udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 178 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. december 1.

Szász János visszautasította a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének azon részét, ahol őt szembeállították az RMDSZ-szel, mint "korrekt magatartásút". Igaz, több ízben bírálta az RMDSZ-t, de az iránta való lojalitása jegyében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1994. december 1.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukat, csak a nem közölt állásfoglalás elmarasztásáról tudósított, amely a Szabadelvű Kör kolozsvári sajtóértekezletéről számolt be. A szerkesztőség válaszában rögzítette, hogy csak az RMDSZ elnökségének közleményeit hozzák le teljes terjedelemben, a többit csak kivonatolva adják közre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1994. december 1.

Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésről". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevője. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./

1994. december 1.

A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1994. december 1.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke párja nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott, majd Budapestre utazott, a Szocialista Internacionálé kongresszusára. Keményen bírálta a kormányt hazug propagandájáért, az életszínvonal csökkenéséért: "Ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, akkor lehet, hogy egy újabb Ceausescu-féle hatalom fenyegeti az országot." Az ellenzék gyenge, állapította meg, ezért szükség van a Demokrata Konvenció mellett egy másik koalícióra, ezt talán jövőre létrehozzák. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1994. december 1.

Idén, anyagiak miatt, mindössze tíz napon át /nov. 7-17/ tartott Gyergyószárhegyen a népművészeti tábor, a Szépteremtő Kaláka. Összesen 49-en jöttek el, kézimunkázók, szövőnők, faragók és egy keramikus. A Szépteremtő Kalákához hasonló alkotótábor létrehozásának gondolata foglalkoztatja az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetségét is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./

1994. december 2.

Neumann Ernő temesvári főrabbi 54 éve tölti be ezt a tisztséget. Azért nem lehetett Románia főrabbija, mert a román hatóságok ezt megvétózták. Tőkés Lászlóhoz barátság fűzi, a forradalom ötödik évfordulóján felhívással fordultak a világ különböző személyiségeihez, hogy vegyenek részt a Tőkés László által rendezendő megemlékezésen. Õt is felháborítja az, hogy Antonescu-szobrokat lepleznek le az országban. Antonescu nyíltan elrendelte a zsidók lemészárlását, míg Horthy Miklós ilyesmit sohasem kezdeményezett. A magyarságot nem szabad kollektív bűnösséggel vádolni, nyilatkozta a Pest Megyei Hírlapnak. /Pest Megyei Hírlap, dec. 2./

1994. december 2.

Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./

1994. december 2.

Dec. 2-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban véget ért a IV. alapítványi találkozó, amelyen 86 romániai magyar alapítvány ismertette tevékenységét. Az alapítványok dokumentációs központjának irányításával megbízott Kató Béla tiszteletes meghívta a résztvevőket a fél év múlva sorra kerülő ötödik találkozóra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1994. december 2.

A Magyar Műveltség Szolgálat 1990-ben alakult meg Budapesten, feladatának tekinti a szomszédos országok magyarságának tankönyvekkel, tanfelszereléssel való segítését, ismertette tevékenységüket Tatár József. Jelenleg huszonkilenc határon túli helyi csoportjuk van. Erdélyi gyermekeket nyaraltattak, olvasótábort szerveztek, idén júliusban megrendezték a csillebérci kórustalálkozót. /Brassói Lapok, dec. 2./

1994. december 3.

Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő életét veszély fenyegeti, tudatták vele nov. 24-én az osztrák államrendőrség hivatalnokai. A román titkosrendőrség nov. 22-én olyan döntést hozott, hogy az ügyvédnőt likvidálni kell. Oka: szeptemberi erdélyi körútja során kezdeményezte az "Autonómia Most" mozgalmat. Ezen döntés előtt már nem kívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ez a terv, hogy Barki ellen merénylet készül, nagy felháborodást váltott ki Ausztriában, hiszen csak azt mondta el, amit minden nemzetközi fórumon is képviselt. Az osztrák titkosrendőrség állítását dec. 2-án közölte a bukaresti rádió. Még aznap reagált a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője, Nicolae Ulieru: az általa képviselt intézmény eszköztárában nem szerepel a fizikai megsemmisítés. A román titkosszolgálat halállistáján Tőkés László és Katona Ádám neve is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Nemzet, dec. 3./

1994. december 3.

