udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 200 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-200
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. február 1.

Kolozsvári látogatásának végén Oliviu Gherman, a szenátus elnöke Liviu Maior tanügyminiszter és Grigore Zanc prefektus társaságában sajtóértekezletet tartott. Oliviu Gherman arra célzott, hogy Erdélyben és főleg Kolozsváron a kormánypárt és Román Nemzeti Egységpárt harca jellemzi majd a választásokat. Gherman kérte az újságírókat, ne csak Funarral foglalkozzanak, hiszen ezzel ráterelik a figyelmet. Kétes politikai személyiségek éppen így érvényesülnek. /Oliviu Gherman Kolozsváron Keresztapaságok és egyéb ínyencségek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1/

1996. február 1.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök bejelentette, hogy Adrian Turicu távközlési miniszter felmentését kéri Ion Iliescu államfőtől. A miniszternek azért kellett távoznia, mert a miniszterelnök tájékoztatása nélkül nevezett ki új vezérigazgatót a RomTelecom élére. A kormánypárt, az RTDP illetékesei több olyan tárca működését bírálták, amelynek élén az RNEP által jelölt miniszterek állnak. Ezzel az RTDP jelezte, hogy ő határozza meg, mit tesznek a miniszterek, ellenkező esetben távozniok kell. Bukaresti megfigyelők nem tartják kizártnak a két párt együttműködésének felbomlását. /Veszélyben a kormánykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1996. február 2.

A választásokra készülő Romániában a belpolitikai helyzet az idén nem kényszeríti ki a megállapodást Magyarországgal szemben, a román tárgyaló fél nem elég rugalmas a kisebbségi kérdésben, állapította meg Szent-Iványi István külügyi államtitkár febr. 2-án, a kisebbségi televíziózásról szóló, Visegrádon megrendezett tanácskozáson. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy látta. hogy a szlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdés mögött a szomszédos országok belső demokráciájának gondjai húzódnak meg. Tabajdi Csaba vitába keveredett a kerekasztalon részt vevő ellenzéki képviselőkkel. Csapody Miklós /MDF/, Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Lányi Zsolt /FKGP/ és Keresztes Sándor /KDNP/ bírálta a koalíciós kormányt, mert az euroatlanti integrációért cserében elhanyagolja a határon túli magyar kisebbség képviseletét. A kisebbségi magyarság helyzete ma rosszabb, mint a korábbi években, állapították meg. Tabajdi Csaba visszautasította azt, hogy a jelenlegi helyzet rosszabbodása összefüggésben lenne a megkötött alapszerződésekkel. /Népszabadság, febr. 3./

1996. február 2.

Febr. 1-jén és 2-án Bukarestben román-magyar szakértői tárgyalást tartottak. A magyar küldöttséget Bagi Gábor külügyminisztériumi főosztályvezető, a románt Nicolae Nitu külügyminisztériumi főosztályvezető vezette. A tárgyalás után Bagi Gábor elmondta, hogy a korábban rögzített 55 pontos emlékeztető teljesítését tekintették át. Voltak kérdések, amelyekben előrelépés történt, másokban nem közeledtek az álláspontok. A konzulátusok kérdésében halvány reményt nyújt a román partnernek az a nyilatkozata, hogy a megbékélési tárgyalások folyamatában megoldást nyerhetnek a konzulátusra vonatkozó magyar javaslatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5., Népszava, Magyar Hírlap, febr. 3./

1996. február 2.

Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1996. február 2.

Az Adevarul febr. 2-i száma "A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" címmel közölte az Új Magyarország jan. 24-i írását, de nem tett utalást arra, hogy apokrif szövegről van szó. Az Adevarul szerkesztősége közölte az MTI tudósítójával, hogy febr. 3-i számában "Pontosítás" címen tudatja, hogy közölt írás apokrif szöveg. /Új Magyarország, febr. 3./ Az Új Magyarország jan. 24-i cikkének címe: Szeifert Ferenc: Magyarország is egyre inkább missziós területté válik. II. János Pál pápa apokrif válaszlevele Czegő Zoltánnak a romániai csángómagyarok és minden magyarok ügyében. Előzmény: Czegő Zoltán: A hit és az anyanyelv Isten ajándéka /Új Magyarország, 1995. okt. 31./

1996. február 2.

