udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 242 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-242
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. november 1.

Székelyudvarhely és Csíkszereda között, a Tolvajostetőn fából ácsolt hatalmas kereszteket avattak fel a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. A legnagyobb nyolcméteres, mellette áll két kisebb kereszt. Az emlékmű értelmi atyja Borbély Gábor csíkszeredai főesperes, aki a vereckei emlékmű felállításának hírére határozta el, hogy ha ott nem, akkor itt legyen emlékmű. Albert Márton műépítész tervezte, a kivitelezésben Pataki Imréé az oroszlánrész. Pataki Imre Hargita megye utolsó magyar prefektusa, a Kriterion Alapítvány ügyvezetője, aki helyi cégek segítségével, igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. A hideg időben több mint ezren jöttek el az avatásra, hogy meghallgassák dr. Jakubinyi György érsek beszédét, majd Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, dr. Csedő Csaba polgármestert és Borbély Gábor főespres jelkép-magyarázatait. Félszáz katolikus pap, Hegyi István református, Simén Domokos unitárius lelkész biztosította az ökumenikus jelleget. A keresztállítók ugyanitt tizenegy fenyőfát is elültettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1996. november 1.

Egy éves előkészület után indult útnak harminc Kolozsváron tanuló református teológus, hogy felkeresse és számbavegye a havasalföldi szórvány magyarságot. A missziót az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa szervezte, gyakorlatilag Vetési László szórványügyi előadónak köszönhető az "expedíció". Ennek eredményéről számolt be Vetési László Brassóban, a lelkészi értekezleten. A teológusok Ramnicu Valceán, Targovistén, Giurgiuban, Ploiestiben, Orsován, stb. házról házra jártak, hogy felleljék a magyar családokat és közösen elmondjanak egy imát. Az ott élők elszigeteltségben élnek, magukra maradtak, nem kapnak nyelvi, kulturális utánpótlást. A vallási, nyelvi környezet hiánya miatt a gyermekek már ortodoxok, románul beszélnek. Ahol bizonyos számú magyar él, igyekeztek létrehozni magyar közösséget. Pozitív példa Ramnicu Valcea, ahol Lazar Rozália Zelma már elkezdte a szervezőmunkát, magyar közösséget teremtett. Jelenleg az EMKE segítségével 300 kötetes könyvtáruk van. Az RMDSZ még nem lépett a szórványkérdésben. Jelenleg sem a világi, sem az egyházi intézményeknek nincs főállású alkalmazottja /Vetési is csak félállású/. A püspökségek még nem gondoltak arra, hogy kiemelten foglalkozzanak a szórványkérdéssel. - Magyar származású fiataloknak magyarságélményt kellene nyújtani, magyar környezetbe vinni őket, állapították meg az értekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), nov.1./

1996. november 1.

Nov. 1-jén Rév református temetőjében felavatták az első és második világháború áldozatainak emlékművét, Tőkés László püspök mondott beszédet, románul is összefoglalta mondanivalóját. A kegyelet állította az emlékoszlopot, hangsúlyozta Boros J. Attila révi református tiszteletes. /Péter I. Zoltán: Aki felejt, az elpusztul. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./

1996. november 1.

Kiss Magda személyében új igazgatója van a brassói Áprily Lajos Középiskolának. Kiss Magda előzőleg a megyei tanfelügyelőségen dolgozott, azonban ottani munkáját lehetetlenné tették. /Brassói Lapok (Brassó), nov.1./

1996. november 1.

Apáthy Géza életében hiába várta verseskötete megjelenését. Most a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium és a Brassói Lapok Alapítvány támogatásával megjelent a költő Szavaimmal betakarlak című kötete /Brassói Lapok kiadása/ Lendvay Éva válogatásában. /Brassói Lapok (Brassó), nov.1./ Apáthy Géza /Brassó, 1943. aug. 17. - Brassó, 1976. okt. 16./

1996. november 1.

Emléktáblát lepleztek le nov. 1-jén Temesváron, a prefektúrán. Az emléktábla román nyelvű felirata a következő: "Ebben a teremben írták alá 1996. szeptember 16-án Románia és Magyarország szerződését a kölcsönös megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról. " /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1996. november 1.

