Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 203 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-203
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. július 31.

Székelyudvarhelyen rendezték meg a magyar baptisták Világtalálkozóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1995. július folyamán

Besztercén jún. 10-11-én rendezték meg az I-IV. osztályos tanulók országos versmondó vetélkedőjét. A kisdiákokat és kísérőiket a városban élő magyar családok látták vendégül. A bíráló bizottság elnöke Kötő József, az EMKE országos elnöke volt. A résztvevőket autóbusszal szállították Vicére, ahol megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./

1995. július folyamán

A Besztercei Híradó folytatásokban közli Cristoph Pannak, a FUEV elnökének Népcsoportvédelem Európában című tanulmányát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./

1995. július 31.

Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt alelnöke udvari dalnoka volt Ceausescunak, most Iliescu elnökről kezdett hasonló hozsannát zengeni lapjában, a Vremea júl. 29-i számában. Ami kivételes volt Ion Iliescunál és néhány más volt kommunista vezetőnél, köztük említve Nicu Ceausescut, a diktátor fiát, "az gondolkodásuk relatíve szabad volta" - írja. "Ion Iliescu abban a pillanatban vált a nagy nemzeti építőtelep főnökévé, amikor minden összeomlott." /Gyarmath János: Iliescu, a "reformátor". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1995. július 31.

Az augusztus 25-27-én Szegeden Göncz Árpád védnöksége alatt sorra kerülő, III. magyar-román polgárfórum után a negyediket ismét Romániában fogják megrendezni, pontos helyéről pályázat útján döntenek, nyilatkozta Szabó Károly, a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság vezetőségi tagja, a társaság Barátság című folyóiratának szerkesztője, júl. 31-én a bukaresti magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján. Az ezer tagot számláló társaság 40 százaléka román nemzetiségű. /Magyar Nemzet, aug. 1./

1995. július 31.

Szatmár megyében az utóbbi években 14 zsidó temető kerítését, vaskapuját lopták el, a hitközség időben értesítette a rendőrséget, de semmi eredményt nem értek el. A szatmári zsidó hitközség sérelmezi, hogy nem engednek Kisgércén, szülőhelyén emléktáblát állítani Markovits Rodion világhírű írónak, azzal az indoklással, hogy a lakosság nem tűrné meg a romántól idegen, vagyis héber feliratot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1995. július 31.

Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

1995. július 30.

Júl. 30-án rendezik meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. Több tánccsoport is benevezett, így Jobbágytelke, Magyaró, Cserged, Ádámos, Köménytelke, Dombó. Kisikland, Sárpatak, Erdőszakál, Vajdaszentiván, Lövér, Bátos, Kisfülpös, Libánfalva, Tóhát, Marosszentgyörgy, Körtvélyfája és Mezőceked. A távolabbi megyéből is érkeznek tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1995. július 31.

Aug. 1-jétől ismét bevezetik a határátlépési illetéket minden külföldre utazó román állampolgár számára /15 ezer lej, illetve 5 ezer lej kishatárforgalom esetében/. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ismerte el ezt a lépést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Magyar Nemzet, júl. 31./

1995. július 31.

Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./

1995. július 29.

Dicsőszentmártonban a tavaly tapasztalt érdektelenség miatt az elméleti líceumban csak egy magyar tagozatú osztályba hirdettek felvételt. /Egy osztályra se futná? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

1995. július 29.

Hatodik alkalommal rendezték meg Homoródfürdőn az Erdélyi Diáktalálkozót, amely júl.21-én kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ A VI. Erdélyi Diáktalálkozóról részletes beszámolót olvashatunk Balkánbuli címmel az Erdélyi Naplóban. Az egészségügyi felügyelőség nem engedélyezte a táborozást a vadkempingezés miatt, végül az utolsó napokban, júl. 19-én mégis megjött az engedély. Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a találkozó szervezője szeretné, ha a tábor visszakapná valódi diáktábor formáját. A tábori lap, a Campus szerkesztője, Magyari Tivadar elmondta, hogy a tábor egyensúlya felborult, egyre több fiatal részegre issza magát és az árokban fetreng, mindenütt lehet részeg fiatalokat találni. Ezért jegyzi meg Magyari Tivadar, hogy Homoródnak nincs jövője. Eredményesebb volna több kisebb tábor szervezése, mint ilyen mamutrendezvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 9./

1995. július 29.

