udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. április 1.

Márc. 30-án a parlament két háza a háborús veteránok törvénytervezetével kapcsolatban azt a változatot fogadta el, hogy az észak-erdélyiek, akik a magyar hadseregben szolgáltak, csak akkor részesülhetnek a veteránokat megillető kedvezményekben, ha nem harcoltak a román hadsereg ellen. Ilyen kitétel a dél-erdélyi szászok esetében nincs, akik a Wermacht, illetve az SS alakulataiban harcoltak. Amennyiben ezt a változatot fogadják el, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 1., 254. sz./

1994. április 1.

Frunda György márc. 31-én tárgyalt az igazságügyminiszterrel, megtudta, hogy mindegyik megyei főügyész utasítást kapott, hogy végezzék el a formaságokat az elítéltek szabadon bocsátása érdekében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1994. április 1.

Kolozsváron a Láthatatlan Kollégium /LK/ célja irodalmi és társadalomtudományi szakemberek felkészítése, mert súlyos a szakemberhiány. Az LK interdiszciplináris, szakterületei: irodalomelmélet, filozófiatörténet, antropológia, kommunikációelmélet, néprajz, vallástörténet, logika, társadalomelmélet. Jelenleg 17 bölcsészkari hallgató jár az LK-ra. A Soros Alapítvány ösztöndíjat biztosít minden hallgatónak és fizetést minden tanárnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1994. április 1.

Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke csapatával Kolozsváron járt, majd kijelentette, hogy cselekedni fognak az RMDSZ radikális csoportja ellen. Kijelentette, hogy az RMDSZ ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a Nagy-Románia Párt. A kormánypártot zavarja, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, képviselőházi titkár, hogy az RMDSZ állandó struktúrát alakít ki, amelyik működik. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./

1994. április 1.

A képviselőházban elfogadott, de még egyeztetés előtt álló törvénytervezet szerint közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a román zászlót. Az RMDSZ módosító indítványát Antal István képviselő tolmácsolta: a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a magyar lobogó is. A javaslatot elutasították. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./

1994. április 1.

Tőkés László püspök Elvtelen támadás címen elutasította azt, hogy a Népszabadság márc. 21-i száma Kárpátaljai kortesek című cikkében "a vallás sem maradhat ki a választási küzdelemből" megállapítással kommentálta, hogy Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke üdvözölte Tőkés Lászlót. Fodó egyben a kárpátaljai reformátusok főgondnoka, jegyezte meg a püspök. A szerkesztőség közölte Tőkés László megjegyzését, de elutasította mondanivalóját, mondván, a püspök beszállt a korteskedésbe. /Népszabadság, ápr. 1./

1994. április 2.

A romániai magyar történelmi egyházak püspökei szándéknyilatkozatot adtak közre: szükséges az egész magyar társadalom összefogása, a romániai magyar oktatás ügyét támogató, felekezetközi alapítványt hoznak létre, amely a létező alapítványokkal együtt szolgálja a közös célokat: az oktatás körülményeinek javítását, anyagi háttér kialakítását, a szórvány oktatását, a tanárhiány enyhítését, a felnőttoktatást. A célok megvalósítása érdekében gyűjtést kezdeményeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1994. április 2.

A romániai református egyház nevében Tőkés László püspök, zsinati elnök az ET raportőrökhöz írt előterjesztésében hangsúlyozta, hogy egyháza erkölcsi kötelessége felemelni szavát az igazságtalanságok ellen. Iliescu elnök amnesztiája azonos mértéket alkalmazott áldozatokra és gyilkosokra. A magyar történelmi egyházak nem nyerték vissza elvett iskoláikat, egyéb ingatlanaikat. Az állam halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. A többségi román ortodox egyház semmit sem tesz a nacionalista uszítás ellen. Románia nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Ajánlatos volna az ET eddigi ellenőrző mechanizmusát kiegészíteni a szankcionálással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1994. április 2.

A televízióban a szenátus elnöke és a Polgári Szövetség Pártja szenátora azonosan nyilatkozott: az állami tulajdonba vett ingatlanok visszajuttatása megvalósíthatatlan. Ezt nem lehet elfogadni. Az 1950. évi 92. törvényerejű rendelet térítés nélkül vette el a házakat, az 1960-as 218. törvényerejű rendelet kimondta a tulajdonos keresetének elévülését, majd az 1966. évi 712. törvényerejű rendelet szerint ezek az ingatlanok az elfoglalástól állami tulajdonnak minősülnek. Mindezek nem azt jelentik, hogy a volt tulajdonosok lemondjanak ingatlanaikról. Kártalanítási törvényre van szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1994. április 2.

Nyárádszeredában a helyi EMKE mesemondó versenyt rendezett Székely Tündérország címen. Sok kisdiák vett részt a versenyen, a zsűrinek nem volt könnyű dolga. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

1994. április 2.