Eörsi István nem először támadja Csoóri Sándort: "Egy Csoóri vagy egy Csurka fantáziajátékai annak a nacionalista, rasszista rétegnek az ízlését szolgálják ki, amelynek segítségével hatalomra szeretnének kerülni..." /Eörsi István: A hazugság minősítése. = Népszava, nov. 1./ Az idézett mondatot, mint legfontosabbat, kiemelten idézte a lap.

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

1996. november 2.

Lőrincz Csaba, a Fidesz külpolitikai szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy hibát követünk el, ha úgy vélekedünk, hogy mi magunk sem beszélhetünk az euroatlanti csatlakozás kapcsán nemzeti kisebbségi kérdésről. A magyar kisebbségi kérdés hosszabb távú rendezése nem képzelhető el a kisebbségek mint nemzeti közösségek és a magyar állam egyfajta integrációja nélkül. Ugyanakkor a magyar kisebbségeknek valamilyen formában integrálódniuk kell azokba az államokba is, melyekben élnek. Ennek a kétirányú integrációnak intézményes eszköze a kisebbségi autonómia. A "nemzetállami programnak azzal a fajtájával szemben, amelyet például a mai román és szlovák politikai hatalom - de minden román és szlovák ellenzéki párt! - magáénak vall, nemzeti alapon szerveződő autonómiával lehet védekezni. Csak így őrizhető meg a nemzeti identitás. Az ilyen nemzetállami program bármilyen támogatásával - például ha lemondunk az autonómiáról és a kollektív jogokról", nem a magyar identitás védelmére, "hanem feladása irányában teszünk lépéseket." Az alapszerződések aláírásával abban az illúzióban ringatjuk magunkat, hogy az integráció irányában tettünk lépéseket, holott éppen az ellenkező irányba indultunk. /Lőrincz Csaba: Kihasználatlan külpolitikai mozgástér. = Magyar Hírlap, nov. 2./

1996. november 2.

Egy év alatt heti hat óráról egy órára csökkent az ukrán tévé ungvári magyar adása. A román televízió heti öt órát a közel kétmilliós magyarság anyanyelvén, ebből is másfelet a kettes csatornán, ami nem fogható a magyarlakta területek nagy részén. Szlovákiában a több mint félmilliós magyarság két órás anyanyelvű műsort élvezhet, ez az összes adásidő 0,12 százaléka. A magyar népesség Szlovákia népességének 10 százaléka, panaszolta a szerkesztőség helyzetét Pék Zoltán, a magyar adás szerkesztője. Kárpátalján nov. 1-jétől csak heti egy órás műsort adhatnak, fizetésüket sem kapták meg, mondta Kulin Zoltán, a szerkesztőség helyettes vezetője. Vajdaságban napi 4-5 óra a magyar adásidő, de a magyar közösség elutasító a műsorral kapcsolatban, mert az a szerb kormánypropaganda eszköze. - Az erdélyi magyarok 80 százaléka tudja fogni valamelyik magyarországi csatornát. Székelyföldön a Duna Televízió a legnépszerűbb, állapította meg Ferencz Csaba, a Háromszék Televízió Alapítvány vezetője. Szavait megerősítette Fazekas Enikő, a gyergyószentmiklósi SYN kábeltelevíziós társaság szerkesztője: ők nyolc csatornán közvetítenek adást, de mindenki csak a Duna TV-t nézi. Székelyföldön rohamosan terjednek a helyi kábeltelevíziók adásai is. A kábeltelevíziók azért terjedtek el Székelyföldön, mert így olcsóbban ki tudták elégíteni a Duna iránti keresletet. Az egyik legnagyobb kábeltelevízió, amelynek saját csatornája van, Sepsiszentgyörgyön a Selectronic, amely 1992-ben indult, mondta el Fülöp Szidónia irodavezető, saját műsort 1995 óta adnak. A magyar lakta területeken működő román kábeltelevíziós társaságok mindenhol továbbítják a Duna Televízió adását. A székelyudvarhelyi Ati Beta kábeltelevízió alapítói között van Hosszú Attila, az egyik legsikeresebb magyar vállalkozó. Komoly anyagi megterhelést okoz a román nyelvű feliratozás, amelyet a román médiatörvény kötelezővé tesz a magyar adások számára. Egyedül az élő adás számára nem kötelező a feliratozás.- Szlovákiában nemcsak a feliratozás kötelező, hanem a szigorú szabály /valamennyi műsort először le kell adni szlovák nyelven, utána lehet csak magyarul is közvetíteni/ megnehezíti munkájukat. Dunaszerdahelyen már sugárzásra kész volt a városi stúdió, azonban a szlovák parlament új törvénye értelmében önkormányzatnak nem lehet televíziója, tehát kezdhetik újra az engedélyeztetést. /Riba István: Határon túli magyar tévé. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

