udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 240 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-240
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. február 11.

Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1995. február folyamán

Bányai László vezetésével 1945-ben az ún. "Erdélyi százak" memorandumot írtak alá, amelyben Petru Groza miniszterelnök rábeszélésére kijelentették, hogy az erdélyi magyarság a Romániához való tartozás mellett döntött. Dr. Venczel József egyetemi tanár társaival, Korparich Edével, a Hangya szövetkezeti elnökével, Búza László egyetemi tanárral, Juhász Istvánnal, a kolozsvári teológia rektorával, Nagy Gézával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkárával és Márton Áronnal elhatározták, hogy egy másik memorandumot készítenek és azt eljuttatják a békeszerződés magyar tárgyaló delegációjának. Abban kölcsönös lakosságcserét javasoltak és a határok olyan módon való meghúzását, hogy a kétmillió magyarból 1,2 millió a magyar állam területén maradjon. A román hatóságok nagy kirakatperben ítélték el a résztvevőket. Az utolsó szó jogán dr. Venczel József elmondta, hogy a térképet ő készítette, "ez a térkép a békeszerződést tárgyaló nagyhatalmak elé kerül, és ezért nagyon pontos és becsületes akartam lenni, hogy senki se tudja az általam feltüntetett adatok ellenkezőjét állítani." "Mi meghalhatunk a börtönben, de ettől az erdélyi magyarság problémája nem lesz megoldva. Ezt a tényt nem lehet börtönnel megoldani, csakis a tárgyalóasztalnál, kölcsönös áldozatokkal." Venczel József 12 év után, súlyos betegen szabadult. /Mátrai Béla: Megemlékezés egy prófétáról. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/

1995. február folyamán

Rekviem 2800 erdélyi magyar orvosért címen ír Lázár László arról, hogy ennyi magyar orvos és gyógyszerész hagyta el Erdélyt. Döntő többségük Magyarországra települt át. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ Mire az írás megjelent, Lázár László újságíró meghalt.

1995. február folyamán

Borbáth Erzsébet számolt be tapasztalatairól /Csángó gyermekek kétnyelvűsége/, aki Csíkszeredában tanítja a bentlakó csángó iskolás gyermekeket. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/

1995. február folyamán

A Besztercei Híradó a negyedik évfolyamába lépett, a februári a 25. száma. Felelős szerkesztője Fazekas István, a lap megjelenését a Beszterce Művelődési Alapítvány segíti. /Besztercei Híradó (Besztercebánya), febr. - IV. évf. 2. sz./

1995. február folyamán

Beczásy István önéletírása Bekerített élet /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1995/ címmel a közeljövőben jelenik meg, ebből olvashatunk egy részletet. Beczásy János dálnoki földbirtokos tizenhárom évet töltött Dobrudzsában, kényszermunkán. A földbirtokos családok megpróbáltatásai, szenvedései tárulnak fel a könyv lapjaiból. Elhurcolás, fizikai bántalmazás, embertelen körülmények hosszú éveken át. Beczásy a szenvedés mélységeiben is megőrizte emberségét, becsületét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./

1995. február folyamán

A Délnyugat folyóirat 1994-ben indult, első évfolyamában /1994-ben/ tíz száma jelent meg. Felelős szerkesztője, aki egyben a cikkek zömét írja, Makay Botond református tiszteletes. A többi cikk Dercze Ferenc szerkesztőségi titkártól és Szánthó Lehel főszerkesztő-helyettestől van. Még Fülöp Lívia mondható rendszeresen közlőnek, amint a lap statisztikájából kitűnik. A Délnyugat költségeit a dévai Corvin Magazin Bt. és a magyarországi Pro Professione Alapítvány vállalta magára /akárcsak a Hunyadvármegye folyóiratot/, hogy újsághoz jussanak a szórványban élő magyarok. /Délnyugat (Resicabánya), febr. - II. évf. 2. sz./

1995. február folyamán

A Hunyadvármegye felelős szerkesztője Barra Réka. A mostani számból megtudhatjuk, hogy a csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület febr. 11-én nagy sikerrel vendégszerepelt a lakodalmas jelenettel Pusztakalánban, majd Igazfalván. /Hunyadvármegye (Déva), febr. - II. évf. 2. sz./

1995. február folyamán

A Hunyad Megyei Hírmondót Hauer Erich szerkeszti. A vajdahunyadi RMDSZ vezetősége jan. 5-re rendkívüli ülést tartott, melyre meghívtak minden olyan tagot, aki az elmúlt öt évben választmányi tag volt. Emlékeztek a megtett útra, megállapítva, hogy a kezdeti lelkesedésből kevés maradt, a tervekből sok minden nem valósult meg. Zudor Endre tanár, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének első elnöke a közösségek önrendelkezésének fontosságáról beszélt. A folyóiratban Nits Árpád cikkét olvashatjuk /A diverzió nagymesterei/ az évek óta szüntelenül folyó Tőkés László elleni hangulatkeltésről. A forradalom szikrájából először "az a pópa" lett, nemsokára magyarbérenc, KGB-ügynök, CIA-ezredes, végül - szekus. /Hunyad Megyei Hírmondó (Déva), jan. - II- évf. 1. sz./

1995. február 28.