Ion Iliescu elnök febr. 2-án Marosvásárhelyre látogatott, ahol fogadta Frunda György szenátort. A megbeszélés tárgya az öt éve börtönben sínylődő Cseresznyés Pál, valamint a hét emigrációba kényszerült zetelaki elítélt ügye volt. Frunda György még 1995 decemberében juttatta el az államfőhöz Cseresznyés Pál kegyelmi kérvényét. A szenátor fölvetette az RMDSZ Maros megyei székházának ügyét: a prefektus akadályozza a megoldást, mindez hátrányosan érinti az RMDSZ-t a helyhatósági választásokra való felkészülésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2., 710. sz./

1996. február 2.

A székelyföldi lapok / a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság és a Brassói Lapok/ szerkesztői tanácskoztak Szovátán az írott sajtó helyzetéről. Súlyos gond a papíráremelés. Egyetértettek a megyehatárokon átnyúló közös lap indításában. A sajtótámogatások kérdésében sérelmezték, hogy életképtelen lapokat támogatnak. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./

1996. február 2.

A Budapesten Kisebbségekért-díjjal kitüntetett Kató Béla /Sepsiillyefalva/ református lelkésszel készített interjút Gellérd Lajos. Kató Béla 1988 óta áll az illyefalvi gyülekezet élén. Ami Illyefalvát illeti, nem egyházi vállalkozásokról van szó, hanem egyházi indíttatású magánlétesítmények hálózatáról. A KIDA /Keresztény Ifjúsági Diakóniai Alapítvány/ patronálja a KIDA-központot, ahol évente 70 egyházi és világi rendezvényt tartanak. A KIDA hozta létre a gyermekfalut és a Kovászna megyei szegény gyermekek támogatásának rendszerét, a másik alapítvány a LAM /Landwirdschaft-Agricultura-Mezőgazdaság/, amely a falu gazdasági erejének növelését és a mezőgazdaságban dolgozók képzését szolgálja. Kovászna megyében közel 150 mezőgazdasági létesítmény valósult meg, köztük sajtgyárak, húsfeldolgozó üzemek. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./

1996. február 3.

Ion Iliescu államfőt aggasztja, hogy a C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke a Romania Mare hetilapban sorozatosan közli különböző állami intézmények titkos dokumentumait, és ezzel veszélyezteti az állambiztonságot - jelentette ki febr. 1-jei sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, hangsúlyozva, hogy az államügyészségnek és az érintett intézményeknek meg kell tenniük a szükséges jogi lépéseket. C. V. Tudor titkos dokumentumok publikálásával próbálja lejáratni Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból bírálta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét és magát a konvenciót. Az előzmény: Constantinescu számon kérte az elnöktől, hogy C. V. Tudor az ellene, Magureanu és mások ellen elhangzott súlyos vádjai ügyében nem tett semmit. /Vádaskodások civilizált kampányban Az államfő szóvivőjének sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1996. február 3.

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, az amerikai kongresszus meghívására az Egyesült Államokban tesz látogatást és ennek keretében - egy csoportos találkozó során febr. 1-jén rövid beszélgetést folytatott Bill Clinton amerikai elnökkel. Emil Constantinescu a világ 140 országából érkezett 3500 politikai vezetővel együtt vett részt az elnöki párral a hagyományos békeimán. /Emil Constantinescu az amerikai békeimán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Bill Clinton amerikai elnök febr. 1-jén rövid eszmecserét folytatott Viorel Hrebenciuckal, a kormány főtitkárával, aki az amerikai kongresszus és az elnökség által rendezett hagyományos washingtoni imanapon vett részt. /Viorel Hrebenciuc az amerikai elnöknél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1996. február 3.