A Nemzeti Jobboldal Pártja elégedetlen azzal, hogy Iliescu elnök titokban tárgyal Izraellel a Romániából származó zsidók egyes ingatlanainak visszaadásáról. A párt közleménye szerit támogatni kell a román többség érdekeit, függetlenül a külső beavatkozástól. Iliescu elnök ugyan elutasította az izraeli parlament határozatát, amely szerint Romániában módosítani kell az ingatlantörvény egyes előírásait, de az elnök elfogadta a romániai zsidó hitközség egyes ingatlanainak visszaadását célzó tárgyalások megkezdését. Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártja elnöke azt javasolta Iliescunak, hogy alkalmazza a szokásos kétszínű magatartását, ha nem képes alkotmányos jogát gyakorolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

1995. július 29.

Öt osztály érettségizett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, tájékoztatott Krizbai Jenő igazgató, az 1995/96-os tanévben is öt osztály indul /két tanítóképzős, egy matematika-fizika, egy kémia-biológia és egy református szemináriumi/, ez 150 helyet jelent, melyre 191-en pályáztak. A kollégium tetőzetét veszélyes gomba támadta meg, szükséges a javítás, határon túli szervezetek adtak támogatást, a hatóságok csak ígérgetnek. A kollégiumban tanárhiány van, tizenöt tanárra lenne szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

1995. július 29.

Marosvásárhelyen ülésezett a Vatra Romaneasca igazgatótanácsa júl. 29-én, előzőleg Iliescu fogadta a Vatra küldöttségét, amely megosztotta vele a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. Az ülésen a Vatra hétpontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének "törvénytelen" jellegére, a "Románia-ellenes magyar sovinizmusra". A Vatra Romaneasca felkérte a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel a "Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásokkal" szemben. Az igazgatótanács ülésével egyidőben Marosvásárhelyen megalakult a Vatra "Junimea" nevű ifjúsági szervezete. /Magyar Nemzet, aug. 1./

1995. július 29.

Vécsei Károly több folytatásban közölte adatgazdag írását. A 4. folytatásban két táblázatot közöl, az egyik az erdélyi román, a másik az erdélyi magyar anyanyelvűek lélekszámát mutatta be 1910-ben és 1992-ben, megyénként, szerepeltetve a két időszak közötti változás százalékát. A magyar anyanyelvűek száma 1910-ben 1 662 834 volt, 1992-ben 1 619 735 fő, Kovászna, Maros, Hargita és Brassó megyében mutatkozik növekedés, a többi megyében csökkent a magyarok lélekszáma. A román anyanyelvűek száma ugyanezen időszak alatt Erdélyben megkétszereződött /1910: 2 823 494, 1992: 5 814 425/, ezen belül Brassóban négyszeresére nőtt a lélekszámuk. Kolozs megyében 1910-ben 230 662 román élt, 1992-ben 582 831. Maros megye 1910-ben magyar többségű volt /189 618 magyar és 151 327 román/, 1992-ben már román többségű /255 597 román és 331 160 magyar/. /Vécsei Károly: Az erdélyi román és magyar lakosság tényleges és természetes szaporulatának dinamikája az elmúlt századok során. /4./. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

1995. július 28.

Ötödik napja állnak Gelencén a Kakas Zoltán vezette néprajzi és környezetvédelmi tábor sátrai. A résztvevők a néphit világából a hiedelemlények, valamint a temetőnéprajz egyes területein végeznek gyűjtőmunkát. A táborozást a Nemere Természetjáró Kör anyagilag támogatja. A gyermekriogató hiedelemlényről elnevezett Bao-bao néprajzi tábort először 1971-ben szervezték meg. Azóta más-más néven a honismereti táborozásra többször sor került, az idei a huszonötödik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

1995. július 28.

Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

1995. július 28.

Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./

1995. július 28.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége levelet intézett az ortodox és görög katolikus egyházakhoz, támogatásukat kérve a romániai magyarság és a magyar egyházak küzdelméhez, melyet kisebbségi és felekezeti iskoláikért folytatnak. A levelet Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1995. július 28.

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség elkészítette a Bolyai Nyári Akadémia idei rendezvényeinek összesítését: húsz tantárgyban megrendezett tanfolyamokon 893 hallgató vett részt, közülük 753-an voltak hazaiak, Felvidékről 38-an, Kárpátaljáról 39-en, Vajdaságból 58-an, Horvátországból 2-en, Magyarországról 4-en vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1995. július 28.

Elie Wiesel Nobel-békedíjas író júl. 26-án befejezte háromnapos romániai látogatását, melynek során felkereste szülővárosát, Máramarosszigetet. Túl sokan vannak Romániában, akik gyűlöletet és antiszemitizmust hirdetnek, nyilatkozta a televízióban, arra kérve a hatóságokat, hogy erélyesen lépjenek fel az alantas indulatok szítóival szemben. Wieselt fogadta Iliescu elnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1995. július 28.

A kormány szóvivője hamisnak és provokációs jellegűnek minősítette kiadott nyilatkozatában az ellenzéki Romania Libera értesülését, amely szerint Vacaroiu miniszterelnök jóváhagyásával üzemanyagszállító kamionokban csempésznek kőolajtermékeket Jugoszláviába. A lap a gépkocsik rendszámát és a gépkocsivezetők névsorát is közölte. A csempészek jövedelmük 15 százalékát fizetik be a kormánypártnak. A szóvivő közölte, hogy a kormány feljelentette a cikk szerzőjét, Petre Mihai Bacanu főszerkesztőt a hatóság megsértése és rágalmazása vádjával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1995. július 28.

Megszülettek az első ítéletek az illyefalvi LAM és KIDA alapítványok kontra pénzügyőrség ügyében. Két esetben a LAM óvását ismerte el a bíróság /a magtermesztő állomásnak átadott burgonyára, illetve a felállított tejüzemre vonatkozóan/, egy esetben pedig /ruhák eladása/ nem egészen 4 millió lej elkobzását rendelte el. Újabb ítéletet aug. 17-én hoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1995. július 28.

A Rompres hírügynökség ismertette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Ion Iliescu államfő közötti, jún. 27-i találkozóról az államelnökség által kiadott közleményt. A két fél szerint az Európai Unióval társult országok meggyorsíthatnák integrációjukat, elkerülve az egymással versengést. Szükség lenne "a partnerek partnerségének" megvalósítására. Az Adevarul júl. 28-i száma szerint Szlovákia "újra egy nyelven beszél Romániával a Magyarországgal kapcsolatos szerződés ügyében." Meciar elkötelezte magát amellett, hogy nem ratifikálja a Magyarországgal kötött szerződést, hogy "ne hozza nehéz helyzetbe a Bukarest és Budapest közötti tárgyalásokat." /Új Magyarország, júl. 29./

1995. július 28.

Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./

1995. július 27.

Júl. 15-e és 23-a között Gyimesközéplokon megrendezték a IV. Nemzetközi Gyimesi Tánctábort. Először a csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttes lépett fel. A hagyományápolás felújítását segítette ez a táborozás. A táborban személyes kapcsolat alakulhatott ki a néptáncosok, a zenészek és adatközlők között. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./

1995. július 28.

A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1995. július 27.

Az ország egyik legrégibb térszobra, a Mária-szobor, amelyet az 1738-1744 között Kolozsváron dúló pestisjárvány megszűnése alkalmából emeltek, jelenleg a Szent Péter templom mögött van. A szobor megrongálódott. A leszakadt kőváza a talapzati lépcsőt is megrongálta. /Sz. Cs.: Tovább rongálódnak szobraink. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

1995. július 27.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-203




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998