udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. február 1.

Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1994. február 1.

Febr. 1-jén aláírta a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, Ovidiu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke, Gheorghe Funar a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Az RNEP négy miniszteri tárcát kap márc. 1-ig. A két párt által még nem biztosított a parlamenti többség, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia-, Szocialista Munka-, és a Demokratikus Agrárpárttal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1994. február 1.

Febr. 1-jén Nagyváradon tartottak megbeszélést a magyar egyházak képviselői az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdéséről. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet az egyházi javak visszaigényléséről és ezt benyújtják a parlamentnek. A kormány külön tárgyal egyes egyházakkal, így megegyezésre jutott a román ortodox egyházzal, eredményesen tárgyaltak a görög katolikusokkal is. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./

1994. február 1.

Ismeretlenek betörtek Kónya-Hamar Sándor /Kolozsvár/ lakásába jan. 28-án, elvitték parlamenti naplóját, iratait, a különböző beszélgetéseket rögzítő kazettákat, továbbá az ékszereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1994. február 1.

Háromszéken erősödik a magyarellenes kampány, az Állami Vagyonügynökség képviselőinek túlnyomórészt románokat neveznek ki, a nem választott tisztségeknél tovább tart az etnikai tisztogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1994. február 1.

Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./

1994. február 1.

Jan. 22-23-án ülésezett Nagyenyeden a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A Bethlen Gábor Kollégiumban kellett volna összejönniük, azonban Krizbai Jenő igazgatót Gyulafehérvárra hívatták és ott közölték vele, hogy nem lehet senkit elszállásolni a kollégiumban /egy 1993. júniusi miniszteri rendelet alapján/, csak tanfelügyelői engedéllyel. Erre azonban nem adtak engedélyt. Emiatt Nagyenyeden, a Vártemplomban tartották az összejövetelt, ahol Vetési László lelkész beszélt a szórványgondokról, mások a tanárhiányról szóltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1994. február 1.

Rádióközleményben jelentették be, hogy febr. 1-jétől kérik a határátlépéskor a személyenként kirótt 10 ezer lejes díjat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1994. február 1.

1993 májusában Torockón jött létre a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, népszerű nevén a DUMA. A diákújságok közötti információáramlást, a diákújságok támogatási lehetőségeinek felkutatását tűzték ki célul. 1993. nov. 24-26-a között lezajlott Zilahon az első diákújságíró hétvége, a következőt idén márc. 25-27-e közöttre tervezik Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1994. február 1.

Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előírásai alkotmányellenesek, "bantusztánokat" hoznának létre, tagadják a szuverén román állam jogát, írta Valentin Borda, a Vatra Romaneasca alelnöke a kormány napilapjában, a Vocea Romanieiben. /Pesti Hírlap, febr. 1./

1994. február 1.

A Duna Tv vezetői Erdélybe látogatnak Csoóri Sándorral az élen, febr. 1-jén Kolozsváron a Báthory Líceumban találkoznak a közönséggel, a következő napok programja: Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Marosvásárhely. /Új Magyarország, febr. 1./ A Báthory Líceum díszterme zsúfolásig megtelt, amikor a nézők találkoztak a Duna TV vezetőivel. Sára Sándor, a Duna TV főigazgatója elmondta, hogy 110 fős a létszámuk, idén székházat kapnak, jelenleg 15-17 %-os a saját adások aránya. Mind többen kezdik megérteni azt, hogy föltétlenül szükség van erre a televízióra az egész magyarság szempontjából - jelentette ki Csoóri Sándor. Ha egy nemzet meg akar újulni, akkor minden erejét, tudását, ismeretét össze kell gyűjtenie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

1994. február 2.

Az RMDSZ újabb memorandumot, Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával ellátott Aide Memoire-t juttatott el az Európa Tanácshoz, Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségének betartásáról. Az Emlékeztető felsorolja a nem teljesített vállalásokat, ezek között szerepel az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok alkalmazása, az esélyegyenlőség biztosítása, az oktatásügyi törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, az egyházi javak visszaadása, az etnikai alapon elítéltek ügyének rendezése, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

Háromszék megyei képviselőinek RMDSZ-tanácsa állásfoglalásában tiltakozott a magyarellenes intézkedések miatt. A megye lakosságának 76 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra vezető tisztségeiben az alelnök kivételével egyetlen magyar sincs, a megyei vezetők /hadsereg, rendőrség, bank, levéltár, stb./ csak románok. Román tanfelügyelők lelki nyomást gyakorolnak a tanárokra és a szülőkre, hogy román iskola induljon. Számos vállalat élére magyarellenes vezetőt neveztek ki, aki az etnikai tisztogatást fogják alkalmazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nyilatkozatban tiltakozott Funar kolozsvári polgármesternek a Mátyás-szoborral és más szobrokkal kapcsolatos tervei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

Febr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertették az Iliescu elnökkel történt megbeszélésüket. A találkozó az államfő javaslatára történt, tehát hamis volt a televízióban elhangzott állítás, hogy azt az RMDSZ kérte. Az álláspontok változatlanul eltérőek. Takács Csaba elmondta, hogy egy küldöttség élén tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, akinek átadta az RMDSZ memorandumát az anyanyelvi oktatás problémáiról. A miniszter megígérte, hogy válaszolni fog a felvetett kérdésekre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1994. február 2.