Az 1992. márc. 14-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ platformja számvetést adott közre, beszámolva eddigi tevékenységéről. Kezdettől a különböző autonómiaformák megvalósítását tartották alapvető célkitűzésüknek, támogatták dr. Csapó József autonómia-tervezetét. A platform létrehozta 1995. ápr. 13-án az RMDSZ Székelyföldi Politikai Egyeztető Tanácsát. Kezdeményezték az SZKT rendkívüli összehívását, hogy megvitassák az autonómiatervezetet. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek döntő szerepe volt az igazságtalanul elítélt oroszhegyiek és zetelakiak kiszabadításában, két éve igyekeznek felhívni a figyelmet Székelyföld militarizálással történő elrománosítására. A platform felsorolta kezdeményezéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./

1996. február 3.

A nagyváradi önkormányzati testület elfogadta a megye műemlékeinek a Kőrösvidéki Múzeum munkatársai által összeállított jegyzékét. A képzőművészeti műemlékek közé bekerült Szent László király, Szacsvay Imre, Tordai Szaniszló Ferenc püspök, Ady Endre és Szigligeti Ede köztéri szobra. A lajstrom még kiegészítésre szorul, hiányzik Petőfi mellszobra vagy a várad-olaszi református templom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./

1996. február 3.

Febr. 3-án a Magyarok Világszövetsége szervezésében Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével a határon túli magyarságnak a magyarországi médiákban való jelenlétéről, az új médiatörvényről, különös tekintettel a Duna Televízióra. A konferencián az RMDSZ képviseletében Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök is megjelent. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el, melynek értelmében a határon túli magyar közösségek hatékonyabb jelenlétet sürgetnek a Duna Televízió kuratóriumában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 711. sz./ A konferencia szünetében sajtótájékoztatót tartottak, ahol a tanácskozás résztvevői sajnálattal állapították meg, hogy a Magyar Televízióban, rádióban általában csak belpolitikai hírek "függelékeként", vagy akkor esik szó a határon túli magyarokról, amikor valami kuriózumot szolgáltatnak. /Ne csak belpolitikai hírek "függelékeként"! Határon túli magyar szervezetek a magyarországi médiáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5/

1996. február 3.

A Friedrich Naumann Alapítvány és a Magyar Televízió szervezésében másodszor került sor Visegrádon a határon túli magyar stúdiók kétnapos /febr. 2-3./ találkozójára Kisebbségi televíziózás, televíziózás kisebbségben címmel, ahol a kisebbségi televíziózás kérdéseit vitatták meg. A konferencián 22 tévéállomás képviseltette magát. A határon túli szerkesztőségek pozitívumként értékelték, hogy a médiatörvény legitimizálta a Duna Televíziónak, mint a határon túli magyarság tájékoztató médiumának működését, ugyanakkor kifejezték aggodalmukat a kettes csatorna koncesszióba adása miatt, mert ezzel tovább csökkenhet a magyar közvélemény tájékoztatása a határon túli magyarság életéről. /Új Szó (Pozsony), febr. 5./

1996. február 3.

Az Állampolgári Menedzser Egylet febr. 3-án tartotta éves közgyűlését Csíkszeredában. Új elnökséget választottak: Lőrincz Csaba Levente (elnök), Bakó Barna (ügyvezető elnök), Köllő Dávid (gazdasági elnök). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 711. sz./

1996. február 3.

Orbán Balázs születésének 167. évfordulója alkalmából szülővárosában megkoszorúzták Orbán Balázs főtéren álló szobrát, amelyet a város negyedik próbálkozására sikerült felállítani. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./

1996. február 3.

