udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 164 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-164
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. március 1.

Törékeny és védtelen közösség a moldvai csángó közösség, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ-nek kötelessége a segítségadás. Saját környezetében, saját hagyományaiban kell megtartani ezt a közösséget. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a római katolikus egyház döntő lépést tudna tenni a csángók érdekében. /Új Magyarország, márc. 1./

1994. március 1.

Febr. 27-én tartották meg a Moldáviai Köztársaságban a választásokat. A bukaresti lapok erőszakos incidensekről, meghamisított szavazatokról számoltak be. Végleges eredmény még nincs, de a kormánypárt, az agrárdemokraták győzelmét biztosra veszik, a második helyet a volt kommunisták szerzik meg. A jelenlegi moldáviai vezetők lemondtak a Romániával való egyesülésről, olvasható a romániai sajtóban. /Magyar Nemzet, márc. 1./

1994. március 1.

Borbély László RMDSZ-képviselő négytagú román delegáció tagjaként négy napig az Európai Unió vendége volt. Találkoztak az Európa Parlament Romániáért felelős bizottságával, ahol Borbély László ismertette a romániai magyarság problémáit, átadta az RMDSZ dokumentumait a megoldatlan kérdésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1994. március 1.

A magyar szövetkezeti hálózat két központja a második világháború után a Kaláka /Marosvásárhely/ és a Szövetség /Kolozsvár/ volt, a hozzájuk tartozó szövetkezetek hatalmas vagyont képviseltek, kiadványaik is voltak /Szövetkezés, Szövetkezeti Értesítő/. 1949-ben a szövetkezeteket államosították. Vissza kell szerezni az elvett szövetkezeti vagyont, vissza kell állítani a szövetkezeti rendszert, alapítvány szükséges az újrakezdéshez, olvashatjuk a kezdeményező bizottság nevében Nagy Elemér felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1994. március 1.

Mintegy 120 ezer bányász sztrájkolt, közben a kormány tárgyalást kezdett a szakszervezeti vezetőkkel, azonban bérköveteléseiket túlzottnak tartja. /Népszabadság, márc. 2./

1994. március 2.

Febr. 28-án és márc. 1-jén több román lap ismertette Tőkés Lászlónak az SZKT-hez írt levelét, illetve az SZKT állásfoglalását. Ezzel kapcsolatban Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak "sajnos igaza van", Románia nem teljesítette az ET ajánlásait. Közben a kormánypárt megkezdte tárgyalásait az ellenzéki pártokkal a Demokratikus Konvenció által "kívülről" támogatott kormány kialakítására, a szélsőséges erők elszigetelése érdekében. /Magyar Nemzet, márc. 2./

1994. március 2.

Szélsőséges magyar nacionalistának, lázítónak, románellenesnek nevezte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 2-i sajtóértekezletén Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/ Csíkszeredában tartott üléséhez intézett leveléért. Sajnálatos, jelentette ki a szóvivő, hogy az SZKT Tőkés László értékelését elfogadta. Tőkés László az RMDSZ-szel szemben is szélsőséges, ezt mutatja a Neptun-csoport tagjait ért éles bírálata. Geoana bírálta az RMDSZ-t, mert elhagyta a Kisebbségi Tanácsot, szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSZ nem érdekelt a megoldásokban. Szerinte konstruktív dialógusra van szükség és nem a szüntelen panasztevésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1994. március 2.

Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

1994. március 2.

Márc. 2-án Nagyszalontán a helyi Arany János Művelődési Egyesület szervezésében ünnepségsorozatra került sor a nagy költő születésének 177. évfordulója alkalmából. /RMDSZ Tájékozató, 235. sz., márc. 7./

1994. március 3.

