udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 167 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-167
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. szeptember 1.

Az Adevarul interjút közölt Melescanu külügyminiszterrel. A Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ belépése a kormányba kimondottan jótékony a magyar-román kapcsolatokra, mondta, hiszen az RNEP szintén az alapszerződés megkötését sürgeti. Az RMDSZ etnikai párt, állapította meg, így maximálisan kihasználja ütőkártyáit. Melescanu megmagyarázta az RMDSZ vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. /Adevarul (Bukarest), szept. 1., ism.: Új Magyarország, szept. 2./

1994. szeptember 1.

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1994. szeptember 1.

Az 1993/94-es tanévben 141 líceumban folyt magyar nyelvű oktatás /41 önálló anyanyelvű intézmény, 100 pedig tagozat/, az előző tanévben 151 líceumban volt magyar nyelvű tanítás ebből 31 önálló, 118 tagozatos/. Az 1993/94-es tanévben 30 475 magyar középiskolás végezte tanulmányait, az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkották. Az előző évhez képest 721 tanulóval kevesebben jártak magyar nyelvű középiskolába. IX. osztályba 7331 magyar tanuló járt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1994. szeptember 1.

Bukarestben a Tudományegyetemen működő Hungarológiai Tanszék a filológiai tudományok doktora fokozatot előkészítő képzést indít magyar nyelvészetből, jelentette be dr. Murvai Olga tanszékvezető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1994. szeptember 1.

Pető Iván, az SZDSZ elnöke szept. 1-jén Budapesten fogadta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a magyar kisebbség jogaival kapcsolatos garanciákkal kell összekapcsolni. Constantinescu Jeszenszky Géza MDF-es képviselővel, volt külügyminiszterrel is eszmecserét folytatott. /Magyar Hírlap, szept. 2./

1994. szeptember 1.

Milan Resutik, Szlovákia bukaresti nagykövete a román sajtóban közzétett nyílt levelében igyekezett tisztázni a félreértést, amely a szlovák nemzeti felkelés 50. évfordulója tiszteletére Besztercebányán tartott ünnepség nyomán terjedt el a román tömegtájékoztatásban. A román tudósítók ugyanis sértődötten vették tudomásul, hogy a beszédekben kifelejtették a román hadsereg szerepét. Milan Resutik rámutatott, hogy a felkelés idején még egyetlen román katona sem eshetett el, ugyanis a román hadsereg hónapokkal 1944. aug. 29-e után érte el Szlovákiát. /Új Magyarország, szept. 1./

1994. szeptember 1.

Szept. 1-jétől 20 százalékkal emelkedik kenyér ára. /Új Magyarország, szept. 1./

1994. szeptember 2.

Melescanu külügyminiszter szept. 2-án fogadta az RMDSZ vezetőit /Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Bodó Barna politikai alelnököt és Varga Attila képviselőt/ magyarországi látogatása előtt. Az RMDSZ-vezetők sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy baráti légkörben zajlott le a megbeszélés, egyben nyilvánosságra hozták az RMDSZ állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszterrel történt megbeszélésük értelmében Magyarországon elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1994. szeptember 2.

Melescanu külügyminiszter budapesti útja előtt nyilatkozott a Népszabadságnak. nem visz magával szövegváltozatot az alapszerződéshez, mert a román javaslatot néhány hónappal ezelőtt már eljuttatták. Szeretné, ha jövő tavaszra aláírnák az alapszerződést. /Népszabadság, szept. 2./

1994. szeptember 2.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szept. 2-án bejelentette, Iliescu elnök felhatalmazta Melescanu külügyminisztert, hogy budapesti tárgyalásán a legnagyobb nyitottságot tanúsítsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1994. szeptember 2.

Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1994. szeptember 2.

Romániában a IX-es tanulók létszáma 1990 óta növekszik, a magyar nyelven tanulók száma viszont csökken /1990/91: 9916, 1993/94: 7331 fő. Az iskolatípusonkénti megoszlás azt mutatja, hogy a magyar tanítási nyelvet választóknak több mint fele az elméleti líceumba jár, tehát olyan szakokra, amelyek folytatásaképpen az anyanyelvi képzés elérhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1994. szeptember 2.

Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./

1994. szeptember 2.

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./

1994. szeptember 2.

Markó Béla Szegeden, a nyári egyetemen /júl. 25-én/ mondott beszédét közli a hetilap /Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben/. "Erdély tulajdonképpen egy mítosz." - állapította meg Markó Béla. Ez a mítosz nem az elveszett paradicsomról szól, "hanem az ellopott paradicsomról. És végső soron ez is az igazság." "Szabad együtt- és különlétről lenne szó, nem egy olyan egyenlőtlen küzdelemről, amelyben a többségi mentalitás maga alá akarja gyűrni a kisebbség szellemiségét." Ilyen körülmények között nem a természetes egymásrahatás következik, "hanem a védekező elzárkózás egymástól." Az értelmiségiek az önmegőrzés ideológiáját teszik magukévá, jobban fognak támaszkodni a hagyományos értékekre. A megmaradás ideológiája szinte feloldhatatlan ellentétben van a megújulás ideológiájával. Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni, de úgy, hogy az elit továbbra is közösségi maradjon. "Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében." Az "erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is." /A Hét (Bukarest), szept. 2./

1994. szeptember 3.

