udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 187 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-187
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. január 1.

Jan. 1-től megszűnt Romániában a határátlépési illeték. Eddig román állampolgároknak minden egyes kiutazás alkalmával 15 ezer lejt kellett fizetni. /Magyar Hírlap, jan. 2./

1996. január 2.

A nemzetpolitika, szomszédságpolitika és Európa-politika szentháromságán alapuló Antall-doktrína - szociálliberális stílusban továbbfejlesztett változatával együtt - mára nyilvánvalóan zsákutcába vezetett. Új kitörési pontot kell találni. Az új kitörési pont neve: geopolitika - írja Molnár Gusztáv. - A nemzetállamok szétesnek emberi méretű lokális államokká, a nemzeti sajátosságok helyett fokozatosan az egy meghatározott területen vagy régióban élők érdekközössége válik vezéreszmévé. - "Attól a pillanattól kezdve, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, beavatkozik a Balkánon, Magyarország geopolitikai szerepe nyilvánvalóan felértékelődött." - Romániában és Szlovákiában azok az erők szítják a magyarellenességet, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak a Nyugathoz csatlakozni. Magyarország szomszédságpolitikájának elsősorban arra kell irányulnia, hogy segítse ezeknek az országoknak a Nyugathoz való közeledését. Molnár Gusztáv szerint az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok helyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani /nyelvhasználat, oktatás, kétnyelvű feliratok, decentralizáció/. Minderről a határon túli magyarokkal nyílt párbeszédet kell kezdeni. /Molnár Gusztáv: Új külpolitikai stratégia. = Magyar Hírlap, jan. 2./

1996. január 3.

A Rákóczi Szövetség, az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség és a Kárpátaljai Szövetség nyílt levélben fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékeztetve őt arra, hogy a múlt év decemberében levélben kérték Göncz Árpádot, szíveskedjen belefoglalni beszédébe a Magyarok Világszövetségének felhívását, amely a világ bármely táján élő magyarokat arra kéri, újév napján este nyolc órakor gyújtsanak gyertyát ablakukban, kifejezve szolidaritásukat azokkal, akiket anyanyelvük használatában korlátoznak. Göncz Árpád ezt nem tette meg, egyetlen biztató szóval sem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. /Új Magyarország, jan. 3./ Az Új Magyarország munkatársának kérdésére Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette, hogy a hivatalos Magyarország - beleértve az államelnököt is - nem minden esetben lép fel határozottan, nem találja meg a kisebbségügyben hatásos tiltakozási formákat. - A román oktatási törvény életbe lépésekor az anyaország hallgatott. A kisantant működik, figyelmeztetett Molnos Lajos, Szlovákia és Románia rendszeresen egyezteti kisebbségpolitikáját. Horn Gyula kijelentése, hogy csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, beigazolódni látszik. /Új Magyarország, jan. 3./ Molnos Lajosnak ezt e véleményét a Vocea Romaniei kormánylap is ismertette, jan. 8-i számában. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Göncz Árpád államfő hivatala közleményt adott ki, ebben reagált a négy társadalmi szervezet hozzá intézett levelére. A Magyar Köztársaság elnöke egész politikájában mindenkor következetesen képviselte a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit - szögezte le a közlemény. Kifogásolták azt is, hogy az államfő beszédében nem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. A közlemény szerint az elnök újévi üdvözletében - mint ahogy az a "Honfitársaim! Határainkon innen és túl élő magyar testvéreim!" kezdő szavakból is kitűnik - minden magyarhoz szólt. /Társadalmi szervezetek levele a magyar államfőhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Göncz Árpád nem adott választ arra, hogy miért nem foglalta bele beszédébe a kérést.

1996. január 3.

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Állandó Bizottsága visszautasította Katona Ádámnak az Erdélyi Napló dec. 13-i számában megjelent támadásait az RMDSZ szövetségi elnöke és tisztségviselői ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 3., 689. sz./

1996. január 3.

Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. január 3.

Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. január 3.

1993-ban a Nagyváradon megtartott MISZSZ-kongresszuson kivált a szövetségből a Reform Tömörülés, a megmaradt rész azóta keveset hallatott magáról. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ 1995. dec. 16-17-én Szatmárnémetiben megtartott kongresszusán leváltották a régi vezetőséget. Kis Gábor, a MISZSZ új elnöke, a nagyváradi MIDESZ ügyvezetője elmondta, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács konkurenciát jelent a MISZSZ-nek, azt az RMDSZ hozta létre, hogy az ifjúságnak szánt pénzek elosztása követhető legyen. - A jelenlegi helyzet nem kedvező: a fiatalok fele elkerüli az ifjúsági szervezeteket, kis hányaduk egyszerű tag, mert valamikor belépett. Kevés az aktív fiatal. A legtöbben csak azt nézik, van-e hasznuk abból, ha belépnek. /Varga Eleonóra: A MISZSZ új arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. január 3.