Az RMDSZ márc. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát. Ebben az RMDSZ vezetősége visszautasította a külügyi szóvivő Tőkés László püspök elleni támadását, mert az ő kiállása jogos, erkölcsi alapja van hozzá. A támadással el akarják terelni a figyelmet azokról a kötelezettségekről, amelyeket Románia vállalt az ET-felvételkor. Az RMDSZ 1994. jan. 21-én Aide-mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban. Románia nem teljesítette vállalásait. Az RMDSZ javaslatokat tett a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására. Ezek a javaslatok válasz nélkül maradtak. Az RMDSZ felkéri Románia kormányát, hogy teljesítse az ET ajánlásait.- A Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6., /Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ - / Corneliu Vadim Tudor kémkedéssel vádolta Tőkés Lászlót és ezt a vádat - célzások formájában - kiterjesztette más RMDSZ-vezetőkre is. /Új Magyarország, márc. 4./

1994. március 3.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 3-án egynapos villámlátogatást tett Pozsonyban, kollégája, Vladimír Meciar meghívására. A két kormányfő megbeszélést tartott a gazdasági kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, a nemzetközi szervezetekben való együttműködésről. Aláírták a kereskedelem liberalizálásáról, a kölcsönös beruházások támogatásáról, a kettős adóztatásról, valamint az oktatás, kultúra területén való együttműködésről szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

1994. március 3.

Kolozsváron a tanács febr. 26-i ülésén egy időszaki közügyi kiadvány megjelentetéséről döntöttek. Az RMDSZ-tanácsosok az érvényes előírásokra hivatkozva kérték, hogy magyar nyelven is tegyék közzé a határozatokat. Ennek megfelelően döntöttek. A szélsőnacionalisták újra akarják tárgyalni a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1994. március 3.

Máramaros megyében a magyar lakosok lélekszáma az 1992-es népszámlálás szerint 54 902 fő, az előző, 1977-es népszámláláshoz képest 6,3 százalékkal vannak kevesebben. A megyében jelenleg a magyar nemzetiségűek arányszáma 10,2 %. A megyében a legtöbb magyar Máramarosban él, a város 17,4 %-át teszik ki. A városok közül Felsőbányán él még sok magyar nemzetiségű. Többségben élnek magyarok Domokoson és Koltón. /Farkas E. Zoltán: Népszámlálás Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1994. március 4.

El kell oda jutni, hogy az állampolgárnak ne tartson levele fölbontásáról, telefonja lehallgatásától, de "az ehhez vezető útnak még csak az elején tartunk" - mondta Szabó Károly RMDSZ-képviselő, a parlamentnek a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellenőrzésére alakult bizottságának tagja. Amennyiben az állampolgárnak az a gyanúja, hogy levelét felbontják vagy telefonját lehallgatják, ehhez a parlamenti bizottsághoz fordulhat. Jelenleg nem lehet teljesen kizárni, hogy az SRI lehallgatja a telefonokat, a postának sincs erre vonatkozó törvénybe foglalt kötelezettsége. A levéltitokra vonatkozóan már vannak rendelkezések. Szabó Károly elmondta, hogy ő is kapott felbontott borítékot. A törvény változtatásra szorul, hogy a posta felelős legyen a szolgáltatásért. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

A középületekkel kapcsolatban valamennyi magyarlakta városnak megvan a maga sérelme. Csíkszeredában a város pénzéből 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor a legmagasabb ajánlott összeg 60 millió lej volt, ez nem érte el a kért 80 milliót. Később a csendőrségnek adták az épületet 47 millióért, a második licitálásról nincs dokumentum. Hajdú Gábor RMDSZ-képviselő szerint meg kell szerezni a telekkönyvet és revindikációs pert kell indítani, az adás-vételi szerződés hatálytalanítási kérelmével. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

A bankrendszer számára nincs kialakított jogi keret, hiányzik a devizatörvény, a létező szabályozások sem működnek, ismertette a jelenlegi helyzetet Vida Gyula képviselő. A bankok igazgatótanácsaiban, továbbá az állami számvevőszékben nincs magyar nemzetiségű, az információzárlat hatékony. Fontos lenne, mondta, hogy a jövőben az ország gazdasági-pénzügyi irányító intézményeiben magyarok is legyenek, enélkül nem lehet ellátni a magyarság gazdasági érdekvédelmét. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

Nehézkes a törvénytervezetek, interpellációs szövegek, sok kilónyi papír kezelése, régebbi anyag visszakeresése, számítógépes megoldás segítene, mondta el Zsigmond László, az RMDSZ-frakció képviselőházi titkára. A jelenlegi hatalom igyekszik a számítógépek beszerzését megakadályozni. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./

1994. március 4.