Új szakaszt ígért a választások előtt a Romániával és Szlovákiával való kapcsolatokban, emlékeztette Pintér Dezső Horn Gyula miniszterelnököt. Ön már látja ennek a jeleit? A kormányfő válaszából: "A májusi választásokon megbuktatott kormánnyal ellentétben mi nem a kisebbségi kérdések kezelésétől tesszük függővé a viszonyt, mi azt mondjuk, a kétoldalú együttműködés keretében kell megragadni minden lehetséges eszközt ahhoz, hogy a szomszédos országokban javítsunk a magyar kisebbségek helyzetén. Szó sincs arról, hogy mi a legcsekélyebb mértékben is lemondtunk volna erről." /Magyar Hírlap, dec. 3./

1994. december 3.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./

1994. december 3.

Dec. 3-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az egyik legjelentősebb RMDSZ-szervezet, a Maros megyei RMDSZ. Borbély László leköszönő elnök szólt először, majd Sütő András, akit megerősítettek tiszteletbeli elnöki minőségében. Zonda Attilát választották meg elnöknek, aki kifejtette, nem sok esélye van a platformosodásnak. - A tagság körében még mindig az első időkben tett ígéretek élnek, azóta viszont megváltoztak a körülmények. A tagok számon kérik a Bolyai Egyetemet, a magyar iskolákat, a gazdasági esélyegyenlőséget. Vitát váltott ki az, hogy Jakabffy Attilát nem választották be a vezetőségbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1994. december 3.

A sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány a Horror Vacui füzetsorozatban az erdélyi műemlékek feltérképezését tervezi. Eddig a mezőségi Tancs művelődéstörténetét, valamint a háromszéki Gelence műemlék templomát bemutató füzetük jelent meg. A kiadványokat Budapesten, a Püski könyvesházban János Mihály, a kötetek egyik szerzője, Sebestyén József építész és Ütő Gusztáv grafikai tervező mutatták be. - A Németországba települt szászok megszerveztek egy településkutatási programot, amely 245 település teljes feldolgozásához nyújt lehetőséget. Nekünk erre nincs pénzünk, mondták az előadók. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elindított ugyan egy ismeretterjesztő sorozatot, de ez az első kötetnél elakadt. /Pest Megyei Hírlap, dec. 3./

1994. december 3.

A romániai unitárius egyház vezető tanácsa dec. 3-án az egyház ideiglenes püspökévé választotta Erdő János eddigi főjegyzőt. /MTI/

1994. december 3.

A történelmi események újraértékelése folyik, maga Iliescu elnök értékelte át 1944. aug. 23-a, a kiugrás szerepét. Hitler leghűségesebb csatlósának, Antonescunak a szerepét is igyekeznek pozitív színben feltüntetni. A keleti hadjáratra azt mondják, hogy visszaszerezte a Szovjetunió által elfoglalt területet. Antonescu nemcsak Besszarábiát foglalta el, hanem Transznisztriát is. Az új tartomány kormányzójának Gheorghe Alexianu professzort nevezte ki, a sajtó pedig a román élettér kiterjesztéséről cikkezett. Odesszában román iskolákat nyitottak. Transznisztriát teljesen elzárták a külvilágtól, itt rendezték be a román internálótáborokat, írja Fábián Ernő. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1994. december 3.