A szekuritate valódi erejét mutatja, hogy hat évvel hivatalos megszüntetése után is befolyásolja a román közvéleményt, ezt mutatja, hogy közzétették a Securitate Fehér Könyvét, hogy bebizonyítsák, a Ceausescu-korszakban nem volt komoly diktatúra-ellenes mozgalom. Valójában létezett ellenállás, de ezeket a dokumentumokat nem közölték. Mi történt például a Ceausescu ellenlábasaként emlegetett Virgil Trofinnal, akit elgázolt egy traktor Dobrudzsában? A Pacepa-dosszié titkai sem derültek ki, Paul Goma kiállása sem, a megjelent könyv nem írt a Szoboszlay-perről, holott az ő szervezkedésük fontosabb volt, mint néhány író elsuttogott bírálata. Nem esett szó a kötetben az Ellenpontokról, szerzőik meghurcolásáról, de a két kiváló színész, Fábián Ferenc és Visky András, illetve Szőcs Kálmán költő haláláról sem. /Ujj János: Manipulált ország. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. január 3.

Bodó Barna tért vissza a Dobogókőn tartott III. Külhoni Magyar Médiatalálkozó tanulságaira. A közszolgálati feladatok vállalása elsősorban a közpénzen működő országos és helyi médiától várható el. Romániában azonban a médiatörvény nem teszi lehetővé a helyi, alapítványi-önkormányzati média kialakítását. A működő adók az Audiovizuális Tanácsnak tartoznak felelősséggel. - A román nemzeti érzület szent, sérteni semmiképpen nem szabad, ez tehát közvetett cenzúra. /Bodó Barna: Közszolgálati sajtó és kisebbségi helyzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Előzmény: 1995/2165, 2201. sz. jegyzet.

1996. január 3.

Nagyváradon nemrég megnyílt Erdély egyetlen magángalériája, dr. Indig Ottó, az Erdélyi Napló főmunkatársa saját gyűjteményéről van szó. Évtizedek óta gyűjti a festményeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. január 3.

Révész Sándor reagált Borbély Zsolt Attila írására. Visszautasítva az SZDSZ-t ért kritikát, megmagyarázta, hogy az SZDSZ mindig a kollektív jogok alapján állt, ezért szerinte lényegtelen, hogy néhány szabaddemokrata politikus nézetei ettől eltérőek. Révész Sándor ugyancsak megmagyarázta Magyar Bálint kijelentését, aki kirohant a területi autonómia ellen, továbbá Tamás Gáspár Miklós cikkében /Heti Világgazdaság, 1992. aug. 29./ nem az összmagyarság problémáját hasonlította Össz-Turkesztánhoz, hanem "azoknak a fogalomhasználatát utasította el, akik csak etnikai-kulturális közösségekben gondolkodnak, a politikai közösségek létezéséről nem vesznek tudomást. Tamás Gáspár Miklós a regionalizmust, az autonomizmust azonosította a "neonacionalista népforradalom" törekvéseivel. Révész Sándor elutasította azt, hogy az SZDSZ nemzetellenes lenne. /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Előzmény: 1995. év/2132. sz. jegyzet /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./

1996. január 3.

Erdély több településén, így Kolozsváron is jan. 1-jén este 8 órakor számtalan magyar nemzetiségű polgár gyújtott gyertyát, hogy kifejezze ragaszkodását anyanyelvéhez, tiltakozását az azt fenyegető törvények ellen. Mint ismeretes, a román oktatási törvény és a szlovák államnyelv védelméről szóló törvény, valamint a magyar nyelv szabad használatát akadályozó más jogszabályok elleni tiltakozás e formáját a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést, de annak híre csak közvetlenül szilveszter előtt kapott helyet a magyar lapokban. /Anyanyelvünk és iskoláink védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

1996. január 3.

A Nagykároly és Vidéke szerkesztői évkönyvvel álltak elő. Színes, olvasmányos, hasznos a kiadvány. A szerkesztőgárda: Végh Balázs Béla, Gui Angéla és Silimon-Várdai Zoltán mind a hagyományőrzés, mind az információ-szolgáltatás területén komoly munkát végzett. /(németh): Kis város nagy hagyományokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

1996. január 4.

Dr. Csapó József RMDSZ-szenátor, az autonómia-tervezet kidolgozója Székelyföld önkormányzatának szükségességéről írt. /Dr. Csapó J. József: Tervezet Székelyföld önkormányzásáról. = Magyar Nemzet, jan. 4./

1996. január 4.