Márc. 3-án és 4-én Athénban ülésezett az Európai Demokratikus Unió 55. vezető tanácsa, amelyen az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte. Az RMDSZ teljes jogú tagja az EDU-nak. Bodó Barna javaslatot terjesztett elő a kisebbségek helyzete és az európai stabilitás témakörének EDU-szinten történő tanulmányozására vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, 236. sz., márc. 8./

1994. március 4.

A Teleki László Alapítvány tudományos intézetei - a Magyar Külügyi Intézet és a Közép-Európa Intézet - információval való ellátására hozta létre 1992-ben a könyvtár és dokumentációs szolgálatát. Dippold Péter, a könyvtár igazgatója ismertette eddigi tevékenységüket. Két kutatási programot indítottak el. Az egyik az EtnoGraf térképadatbázis, amely a Kárpát-medence etnikai megoszlásáról ad teljes képet. A másik a magyar kisebbségi intézményrendszert térképezi fel. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1994. március 4.

A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1994. március 5.

Tőkés László tájékoztató állásfoglalást adott ki a zsinat körüli bonyodalmakról, felsorolva a történteket, ismertetve a vitát és azt, hogy végül megteremtődött az egyházi együttműködés lehetősége. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

1994. március 5.

Az államelnöki félhivatalos lap, a Dimineata márc. 4-i száma Boross Péter miniszterelnököt támadta: "a revizionista politika ingatag eszköztárából" merít, amikor Antall József nyomán, "budapesti De Gaulle-ként" 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. /Magyar Hírlap, márc. 5./

1994. március 5.

A parlament össztüzet nyitott Moldovára, mert a választásokon az egyesülést ellenző politikai erők győztek. Adrian Paunescu szocialista munkapárti szenátor a moldáviai vezetőket románellenesnek és oroszbarátnak mondta. /Magyar Hírlap, márc. 5./

1994. március 5.

Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./

1994. március 5.

A magyar nyelvű szakoktatás gyászos dátuma 1954 novembere, ugyanis ekkor szüntették meg a szakközépiskolákat. Addig minden tárgyat magyarul tanítottak, teljesen kiépült magyar szakközépiskolai hálózat létezett, egyedül Marosvásárhelyen tizenhárom magyar szakközépiskola volt. A szakközépiskolákat a hetvenes évek közepén újból megnyitották, azonban a tankönyveknek csak tíz százalékát fordították le magyarra. A jelenlegi tanügyi törvénytervezet a szaktárgyak oktatását államnyelven írja elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

1994. március 6.

Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./

1994. március 7.

Több mint háromszáz egyesület létezik Erdélyben, tudták meg az újságírók Kötő Józseftől, az EMKE főjegyzőjétől. Az erdélyi civil szervezetek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Romániában. Magyari Nándor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette, hogy az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékokat kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. /Magyar Nemzet, márc. 7./

1994. március 7.

Márc. 7-én kétnapos hivatalos látogatásra Litvániába érkezett Iliescu elnök Teodor Melescanu külügyminiszter, Cristian Ionescu kereskedelmi, Andrei Chirica távközlési miniszter és mások társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1994. március 7.

Iliescu elnök márc. 7-én egyhetes körútra indult, melynek során Litvániát, Dél-Koreát és Kínát keresi fel. Litvániában barátsági és együttműködési szerződést ír alá, Dél-Koreában a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről fog tárgyalni. /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-164




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998