt és más nacionalista szervezetek által rendezett nagygyűlésen a szónokok arra buzdították a románságot, hogy ne tűrje a magyarok románellenes akcióit, követelték a romániai magyar kisebbségi vezetők szigorú felelősségre vonását, állampolgárságtól megfosztásukat. Több magyar lakost bántalmaztak. /Magyar Hírlap, szept. 1./

1992. szeptember 1.

Iliescu elnök nyilatkozott az UPI hírügynökségnek, az interjú szövegét az Evenimentul Zilei aug. 31-i száma tette közzé. A magyar állam nem követelheti, hogy magyar egyetemet létesítsenek Kolozsvárott. Kifejtette, hogy Erdély ősi román föld, a románok hamarabb voltak itt és mindig többségben voltak. A román állam régebbi, mint a magyar. A magyarok világtalálkozóján revizionista álláspont is elhangzott, mondta. /Magyar Hírlap, szept. 1./

1992. szeptember 1.

A szept. elsejei választási műsorban D. I. Mirescu /Romania Mare Párt/ volt ügyész a kommunizmus visszaállításával fenyegetett, továbbá az 1989. decemberi események kirobbantásáért felelős egyének törvényszék elé állításával. /Romania Mare (Bukarest), szept. 3., MTI/

1992. szeptember 1.

Ioan Buduca beszámolt Csurka István tanulmányának hatásáról, a kibontakozott vitáról. Információit Bodor Páltól kapta. Buduca arra utalt, hogy Csurka esetleg besúgó volt, és valami nemzetekfölötti, kelet-európai Securitate ügynöke. Buduca szerint Csurka ugyanazt mondja, mint Adrian Paunescu és C. V. Tudor. /MTI, Cuvintul (Bukarest), szept. 1-7./

1992. szeptember 2.

Boross Péter belügyminiszter szept. 1-jén kétnapos látogatásra Romániába utazott, az első napon és Victor Babiuc román belügyminiszterrel együtt Bukarestben aláírta a személyek átvételéről szóló kormányegyezményt - közkeletű nevén toloncegyezményt. A két miniszter egyúttal megállapodást írt alá minisztériumaik közötti együttműködésről, valamint két új határátkelőhely /Méhkerék- Nagyszalonta, Battonya-Tornya/ 1993 végéig történő megnyitásáról. /MTI, Magyar Nemzet, szept. 1./ Másnap Boross Péter Marosvásárhelyre látogatott, találkozott Nagy Győző polgármesterrel, majd a városi tanács tagjaival. A miniszter felajánlotta az általa vezetett tárca és a magyarországi helyi önkormányzati, közigazgatási segítségét. Találkozott az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel is. /Népszabadság, szept. 3./

1992. szeptember 2.

Tőkés László püspök szept. 2-án Temesváron sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez intézett felhívást tett közzé, ebben megfogalmazta az éhségsztrájk okait /a hatalom gerjeszti az idegengyűlöletet, a magyarellenességet, miközben a tömeggyilkos Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják/ és a követeléseket /többek között: vizsgálják ki a marosvásárhelyi és bukaresti erőszakos bűncselekményeket, bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit/. /Pesti Hírlap, szept. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Sionért s az igazságért /Tőkés László felhívása/: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1992. szeptember 2.

Friedrich König, az Európa Tanács alelnöke, az Európa Parlament romániai jelentéstevője Kolozsváron tárgyalt, majd Hargita megyébe látogatott, ahol Csíkszeredán a megyei és helyi önkormányzatok képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ részéről Hajdú Gábor szenátor és Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke ismertette az etnikumközi kapcsolatok gondjait, a törvényhatósági szervek nemzetiségi összetételét. Az állandó erődemonstrációk, feszültségkeltő nyilatkozatok, fenyegetések nem a megértést, a nyugodt együttélést szolgálják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1992. szeptember 3.

Tőkés László püspököt együttérzéséről biztosította a Polgári Szövetség tíz vezetője, továbbá Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox metropolitája, a December 17. Társaság és számos más szervezet. - Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban állt ki Tőkés László akciója mellett. - Iliescu elnök levélben fordult Tőkés Lászlóhoz, kijelentve, hogy kész találkozni a püspökkel, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az éhségsztrájk politikai hatása miatt, elutasítva Tőkés László több megállapítását /"az új rendszer fedezi a bűnösöket", "büntetlenséget biztosít a gyilkosok számára"/. /Magyar Hírlap, szept. 4., Iliescu elnök levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./ Tőkés László elmondta, hogy Iliescu elnök levelét még nem kapta meg, a román rádióban olvasták fel a levél szövegét, innen értesült ő is róla. /Amerika Hangja munkatársának interjúja, szept. 4./

1992. szeptember 3.

Sütő András amerikai előadókörútja során szept. 3-án a washingtoni magyar nagykövetségen mondott beszédet amerikai magyaroknak. A céltudatos magyartalanítás folytatódik. Tőkés László éhségsztrájkja drámai akció, Sütő András reméli, hogy Tőkés gesztusa megerősíti az ellenzék pozícióit. A magyarországi konfliktusok Erdélyre is hatnak, állapította meg. Az író még több amerikai városban fog előadást tartani. /Magyar Nemzet, szept. 5./

1992. szeptember 3.