December végén osztották ki a csíkszeredai Julianus Alapítvány hagyományos évi díjait. Az alapítvány a szórványmagyarság megerősítését tekinti legfontosabb feladatának. Az idei kitüntetettek: Deáky András gyimesbükki tanár, Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános, aki segítette a különböző oktatási formák létrehozását, Kövesdi Kiss Ferenc marosvásárhelyi nyugdíjas tanár, aki fáradhatatlanul járta a nyárádmenti falvakat, négy évtized alatt közel félszáz falumonográfiát készített, Balogh Júlia, a Duna TV szerkesztője és Beke György író, aki betegsége miatt nem tudott Budapestről Csíkszeredára utazni. Beder Tibor, az alapítvány elnöke elmondta, hogy életműveket jutalmaznak. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke magánszemélyként vett részt a díjak kiosztásánál, beszédében kiemelte, hogy az anyaországi magyarságnak nemzeti érdekei érvényesítésénél jobban össze kellene tartania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1996. január 4.

A dévai Corvin Magazin Bt. Déván Hunyad Vármegye, Medgyesen Nagyküküllő, Resicán Délnyugat, Nagyszebenben Nagyszeben és Vidéke címmel ad ki folyóiratot. Az előállítás költségeit a magyarországi Pro Professione Alapítvánnyal együtt fedezik. Maguk az újságok a dévai Xpress Kft segítségével a szintén dévai Grapho Tipex nyomdában készülnek. A költségeket viselők és az ellenszolgáltatás nélkül szerkesztésre vállalkozók célja: a dél-erdélyi szórványmagyarság kezébe anyanyelvű sajtót juttatni. A lapokban az egyetemes magyar hagyományokat fölelevenítő írások kapnak helyet, emellett irodalmunk legszebb alkotásai. /Kósa László: Ellenszolgáltatás nélkül. = Magyar Nemzet, jan. 4./

1996. január 4.

Tempfli József nagyváradi katolikus püspök elmondta, hogy orosztanár volt hat évig, 1956-ban jelentkezett a teológiára. Meglepte püspöki kinevezése, a nunciusnak először azt mondta, hogy nem alkalmas a feladatra, de a nuncius azután rábeszélte. Jelenleg Nagyváradon 130 idős, beteg embernek visznek ebédet, de még sok a tennivaló, az elhagyott gyermekeknek otthont kellene építeni. /Magyar Nemzet, jan. 4./

1996. január 4.

Az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióvezető aláírásával a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezte jan. 4-én, hogy sürgősségi eljárással vitassák meg és fogadják el a költségvetést. A kormány ugyanis, élve meghatalmazásával, rendeletekkel fog dönteni olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekben csak a törvényhozás hivatott határozni. - Kerekes Károly RMDSZ-képviselő jan. 3-án írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a határon még mindig kérik a határátlépési illetéket, holott ez jan. 1-je után törvénytelen. Georgescu kabinetfőnöke már másnap reagált a levélre: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7., (gyarmath) [Gyarmath János]: Az RMDSZ összehívhatná a parlamentet. = Magyar Nemzet, jan. 8./

1996. január 4.

Az infláció tovább nőtt, 1995 végére egy dollár már 3000 lej, a nagyprivatizáció nem indult meg. /Gyarmath János: Be nem végzett esztendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ A növekedést jelzi, hogy 1995. július végén 2000 lej volt egy dollár. /1995: 1483. sz. jegyzet - Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 2./

1996. január 4.

Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./

1996. január 4.

Romániában a külföldi tőkebefektetések összege 1990. március 20-a és 1995. dec. 31-e között 1,597 milliárd dollár, közölte a Román Fejlesztési Ügynökség /ARD/. Az említett időszakban 49 243 külföldi befektetőt jegyeztek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./

1996. január 4.

Az anyaországi zsámbéki művelődési központ, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Szövetsége, a Jádzó Társaság, kézdivásárhelyi művelődési ház és a Molnár Józsiás Közművelési Egyesület szervezésében jan. 3-7-e között Fortyogófürdőn immár harmadik alkalommal országos színész és rendezői tanfolyamot szerveznek. Az előző két alkalomtól eltérően az idei színészképzéssel is bővül. Magyarországi előadók érkeztek a tanfolyamra, melyen 50-60 résztvevőre számítanak. Folytatása nyáron Zsámbékon lesz, majd jövő télen ismét Fortyogófürdőn. Tavasszal rendezik meg Kézdivásárhelyen a Színházi Napokat. - A Jádzó Társaság hivatalosan bejegyzett jogi személy, a romániai amatőr színjátszás egyetlen hivatalos képviselője, központja Sepsiszentgyörgyön van. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4., 5./

1996. január 4.