Mircea Sfarlea, művelődési minisztériumi főtanácsos ellátogatott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, amikor a Hargita és Kovászna megyei múzeumokat járta végig. Nehezményezte a román emlékek hiányát, szóba hozta a sepsiszentgyörgyi múzeum nevét: állítólag az itt élő románság érzékenységét bántja. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója azt válaszolta, hogy a városban két román múzeum is van, a Román Szellemiség Múzeuma /amelynek berendezésében Sfarlea főtanácsos segített/ és a kolozsvári Történeti Múzeumnak is van itt részlege, amely az itteni románság történtét kutatja. Két munkatársa besszarábiai származású régész. A Székely Nemzeti Múzeumnak viszont az itt élő magyarság történetével kell foglalkoznia, mert ezt senki más el nem végzi helyette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

1996. február 5.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának idei első ülésén, febr. 5-én megválasztották a frakció új vezetőségét. Elnök: Vida Gyula, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt. A frakció a képviselőház állandó bizottsága titkári székébe Kónya Hamar Sándort jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5./ Az eddigi frakcióelnök Tokay György volt. Eddig az elnöki tisztet Tokay György ötször, Vida most másodszor, dr. Bárányi Ferenc pedig egyszer töltötte be. /Népszabadság, febr. 6./

1996. február 5.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök felmentette tisztségéből Adrian Turicu távközlési minisztert, a Román Nemzeti Egységpárt tagját, akit hatalmi visszaéléssel vádoltak. Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke cáfolta a felmentés hírét, közben Traian Chebeleu elnöki szóvivő egyik közleményében bejelentette a felmentést, a következő közleményében cáfolta mindezt, másnap azután megerősítette a felmentést. Közben Funar pártelnök kérte a három másik egységpárti minisztert, hogy vállaljanak szolidaritást Turicuval és mondjanak le. A miniszterek erre nem voltak hajlandók. /Új Magyarország, febr. 5./

1996. február 5.

Catherine Lalumiére, az Európa Parlament képviselője, az Európa Tanács volt főtitkára Bukarestbe érkezett és febr. 5-én tárgyalt több román vezető politikussal. Kijelentette: az a tény, hogy a magyar-román alapszerződést nem írták alá, ez a román külpolitika fogyatékossága. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szerint viszont az ET 1201-es ajánlásában van vita, de reméli, hogy Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése sikeres lesz. Lalumiére szerint az emberi jogok területén Románia jelentős haladást ért el. A kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: "Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit száz százalékban teljesíteni kell, de a román többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

1996. február 5.

Petre Romant, a Demokrata Párt elnökét jelölte az államelnöki választásra a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió. Ezzel a Demokratikus Konvenció államfőjelöltjének, Emil Constantinescunak ellenzéki vetélytársa is lesz. /Magyar Hírlap, febr. 5./

1996. február 5.

Olyan hír terjedt el, hogy a kolozsvári Zeneakadémián elintéződött a magyar tagozat, mert a miniszter megígérte személyes közbenjárását. Ezek után sokan izgatottan várták, hogy a miniszter megérkezik és intézkedik. Liviu Maior miniszter azóta megfordult Kolozsváron, de nem intézkedett. Emlékeztetőül az előzmények: december 13-án Magyari Lajos szenátor és dr. Angi István zeneakadémiai professzor tárgyalt Bukarestben Liviu Maior tanügyminiszterrel, és elvi megállapodásra jutottak arról, hogy legyen magyar dékán helyettese a Gheorghe Dima Zeneakadémiának. Azonban miután Angi hazatért, az akadémia rektora éppúgy mint korábban, elutasított minden javaslatot. Újra kellett beszélni a a miniszterrel. A múlt héten a tanügyminiszterrel tartott megbeszélésen Buchwald Péter szenátoron kívül részt vett Angi István és Terényi Ede. A miniszter aláírta a magyar prodékán posztjának létesítésére vonatkozó javaslatot és vállalta, hogy ennek érvényt szerez. /A tanügyminiszter Kolozsváron Nem rontott be ajtóstul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1996. február 5.