Inczefi Tibor azt szorgalmazza, hogy a fiatalok az iskolában jól megtanuljanak románul, ne a katonaságnál kelljen, gúnyolódás közepette, megtanulni a nyelvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. február 28.

Ismét tolvaj járt a kolozsvári Szent Mihály templomban, csak két faliperselyt sikerült felnyitnia. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1995. február 28.

Nagyváradon felszentelték az ország legnagyobb baptista templomát. Az épületkomplexumban iskola, ebédlő, adminisztratív helységek és vendégszobák is vannak. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

1995. február folyamán

A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./

1995. február 28.

Dr. Andrei Marga professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora az újságokból értesült egy magyar tagozat intézményesítési szándékáról. Az egyetemen működő magyar tannyelvű tanári, művészi és újságírói szakoknak már van intézményesített képviselete egy rektor-helyettes és az egyetemet vezető Szenátus magyar tagjai személyében. A rektor nem fogadj el egy etnikai alapú struktúra szerveződését az egyetemen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1995. február 28.

Pécsi Ferenc képviselő elmondta, hogy Szatmárnémetiben kapcsolatteremtő találkozókat szerveztek a vállalkozók számára. Ápr. 25-ére Bécsben szervezik meg a vállalkozók találkozóját. Szatmárnémetiben egy hónapja beindult a Vállalkozást Élénkítő Központ, a bukaresti székhelyű ENSZ-központ biztosította a teljes felszerelést. Ez a központ segít a Phare-programokba való bekapcsolódásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. február 28.

Eörsi Mátyás /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke febr. 28-án a Naptévé adásában arra a kérdésre, hogy a nemzet részének tekinti-e a határon túli magyarságot, azzal hárította el a választ, hogy ez filozófiai kérdés. A pártok képviselői sorra elutasították ezt az álláspontot. Mécs Imre /SZDSZ/ sem értett egyet vele. Kövér László /Fidesz/: A fiatal demokraták természetesen a nemzet részének tekintik őket. "Az viszont meglehet, hogy az SZDSZ számára ez filozófiai kérdés." "...régi keletű a szabaddemokraták idegenkedése ettől a kérdéstől." /Esti Hírlap, márc. 1./

1995. február 28.

A képviselőház febr. 28-án elvetette az ellenzék indítványát, amely alkotmánysértőnek minősítette a polgármesterek tömeges felmentését. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a felmentések érvényesek. /Az ellenzék indítványának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Népszava, márc. 1./

1995. február 28.

Febr. 8-án Margittán a 19 éves Horváth Ferencet este fél tizenegykor a rendőrök bekísérték a rendőrségre, mert betört egy ablakot, éjjel 1,25-kor egy rendőr felkereste a fiú szüleit és közölte, hogy a fiú eszméletlenül fekszik. A rendőrség 1,30-kor hívta a mentőket, a szülők szerint fiuk ekkor már halott volt. A boncolás megállapította, hogy a mája valósággal szétrobbant, a szív és a főütőér leszakadt, a lép szintén, több bordája letört a gerincoszlopról, bal lába pedig két helyen eltörött. A rendőrök nem akarják elismerni, hogy agyonverték Horváth Ferencet, azt mondják, hogy valószínűleg elütötte egy autó, de akkor nincs magyarázat arra, hogyan kerülhetett egy panelház melletti sétányra. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

1995. február 28.

A román lapok a radikálisok győzelmének mondják, hogy Nagy Benedeket kizárták az RMDSZ-ből. /Magyar Nemzet, febr. 28./

1995. február 28.

Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSZ képviselőcsoportja. Eddig Tokay György töltötte be ezt a tisztséget. Bárányi 14, Tokay 13 szavazatot kapott. A szenátusi RMDSZ-frakcióban a szavazás nem hozott változást, Verestóy Attila maradt az elnök, Szabó Károly az alelnök, Buchwald Péter a titkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2., Népszava, márc. 1./

1995. február 28.

Nagyon ellentmondásos helyzetre vall a hét végi döntés. Az SZKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek képviselő minősíthetetlen megnyilvánulását, szennyiratát, ezzel szemben a szavazásnál százegy képviselőből harmincöten teljesen felmentették Nagy Benedeket - nyilatkozta Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg. Mély szakadék húzódik a romániai magyarság politikai képviselete és a romániai magyarság tömegei között, mondta a püspök. Időzített bomba van elhelyezve az RMDSZ-en belül. /Új Magyarország, febr. 28./

1995. február 27.

