udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 193 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-193
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1995. április 30.

Gheorghe Bush volt amerikai elnök ápr. 29-én Bukarestbe érkezett. A látogatásra a Sever Muresan üzletember által vezetett S. M. Invest csoport meghívására kerül sor, célja a Romániáról alkotott kép "dinamizálása". Ápr. 29-én Bush beszédet mondott a parlament dísztermében, melyben a privatizálás gyorsítását sürgette. Ezután Iliescu elnök fogadta Busht. A volt elnök ápr. 30-án utazott el a román fővárosból. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1995. április 29.

Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese fejtette ki nézeteit az interjúban, amelyet Udvardy Zoltán, a lap munkatársa készített vele. A kormánykoalíció megbékélést ígért, "a helyzet azonban nemhogy javult volna, inkább a feszültség jelentős növekedése tapasztalható. A megbékéléstől ma távolabb van Magyarország és Románia, illetve Szlovákia, mint az elmúlt négy-öt évben bármikor." "Külpolitikánk alapvető, kialakult prioritásait is fölborította ez a kormányzat: a határon túli magyarság támogatásának alkotmányos kötelezettségét alárendelik az euroatlanti integrációnak. Ez egy rövid távú, szűk látókörű, kivitelezhetetlen politika." /Új Magyarország, ápr. 29./

1995. április 29.

Sepsiszentgyörgyön négy magyar könyvkiadó működik: a/ Bon Ami 1994 szeptemberében született, első könyvük decemberben látott napvilágot: Magyari Lajos Út az alkonyatba című verseskötete. Terveik között tudományos munkák és a gyermekirodalom is szerepelnek. b/ A Trisedes Press előnye, hogy nagy kapacitású nyomdája van, hátránya, hogy nincs tőkéje, mondja Gajzágó Márton vezérigazgató. Megjelent könyveik között van Oltyán László Erdélyi elmebaj című regénye, Domokos Ernő Menedzsment ábécé, távlati céljuk a Politikai füzetek sorozat indítása. c/ Az Európai Idő 1991-ben kezdte meg Orbán Balázs Székelyföld leírása füzetekben való megjelentetését, a huszadiknál tartanak, még hat van hátra. Másik nagy vállalkozásuk, tájékoztat Willmann Walter főszerkesztő-helyettes, a százkötetes Jókai-sorozat, most tartanak a tizediknél. d/ Az 1991-ben alakult Castrum Kiadó, élén Szabó Bojta cégvezetővel irodalmi antológiákat hoz ki. Az első volt Isten kezében /hazai költők istenes versei/, azután a Hazahív a hűség /vallomás a szülőföldről/, a harmadik Arany és kék szavakkal /szerelmes versek/, a negyediket most szedik: Versekben tündöklő Erdély. A folytatáson most dolgoznak, erdélyi magyar költők sorsverseit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./

1995. április 29.

Szatmárnémetiben II. Rákóczi Ferencre és korára emlékeztek ápr. 28-29-én. A már hagyományossá váló ünnepséget ezúttal is Muzsnay Árpád szervezte. Tudományos tanácskozás keretében Magyari András kolozsvári professzor, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Görbe István szatmári tanár és Kovács Ágnes debreceni tanár tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. április 29.

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét megválasztották a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata lelkészi elnökének. A zsinat feladata, tájékoztatott a vele készült interjúban, teológiai ajánlások kidolgozása, közös istentiszteleti rend kialakítása, közös énekeskönyv összeállítása. Az egyháznak Istent kell szolgálni a politikai élettől átitatott világban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./

1995. április 29.

