udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 214 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-214
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. október 1.

Az RMDSZ üdvözli Románia ET-felvételét, erősítette meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke a párt sajtótájékoztatóján, majd az újságírók rendelkezésére bocsátotta az RMDSZ erről szóló közleményét. "Csupán az Európa Tanács felvételi határozatában szereplő indítványok tiszteletben tartásának szigorú ellenőrzése vezethet a fő problémák megoldásához" - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, mert az ellentmond azon ígéretnek, hogy tiszteletben tartják az ET elveit. Iliescu ugyanis beszédében megkérdőjelezte az ellenőrző mechanizmus létjogosultságát Romániával szemben. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1. ? az RMDSZ közleménye: Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1993. október 1.

Ismét verekedtek a rendőrök! - így kezdődik a tudósítás. Kézdiszentkereszten szept. 25-én éjjel a piactéren levő bárból két rendőr be akart vinni egy fiút az őrszobába, két barátjuk kiszabadította őt, egyiküket elkapták a rendőrök és megverték, majd kényszerítették, hogy az általuk diktált jegyzőkönyvet aláírja. Letartóztatták mindhármukat /Csavar Jánost, Pál Árpádot és Kovács Vincét/, azóta semmit sem tudnak róluk a szüleik. Az ügyészségen elmondták, hogy nem adtak ki letartóztatási parancsot. A rendőrség verziója szerint a három fiatalember bántalmazta a rendőröket, és utólag mindhárman beismerték tettüket. Az újságíró hiába kereste a rendőrparancsnokot, illetve a megyei ügyészt, nem tudta őket elérni. /Domokos Péter: Ki kit vert meg Kézdiszentkereszten? Fogdában a legények, szabadon a rendőrök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

1993. október 1.

A mintegy hárommilliós romániai cigányság öt képviseleti szervezete levélben kért határozott fellépést a hadrévi lincselés ügyében Iliescu államfőtől és Vacaroiu miniszterelnöktől. /B. T., Bukarest: Elégtételt kérnek a romániai cigányok. = Magyar Hírlap, okt. 1./

1993. október 1.

Az 1930-as években alakultak meg Erdély-szerte az első Kolping-szellemű Magyar Katolikus Legényegyletek. 1947 után feloszlatták ezeket az egyleteket. 1991 volt az újjászületés éve. 1993. szept. 24-én pedig a sepsiillyefalvi Keresztény Ifjúsági Otthonban tartott tanácskozáson a Kolping-családok országos egyesületbe tömörültek, megalakították a Kolping Szövetséget. Országos egyházi elnökké Máthé Vilmos Brassó-bolonyai plébánost választották, alelnökké dr. Ilies Dan orvost, a balázsfalvi közösség görög-katolikus világi elnökét. /Nagyhalmágyi József: Szárba szökken a Kolping-mozgalom. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 1./

1993. október 2.

A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./

1993. október 2.

Az RMDSZ SZKT Állandó Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a hatalomnak az anyanyelvi oktatás visszaszorítására és az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatására tett újabb kísérlete ellen. A Román Televízió aug., 8-i adása a történelemhamisítás és a tömbmagyarság elleni uszítás iskolapéldája volt. Elhangzott, hogy a székelyek fele elmagyarosodott román. Amikor Lalumiére asszony Kovásznán járt, négy történész bizonygatta a tévében, hogy a Székelyföldön mindig is románok éltek. Néhány nap múlva Bukarestből tanfelügyelők érkeztek és hozzáláttak a gyermekek neveinek elemzéséhez. Az RMDSZ tiltakozik a 283/1993-as kormányhatározatban levő a negatív etnikai diszkrimináció ellen, a tévé és a Tanügyminisztérium faji eredetet vizsgáló névelemzései ellen, szükségesnek tartja a Kovászna megyei prefektus 52/1993-as határozatának hatálytalanítását. Ezen alkotmányellenes intézkedések ellen csak az autonóm intézményrendszer jelenthet garanciát. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./

1993. október 2.

Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./

1993. október 2.

Szilágysomlyón okt. 2-án avatták fel az új EMKE székházat. Simonfy Irén festőművész, a megyei EMKE elnöke köszöntötte a vendégeket. Jelen volt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke, aki emlékeztetett: az elmúlt rendszerek elsősorban az önálló magyar intézményeket számolták fel, utána a kisközösségeket. Hasonló EMKE-otthont avattak pár héttel ezelőtt Zilahon, néhány napja Torockón, a közeljövőben pedig Bánffyhunyadon lesz hasonló avatás. Dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy két ihletforrás létezik, a Biblia és a transzszilván lélek. A Biblia szerint a megmaradás módozata az építkezés. /Fejér László: Az EMKE újabb háza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1993. október 2.