Marosvásárhelyen a volt Kossuth Lajos utcában van az Aranka György könyvesbolt, amely a József Attila Alapítvány segítségével indult. A minimális nyereség az Aranka György Alapítványhoz folyik be, amelynek célja az erdélyi magyar irodalom és művészet támogatása. A budapesti kiadókon /Püski, Európa, Móra, Pesti Szalon/ kívül a pozsonyi Kalligram, az újvidéki Forum és természetesen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvei is kaphatók. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

1994. április 4.

Ápr. 4-re virradóan öngyilkos lett Karsai László, az amnesztiával szabadult székelyföldi elítéltek egyike. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Nyolc székelyföldi elítélt részesül kegyelemben, közülük öten kiszabadultak /Ambrus Pál, Karsai László, Nagy István, Nagy Imre és Vass Kis Előd/, hármat /Boldizsár Ferenc, Bálint Mihály és Ilyés István/ a börtönbizottság javaslatára nem engedtek szabadon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1994. április 5.

A képviselőház megszavazta a háborús veteránok törvénytervezetének azon pontjait, amelyet az RMDSZ ellenzett. Egyedül az RMDSZ képviselői szavaztak ellene. /RMDSZ Tájékoztató, 256. sz. , ápr. 6./ Előzmény: ápr. 1-jei jegyzet.

1994. április 5.

A vízumkényszer bevezetése a diplomata-útlevéllel rendelkezők részére újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban, közölte Herman János magyar külügyi szóvivő, reagálva Nastase bejelentésére, amely ilyen intézkedéseket helyezett kilátásba. /Magyar Hírlap, ápr. 5./

1994. április 5.

Márc. 22-én titokban találkoztak a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ és az ellenzék legerősebb csoportosulása, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői. Az SZDP nem zárkózik el az előrehozott választásoktól, de azt a jövő év elejére szeretné tenni. Corneliu Coposu ezzel elvileg egyetért, ha megalakul és stabil és szavahihető kabinet. /Magyar Nemzet, ápr. 5./

1994. április 5.

Milosevics jugoszláv elnök ápr. 5-én egynapos látogatása Bukarestbe érkezik. A román elnök nemrég látta vendégül a török államfőt, márc. 30-án Athénben járt. Románia bekapcsolódik a Balkán térségét foglalkoztató kérdések megoldásába. Románia emellett enyhíteni szeretné a gazdasági károkat okozó embargót. /Magyar Nemzet, ápr. 5./ Nagy tiszteletadással fogadták Milosevicset Bukarestben. A felek hangoztatták, hogy a két ország között mindig jók voltak a kapcsolatok. /Népszabadság, ápr. 6./ Iliescu és Milosevics elnök közös sajtóértekezleten összegezték a látogatás eredményeit. A román államfő emlékeztetett a két ország hagyományosan jó kapcsolatára, az embargó feloldását a békés megoldás előfeltételének nevezte. Véglegesíteni kell a két ország közötti együttműködési szerződés tervezetét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./ A zártkörű tárgyalásról nem közöltek sokat, azt viszont igen, hogy Milosevics nagyon elégedett Romániának a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 5.

A Székely Faluért Alapítvány 1993. májusában alakult, Sepsiszentgyörgy székhellyel. Az alapítvány igazgatótanácsának elnöke Király Károly elmondta, hogy céljuk az egyéni gazdák, szövetségek, körök segítése mezőgazdasági gépekkel, felszereléssel, vetőmaggal, növényvédő szerekkel. Szeretnének egy Kaláka-bankot létrehozni. A román Dacia Felix Bank jelentős földterületeket vásárol fel. Sürgős lépéseket kell tenni, hogy a föld ne csússzon ki a magyarság kezéből. /Magyar Nemzet, ápr. 5./

1994. április 6.

Az 1956-os forradalom romániai megtorlásának negyvenkét áldozata Budapestre jött, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntetést nyújtott át nekik. A kitüntetettek Üzenet magyarországi testvéreinkhez címmel a megbékélésre, a nemzeti viszály kerülésére szólítottak föl. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 6.

Kolozs megye, ezen belül Kolozsvár magyar népessége erősen fogyatkozik, olvasható a statisztikai adatokkal alátámasztott megállapítás Miklós László tollából, miközben a megye román lakossága nagy mértékben növekedik. Az 1966-os és 1977-es népszámlálás között 79.893 fővel gyarapodott a románság száma Kolozs megyében, 1977 és 1992 között pedig 20.794 fővel. Közben Kolozs megye magyarságának lélekszáma a következő volt. 1966: 162.771 magyar lélek, 1977: 167.473 lélek, 1992: 146.186 lélek. /Miklós László: Mit mutat a népszámlálás. Fogyunk, fogyunk, fogyunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Hasonló megállapításra jutott dr. Octavian Buracu, ugyanebben a számban. Ö viszont más lélekszámokat közölt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1994. április 6.

Nagyváradon több utca magyar nevet kapott, így lett Tabéri Géza, Schiff Ernő, Reményik Sándor, Rimanóczy Kálmán, Szent László /Sfantul Ladislau/ utca, ezenkívül a Kanonok sor visszakapta nevét /Sirul Canonicilor/. Székelyhídon is jóváhagytak több magyar utcanevet, így Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kazinczy Ferenc és Irinyi János utca. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 6.

Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese hatalmas jelentőségű lépésnek nevezte az erdélyi magyar egyházak közös szándéknyilatkozatát a magyar nyelvű oktatást segítő alapítvány létrehozására. Ez a kezdeményezés azért is fontos, mert a román állam nem kívánja biztosítani az anyanyelvi oktatás feltételeit. /Pesti Hírlap, ápr. 6./

1994. április 6.

Az Európa Tanács két jelentéstevője sajtóértekezleten ismertette romániai tapasztalatait. Friedrich König hangsúlyozta, hogy nem ajánlásokról van szó, hanem a román kormány írásban vállalt kötelezettségeiről. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a korábbi helyzethez való visszatérés, így az, hogy meg akarják szüntetni a magyar nyelvű oktatást az orvosi karon, a bölcsészkaron vagy a szakoktatásban. Gunnar Jansson hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 6.

Nagykároly polgármestere, Poósz Barna márc. 11-én elrendelte a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, erre az 1992. jún. 23-i helyi tanácsi döntés adott engedélyt. Vasile Suciu, Szatmár megye prefektusa írásban követelte ezeknek a tábláknak az eltávolítását, ezenkívül a helyi útügyi igazgatóság intézkedését kérte, tüntessék el a táblákat. Poósz Barna polgármester maga szedette össze a táblákat, hogy megelőzze azok eltávolítását. Szabó Károly Szatmár megye RMDSZ-szenátora elítélte a polgármester lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanács határozatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 6.

A barátság nem esik embargó alá címmel számolt be a bukaresti Vocea Romaniei kormánylap ápr. 6-i száma Milosevics ápr. 5-i látogatásáról, egyben bejelentette, hogy még ebben a hónapban aláírják Románia és Jugoszlávia közötti alapszerződést. Ez lesz az első, melyet Kis-Jugoszlávia szomszédjával köt. /Népszabadság, ápr. 7./

1994. április 6.

A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka, Georges Joulwan ápr. 6-án Bukarestben megkezdte megbeszéléseit. Ugyanezen napon érkezett a román fővárosba Willy Claes belga miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. A közép-európai országoknak nincs sok esélyük arra, hogy belátható időn belül csatlakozzanak az Európai Unióhoz, mondta Claes. /Magyar Hírlap, ápr. 7./

1994. április 6.

Bajgyik László 67. napja éhségsztrájkol Nagyváradon. Felkészült a legvégső áldozatra. Emelt fővel megyek el ebből az igazságtalan világból, írta, ne hagyjátok el ezt a földet. Bajgyik László az egészségügyi költségvetés növeléséért, a társadalombiztosítási törvénytervezet sürgős parlamenti benyújtásáért küzd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1994. április 6.

Makfalván márc. 15-én a helyi Wesselényi Művelődési Egyesület koszorúzott a templom előtti emlékműnél, a szónok Marosi Barna író volt. Fülöp Dénes tanár, az egylet elnöke elmondta, hogy képtárukat megfelelőbb helyre költöztették, az anyag nyolcvan százaléka Kusztos Endre képeiből áll. Nyárra művésztábort szerveznek, Gyergyószárhegyhez hasonlóan úgy gondolják, hogy a művészek egy-egy alkotásukat felajánlják, ezek árából fogják finanszírozni további művelődési programjaikat. Makfalva színjátszócsoportja is aktív, huszonkét szereplős darabot vittek színre. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

1994. április 6.

Szováta lakossága 12 112 fő, közülük magyar 10 792, román 1015, cigány 291, német 10, egyéb 4 fő. Vallás szerinti megoszlás: római katolikus 5836, unitárius 130, református 2987, ortodox 550, más vallású 2603 fő. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

1994. április 7.

Megtiszteltetésnek érezte, hogy kitüntetést adhatott át azoknak, akik meggyőződésükért, egyházukhoz, közösségükhöz, magyarságukhoz való hűségükért emberi mértékkel mérve reménytelen szenvedéseket vállaltak, összegezte erdélyi körútját dr. Entz Géza címzetes államtitkár. Az alapítványok vezetőivel találkozva a romániai magyarság önszerveződésének eredményeit láthatta. Amíg a gazdasági háttér nem alakul ki, addig nagymértékben külső adományokra szorulnak. Ezt azonban megfelelő koncepció alapján kell megoldani, hatékonyabb szervezettel. A kétmilliós magyarság tagjai adózó állampolgárok, akik igénylik, hogy teljesítményükkel arányosan részesülhessenek a javakból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1994. április 7.

A bukaresti magyar nagykövetség közleménye szerint Entz Géza címzetes államtitkár erdélyi útját előzetesen bejelentették a külügyminisztériumban, közölve útjának állomásait, a kitüntetések átadását. Egyetlen reagálás volt: kérték a kitüntetendők névsorát, ezt a nagykövetség megadta. Már kérés, külügyminisztériumi elvárás nem hangzott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998