Ápr. 29-én Temesváron nemzetközi tanácskozást tartanak. Meghívott előadók: Kolczonay Katalin, az Anyanyelvi Konferencia alelnöke /Budapest/ és Lovász Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője. A tanácskozás témái: Iskolaválasztás a szórványban, Szórvány-tömb-anyaország, oktatási stratégiák a szórványban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Temes megyében a legrosszabb a helyzet: a magyar tanulók 70 %-a román iskolába jár. Dr. Albert Ferenc professzor, a Szórványkutató Csoport vezetője tartott erről előadást. A gyors asszimiláció az ötvenes években indult meg, I. C. Bratianu még 1920-ban kidolgozott homogenizációs tervei folytatásaként, és a folyamatot máig sem sikerült megállítani. A román iskolában tanulók többsége asszimilálódik. Hogyan segíthet az anyaország? Kolczonay Katalin erről beszélt: "Ezt a folyamatot nem lehet központilag megszervezni, a Művelődésügyi Minisztériumtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától vagy akár az ENSZ-től várni a megoldást. A pénz is egyre kevesebb. Mi annyit tehetünk, hogy a jónak és fontosnak tartott szándékokat, amelyek beleillenek a nagy koncepcióba és csak egy pici lökésre van szükségük, támogatunk, hogy elinduljanak." "...itt elsősorban jó magyar iskolák kellenek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1995. április 29.

Kolozsváron ápr. 29-én tartott kibővített ülést az RMGE elnöksége. Megvitatták az RMGE intézményesítésének lehetőségeit. Nagy jelentősége van a beindult országos információs hálózatnak, a magyar gazdák tájékoztatását hivatott szolgálni az Agroinfo nevű kiadvány. Az RMGE támogatja a testvérgazdaköri kapcsolatok kialakítását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 8./

1995. április 29.

Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

1995. április 29.

A bukaresti Adevarul ápr. 29-i számában "Romániának nincsenek képviselői Strasbourgban!" címmel Dumitru Tinu főszerkesztő azt vetette az ET parlamenti közgyűlésén részt vett román küldöttség szemére, hogy hagyták, a közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök lehessen a közgyűlés hőse a "magyarbarát lobby által erőteljesen megdolgozott testület"-ben. A legnagyobb példányszámú napilapban, az Evenimentul Zileiben Ion Cristoriu főszerkesztő úgy vélekedik, hogy Románia az 1201-es ajánlás megerősítése esetében saját hibás számítása miatt járt pórul. /Vasárnapi Hírek, ápr. 30./

1995. április 29.

Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták az RMDSZ elnöki tisztségére a szervezet máj. 26-án kezdődő kongresszusa előtt. /Magyar Nemzet, ápr. 29./

1995. április 29.

A Moldvai Magyar Csángómagyarok Szövetsége ápr. 29-ére Klézsében hirdette meg a gyűlését. Előzőleg márc. végén jártak Bákóban, ahol 15 csángóközösség vezetőjével találkoztak és megállapodtak a Moldvában működő szövetség létrehozásában, amely minden csángómagyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A tisztújító közgyűlés ápr. 29-én lett volna, Klézsén. Ápr. 26-án a parlamentben elhangzott egy interpelláció egy román nemzeti egységpárti képviselő részéről, hogy az RMDSZ erőszakos magyarosítást folytat Moldvában, bukaresti lapokban is megjelent néhány uszító cikk, a helyi lap pedig azt állította, hogy az RMDSZ a reformátusok nevében elveszi a katolikus templomot. A gyűlésre érkezők /köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke/ klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szemközt, akik azt kiáltozták, hogy nem akarnak magyarul tanulni, nem kell magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is. Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök tétlenül végignézték mindezt. A tömeg túszként fogva tartotta Erőss Pétert, a szövetség vezetőjét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Sorra megérkeztek a szövetség küldöttei Lészpedről, Bogdánfalváról, Külsőrekecsinből, Szabófalváról, Pusztináról. A tömegből egyesek magyarul is kiáltoztak: "Nekünk nem kell magyar szövetség!", mert ott még a Magyar Népi Szövetség emléke él, amely magyar iskolákat indított a moldvai csángó falvakban, így Klézsén is. Erőss J. Péter fia filmfelvevővel akarta megörökíteni a történteket, azonban a kamerát összetörték és a kazettát elvették. Takács Csaba a bákói prefektust felkereste, aki azt állította, hogy nem tudott semmiről. A faluban megjelent a Nagy-Románia párt egyik képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ A bákói rendőrség nagy erőkkel /50 rendőr és 80 csendőr/ vonult ki. A bákói újságírók megjelentek, akik előtt Takács Csaba és Kötő József ismertette a történteket. Takács Csaba kérte, hozzanak létre "csángó házat", ahol egy kulturális központ működhetne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Ebben a fogadtatásnak szerepe volt annak is, hogy az egyik helyi lap különkiadást szentelt az eseménynek, azt hangoztatva, hogy a csángók elmagyarosított románok és magyar irányú szerveződésük felháborító. Kötő József elmondta, hogy Erőss Péter testvérét leteperték, a rendőr csak akkor avatkozott közbe, amikor Kötő Józsefet kapával fenyegették. Erőss Pétert csak a bákói prefektus utasítására engedték szabadon. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége jogi személy, alapszabályzata értelmében joga van létrehoznia szervezeteit a csángók körében. Megígérte részvételét valamennyi csángómagyar település. Ha nem jönnek közbe ezek az események, akkor megszületett volna a vezetőség. Moldvában egy magyar származású nemzeti közösségről volt szó, amelyik megpróbálja egyesíteni azokat, akik vállalták és meg akarják őrizni magyarságukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1995. április 28.