Dr. Matekovits György emlékezett a Temesváron 25 évvel ezelőtt megalakult Kisenciklopédiára, a szabadegyetemre, a népi egyetemre, ezt teljesíthette ki az 1990 tavaszától működő Ormós Zsigmond Társaság. A család - templom - iskola hármas pillérén állva talán sikerül megmaradni. /Dr. Matekovits György: 25 éves a temesvári Kisenciklopédia. Ormós Zsigmond Társaság. = Temesvári Új Szó, okt. 2./

1993. október 3.

Okt. 3-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsvárott fogadta az MDF küldöttségét. Takács Csaba tájékoztatta a vendégeket az RMDSZ munkájáról, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke pedig pártja működéséről számolt be. Délután kolozsvári értelmiségiekkel találkoztak, ahol a fő téma a magyar egyetemi oktatás volt. Többen megfogalmazták az anyagi igényeket. Benkő Samu kérte, hogy a magyar kormány a tárgyalásokon vesse fel az erdélyi magyarság javainak visszaadását. Cs. Gyimesi Éva és Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese pozitívan ítélték meg, hogy a jelentkezők betöltötték a "plusz 300 helyet". Jelenleg összesen 2241 magyar hallgatója van a kolozsvári egyetemnek. - Főiskolák alakulnak Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak, nincsenek megfelelően képzett szakemberek. Megállapodtak abban, hogy iskolaügyben jártas szakembert küldenek a helyzet felmérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1993. október 4.

Az ET miniszteri bizottsága okt. 4-i ülésén felvette tagjai sorába Romániát. Magyarország tartózkodott. A felvétel formális volt, mert a felvétel az ET közgyűlésén már eldőlt. Nem sikerült átvinni a határozatba azokat a javaslatokat, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése szükségesnek tartott, ugyanis Franciaország visszautasította Dánia, Hollandia, Svájc és Belgium erre vonatkozó javaslatát. /Nem szerepelnek garanciális kikötések a határozatban. = Magyar Hírlap, okt. 5./

1993. október 4.

Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata Románia szövetségesei címmel arról értekezett, hogy a "történelemben először nincs egy birodalom sem a szomszédunkban." Felmerül a kérdés, hogy Románia a nyugati hatalmakhoz, a NATO-hoz közeledjen vagy Oroszországhoz. Ott van viszont "egy hőbörgő és bosszúvágyó Magyarország". A következtetés: "Miért félnénk az orosz szövetségtől? Csak a vakok nem látják előnyét ebben a helyzetben, amikor Magyarország nem módosította irredenta követeléseit, a Nyugat pedig nyíltan bátorítja..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Oroszország vagy a Nyugat. Mi jobb Romániának? = Pesti Hírlap, okt. 4./

1993. október 4.

Borisz Jelcin elnök a NATO-tagországoknak írt levelében a kelet-európai országok felvétele ellen foglalt állást. Erre reagált Traian Chebeleu elnöki tanácsos, mondván, senkinek sem kell engedélyt kérnie a NATO-tagsághoz. Chebeleu szerint az alapvető kérdés az, hogy a NATO továbbra is azonos módon viszonyul-e a térség államaihoz. Bármilyen különbségtevés megbontaná az övezet egyensúlyát. /Bogdán Tibor: Románia a NATO és Moszkva között. = Magyar Hírlap, okt. 4./

1993. október 4.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke közölte, amennyiben a román parlament magyar tagjai nem tesznek esküt az alkotmányra, követelni fogja, hogy tiltsák meg belépésüket a parlamentbe. Előzőleg az RNEP követelte az esküt, az RMDSZ azonban tiltakozott ez ellen. Az esküvel az RMDSZ-t akarták kínos helyzetbe hozni, mert a magyarok tiltakoztak az alkotmány megfogalmazása ellen, hogy Románia nemzetállam. A Cronica Romana bukaresti napilap okt. 4-i Gheorghe Funar újabb magyarellenes támadásait közölte: elképzelhetetlen, hogy egy kisebbség olyan szemtelen legyen, hogy ráerőszakolja politikáját a többség akaratára, jelentette ki. Határozott álláspontra kell helyezkedni az RMDSZ törvényszegéseivel szemben. Funar ismét védelmébe vette a Caritas kétes szerencsejátékot. /Mi ellen tiltakozik az RMDSZ? = Új Magyarország, okt. 5./

1993. október 4.

