udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 206 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-206
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1995. június folyamán

1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./

1995. június 30.

Az orosz sajtó régóta nem foglalkozott Magyarországgal, most a Szegodnya liberális napilap Kelet-Európa magyarjai, egyesüljetek? címmel terjedelmes írást közölt. A cikk vázolta a szomszédos országokban élő több mint hárommilliós magyar kisebbség történetét. Az Erdélyben és a Vajdaságban élő magyarok inkább tartoznának az anyaországhoz, hisz az a piaci reformok és az életszínvonal tekintetében jóval szomszédai előtt halad. Amennyiben a szerbek kitartanak Nagy-Szerbia mellett, a románok Nagy-Románia mellett, s az oroszok megkísérlik újraegyesíteni határon túlra szakadt honfitársaikat, ez kedvező klímát teremthet a magyar követelések felújításához, írja a lap. Az újjáéledő kisantant és Oroszország szövetsége esetén Európa ismét kettéválhatna a keleti és nyugati kereszténység civilizációs határvonala mentén. Amennyiben a történelmi határok visszaállításának irányzata érvényesülne, úgy ismét megjelenhetne a független Erdély, amely Magyarország és Románia között egyensúlyozna. /Népszabadság, Magyar Nemzet, jún. 30., Romániai Magyar Szó(Bukarest), júl. 1-2. p./

1995. június 30.

Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora emlékezett vissza a háború utáni időkre. Az egyetem folytatta tevékenységét a szovjet csapatok bevonulása után. A román közigazgatás 1945 márciusában bevonult Észak-Erdélybe. A román fél arra hivatkozott, hogy erdélyi egyetemről van szó, azt nem képviselhetik magyar állampolgárságú tanárok, így Miskolczy Dezső, Buza László és Haynal Imre helyett Pásztai Géza, Jordáky Lajos, Vescan Teofil és ő, Csőgör képviselték a magyar egyetemet a tárgyalásokon. 1945. jún. 3-án neveztek ki egy háromtagú bizottságot /Demeter János, Jancsó Béla és Csőgör Lajos/ az egyetem megszervezésére. Heves vitát folytattak az egyetemről, az épületekről. Az orvosi kar nem kapta vissza épületeit, klinikáit, így az orvostudományi kar két vonattal Marosvásárhelyre költözött. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 1946. febr. 9-én megnyitották a magyar egyetem új félévét. A tanárok javaslatára Csőgör Lajost nevezték ki rektornak. A prorektor György Lajos, a Katolikus Státus elnöke lett, az egyetemi tanács tagjai közé került a szerzetes Bíró Vencel, a református püspök-helyettes Tavaszy Sándor és a kommunista Gaál Gábor. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kar önállósult, Csőgör lett a rektora, a Bolyai Tudományegyetem élére pedig Balogh Edgár került. /Beke Mihály András: Ötvenéves volna a kolozsvári Bolyai Egyetem. Beszélgetés az első rektorral, Csőgör Lajos professzorral. = Magyarország, jún. 30./ Előzmény: 1231. sz. jegyzet

1995. június 30.

Nagyon sok Erdélyből áttelepültnek megoldhatatlan problémát jelent az egyre magasabb lakbér, albérlet kifizetése. Például Spaller Árpád Nagyváradról jött Budapestre, a Kassák Lajos úti 56 négyzetméteres lakás bérleti díja 1990-ben havi 7400 forint volt, majd évről évre emelkedett, jelenleg 17800 forint, ezt gyógypedagógusi fizetéséből nem tudja fizetni. Felszólítást kapott, hogy hagyja el a lakást. Spallerék 1987-ben jöttek át. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor két és fél éves gyermekük dadogni kezdett: a bölcsődében megverték, mert magyarul beszélt. /Magyar Hírlap, jún. 30./

1995. június 30.

A Román Demokratikus Konvenció /RDK/ képviselőinek temesvári találkozóján Emil Constantinescu, az RDK elnöke meghirdette az ellenzéki koalíció új programját. Ebben szerepel az emberi jogok védelme és a helyi közösségek erősítése. Costantinescu kifejtette: "Mi ellenezzük a magyar közösség elszigetelődését, egy magyar gettó kialakulását az ország közepén." Nem akarjuk, "hogy intellektuális gettók jöjjenek létre csak magyarul tudó orvosokkal, értelmiségiekkel." A programban az RMDSZ-ről, a volt szövetségesről egy szó sem esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1995. június 30.