A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület, támogatva a Volt Hadifoglyok Szövetségének kezdeményezését, közvetít és közreműködik a második világháborúban a Kárpátokban és másutt elpusztult katonák, munkaszolgálatosok emlékműveinek tervezésében és kivitelezésében. Kérnek mindenkit, hogy az elesett katonák személyi adatait, csapattestük megnevezését, elhalálozási helyét és körülményeit, nemzetiségét és állampolgárságát juttassa el az egyesületnek. Az egyesület a Volt Hadifoglyok Szövetségével együtt az Úz völgyébe, Katrosába, a Bereck és Ojtoz közötti Mogyoróstetőre, a Nyergestetőre és a sepsiszentgyörgyi temetőbe kíván emlékművet, emlékoszlopot állítani. Az adományokat Sepsiszentgyörgyre, a Gábor Áron utcai székházba várják, adta hírül a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület elnöke, Sylvester Lajos és titkára Kiss Jenő. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

1994. február 2.

Nagyváradon tanácskoztak a magyar könyv- és lapkiadók a közös gondokról. Ismét emelte a monopolhelyzetben levő bákói papírgyár az újságpapír árát, az importpapír vámmentességét megszüntették. A résztvevők kezdeményező csoportot hoznak létre, hogy megalakítsák az érdekvédelmi szervezetüket. Külön alakítják meg a könyvkiadók és külön a lapkiadók egyesületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1994. február 2.

Ungvári Z. Imre nem tartja kellően megalapozottnak a MISZSZ és a Reform Tömörülés szétválásával. Szerinte a MISZSZ Félixfürdőn tartott IV. kongresszusán először a szövetség tagszervezeteiről kellett volna tényfeltáró beszámolót készíteni és közös cselekvési programot kialakítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

A MISZSZ Félixfürdőn megtartott kongresszusán Dénes László a szervezet mulasztásait sorolta föl: nem jelentkezett rendszeresen a sajtóban, ennek megfelelően nem kellően ismert. Nem tartja szerencsésnek a MISZSZ-nek a Szabadelvű Körhöz való közeledését sem. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ MISZSZ-kongresszus: Félixfürdő, 1993. dec. 10-12.

1994. február 2.

Gyergyószentmiklóson 1991. jan. 5-én tették ki a vasútállomáson a kétnyelvű feliratot. Először névtelen fenyegetések jöttek telefonon, emlékezik vissza György Sándor állomásfőnök, majd a rendőrség, a katonaság, a vasúti főnökség részéről is jöttek a fenyegető telefonok, azonban az állomásfőnök nem engedett. A Vatra nevében olyan telefon is jött, hogy megölik, ha nem veszik le a magyar feliratot. Egy alkalommal pedig a munkások akadályozták meg a levételét. 1992. okt. 3-án majdnem végzetes kimenetelű balesetet szenvedett György Sándor, sokan szándékosságról beszélnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

Craiován működik a Belügyminisztérium Tartalékos és Nyugállományú Kádereinek Dolj Megyei Szövetsége. Tagjai a szekuritaté, a milícia volt káderei, a rendőrség és az SRI nyugdíjasai. A szövetség a rendőrség épületében működik, értekezleteiken részt vesznek a Belügyminisztérium és az SRI magas rangú beosztottjai. A szövetségnek minden megyében van fiókja, országos elnökük Gutu volt szekuritaté-tábornok. /Meridian (Bukarest), jan. 20., átvette magyar fordításban: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., febr. 2./

1994. február 3.