A Romániai Magyar Szó idejében benyújtotta a két külügyminiszternek a kérdéseit, hogy nyilatkozataik találkozásuk előtt megjelenjenek. Végül a Kovács László külügyminiszterrel készült interjú napvilágot lát, Teodor Melescanu válaszai viszont nem érkeztek meg, ehelyett a Magyar Nemzetnek adott interjúját közölték újra.

1994. szeptember 3.

Kovács László külügyminiszter kifejtette: "kormányomnak az az álláspontja, hogy a valós vagy vélt sérelmeket mindkét oldalon félre kell tenni és megfelelő politikai akarattal meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét." " A megkötendő magyar-román alapszerződést a magyar kormány nyitánynak tekinti, olyan eszköznek, amely keretet adhat a kétoldalú kapcsolatok teljes skálája fejlesztéséhez." A magyar kormány nem kíván a kisebbségek feje fölött dönteni, ezért rendszeresen konzultál a romániai a romániai magyarság legitim képviselőivel. Ez véleménycserét jelent és nem egyeztetést, "mert a magyar kormány senkinek sem kíván vétójogot biztosítani abban, hogy milyen szerződést köthet meg." Az ET jelentéstevői észrevételeiből kiderül, hogy a "kisebbségi jogok európai szintű biztosításával még sok probléma van Romániában." "Magyar részről ezeket a kérdéseket - a román kormány nemzetközi fórumokon tett ígéreteinek végrehajtását - nem tekintjük bilateriális ügynek." Az ígéretek teljesítésében azonban mi is érdekeltek vagyunk. Melescanu külügyminiszter a Magyar Nemzetben hangsúlyozta, hogy intézményesíteni szeretné a párbeszédet. Az Európai Unió is bátorítja az alapszerződés megkötését. Úgy véli, hogy "inkább szövegezési problémák maradtak függőben, a tartalmiakkal ellentétben." Melescanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Szerinte Romániában most fog megszületni a tanügyi törvény, a kisebbségi törvény, kérdés, szükség van-e még valami kiegészítésre. A kisebbségekkel tanácskozik az alapszerződésről, de nem a tárgyaláson való részvételre gondol, mert ezek kormányszintű tárgyalások, magyar részről is csak előzetes tanácskozás történt. Hajlandó a határátkelőkről is tárgyalni. A konzulátusok megnyitásával szemben nem létezik elvi kifogás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Magyar Nemzet, szept. 3./

1994. szeptember 3.

Melescanu a Magyar Hírlapnak is nyilatkozott: nem egészen érti, milyen garanciát kellene nyújtani az alapszerződésben a kisebbség számára, hiszen az alkotmány biztosíték, a nemzeti kisebbségek szervezetei az állami költségvetésből kapnak támogatást. Románia elkötelezte magát az 1990-es koppenhágai egyezmény mellett, azonban ebben nem a kollektív jogokról van szó. A súlyos gazdasági nehézségek miatt a tornyai és a nagyszalontai határátkelők nem készültek el. /Magyar Hírlap, szept. 3./

1994. szeptember 3.

Az ET jelentéstevők /Jansson és König/ jelentésükben kritikusan írnak arról, hogyan teljesítette Románia az ET-vállalásokat. Több területen még visszaesés is tapasztalható: Romániában javasolták az újságírók megbüntetését, az újságnyomó papírt az állam osztja el. Szűkíteni akarják azoknak az iskolatípusoknak, illetve tantárgyaknak a körét, amelyekben magyarul folyhat tanítás, eltávolítják a kétnyelvű helységtáblákat. A bírál leválthatók, a bírósági ítéleteket az alsóbb bíróságok gyakran nem hajtják végre. Nincs szabad ügyvédválasztás. /Magyar Hírlap, szept. 3./

1994. szeptember 3.

Az 1993/94-es tanévben magyar nyelvű szakiskola négy megyében működött, 25 osztállyal, ezenkívül hat megyében összesen 26 magyar inasiskola, anyanyelvű mesteriskola csak Hargita megyében van, három osztállyal. Ebbe a három iskolatípusba 6242 magyar tanuló járt, 415-tel több az előző évinél. Ennek ellenére a magyar nyelven folyó szak-, inas- és mesterképzésben részesülők arányszáma az országos átlag 2 %-a. - Magyar nyelvű posztliceáris osztályba 891 tanuló járt ebben a tanévben, további 1259 magyar tanuló román iskolába iratkozott be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1994. szeptember 3.