Szatmárnémetiben 15 évi börtönre ítélték Jáger János-Györgyöt édesanyja meggyilkolásáért. A férfi tagadja a vádat, ügyéről "Holtában is gyűlölöm anyámat" címmel Báthory Éva írt a napokban a Szatmári Friss Újságban. Az elítélt így nyilatkozott: "Ha valami csoda folytán feltámadna az anyám, ismét megölném. Azért a sok verésért, amit négy és fél hónap alatt a rendőrség pincéjében elszenvedtem. A rengeteg veréstől olyan állapotba jutottam, hogy Krisztus keresztrefeszítését is beismertem volna. Rúdra kötöztek, úgy ütöttek gumibottal. Így keletkezett a beismerő vallomás. Azt sem tudtam, mit írok alá." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

1995. április 28.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője 1993 márciusában vitába keveredett Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. Akkor Chebeleu leszögezte, hogy a normák, "amelyeket Romániának be kell tartania, ha megszerzi az európai tanácsi tagságot, magában foglalják tényleg az 1201-es dokumentum által tartalmazottakat is, de egészükben és nem azokat, amelyeket ön, főszerkesztő úr, kivonatolt és "adaptált" a Romániai Magyar Szó olvasói fogyasztására." Tehát 1993-ban Románia egészében elfogadta az 1201-est. Azóta az ország ET-taggá vált, elkötelezve magát az 1201-es életbe léptetésére. A felvétel után megfeledkezett ígéretéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

1995. április 28.

A határon túli magyarok csak akkor őrizhetik meg nemzeti identitásukat, ha szülőföldjükön egzisztenciálisan is boldogulnak. Ez határozza meg a koalíciós kormány kisebbségi politikáját - olvasható Tabajdi Csaba államtitkár A gazdaság a nemzeteszme fedezete című írásában. Nem lehet egyszerre három és félmillió magyar egzisztenciateremtésében lényegesen előrelépni. Ezért gazdasági-modenizációs, dinamizáló szigeteket kell kialakítani, amelyek képesek továbbadni tapasztalataikat. A modernizációhoz dinamikus gazdasági személyiségek kellenek. Különben bekövetkezik a zárványosodás, több terület leszakad az agyelszívás, elvándorlás következtében. Egy bank alapítása, amit annyiszor említenek, nem ad megoldást. "Célszerű a határ menti gazdasági együttműködést a kis és középvállalkozásokra és a helyi társadalomra alapozni." Új kisebbségpolitikai szemléletre van szükség. A regionális együttműködés élesztheti fel a korábbi természetes munkamegosztást. Az Új Kézfogás Alapítvány a megfelelő keretet adja ehhez. Információs bázist kell létrehozni, szükséges, hogy a szomszédos országokról érvényes adatok legyenek. Ezt az adatbankot a Határon Túli Magyarok Hivatalának kell létrehoznia. /Népszabadság, ápr. 28., átvette, folytatásokban közölte: Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 9./

1995. április 27.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 27-én Kolozsváron ülésezett. Tudomásul vette, hogy az RMDSZ kongresszusán történő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták. Takács Csaba ügyvezető elnök beszámolt Kovács László külügyminiszterrel ápr. 24-én Budapesten folytatott megbeszéléséről, amelyen Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2., Magyar Nemzet, ápr. 29./

1995. április 27.