A kovásznai megyei névelemzési botrányairól hírhedté vált Lenghel asszony Hargita megyében is megjelent. A tanügyminisztériumi Lenghel asszony, tüzetesen ellenőrizte a magyar iskolákat. Lenghel titkos ellenőrzést is végzett: elkérte a takarítónőtől a kulcsot és így bement a tanáriba, ellenőrizte a tankönyveket. /Gál Éva Emese: Lenghel elvtársnő ellenőriz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Lenghel kifogásolta, hogy az egyik iskolában "Kovászna megyében kiadott történelemkönyveket használnak, melyeket a minisztérium nem láttamozott." A könyv szerzője, Kádár Gyula reagált a kifogásra: az 1992-ben kiadott Romániai magyarság című ismeretterjesztő könyvére nagy szükség volt, hogy a magyar népközösség megismerhesse történelmét. /Kádár Gyula: Újabb támadás a Hargita megyei iskolák ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1994. február 3.

Febr. 3-án a képviselőházban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nyilatkozatot olvasott fel az Állami Vagyonalap Kovászna megyében folytatott politikájáról: mellőzik a helyi autonómia elvét és a kinevezéseknél a magyar nemzetiségűeket. Felszólította a képviselőházat, foglaljon állást abban, hogy biztosítsák a megyében az esélyegyenlőséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1994. február 3.

Lord Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszláviával foglalkozó genfi békeértekezlet társelnökei febr. 3-án Bukarestben a román vezetőkkel tárgyaltak, hogy megismerjék a Jugoszláviával határos valamennyi ország véleményét. /Pesti Hírlap, febr. 4./

1994. február 4.

A szenátusban Valer Sulian, a Román Nemzeti Egységpárt szenátorának javaslatát elfogadták: az ország biztonságát és nemzetközi kapcsolatait veszélyeztető hamis információkért és dokumentumokért a tettes 1-től 5 évig terjedő börtönnel sújtható. Másik ötletét, hogy büntessék a nemzet hőseinek becsmérlését, nem fogadták el, mert jogilag nehezen körülírható fogalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Ugyanezen szenátor előállt további, a Btk-t kiegészítő javaslattal: aki Romániát vagy a román népet becsmérli, az félévtől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A törvénytervezet ellen nemcsak az RMDSZ, hanem Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja vezetője is szót emelt. Ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt képviselője javasolja, amelyik doktrínáját a magyarellenességre alapozza. Ennek ellenére a szenátus elfogadta ezt a javasolt módosítást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1994. február 5.

Az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a román államról, arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget az Európa Tanács ajánlásainak, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő febr. 4-i sajtóértekezletén, egyben külön nyilatkozatban foglalta össze Iliescu elnök és az RMDSZ-vezetők találkozóját. Iliescu elnököt az zavarja, hogy az RMDSZ vezetői igyekeznek elhitetni, hogy a forradalom óta semmi sem változott, a romániai magyar közösséget továbbra is elnyomják, beolvasztással fenyegetik. /Magyar Hírlap, febr. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1994. február 5.

Tőkés László püspök interjút adott a Magyar Televízió roma magazinjának. Az interjút Daróczi Ágnes készítette, akit a Híradó jan. 24-i adásában - archív felvétel bejátszásával - úgy tüntettek fel, mintha köze lett volna a püspök elleni tüntetéshez. Kiderült, hogy erről szó sincs. Arra kell törekedni, mondta a püspök, hogy "ne használhassanak fel egymás ellen." Tőkés László elmondta, hogy eddig a választásokon még nem használták fel a cigányságot. A jövőben viszont elképzelhető ez. A püspököt támadó, a kapott pénzzel elszámolni nem tudó szervezet vezetője, Rézműves Zoltán kijelentette, hogy torkig vannak a magyar papokkal, mind áttérnek ortodoxnak. /Népszabadság, febr. 5./

1994. február 5.

Az RMDSZ és a visegrádi csoport szétbomlásának szindrómája címmel közölt vezércikket az államelnökséghez közel álló Dimineata febr. 4-i száma. A békepartnerséggel túlhaladottá vált a visegrádi csoport. A szlovákiai és romániai magyar etnikai pártok "Budapest karmesteri pálcájának intésére cselekszenek." /Népszava, febr. 5./

1994. február 5.

Moses Rosen főrabbi tévényilatkozatában idézte Antonescut, aki 1941. ápr. 8-án kijelentette: "Gyűlölettel kell felvértezni a románokat a nemzet ellenségeivel szemben, úgy ahogy én nevelkedtem, gyűlölettel a lelkemben a törökök, a zsidók és a magyarok ellen. Ezt a gyűlöletet a végletekig kell fokozni, és ezért magamra vállalom a felelősséget." Antonescu betartotta ígéretét, a főrabbi minderről dokumentumokat mutatott be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1994. február 5.

Lugoson Antonescu-szobrot állítottak fel, ez a második a sloboziai után. A harmadik Marosvásárhelyen lesz, a negyedik Pitestiben, az ötödik Bukarestben, írja Petre Roman-Lucinski. /Politica (Bukarest), febr. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998