Nagy élmény volt a találkozás a Magyarok III. Világkongresszuson, értékelte a kongresszust a vele készült interjúban Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi közgyűlése már nem volt ilyen felhőtlen, hiszen felszínre kerültek a hosszú évtizedekig tartó elszakítottság következményei, a nézeteltérések. Ennek ellenére a közgyűlés hasznos munkát végzett. - A püspök az úgynevezett Erdélyi Világkongresszusról a jóhiszeműséget feltételezi, de ez nem változtat azon, hogy mindenképpen besegítettek a külföldről érkező diverziós szándékok érvényesüléséhez. Az Erdélyi Világkongresszus szervezői szerencsétlenül időzítették rendezvényüket, emellett éppen Erdély legitim képviselőit nem hívták meg. Erdélyben nemcsak magyarok élnek, figyelmeztetett Tőkés László. /Barabás Zoltán: "Én maradtam a régi: a temesvári lelkipásztor." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1992. szeptember 3.

A budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetbe idén 40 moldvai csángó diákot vettek fel. Erdélyből nem történt felvétel, mert az RMDSZ inkább részképzésre küldi az egyetemistákat. /Pesti Hírlap, szept. 3./

1992. szeptember 3.

A magyar-román katonai együttműködés keretében Paul Cheler vezérezredes, a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokának vezetésével, szept. 3-án többnapos látogatásra román katonai küldöttség érkezett Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./

1992. szeptember 3.

Dr. Újvári Ferenc /Kolozsvár/ ügyvéd, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt alelnöke ismertette pártja helyzetét. A pártot 1990. márc. 30-án jegyezték be a bukaresti törvényszéken. A pártot Erdélyi Magyar Kereszténydemokrata Párt néven akarták bejegyeztetni, de a bíróság ezt nem fogadta el. Székhelyük Marosvásárhelyen van, a főtitkárság is ott székel. A párt elnöke, dr. Tőkés István nyugalmazott teológiaprofesszor az ügyeket kolozsvári lakásán intézi, mert a pártnak nincs székháza. Mintegy 1500 tagjuk van. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék felépíteni az egységet. Az RMKDP kezdettől fogva a területi autonómia mellett szállt síkra, tehát programjuk radikálisabb az RMDSZ-nél. Azon dolgoznak, hogy az RMDSZ minél hatékonyabban tudja képviselni az erdélyi magyarságot. Az RMDSZ-szel közös listával indulnak a választásokon. A közvélemény még nem szerzett tudomás pártjukról. /Tóth András: Beszélgetés egy erdélyi keresztény pártpolitikussal. Az összmagyarság érdekeiben gondolkodnak. = Új Magyarország, szept. 3./

1992. szeptember 3.

Az RMDSZ Tulipán vállalkozó hálózata bérbe vette Málnásfürdőn a Tulipán Szállót. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

1992. szeptember 4.

Szept. 4-én leváltották Horváth Andort, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt azzal, hogy megszüntették az államtitkári tisztséget. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./

1992. szeptember 4.

Adrian Nastase külügyminiszter meghívására szept. 3-4-én kétnapos látogatást tett Romániában Anatolij Zlenko, Ukrajna külügyminisztere. Együttműködési dokumentumokat írtak alá: kulturális, tudományos és oktatásügyi egyezményt, valamint konzuli szerződést, egyben megkezdték a tárgyalást a két ország közötti alapszerződésről. Az általános előirányzatokat a továbbiakban tárgyalandó megállapodások konkretizálják, így az ukrajnai román és a romániai ukrán etnikum kulturális, vallási és anyanyelvi igényeinek kielégítésének kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./

1992. szeptember 4.

Dr. Kelemen Attila /Marosvásárhely/ gyermeksebész, előadótanár csatlakozott Tőkés László püspök éhségsztrájkjához. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

1992. szeptember 4.

Kolozsvár RMDSZ-es tanácsosai levelet intéztek az éhségsztrájkot kezdett Tőkés László püspökhöz. Levelük szerint: "Az igazság hiányának és a magyarellenesség egyik tűzfészkéből, a volt kincses városból, ahol a gyülekezési szabadságot korlátozzák, anyanyelvünk nyilvános használatát tiltják, a tulajdonjogot sértik, ahol az ellenünk való gyalázkodás hivatalos politika, ahol ősi skóláinkat, a féltve őrzött drága hagyatékot el akarják tőlünk orozni, ahol az egyházak tevékenységébe alkotmányellenesen beleszólnak és megkísérlik korlátozni a törvényesség hamis látszata alapján, mint a magyar lakosság bizalmát élvező városi tanácsosok, kifejezzük együttérzésünket és egyetértésünket." /Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1992. szeptember 4.