A kormány nem zárkózik el a magyar-román csúcstalálkozó elől, nyilatkozott Horn Gyula miniszterelnök. Kormánya szívén viseli az erdélyi magyarság sorsát, de elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a magyar-román államközi viszony. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1994. szeptember 3.

A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztotta a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, a titkárok között megmaradt Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor. - Az RMDSZ a majd napirendre kerülő oktatási törvénytervezet módosításáért folytat harcot. Ez nem lesz könnyű, mert a Románok Nemzeti Egységpártja szept. 2-3-i tanácskozásán ismételten leszögezte, hogy kisebbségi vonatkozásban sokallja a törvénytervezetnek a Képviselőházban elfogadott változatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1994. szeptember 3.

Aug. 31-én újabb sajtótermék látott napvilágot Marosvásárhelyen, a Hírmondó, az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa. Felelős szerkesztője Zonda Attila, a szervezet megyei politikai alelnöke. A Hírmondó a Népújság napilap havi melléklete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1994. szeptember 5.

Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1994. szeptember 5.

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Kovács László elmondta, hogy célszerű a kisebbségi jogokat külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzíteni. Melescanu erre kitérően reagált: nem állítja, hogy mellette vannak a külön dokumentumnak. Meg kell vizsgálni, mit tartalmazna a melléklet, meg kell beszélni és utána döntenek. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokat tett a két miniszter, Melescanu a gazdasági nyitást, határátkelők létesítését, a diplomák kölcsönös elismerését, a történelemkönyvek tartalmát említette, Kovács László a főkonzulátusokról beszélt /a magyar fél nem ragszkodik Kolozsvárhoz/. Melescanu a Moldovától elválasztó határról elmondta, hogy Románia sohasem kérdőjelezte meg a határokat, az elsők között ismerte el Moldáviát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

1994. szeptember 5.

Szept. 5-én, mialatt Melescanu Budapesten tárgyalt, Funar nyílt levelet írt Emil Constantinescunak, a Demokratikus Konvenció elnökének /aki ekkor szintén Budapesten volt/, arra kérve az ellenzék vezetőjét, hogy közösen lépjenek fel az RMDSZ betiltását. Funar levelét a bukaresti rádió szept. 5-én ismertette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1994. szeptember 5.

Szept. 5-én megkezdte őszi ülésszakát a Képviselőház, megválasztották az állandó bizottságot, melynek az egyik titkára Borbély László. az RMDSZ Maros megyei elnöke lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1994. szeptember 5.

A román politika kulcskérdéseit vizsgálták meg Budapesten, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjában. Románia középhatalmi státuszra törekszik. Két irányzat csapott össze: az egyik Moldova visszaszerzésére, balkáni regionális dominanciára törekvés, Európától elzárkózás, a másik az Európához fölzárkózás, amely a Nagy-Románia törekvéseknek visszafogottabb színezetet kíván adni. Melescanu vezetésével az "európaibb" irányzat került fölül. Nagy-Románia megteremtésének szándéka változatlan, de átmenetileg a külpolitika második vonalába került. Magyarország gazdasági megerősödésétől félnek, mert attól tartanak, hogy Erdély védtelen lesz a magyar tőke behatolásától. Románia gazdasági kettészakadásától is félnek, mert a Kárpátoktól délre eső részen a török és görög tőke dominanciája kezd kialakulni. Az MDF-kormány a magyar kisebbség radikális szárnyát bátorította. A kormányváltozással megszűnt a radikálisok kisebbségi bátorítása, első helyre az államközi kapcsolatok javítása került. Mintha visszakerülne Tőkés László a képbe. Ennek az az oka, hogy a radikálisokon kívül nincs más partner Budapest számára. - Az erdélyi 4. hadsereget megerősítették. Az államközi kapcsolatok enyhülhetnek, a két nemzet közötti viszony nem. /Magyar Hírlap, szept. 5./

1994. szeptember 5.

Szeptemberben ünnepli a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /EMGE/ 150 évfordulóját. Csávossy György elnök visszatekintett az elmúlt négy évre. Az EMGE a mezőgazdasági struktúraváltást segíti, az Agrocaritas Transylvania Alapítvánnyal együttműködve szerepet vállal a gépkörök megszervezésében. Télen Illyefalván tartották az első aranykalászos gazdatanfolyamot. Eddig 700 egyetemi hallgató vesz részt a távoktatásban, újra megjelenik az Erdélyi Gazda, ennek füzetsorozatával a mezőgazdasági szakkönyvek hiányát akarják pótolni. - A gazdaboltokhoz nincs elegendő tőke. - Létrehozták az országos informatikai hálózatot, a gyergyói adatbankot. /Új Magyarország, szept. 5./

1994. szeptember 5.

Adrian Paunescu szenátor sérelmezte, hogy visszafordították a román-moldovai határon. A tisztviselők szerint sértően viselkedett. /Új Magyarország, szept. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-167




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998