Az amerikai közkönyvtárakban nincsenek magyar kiadású, angol nyelvű forrásmunkák a magyar történelemről. - írta Debreczeni József. "Ha valaha voltak olyan könyvek, amelyek a mi szempontunkból mutatták be a problémákat, azok rég eltűntek a polcokról. Valakik elvitték őket. Kikölcsönözték és nem hozták vissza." Például J. F. Montgomery Hungary the unwilling satellite /Magyarország, a vonakodó csatlós/ című könyvét 1993-ban újra kiadták Budapesten. Két év alatt ismét ellopták a példányokat mindazon amerikai könyvtárakból, ahova eljutott. /Debreczeni József: Mi lesz a NATO-tagság ára? = Magyar Nemzet, jún. 30./

1995. június 30.

Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1995. június 30.

Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a Horn-Iliescu találkozón egyetértés volt abban, hogy a magyar-román viszonyt javítani kell. Iliescu elnök a legutóbbi szakértői tárgyalásokhoz képet megegyezésre inkább kész véleményt képviselt, nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Az alapszerződést illetően nyitott kérdések között van - mondotta Kovács László - az anyanyelv használata, továbbá a kisebbség joga politikai pártok alapítására, amitől a román fél elzárkózik, mondván, ez nem tartozik az alapszerződésbe. A magyar fél viszont ezt szükségesnek tartja, hivatkozva arra, hogy az egyik koalíciós párt vezetője, Funar szinte hetente követeli az RMDSZ betiltását. A román fél nem akarja elfogadni a magyar álláspontot, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyes bizottság ellenőrizze. Számolnak azzal, hogy az alapszerződéssel, illetve végrehajtásával kapcsolatban a romániai magyarság körében megfogalmazódnak bizonyos kételyek. /Népszabadság, jún. 30./

1995. június 30.

Iliescu elnök nem kért bocsánatot Cannes-ban Horn Gyula miniszterelnöktől a Dimineata napilapban egy kormánypárti szenátornak a magyar kormányfőt támadó cikkéért, jelentette ki Paul Dobrescu, Iliescu tanácsosa, aki maga is jelen volt a megbeszélésen, tévesnek mondva a budapesti híreket. A támadó cikket Horn Gyula hozta szóba. Iliescu válaszul leszögezte, hogy az írás nem tükrözi a Társadalmi Demokrácia Pártja álláspontját. Közölte azt is, hogy a Dimineata éppen a találkozó napján /jún. 27./ szerkesztőségi cikkben elhatárolta magát a szenátor nézeteitől. /Magyar Hírlap, jún. 30./

1995. június 28.

Romániában egymással versengő paramilitáris szervezetek működtetnek titkosszolgálatokat, amelyeknek nincs intézményes ellenőrzése. Virgil Magureanu kijelentette: ideáljának a két világháború közötti királyi Sigurantát tekinti, és annak struktúráját igyekszik feléleszteni a Román Hírszerő Szolgálat /SRI/ mai szervezetében. Franjo Tudjman horvát elnök a titkosszolgálat élére saját fiát, Miroslav Tudjmant nevezte ki. Az egyik legfontosabb román titkosszolgálat, az SPP, az elnökség mellett működő testőrszolgálat, védelmi szolgálat, melynek vezetője Dumitru Iliescu vezérőrnagy, Iliescu elnök unokatestvére. /Ara-Kovács Attila: Titkosszolgálatok Kelet-Európában. Régi eszközök, mai célok. = Magyar Narancs, jún. 29./

1995. június 28.

Kincses Előd jún. 29-én öt éves kényszerű távollét után hazautazott Marosvásárhelyre. Elmondta, hogy szeptemberben fog hazaköltözni. Nem adja fel ügyvédi irodáját Budapesten, emellett Marosvásárhelyen is nyit egyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./

1995. június 28.

A Kossuth Rádió rövidhullámon sugárzó adását augusztus 1-jétől megszüntetik, anyagi okokra hivatkozva. Ez a döntés a szomszédos országokban élő magyarságot sújtja. /Magyar Hírlap, jún. 29./

1995. június 28.

A szabadkőművességről elterjedt, hogy titkos, és tagjai érzéketlenek a nemzeti problémák iránt. Erre alaposan rácáfolt a Prágában tartott idei szabadkőműves konferencia, írta Márton László. A zárt ajtók mögött zajlott konferencián tizennégy európai ország szabadkőműves páholyai, illetve szövetségei jöttek össze, a téma: A kisebbségek - kihívás Európának. A konferencia anyagából könyv készül, ez mutatja, hogy nem titkos, olvasható a cikkben. A prágai konferencia három jogcsoportot különböztet meg: az egyetemes jogokat, az egyetemes kulturális jogokat /identitás, anyanyelvi kultúra, nyelvhasználat és képzés joga/ és a közösségi léthez való jogokat. /Magyar Hírlap, jún. 29./

1995. június 28.