Kevéssé ismert, hogy Románia területén kívül a pesti egyetemen 1863-ban alakult román tanszék volt az első Közép-Európában. Első professzora Alexandru Roman volt, a románok nemzeti jogainak harcosa. 1935-ben megjelent a román tanszék vezetőjének, Tamás Lajosnak a műve, a legalaposabb munka a dákoromán kontinuitás tézisei ellen. A két világháború között még több román filológus nem állt a dákoromán kontinuitás alapján. Alexandru Philipide a balkáni román bevándorlás differenciált képét vázolta fel, a kolozsvári iskola vezére, Sextil Puscariu az admigrációs, vagyis hozzávándorlási elméletet dolgozta ki. Eszerint Erdélyben egy romanizált nép képviselte a folytonosságot, amelyhez később délről újabb és újabb román népelemek csatlakoztak. 1950-től vált egyeduralkodóvá az ideologizált szemlélet, ekkor már nem vettek tudomást a balkáni románságról. - A közelmúltban Lucian Blaga születésének századik évfordulójára Lélek és titok címen kötet jelent meg Miskolczy Ambrus tollából. Blagától ered a "mioritikus tér" elmélete, 1936-ban Blaga könyvet írt erről. Tisztelői szerint Blaga a Miorita-kultusszal teremtette meg a nemzeti egységet. A Miorita báránykát jelent, Vasile Alecsandri átköltésében vált ismertté. A ballada szerint a pásztorfiút hiába figyelmezteti a bárányka sorsára, nem áll ellen, megadja magát. Vannak, akik a román nép fatalizmusát olvassák ki belőle, mások, így Mircea Eliade vallástörténész a humánumot találták a balladában. /Magyar Nemzet, ápr. 27./

1995. április 27.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./

1995. április 27.

Román külügyminisztériumi tájékoztatás alapján számolt be a Rompres a román-magyar szakértői tárgyalás budapesti fordulójáról. Mélyreható vita volt az 1201-es ajánlásról. A két fél elhatározta, hogy újra megvizsgálja saját javaslatait. A következő, bukaresti tárgyalás időpontját később tűzik ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./

1995. április 27.

Ápr. 27-én a legtöbben a Liberális Párt`93 vezetőjének, Horia Rusunak a sajtóértekezletére mentek el, amelyen az ellenzéki politikus kijelentette, hogy pártja szívből köszönti az ET 1201-es ajánlásának strasbourgi megerősítését. Ugyanezen a napon Adrian Nastase parlamenti elnök sajtótájékoztatóján a kormány álláspontját ismertette: az 1201-es továbbra sem jogi norma, nem olyan sürgős megkötni az alapszerződést. Nastase bírálta Magyarország kisebbségpolitikáját. Szerinte eredményesebb a magyar lobby. /Magyar Nemzet, ápr. 28./

1995. április 26.

Új vicclap jelent meg, a Szatír /Csíkszereda/, főszerkesztője, Brassói Murgu Pál bejelentette, hogy a Tromf hetilap nyomába akarnak lépni. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

1995. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök és a többi vezetők örömmel üdvözölték az ET 1201-es ajánlásának megerősítését. Az ajánlás nem sérti Románia egységét és területi integritását. "Ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok - valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény - kérdőjelezik meg, illetve tagadják, akik korábban, Románia ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt." - hangsúlyozta Markó Béla. Mátis Jenő a Magyar Ifjúsági Tanács megalakulását méltatta, hasonló, reprezentatív szervezet eddig nem volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30., Magyar Hírlap, ápr. 28./

1995. április 26.