1996. november 2.

Végre megindulhatott Somkeréken a magyar nyelvű oktatás azután, hogy 1993 óta évenként visszautasították a magyar tagozat újraindítását. Guther M. Ilona évente tudósított a magyar iskoláért folytatott küzdelemről. 1993. karácsonyán román fiatalok magyargyűlölő felnőttek biztatására beverték a református parókia ablakát, megfenyegetve Vincze M. István lelkészt a magyar tagozat újraindításának szorgalmazásáért. A tanfelügyelőség nem engedélyezte a magyar osztályokat és a magyar óvodát. Ennek ellenére felekezeti óvodát indítottak, ez most is működik. 1994-ben ismételten elutasították a magyar tagozat engedélyezését. 1995-ben az új lelkipásztor, Takács Lajos szintén felvállalta a közösség iskolagondját, azonban ebben az évben sem kaptak engedélyt az anyanyelvű oktatásra. 1996-ban már negyedszer kérvényezte Somkerék a magyar tagozatot, végre megkapták az engedélyt, Tíz gyermek jár az I-IV. osztályos magyar tagozatra. /Guther M, Ilona: Vállalva egymás terheit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

1996. november 2.

A Kolozsvár melletti Kisbácson minden évben megtartják a szüreti mulatságot, amikor a fiatalok népviseletben táncolnak a művelődési házban. Deák Ferenc RMDSZ-elnök és lelkes csapata minden évben jó munkát végez. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki pár mondatos köszöntőt mondott: "Azért jöttünk ide, hogy kapjunk valamit önöktől. Kapjunk egy ünnepet, kapjunk egy látványt, ennek a gyönyörű magyar népviseletnek a látványát, amellyel egyikünk sem tud betelni, mert ez csak kizárólagosan a miénk. Ez is összeköt minket. Főleg kapjuk azt, ami a legfontosabb, az együttlét örömét. A közösség örömét." /Csomafáy Ferenc: Erősödő gyökerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

1996. november 2.

A Lészpeden élő nyugdíjas Fehér Katalin évek óta saját költségén magyar iskolát tart fenn lakásán a helybeli csángómagyar gyermekeknek. Segítséget kér, hogy kis uzsonnát is tudjon adni a gyermekeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1996. november 2.

Két kiadó gondozásában jelenik meg rövidesen az erdélyi magyarságra vonatkozó Ki kicsoda összeállítás. Elsőnek a budapesti Pallas Akadémia Könyvkiadónak a szekszárdi Babits Kiadó közreműködésével szerkesztett Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig című lexikon lát napvilágot. Ennek szerkesztésében kolozsvári munkatársak is részt vettek, így Dávid Gyula /irodalom/, Kovács Nemere, Murádin Jenő /képzőművészet/, László Ferenc /sport/. Ugyanakkor a nagyváradi Scripta Kiadó is készíti a Ki kicsoda lexikont. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1996. november 2.

Nyolcadik alkalommal lesz népzene- és néptánctalálkozó. Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Állami Népi Együttes rendezésében a kétnapos /nov. 8-9./ találkozón Mezőségről a visai táncosok és a palatkai zenekar, Kalotaszegről Lengyel László és a türei néptáncosok, Moldvából a pusztinai csángó táncosok és zenészek, Sepsiszentgyörgyről az őrkői cigány táncosok és zenészek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

1996. november 3.

Nov. 3-án tartják a parlamenti és az elnökválasztás első fordulóját Romániában.

1996. november 3.