A Salajul és a Graiul Salajului arról írt, hogy "elrabolták" Zilahon az amerikai konzulátus diplomatáját, Nathal M. Bluhmot. Az egyik "támadót" azonosították Fekete Károly, az RMDSZ zilahi szervezete alelnöke személyében. Valójában szó sem volt elrablásról, ismertette a történteket Katona Sándor, az RMDSZ zilahi elnöke. A konzulátusról előzőleg jelezték, hogy a diplomata szeretne ellátogatni az RMDSZ zilahi székházába. A találkozót tehát nem az RMDSZ szervezte. Az említett lapok viszont kimerítik a rágalmazás esetét, nem adnak példát újságírói etikából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Maga Nathal M. Blum cáfolta ezt a képtelen vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1995. február 28.

Tőkés László püspök állásfoglalásában kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó, nevezetesen Zsehránszky István újságíró febr. 20-i vezércikkében politikai támadást intézett ellene, a lap folytatja a mindenkori "Neptun-barát propagandáját." Tőkés László soha nem nevezte a neptunosokat árulóknak és fenntartja azt a megállapítását, hogy a romániai magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz. A Romániai Magyar Szó "azokhoz a - többnyire román - politikai erőkhöz és médiákhoz csatlakozik, amelyek Tőkés László és az általa képviselt politika lejáratásán fáradoznak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. február 28.

Cseke Gábor élesen bírálta az SZKT Nagy Benedek képviselő kizárására vonatkozó határozatát és visszautasította Tőkés László kritikáját, "mert egyik cikkünk megint nem a szája íze szerint íródott". A Romániai Magyar Szó nem Neptun-rajongó és nem Tőkés-ellenes, egyszerűen nem szeretik a kizárólagosságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. február 27.

Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke hasznosnak tartja az atlantai találkozót, a dialógust folytatni kell. Az RMDSZ képviselőkkel jól együtt dolgozik, Borbély Lászlóval soha nem volt vitája. Nastase elmondta, hogy pártja most dolgozza ki kisebbségpolitikáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1995. február 27.

Kolozsváron a febr. 27-i rendkívüli tanácsülés egyetlen napirendi pontja: Molnos Lajos és Boros János RMDSZ-tanácsosok leváltása, mert tagjai az RMDSZ önkormányzati tanácsának. A javaslatot egyszerű többséggel elfogadják, mire Kölnből hazatér Funar polgármester, jelenthetik neki, hogy a döntés megszületett, kérheti a prefektustól a tanácsosok fölmentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1995. február 25.

Dr. Pap István professzornak, a romániai agrárszakírás nagy alakjának első posztumusz műve jelent meg a kolozsvári Alsand Könyvkiadó Kft. Gazdakönyvtár sorozatában: Hagyomány és korszerűség a gazdálkodásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

1995. február 26.

Negyven éves kényszerszünet után 1990-ben állt helyre a diplomáciai kapcsolat a Szentszék és Románia között. John Bukowksy kinevezett apostoli nuncius 1990. nov. 19-én mutatta be megbízólevelét Bukarestben. A pápa Bukowskyt Moszkvába helyezte át, aki 1995. jan. 24-én Bukarestben, a Szent József katedrálisban celebrálta búcsúmiséjét, akkor búcsúzott el a romániai püspököktől, papoktól és hívektől. Utóda a lengyel származású dr. Janusz Bolonek érsek. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 26./

1995. február 27.

Sepsiszentgyörgy belterületén, a legnagyobb, az Olt parti lakótelepen a helyi csendőralakulat hatalmas laktanyát akar építeni, nyolcvan lakrészt magába foglaló házsorral. A napokban a megyei tanács átiratban kérte ki a városi tanács véleményét. A tanácsülésen elhangzott, hogy 600-650 csendőr, katona és családtagjainak betelepítéséről van szó. Ez az etnikai egyensúly megbontását jelentheti. A tanács nem járult hozzá az építési engedély megadásához. /B. Kovács András: Sétány helyett támaszpont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1995. február 25.

Az 1395-ben alapított marosvásárhelyi Református Kollégium történetét idézte fel dr. Ágoston Albert. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, ezzel megszűnt a híres iskola, amely 1956-ban megkapta a Bolyai Farkas Líceum nevet. Az 1960-61-es tanévben helyeztek román osztályokat az addig magyar középiskolába. Az 1989-es változások után a város magyarsága remélte, hogy visszakapja a magyar tanintézetet, de ez nem történt meg. Az 1994-95-ös iskolaévtől egy magyar nyelvű református IX. osztály indulhatott a Bolyai Farkas Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-240




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998