A két ház jún. 29-i együttes ülésével véget ért a törvényhozás tavaszi ülésszaka, legközelebb szeptember elején ül össze a parlament, addig a kormány kapott felhatalmazást rendeletek meghozatalára. /Új Magyarország, jún. 30./

1995. június 28.

Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adatot az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita, az előbbiben a magyarok aránya 75,2 %, az utóbbiban 84,7 %. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. Maros megye lakosságának 41,4 %-a magyar, Szatmár megyének 35 %-a, Bihar megyének 28,4 %-a, Szilágy megyének 23,7 %-a, Kolozs megyének 19,9 %-a, Arad megyének 12,5 %-a, Máramaros megye lakosainak pedig 10,2 %-a magyar. A magyarság háromnegyede a következő hat megyében él: Hargita /295,1 ezer magyar/, Maros megye /252,7 ezer/, Bihar /181,7 ezer/, Kovászna /175,5 ezer/, Kolozs /146,2 ezer/ és Szatmár megye lakosságából 140,2 magyar nemzetiségű. - A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius, 0,8 %-uk zsinapresbiteri, 0,4 %-uk pedig ágostai evangélikus. Az újprotestáns egyházaknak is vannak magyar hívei: a magyar lakosság 0,5 %-a adventista, 0,8 %-uk baptista, 4,3 %-uk más felekezethez tartozik, az ateisták aránya 0,2 %. A népszámlálás szerint 1.161,9 ezer katolikus él Romániában, 57,6 %-uk magyar, 31,1 %-uk román, 6,1 %-uk német. Az ország 802,5 ezer reformátusának 95,4 %-a magyar nemzetiségű, hasonló az arány az unitáriusok között is. - A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. A beolvadás mértékére lehet következtetni a vegyes házasságok adatainak részletezéséből. Román férj magyar feleséggel 48.969 esetben élt együtt, a gyermekek nemzetisége 25.689 családban román, 5530-ban magyar, gyermektelen volt 16.278 házasság, nem sorolható be 1472 házasság. Magyar férj és román feleség 45.444 esetben alkotott családot, a gyermekek megoszlása: 11.248 családban a gyermek magyar, 19.415 családban a gyermek román. /B. Kovács István: A nemzetállam hat évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27., 28./

1995. június 28.

Göncz Árpád köztársasági elnök jún. 25-én Gombaszögre látogatott, majd Betléren találkozott Michal Kovác köztársasági elnökkel. A találkozó után egy újságírói kérdésre /a magyar fél miként vélekedik a magyar kisebbséget kedvezőtlenül érintő szlovák intézkedésekről/, Göncz Árpád szóvivője azt felelte: "Szeretném folyamatosan leszögezni, hogy ez Szlovákia belügye és szinte bizonyosak vagyunk abban, hogy ezt a két ország közötti kapcsolatok érdekében meg fogják oldani." /Új Szó (Pozsony), jún. 26./ Az Új Magyarország megkérdezte Szentiványi Gábor külügyi szóvivőt, támogatja-e a Külügyminisztérium ezt az álláspontot. "Az emberi és kisebbségi jogok szavatolása nem képezhetik egy ország kizárólagos belügyét", válaszolta Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. /Új Magyarország, jún. 28./

1995. június 28.

Jún. 28-án Kincses Előd hazautazott Marosvásárhelyre. /Magyar Nemzet, jún. 29./

1995. június 28.

A budapesti Új Kézfogás Közalapítvány tájékoztatót adott ki a benyújtandó pályázatokhoz. Alapvetően olyan kisebbségi tulajdonrész szerzésére adható be, amelyik biztosítja a gazdálkodás áttekinthetőségét és az érdemi beleszólást. Indokolt esetben többségi tulajdon is szerezhető, olvasható a tájékoztatóban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

1995. június 28.

A Vocea Romaniei kormánylap Tabajdi Csaba államtitkárt támadta egy korábbi, Kolozsváron tett kijelentéséért: "egy jogállamban a többségnek biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség lojálisnak érezhesse magát". A lap vezércikke szerint ezzel Tabajdi lovat adott az RMDSZ szélsőségeseinek. /Népszabadság, jún. 29./

1995. június 28.

Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusán a "helyi demokrácia Romániában" vitán Giorgo de Sabata jelentéséről volt szó, arról, hogy 133 polgármestert leváltottak. A kongresszusról beszámoló Victor Halmajan Szilágy megye tanácselnöke kifogásolta, hogy a román küldöttség négy tagja Románia monitorizálását kérte, szerinte ezzel "befeketítették az állam intézményeit és ugyanakkor megalázkodtak az Európa Tanács szervei előtt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1995. június 28.