Okt. 4-én a parlamentben Buchwald Péter szenátor interpellációjában tiltakozott a tévé régi cenzúra módszereire emlékeztető módszerei ellen: okt. 1-jei szenátusi felszólalásából éppen a leglényegesebb állásfoglalást vágták ki, amikor Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényes és törvénytelen határozatairól és a Kovászna megyei prefektus diszkriminatív intézkedéseiről beszélt. /Cenzúra az RTV-ben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

1993. október 4.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője a Magyar Nemzetben fejtette ki véleményét az RMDSZ-t megosztó csatározásokról, a mérsékeltekről és a radikálisokról. Egységes, határozott RMDSZ-re van szükség, a "szigorú" Tőkés László püspökkel és a politikacsinálásban jártas Tokay Györggyel és Frunda Györggyel egy csapatban. /Gyarmath János, Bukarest: Radikális megoldások mérsékelt eszközökkel. = Magyar Nemzet, okt. 4./

1993. október 4.

A Babes-Bolyai Egyetem ünnepélyes tanévnyitója okt. 4-én volt. Gálfy Zoltán, az egyetem új református didaktikai karának dékánja - több évtized után először - magyarul hirdette az igét. Az egyetemen a Moldovai Köztársaságból érkezett hallgatókkal feszült a kapcsolat, mert a kormány előnyben részesíti őket a romániai diákokkal szemben. Magyari András rektor-helyettes magyarul mondott beszédet, kitért arra, hogy a múlt évben 1917-en, idén pedig 2242-en járnak magyar tannyelvű csoportokba /az egyetem 14773 hallgatójának 15,2 %-át teszik ki/. Andrei Marga rektor az egyetem autonómiáját elégtelennek ítélte. A tévé nem volt jelen a tanévnyitón. /Balló Áron: Megnyitották az egyetemi tanévet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

1993. október 4.

Markó Béla elnök okt. 4-én Marosvásárhelyen fogadta az MDF küldöttségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1993. október 5.

Borbély Imre a képviselőház okt. 5-i ülésén megemlékezett az 1848-as forradalomról és kérte, adózzanak egy perces felállással a 13 aradi vértanú emlékének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ A Ház mintegy kétharmada felállt, közben Petre Turlea "független" képviselő kijelentette, hogy a tisztelt ház nem emlékezhet meg "40 000 román gyilkosairól". Ezután új javaslat született: emlékezzenek meg a forradalom összes áldozatáról, beleértve a 40 000 románt is. Takács Csaba képviselő visszautasította Petre Turlea magyarellenes vádaskodásának jogosságát. /RMDSZ Tájékoztató. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

1993. október 5.

Okt. 5-én a parlament elfogadta a védelmi törvényt. Háború esetén nem a kormány /ahogy az ellenzék kérte/, hanem a védelmi minisztérium hívja össze a készültséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1993. október 5.

Larry Watts, a PER vezető munkatársa ismét nyilatkozott, mert nagy vihart kavart a Neptunfürdőn rendezett tanácskozás. A PER célja nem határozat kicsikarása volt, hanem a párbeszéd feltételeinek megteremtése, a szembenálló felek összehozása volt. Watts megjegyezte, hogy a magyarság részéről nagy a bizalmatlanság a hatalommal szemben. Sajnálja, hogy szerencsétlenül végződött a neptuni találkozó. Októberben szeretnék tárgyalóasztalhoz ültetni a civil társadalom képviselőit, így a Polgári Szövetséget, a Dialógus Csoportot, az Interdialógust, az Interetnikai Párbeszéd Csoportot. Erdélyben veszélyes a helyzet, állapította meg Watts, mert a lakosság etnikailag megosztott. Az RMDSZ memoranduma nyomán támadt vita szerinte egyenlő az öngyilkossággal. Watts szerint nem a törvény elfogadtatása fontos, hanem a légkör megteremtése. Szerinte a kétnyelvű feliratok kérdésében "a kisebbségek türelmetlenül túlléptek a kormány, a létező törvény hatáskörén és ezzel az ügy már a parlament kompetenciájává vált." A heves viták után látható, hogy a Neptunon részt vevő RMDSZ-képviselők és Hrebenciuc bátor emberek. Szeretné, ha az RMDSZ visszatérne a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba. /Gyarmath János: Másodszori beszélgetés Larry Watts úrral, a PER közép-európai irodájának vezető munkatársával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1993. október 5.