Nov. 3-án este Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és más RMDSZ-tisztségviselők részt vettek a Pro TV hajnalig tartó egyenes adásában. Markó Béla éjfélkor, az urnák lezárása után közzétett közvélemény-kutatás adatait kommentálva elégedetten nyugtázta az RMDSZ eredményeit. Frunda György államelnök-jelölt úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ elnökjelöltjére adott szavazatok bizonyítani fogják, hogy elérte a célt, amiért vállalta az elnökjelöltséget: lebontani a magyarellenes pszichológiai falat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 4., 901. sz./

1996. november 4.

Jeszenszky Géza a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében emlékeztetett Moses és Brinken amerikai nagykövetek levelére, amelyben súlyos történelmi tévedésekkel dicsérték a magyar-román alapszerződést. Jeszenszky azonnal írt egy válaszcikket, amelyet nagyobbik részét végre közölte az International Herald Tribune okt. 16-i száma. Ebben Jeszenszky a szerződés fő hiányosságának nevezte, hogy az RMDSZ és a magyar egyházak kérése ellenére nem rendezték az egyházaktól és a magyar intézményektől elkobzott vagyon ügyét, továbbá a bezáratott magyar egyetem, illetve a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását. Felvetette továbbá a jogi kibúvók lehetőségét, s azt, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat. Az amerikai lap nem közölte Jeszenszky levelének azt a részét, ahol cáfolta, hogy az egyezmény "ezer éve tartó konfliktusnak" vet véget, azt, hogy Románia e században kétszer is elfoglalta Budapestet. Nem lehet Budapest elfoglalásának nevezni azt, hogy Románia a szovjet csapatok oldalán részt vett a budapesti hadműveletekben. "A valódi szolidaritás és megbékélés minden rossz emlékét elsöprő hangulatát Iliescu, Románia elnöke fojtott el, sikerrel. Most az érdemel dicséretet, aki olajat öntött a háborgó vízre, miközben ő a vihar egyik előidézője?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A két nagykövet levele: International Herald Tribune szept. 19. /szept. 20-i jegyzet/

1996. november 4.

Szatmárnémeti egyik kormánypárti lapja, a Gazeta de Nord-Vest több alkalommal készített interjút Hajdu Győzővel, legutóbb hosszabb interjút készített vele a lap. Hajdu Győző, a Szocialista Munkapárt tagja így határozta meg helyét és szerepét: "Magyar író, publicista és egyúttal román hazafi vagyok!". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1996. november 4.

Új református templom épül Kaplonyban. A napokban történt meg az alapkőletétel, melyen jelen volt Tőkés László püspök és Szabó Károly szenátor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1996. november 4.

Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./

1996. november 4.

Ötvennégy éves korában elhunyt Héjja Sándor színművész, a pécsi Nemzeti Színház tagja. 1964-ben szerzett színészi diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Héjja Sándor áttelepedéséig, 1988-ig a kolozsvári Magyar Színház vezető színésze volt. Emlékezetesek Sütő András drámáiban nyújtott alakításai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1996. november 4.

Mikó István könyvében /Vár állott, most kőhalom. Emlékképek, gondolatok az erdélyi magyar földbirtokosok életéről, Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1996/ megörökítette az erdélyi magyar földbirtokos réteg 1945 utáni kálváriáját. 1949-ben mindenüket elvették és kényszerlakhelyre hurcolták őket. Sok családot Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vittek, a legnyomorúságosabb pincelakásokba, padlásszobákba helyezték el a családokat, másokat meg Dobrudzsába hurcoltak. Állandó zaklatások között éltek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1996. november 5.

Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó főtitkára számon kérte Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől, miért nem szólította fel az erdélyi magyarságot, hogy egységesen a tulipánra szavazzon. A püspök a református híveket felszólította erre, "az sem semmi", jegyezte meg Cseke Gábor. Az újságíró kifogásolta, hogy Tőkés László az Erdélyi Napló okt. 31-i száma szerint a Szakadozott egyetértés című ankéton Borbély Imre oldalára állt, jogosnak ítélve, hogy Borbély független képviselőként indult. Cseke Gábor cikkébren elmarasztalta Borbély Imrét. /Cseke Gábor: Az elmaradt szózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A Romániai Magyar Szó fontosnak tartotta, hogy újraközölje az Erdélyi Napló Szakadozott egyetértés című ankétját. -

1996. november 5.