A határon túli magyar könyvkiadás támogatására 1995-ben szánt 51 millió forint Magyarország költségvetésének nevetséges százalékát, ezrelékét jelenti, írta Kántor Lajos. Még szerényebb a lapok támogatásának összege. Megoldatlan a határon túli magyar folyóiratok magyarországi terjesztése. Kántor Lajos indokolatlanul alacsonynak tartja az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - évi egymillió forintos költségvetési támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

1995. június 28.

Elek Barna RMDSZ-képviselőnek a földtörvény módosító indítványát a képviselők megtapsolták, végül mégis elvetették. Az indítvány lényege: a visszaadható föld mennyiségénél töröljék el a tíz hektáros határt, ahol mód van rá, adjanak vissza többet. Ugyancsak javasolta az egykori iskolabirtokok helyreállítását és az egyházi földek kérdésének rendezését. Végül a kormánypárt elvetette az indítványt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

1995. június 28.

A jún. 28-i külügyi sajtótájékoztatón Vasile Sofineti írásos állásfoglalást olvasott fel, megerősítve Mircea Geoana külügyi szóvivő jún. 26-i nyilatkozatát: elítélik a magyar külügyminisztériumi propagandaanyagot, hogy az felújítja a magyar revizionista történetírás sértő tételeit. /Népszabadság, jún. 29./

1995. június 28.

A kongresszus után bizonyos kérdéseket újra kell gondolni, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a vele készült beszélgetésben. Újra kell gondolni az ügyvezető elnökség főosztályainak szerepét. A változásokat az SZKT ülésén jelentik be. Az SZKT egyik fő feladata lenne, hogy politikai döntéseket hozzon, meg kell újítani a szakbizottsági munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

1995. június 28.

A külügyminisztériumi nyilatkozat cáfolta, hogy Románia ígéretet tett volna 1993-ban az ET 1201-es ajánlásának elfogadására, amikor belépett az ET-be. /Új Magyarország, jún. 29./

1995. június 28.

A parlament két háza együttes ülésén jún. 28-án véglegesítette a tanügyi törvénytervezetet, többnyire a szenátusi változatot elfogadva. Végeredményben a törvény diszkriminatív, jogtipró a romániai magyarság számára. Az RMDSZ szenátorai és képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt a jún. 28-i parlamenti munkában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29., Új Magyarország, jún. 29./

1995. június 27.

Szent László király a legnépszerűbb magyar szent, a népmondák, legendák jó részének főszereplője. Végrendelete szerint a nagyváradi székesegyházba temették. Pestisjárvány idején Szent László füve nevű növényt ajánlották. Lova patkója nyomán forrásvizet fakasztott Nyitrán, Mátraverebélyen, Tordán, Püspökszentlászlón és egyéb helyeken. Az Erdélyben talált kövületeket Szent László pénze néven emlegetik. A tordai hasadékot is Szent László imája nyitotta meg. Lovának patkónyomát ma is őrzi a Patkóskő. /Magyar Nemzet, jún. 27./

1995. június 27.

Egy éve működik Nagyváradon Erdély egyetlen magánszínháza Kiss Stúdió néven. Ketten állandó tagok, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, másokat alkalmilag foglalkoztatnak. A színházak törzsközönsége - Marosvásárhely kivételével - kivándorolt, ez nagy problémát jelent. Nagyváradon öt-hatezer emberre mindig lehetett számítani. Mára ez a tömeg négyszáz főre zsugorodott, azok is főleg ötvenen felüliek. /Új Magyarország, jún. 27./

1995. június 27.

Románia a "régi gárda" kezében - ez a Süddeutsche Zeitung /München/ Romániáról szóló cikkének egyik mellékcíme, ismerteti az írást Hollai Hehs Ottó Németországból. Az országban az infláció 70 %-os, a munkanélküliség 10 %-os, komoly politikai ellenzék nem létezik, mert senki sem lát kiutat a politikai válságból. A volt nomenklatúra és a volt Securitate kezében tartja a politikai és gazdasági hatalmat, az SRI nem sokkal jobb elődjénél, emellett együttműködik a nacionalista, szélsőséges pártokkal, állítólag a soviniszta Romania Maret is ők pénzelik. A franciák egy része nyíltan támogatta a románok "latinos nacionalizmusát", azonban az új államelnök konzervatív, nem valószínű, hogy segíteni fogja a bukaresti gárdát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-206




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998