Jan. 3-án Carol Königet, a német etnikum képviselőjét nevezték ki a Művelődésügyi Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó igazgatóságának igazgatójává. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában 18 etnikum vesz részt, a fent említett igazgatóságban csak a magyar, az ukrán, az orosz-lipován, a török-tatár és a roma közösséget jegyezték be - írta az Evenimentul Zilei. /Carol König a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Igazgatóságának főnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

1996. január 4.

Erdély kortárs képzőművészetét bemutató kiállítás nyílt jan. 4-én Budapesten, az MSZP Köztársaság téri székházának galériájában. A tárlatot Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. /Népszabadság, jan. 5./

1996. január 5.

A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezi: Románia támogatja a Moldovai Köztársaság hivatalos álláspontját, Románia is a Moldovai Köztársaság szerves részének tekinti Transznisztriát, ezt nem lehet megtámadni népszavazással. A román nyilatkozat az 1995. dec. 24-én megszervezett népszavazásra utal, melynek célja az volt, hogy a népakarattal megerősítsék Transznisztria önálló államiságra való törekvését. Románia hajlandó aktívan részt venni a dnyeszter-melléki vitás helyzet rendezésében. /Új Magyarország, jan. 5./

1996. január 5.

A magyar fél január hónap folyamán kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról, jelentette ki Kovács László külügyminiszter jan. 5-én az MTI-nek. Ezeket a dokumentumokat együttesen kell kezelni. A magyar fél a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. A külügyminiszter elmondta: 1995 decemberében a határon túli magyar pártok, szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélésén károsnak ítélte azt, hogy a határon túli szervezetek egyes politikusai megjelennek a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényein és csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1996. január 5.

Bukarest cáfolja, hogy - mint a Deutsche Welle állította - Iliescu elnök személyes támadást intézett volna Kohl kancellár ellen, a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában. /Népszabadság, jan. 5./

1996. január 5.

Magyarországnak nincs átgondolt szomszédságpolitikai stratégiája. Közben Románia felértékelődik a nyugati stratégiai tervekben. - Szlovákia esetében a nyugati dorgálás a legkevésbé sem segít enyhíteni a magyar kisebbségre gyakorolt nyomást. /Taál Gizella: Gének, szomszédok, találgatások. = Magyarország, jan. 5./

1996. január 5.

Molnár Gusztáv, a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetője irányváltást tart szükségesnek a magyar külpolitikában: ejteni kell a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását, ehelyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani és támogatni a szomszédos országok nyugathoz közeledését. Szerinte az autonómia követelése helyett a kisebbségi stratégia arra irányuljon, hogy a központi hatalom minél több jogosítványt adjon le a területi, de nem etnikai alapon szerveződő testületek számára. Most a legfontosabb, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, jelentette ki Molnár Gusztáv. /BBC, híradó, jan. 5./

1996. január 6.

A Székelyföldi Egyeztetõ Tanács javaslatára az RMDSZ Szövetségi Képviselõk Tanácsa jan. 12-i rendkívüli ülésén vitatja meg a személyi elvû autonómia statútum-tervezetét. Minderrõl dr. Csapó I. József szenátor nyilatkozott a Szabadságnak. Elmondta, hogy több mint négy éve dolgozik a statútum-tervezeteken. Az elsõ változat már 1993-ban megjelent, a végleges változatok 1995 februárjára készültek el. - A kétmilliónyi, jelentõs részükben szórványban élõ romániai magyarra a leszûkítettebb hatásköröket tartalmazó személyi elvû autonómia tartozik. A statútum-tervezet értelmében az anyagi források számottevõ részét az állami költségvetésbõl visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerûen megilletik a magyar közösséget. A Nemzeti Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, kiemelte, hogy azon nemzeti kisebbségek tekintetében sajátos hatáskörök gyakorlására van szükség, mert tagjai csakis így válnak egyenlõvé a többségi nemzethez tartozó állampolgárokkal. Csapó József felsorolta azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek elismerésére kötelezik Romániát. Ezek között szerepelnek az Európa Tanács 1990/1134., 1992/1177., illetve 1993/1201. számú ajánlásai. Csapó kifejtette, hogy a statútum-tervezet vitájával elkéstek. "Mindez idõszerû a '90-es évek elején, legkésõbb pedig '92-ben lett volna, amikor a brassói kongresszuson a romániai magyarság legitim képviselete által kinyilatkozta az autonómiatörekvését." Azonban az autonómia-jog kinyilatkoztatásának a gyakorlati lépései hosszú küzdelem árán válnak valósággá. /Székely Kriszta: Interjú dr. Csapó I. József szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-187




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998