A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány szervezésében dec. 3-án Gödöllőn a magyar nemzeti ellenállás hőse és áldozata, az erdélyi származású báró Atzél Ede tiszteletére emlék-estet rendeztek. Dr. Gazsi József történész vázolta fel Atzél Ede életútját. 1944. szept. 22-én indultak el Atzél Ede vezetésével /Dudás József és Faust Imre könyvkereskedő/ Moszkvába, hogy közvetítsék Horthy fegyverszüneti megállapodásról szóló ajánlatát. Moszkvában Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak. Szept. 29-én indultak vissza, okt. 1-jén lépték át a határt, okt. 3-án Budapesten voltak. Közben /okt. 1-jén/ megérkezett Moszkvába a hivatalos magyar küldöttség Faragho vezetésével. Atzél Ede tájékoztatta Horthyt megbeszéléseiről. Atzél titkos útja hamarosan kitudódott. - Később Atzél Ede is részt vett a fegyveres ellenállásban, 1944. dec. 3-án fontos megbízatással ment át az orosz parancsnoksághoz, nyolc nap múlva kellett volna visszatérnie, de nyoma veszett. - Eltűnt, mint annyi ember a szovjet hatóságok kezében. - Ölvedi Ignác olvasta egy szovjet levéltárban Atzél Ede kihallgatási jegyzőkönyvét, tehát egy adat majd előkerül további sorsáról. Mikó István visszaemlékezéseiből olvastak fel az esten. Atzél Ede a Magyar Pártban tevékenykedett, majd az EMGÉ-ben, egy Kalot-ülésen is találkozott vele az emlékező. Atzél megalakította az önkéntesekből álló Wesselényi Lövészegyletet, hogy védelmet nyújtson a román partizánakciók ellen. Katona Szabó István is jó ismerője a családnak, elmondta, hogy Atzél Ede Béla fiának tanítója volt.

1994. december 4.

Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter Budapestre érkezett, részt vesznek az EBEÉ államfőinek dec. 5-6-i csúcstalálkozóján. Még dec. 4-én Iliescu elnök több mint egy órás megbeszélést tartott Horn Gyula miniszterelnökkel. A találkozó után a két fél nem tájékoztatta a várakozó újságírókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök dec. 5-én a bukaresti rádiónak nyilatkozott tárgyalásáról. Megegyeztek abban, hogy a kétoldalú viszony nem konfliktusos természetű. Megállapították, hogy "vannak még bizonyos problémák, különösen az alapszerződés vonatkozásában." Iliescu hangoztatta a magas szintű találkozók szükségességét, úgy, hogy "nem szabnák előfeltételéül bizonyos megegyezések létrejöttét." A találkozóról dec. 5-én kiadott magyar kormányszóvivői közlemény szerint Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémákat. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló okmányát a két ország az elsők között írná alá. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Népszabadság, dec. 6./ Iliescu államelnök a Magyar Nemzetnek kifejtette: a jövő év folyamán véglegesítik az alapszerződést. Melescanu külügyminiszter kiemelte, hogy Horn Gyula és Iliescu egyaránt szorgalmazta a két külügyminisztérium közötti tárgyalási folyamat felgyorsítását az alapszerződésről. /Magyar Nemzet, dec. 6./

1994. december 4.

Iliescu elnök az EBEÉ csúcstalálkozóra érkezett Budapestre és tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökön kívül Mircea Snegur moldovai és Zselev bolgár elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy a moldovai elnökkel folytatott tárgyaláson a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének szükségességét hangsúlyozták. A bolgár elnökkel tartott találkozón a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1994. december 4.

Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt dec. 4-én emlékszobát avat és emléktáblát állít Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, nemrég megtalálták, most újból felavatják. Érsemjén 2642 lakosából 2310 magyar nemzetiségű. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30., Emléklap (ismertető Fráter Lóránd életéről és Érsemjénről.)/

1994. december 5.

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Kriterion Kiadó. A rendezvények dec. 5-én kezdődnek, tájékoztatott H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója. A Kriterion eddig tíz nyelven - magyarul, románul, németül, szerbül, ukránul, jiddisül, szlovákul, törökül-tatárul, oroszul és cigány nyelven - adott ki munkákat, csaknem 62 millió példányban. Rövidesen albán és örmény nyelvű könyv is megjelenik. Magyar nyelven eddig 2130 kötet hagyta el nyomdájukat, 28 millió példányban. A Kriterion jelenleg mindössze öt irodalmi szerkesztővel működik, 1990-ben és 1991-ben még évi hetven körül járt a kiadott művek száma, az utóbbi évben ez 35-re csökkent, ennek fele magyar nyelvű. Szó van a Kriterion privatizálásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Hírlap, dec. 5./

1994. december 5.

Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1994. december 5.

Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua bukaresti lap folytatja az 1989. decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság által összegyűjtött titkos dokumentumok közlését. Iliescuék hatvanezer halottat terveztek, ezért röppentette fel az első napokban ezt a számot Silviu Brucan. A Ziua szerint Gheorghe Goran, a bukaresti Securitate egykori vezetője elmondta, hogy már dec. 20-án Bukarestbe érkezett a Hezbollah öt tagja, akiket Ceausescu saját védelmére hívott be az országba. Goran azt is hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok főhadiszállását, a tévé adótornyát. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy a párt központi bizottsági épületét egyetlen találat sem érte, holott ott volt a "nagyvezérkar", élén Iliescuval. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: "Állítsátok le a vérengzést!", ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. /Magyar Hírlap, dec. 5./

1994. december 5.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának 365. évfordulója alkalmából nov. 18-19-én Nagyenyeden ünnepségsorozatot rendeztek. Az iskolások történelmi vetélkedőjével kezdődött, majd történelemtanárok emlékeztek a fejedelemre, végül a régizene együttesek léptek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1994. december 5.

Kapkodás jellemzi külpolitikánkat, jelentette ki Csóti György, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. "A román alapszerződés vonatkozásában különösen sötét a kép és kérdés, hogy létrejön-e egyáltalán." "Ma nincsenek olyan meghatározó román pártok és alig vannak olyan politikusok, amelyek és akik megközelítenék az RMDSZ által megfogalmazott elvárásokat. Ezek az elvárások ugyanis egy kétmilliósnál nagyobb népcsoport elvárásai." /Pest Megyei Hírlap, dec. 5./

1994. december 5.

A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság és a Magyar Művészetért Szalon megalakulása alkalmából a budapesti európai csúcskonferencia idejére adta ki az Üzenet Erdélyből című albumot, a Kner Nyomda termékét, amelyet Szántó Tibor tervezett. A könyv az Erdélyben élő népek - magyarok, románok, szászok, zsidók, örmények - kultúrájának szimbiózisát tárja az olvasó elé. /Magyar Nemzet, dec. 5./

1994. december 6.

Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Budapesten tartott EBEÉ csúcskonferenciára érkezett Iliescu elnököt. A tervezettnél hosszabb, több mint egy órás volt a tárgyalásuk. Iliescu a közös érdekek dominanciáját tartotta fontosnak. "Feladatunk, hogy a pozitív elemeket emeljük ki és ezekre épüljenek a román-magyar kapcsolatok" - mondta és hibának tartotta, hogy a két ország viszonylatában állandóan a feszültségeket emlegetik, noha pozitív példák is vannak. Göncz Árpád válaszában leszögezte, hogy helytelen lenne a problémákról megfeledkezni, azokat meg kell oldani. A Romániában élő magyarság helyzete belpolitikai problémát jelent Magyarországon, mondta. Iliescunak arra a megjegyzésére, hogy mintegy 10 millió román él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád javasolta, hogy a román és magyar elnök a jövőben együtt lépjen fel a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Nemzet, Népszabadság, dec. 7./

1994. december 6.

Iliescu elnök hazatérve nyitott, baráti jellegűnek nevezte Horn Gyula miniszterelnökkel és Göncz Árpád elnökkel lezajlott megbeszéléseit. Áttekintették az összes, közös érdeklődésre számot tartó kérdést, mondta. Traian Chebeleu szóvivő szerint a megbeszélésen szerepeltek a magyar kisebbség nézetei, így az etnikai alapú autonómia. Iliescu véleménye: "az ilyen nézetek a bizalmatlanságot táplálják és elősegítenek bizonyos szélsőséges álláspontokat." Iliescu meghívta Göncz Árpádot romániai látogatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1994. december 6.

Tőkés László püspök Göncz Árpád elnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a magyar vezetők találkozása Iliescuval "akaratlanul is" a romániai magyarság rosszabbodásához vezethet. Romániában tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés megkötése, illetve - ennek alapfeltételeként a kisebbségi magyarság sorsának rendezése. A püspök utalt Oliviu Ghermannak, a kormánypárt elnökének levelére, az SRI parlamenti jelentésére, a zászlótörvényre. Tőkés László szembeállította a román kormányzat "Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját" az "ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel." Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozó egyetlen indokolt célja a kisebbségi állapotok őszinte feltárása. "Ellenkező esetben Ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét" - írta. Tőkés László hasonló tartalmú levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek is. /először beszámolt a levélről: Magyar Nemzet, dec. 6., az MTI alapján a legrészletesebben: Pest Megyei Hírlap, dec. 7., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998