Szatmárnémetiben öt éves, látogatás nélküli katolikus Hittanárképző Főiskola nyílik, melynek végzettjei államilag elismert diplomát kapnak. A felvételi vizsga szept. 10-én kezdődik. Az előadások Szatmárnémetiben lesznek, csak néhány előadásra és a vizsgákra kell Kolozsvárra utazni. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./

1992. szeptember 5.

Nyugdíjba vonult a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, pár napja utóda, Nemes Levente áll a színház élén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1992. szeptember 6.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Iliescu elnök levelére, elfogadva az elnök párbeszédre vonatkozó javaslatát, ennek helyszínéül Temesvárt ajánlotta. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1992. szeptember 6.

A Demokratikus Konvenció levélben fordult Tőkés Lászlóhoz, kérve a püspököt, hagyja abba az éhségsztrájkot. További hat személy csatlakozott a református püspök éhségsztrájkjához /négy román és két magyar nemzetiségű/: Octavian Buracu, Kolozsvár korábbi polgármestere, Orban Taina, Sandru Tarian, Ion Cherlea, mindhárman temesváriak, továbbá Kelemen Attila /Marosvásárhely/ és Dénes István /Torda/. Hámos László, a New York-i magyar emberjogi alapítvány elnöke eljuttatta Tőkés László felhívásának angol nyelvű változatát az amerikai törvényhozás tagjainak és a külügyminisztérium illetékeseinek. /Reuter, Új Magyarország, szept. 7./

1992. szeptember 6.

Koltón Petőfi-emlékünnepséget rendezett az RMDSZ, megjelent Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa is. Teleki János budapesti ügyvéd, gróf Teleki Sándor leszármazottja a kastélyt a román privatizációs törvény alapján visszakapta és azt a református egyháznak ajándékozta. /Új Magyarország, szept. 8./

1992. szeptember 7.

Tőkés László püspök sajtóértekezletet tartott, bejelentve, hogy egyelőre nem hagyja abba az éhségsztrájkot, annak ellenére, hogy már hat kilót fogyott. Közölte, hogy nem hajlandó találkozni Iliescu elnökkel, mert az elnök a BBC által szept. 6-án sugárzott interjúban őt politikai diverzánsnak nevezte. Egyes román lapok csak az éhségsztrájkhoz csatlakozó magyarok nevét említették, a románokét nem. Este ökumenikus istentiszteletet tartottak Temesváron, a református templomban, ahol megjelent és beszédet mondott Tőkés László mellett Corneanu ortodox metropolita, Sebastian Kräuter temesvári római katolikus püspök és Neumann Ernő temesvári rabbi is. /Népszabadság, szept. 8., Új Ember (Budapest), szept. 20./

1992. szeptember 7.

Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a mozgalom nevében együttérzéséről biztosította az éhségsztrájkoló Tőkés László püspököt. /Magyar Hírlap, szept. 8./

1992. szeptember 7.

A marosvásárhelyi vallási felekezetek képviselői közös nyilatkozatban álltak ki Tőkés László püspök éhségsztrájkja mellett, egyben ökumenikus istentiszteletek tartására szólították fel Románia minden gyülekezetét, felekezetét, nemzeti és vallási különbség nélkül. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

1992. szeptember 7.

Az RMDSZ Országos Elnöksége szept. 7-én bűnügyi feljelentést tett Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare Párt elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. Az RMDSZ 1991. jan. 30-án már eljuttatott egy beadványt a főügyészséghez, C. V. Tudor sovén nemzeti propagandája ellen, de beadványára nem kapott választ. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

1992. szeptember 7.

A kormány lapja azt állítja, hogy Magyarország szegi meg a Jugoszlávia elleni embargót. A magyarok azért kísérleteznek a Románián át történő szállítással, mert Magyarországnak nincs közös határa Szerbiával, Szlovénia választja el a két országot egymástól /!/ - állította az Adevarul bukaresti lap szept. 7-i száma. /MTI/

1992. szeptember 8.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatban közreadta állásfoglalását: Iliescu elnök vonja vissza azt, hogy az éhségsztrájkot politikai diverziónak nevezte. Ez a feltétele annak, hogy találkozzon az elnökkel, de erre Temesváron kerüljön sor. Iliescu elnök közleményében kifejtette, amikor a püspök elszánja magát a párbeszédre, kész fogadni őt, Bukarestben. A Magyarok Világszövetségének elnöksége közleményében arra kéri Tőkés Lászlót, hogy fejezze be az éhségsztrájkot. /MTI, Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./

1992. szeptember 8.

Az Új Magyarország tudósított arról, hogy a The Times szept. 8-i számában megjelent Tőkés László nyilatkozata /Timisoara bishop defies `injustice`/. Túl sok igazságtalanság és törvénytelenség történt, ezért elhatároztam, hogy valami radikálisat teszek a nép lelkiismeretének felébresztésére - jelentette ki a püspök. Ugyanebben a cikkben Florica Ciuca, Iliescu pártjának temesvári kampányszervezője kijelentette, hogy Tőkés László a CIA és minden bizonnyal több más kémszervezet ügynöke. /Új Magyarország, szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998