Az Adevarul támadta a magyar diplomata útlevéllel Romániába látogatókat A nemzeti vagyon rablása - diplomata útlevéllel címmel, név szerint kiemelve Pataki Bálintot. A határőrség olyan információt kapott, hogy kisszobrokat és kegyszereket akarnak kivinni az országból. A vámtisztviselők mégis átengedték őket, megmagyarázhatatlan módon. Ugyancsak magyar diplomaták XVI. századi kéziratokat akartak kivinni az országból. A vámtisztviselők visszaküldték a szállítmány, amelyet Tőkés Lászlóhoz vittek. /Adevarul (Bukarest), ápr. 26./ Ugyanerről ír hosszú cikket a Crisana is, az autó rendszámát közölve /DCD-033/. A határőrség kérésére, hogy nyissa fel a csomagtartót, a diplomata ideges lett, a lap a diplomata fényképét is mellékeli. A durva vádakat tartalmazó "Az erdő és a bérencek. A forint, az ördög csábítása!..." című cikk két szerzője, Eugen Miron és Petru Sandor felteszi a kérdést: miért nem vizsgálta meg a vámtiszt Pataki Bálint csomagjait. /Crisana (Nagyvárad), ápr. 28./ Valójában megalapozatlan vádaskodásról van szó. Pataki Bálint valójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője.

1995. április 26.

Melescanu külügyminiszter Örményországba utazott, ahol ápr. 26-án Jerevánban találkozott a kormány és a külügyminisztérium vezetőivel, fogadta őt Levon Ter-Petroszján államfő. Vagan Papazján külügyminiszterrel emlékeztetőt írt alá a román-örmény kapcsolatok fejlesztéséről. Az újabb szerződéseket Iliescu elnök szeptemberben sorra kerülő látogatásakor írják alá. Melescanu sajtóértekezletet tartott Jerevánban, ahol kijelentette: A NATO kibővítésének addig nincs értelme, amíg Oroszország nem tekinti azt stabilizáló elemnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

1995. április 26.

Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./

1995. április 26.

Iliescu elnök ápr. 26-án Máramaros megyében tett látogatást, Nagybányán kijelentette, hogy Magyarország nemhogy az 1201-es ajánlást, de még a kisebbségi keretegyezményt sem képes teljesíteni. "Az egyedüli politika, amelyet Magyarország az idők során a kisebbségekkel kapcsolatban folytatott, a beolvasztás volt." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Románia soha sem fogja elismerni az 1201-est, hangoztatta Iliescu. /Magyar Nemzet, ápr. 27./

1995. április 26.

Traian Chebeleu ápr. 26-i sajtótájékoztatóján nyilatkozatot olvasott fel Martínez ET-politikus bukaresti kijelentéseiről és súlyos vádakkal illette Magyarországot: arra ösztönzik a romániai magyarokat, hogy tagadják meg az ország alkotmányának alapvető előírásait. /Népszabadság, ápr. 27./

1995. április 26.

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániában azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, ápr. 24-i strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy soha nem minősítette halottnak az 1201-es ajánlást, s a nemzeti kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ Az ápr. 26-i román lapok már-már gyalázkodva emlegették Martínezt. Az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ioan Cristou azt írta, hogy Bukarestben tejben-vajban fürösztötték Martínezt, amelytől "mély álomba szenderült és csak Strasbourgban ébredt fel a valóságra, hogy megtegye nyilatkozatát". Az 1201-es ajánlás "bennünket, románokat lehetetlen helyzetbe hoz, mivel mind Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, mind Ion Iliescu elnök kategorikusan állást foglaltak az ajánlás ellen, és így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök." Az államelnökséghez közel álló Dimineata "Ángel levágott szárnyakkal" címmel azt fejtegeti, hogy Martínez pálfordulása "szárnyakat adott az irredentizmusnak". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

1995. április 26.

Horn Gyula miniszterelnök ápr. 26-án rövid látogatásra Strasbourgba, az Európa tanács székhelyére érkezett. Beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésének ülésén. A beszéd után képviselői kérdések következtek. A kormányfő elmondta, hogy a magyar-román alapszerződés kulcskérdése az 1201-es ajánlás. Cáfolta a magyar kisebbségek szeparatista céljaira vonatkozó vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

1995. április 26.

Kevés előrelépést hozott a magyar-román alapszerződés szakértői megbeszélésének újabb fordulója, nyilatkozta az MTI-nek Szénási György külügyminisztériumi főosztályvezető, továbbra is eltérnek az álláspontok az 1201-es ajánlásról. A nyelvhasználattal összefüggő rendelkezéseknél lehetőség mutatkozik a kölcsönösen elfogadható szövegváltozatra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27., Népszava, ápr. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-193




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998