Az EMKE Könyvtári Szakosztálya /elnök: Kiss Jenő/ kiadványa, a Könyvesház, /a kolozsvári Művelődés melléklete/ áprilistól negyedévente lát napvilágot. Megjelent a harmadik, az októberi száma. Felleltározza a megjelenő könyveket, információt szolgáltat a kiadók, könyvterjesztők, könyvtárak tevékenységéről. Többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyilatkozott munkájáról. /Szonda Szabolcs: Házat és hazát a könyvnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1996. november 5.

Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője nov. 5-én Strasbourgba utazott, hogy részt vegyen az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jogi bizottságának munkálatain, amelynek napirendjén a Romániáról készített Jansson-jelentés megvitatása szerepel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

1996. november 5.

Nov. 5-én átadták a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit a Magyarok Világszövetsége székházában. Bethlen Gábor-díjban részesült: Erdélyi Zsuzsanna folklorista, Markó Béla költő, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szépfalusi István író és felesége Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, a bécsi Bornemisza Péter Társaság munkatársai. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Pálfy G. István újságíró. Márton Áron emlékéremmel ismerték el Bohumil Dolezal prágai történész, Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár, valamint Sárközy Péter Rómában élő egyetemi tanár munkásságát, továbbá a Sao Paoloban működő Könyves Kálmán Szabadegyetem eddigi tevékenységét. Posztumusz Márton Áron-díjat kapott Horváth Antal csíkszentdomokosi kanonok. /Népszabadság, nov. 6./

1996. november 5.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Szilágysomlyón tartotta vándorgyűlését. Tonk Sándor nyitotta meg a díszülést. Az egyetemen a magyar nyelvű oktatás ma alárendelt szerepet játszik, de tudományos intézetek hiányát a jelenleg működő tudományos társaságok sem pótolhatják. A három szakosztályban - történelem, nyelvtudomány és bölcsészet, természet-, illetve orvostudomány - több mint húsz dolgozatot mutattak be. Jokits Attila, a szilágysomlyói EME-csoportról elmondta: mintegy hatvan EME-tag van Szilágy megyében. Gazdag az orvosi szakosztály tevékenysége, szinte az egész megye magyar orvosi gárdáját mozgósította. A közeljövőben megjelenő Szilágysági magyarság című kiadvány szerzői között is vannak olyanok, akiket az egyesület ösztönzött munkára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1996. november 6.

Bihar megyében a képviselőházi választáson az RMDSZ lett az első: 80 831 szavazat /23,61 %/, második a Demokratikus Konvenció /DK/: 80 796 szavazat, harmadik a kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/. A szenátusi listákra leadott voksok sorrendje: első a DK 89 140 szavazattal, második az RMDSZ 82 159 szavazattal, harmadik a kormánypárt 51 278 szavazattal. - Gyanús, hogy a kormánypárt 11 és fél ezer szavazattal többet kapott a szenátusi listájára, mint a képviselőházira. A bonyolult szavazat-visszaosztási menet miatt még nem biztos, hogy a Bihar megyei RMDSZ három képviselőt küldhet a parlamentbe. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. november 6.

Választási eredmények: Gyergyószentmiklóson 12 778 érvényes szavazatból 10 364 Frunda Györgyre, 828 Constantinescura, a szenátorlistán 12 584 érvényes szavazatból 10.822 az RMDSZ-re, a képviselőlistán 12 608 érvényes szavazatból 10 110 az RMDSZ-re, 469 Borbély Imre független képviselőre. - Szilágy megyében a szenátor- és képviselőlistákon az első az RMDSZ, a szenátorlistán 23,7 %-kal /35 433 szavazattal/, majd a Demokrata Konvenció jön 23,07 %-kal, a képviselőlistán az RMDSZ 23,46 %-kal /34 977 szavazattal/ vezet, második a DK 22,11 %. Az elnökjelöltek sorrendje Szilágy megyében: Emil Constantinescu 40 611 szavazat, 26,3 %, Iliescu 21,26 %, Frunda György 20,9 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-242




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998