A marosvásárhelyi koncepciós perek egyik áldozatát, a 43 éves Szabadi Ferencet szept. 24-én feltételesen szabadlábra helyezték. 1990. márciusában betegszállítóként dolgozott Marosvásárhelyen, a klinikán. Azzal vádolták, hogy sebesülteket ütlegelt, ezért öt év börtönbüntetésre ítélték, 1995-ben szabadult volna. Szabadi Ferenc hiába bizonygatta ártatlanságát. Az egyik sebesült azzal vádolta, hogy a mentőautóban bántalmazta. Szabadi Ferenc valójában egyáltalán nem ült mentőautóban azon a napon. Sokat szenvedett a börtönben rabtársai kiközösítették őt. Feldagadt a lába, hiába kérte, vigyék orvoshoz. Az őr azt mondta, bár szakadt volna le a lába akkor, amikor románokat ütlegelt. Csak a múlt év végén enyhült a bánásmód vele szemben. Váratlanul érte a hír, hogy szabadul. Közben szolgálati lakását is elvesztette. /Guther M. Ilona: A rabot felkészületlenül érte. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1993. október 5.

Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

1993. október 6.

Okt. 6-án Magyari Lajos szenátor naprend előtti felszólalásában beszélt az aradi 13 tábornok mártíriumáról és kérte, néma felállással adózzon a szenátus emlékük előtt. A szenátorok többsége felállt. Már Magyari beszéde alatt tüntetően kivonult Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, majd visszatérve "köztörvényes gyilkosoknak" nevezte a 13 vértanú tábornokot. Az RMDSZ-es szenátorok Tudor beszéde alatt kivonultak a teremből. Több szenátor bírálta az RMDSZ-es szenátorok gesztusát, volt aki az emlékezést "álnok és külföldről irányított" lépésnek nevezte. /"Köztörvényes bűnözők" voltak a vértanúk. = Magyar Nemzet, okt. 7./

1993. október 6.

Okt. 6-án Aradon az aradi vértanúkra emlékeztek. Délelőtt római katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta a szentmisét, mintegy húsz pap közreműködésével, jelen volt - többek között - Katona Tamás államtitkár, Entz Géza, a Határon Túli Magyarok elnöke, Rudas Ernő bukaresti nagykövet, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselő. A püspök a vértanúk példájára emlékeztetett: példát adtak, miként kell küzdeni a másik ember egyenlőségéért, a kisebbségek kollektív jogaiért. Ezután Rudas Ernő nagykövet adott fogadást, ahol a megyei vezetők is megjelentek. Délután az emlékhelyen zajlott a koszorúzás, beszédet mondott Markó Béla, Katona Tamás és Tokay György RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1993. október 6.

Okt. 6-án Mircea Geoana szóvivő hazafias érzelmektől fűtött hangon sajtóértekezleten ismertette Románia felvételét az Európa Tanácsba /ET/. A szóvivő nem említette azt, ami a preambulumban szerepel: az ET-felvételre a vállalt kötelezettségek teljesítése esetén kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1993. október 6.

Okt. 6-án Magyari Lajos szenátor kérte, hogy a szenátus egy perces felállással tisztelegjen az okt. 6-án kivégzett 13 aradi vértanú emléke előtt. A szenátorok felálltak, kivéve Paunescut /kár a gyilkosokért térdhajlításokat végezni, kiáltotta és kirohant/, majd Dumitrascu szenátor lehazaárulózta a felállókat. Ez hatott: húsz szenátor sietett felszólalásával a másikon túltenni az RMDSZ elítélésében. Az ellenzékiek is részt vettek ezekben a kirohanásokban, Ioan Lupu parasztpárti alelnök szerint az 1848-as forradalom Erdélyben románellenes volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felszólalásában köztörvényes gyilkosoknak nevezte a 13 vértanú tábornokot. Az RMDSZ-szenátorok a politikus gyűlölködő szavai alatt kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, okt. 7./

1993. október 6.

A Tineretul Liber okt. 6-i számában C. Ilica költőnő azt írta, hogy a parlamentben egy perces csönddel adóztak "a 13 horthysta tábornokra, akiket 1949. okt. 6-án lőttek agyon Aradon. Történelemből bukásra álló képviselőink nem késlekedtek és felálltak..." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1993. október 6.

Buchwald Péter szenátor tiltakozott amiatt, hogy a román tévé cenzúrázta azt, amit ő Funarról mondott. /Szenátorunk tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

1993. október 6.

Fey László elítélte Borbély Imre Neptun-cikkét /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./, azt állítva, hogy Borbély Imre írásában nem vesz tudomást a román ellenzékről, de a román népről sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-214




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998