Gyarmath János ismertette találó címmel /Egy "pápai" levél pályafutása/ az Adevarul lap közlését. Az Adevarul febr. 2-i száma "A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" címmel közölte az Új Magyarország jan. 24-i írását, de nem tett utalást arra, hogy apokrif szövegről van szó. Dumitru Tinu lapigazgató azzal mentegetőzött, hogy a szöveg román nyelven jutott a szerkesztőségbe, azon már nem szerepelt, hogy apokrif levél. A másnap közzétett "Pontosítás" tudatta, hogy közölt írás apokrif szöveg. Az Új Magyarország jan. 24-i cikkének címe ugyanis: Szeifert Ferenc: Magyarország is egyre inkább missziós területté válik. II. János Pál pápa apokrif válaszlevele Czegő Zoltánnak a romániai csángómagyarok és minden magyarok ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Előzmény: Czegő Zoltán: A hit és az anyanyelv Isten ajándéka /Új Magyarország, 1995. okt. 31./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5. - A következő számokban a Romániai Magyar Szó leközölte az eredetileg az Új Magyarországban közölt cikkeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7, 8./ A temesvári Renasterea Banateana napilap febr. 5-i száma ugyancsak kiemelt helyen közölte ezt a levelet II. János Pál pápa megszidja a magyarokat címmel, feltüntetve a forrást /Új Magyarország, jan. 24./, de nem jelezve, hogy nem valódi pápai levélről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1996. február 5.

Semmit sem adunk át, egyetlen lépést sem hátrálunk, jelentette ki Eduard Hurvic, Odessza polgármestere, amikor nagy hírverés közepette látogatást tett a Kígyó-szigeten. /Új Magyarország, febr. 5./

1996. február 6.

A szenátus febr. 6-án elfogadta a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megszervezésének és működésének törvényét. A KHSZ-t Szabó Károly RMDSZ-szenátor kérése ellenére, miszerint a szervezet működését és hatáskörét a parlament határozza meg - a törvény szerint a KHSZ-t a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozza létre, tevékenységét a parlament ellenőrzi. A KHSZ személyzete nem lehet politikai alakulat tagja. /Külföldi hírszerzésünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6., 712. sz./

1996. február 6.

Az RMDSZ szenátusi frakciójában is megtörtént a tisztújítás febr. 6-án, a frakció elnöke ismét Szabó Károly, elnökhelyettes Seres Dénes, a titkár továbbra is Buchwald Péter. Az RMDSZ-frakció javaslatára Kozsokár Gábort újraválasztották a szenátus egyik titkárává. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7./

1996. február 6.

Febr. 6-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tanügyi bizottsága, a romániai magyar kisebbséget Bíró István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ főtitkára, valamint az RMDSZ részéről Ferencz Rita és Székely Győző képviselte. A tanácskozás témája a nemzeti kisebbségek történelme oktatásának óraszáma és a tantervbe való beillesztése volt. A tanácskozáson vita volt, mert a szerb kisebbség a romániai szerbek történelmének oktatását kérte, a romániai magyarok és szlovákok viszont az illető nemzet történelmének tanítását. A tanügyminisztériumi kisebbségi osztályának igazgatója, Nicolaus Kleiningen nem értett egyet ezzel, szerinte a Romániában élő kisebbségek történelme tantárgy bevezetése törvényes. A vitát nem zárták le, a döntést a márciusi ülésre halasztották. Közös álláspont alakult ki abban, hogy a tantárgy óraszámát, tartalmi kérdéseit az illető nemzetiség szakemberei dolgozhatják ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 713. sz./

1996. február 6.

A bukaresti Adevarul febr. 6-i száma vezércikkében éles támadást intézett Kovács László magyar külügyminiszter ellen, azzal vádolta, hogy nem akarja őszintén a tárgyalásokat. A lap szerint "csökkenőben van a romániai magyarság jogsérelmeivel kapcsolatos szüntelen budapesti siránkozás hitele". /Népszabadság, febr. 7./

1996. február 6.

A magyar pedagógusszövetség Kovászna megyei szervezetének közgyűlésének vitáját Pál Ferenc megyei elnök foglalta össze. Szükség van alternatív tankönyvek összeállítására, erre buzdítják a szakembereket. Sürgetik a nemzetiségi történelem oktatásának megindítását, erre vonatkozóan kérelemmel fordultak a tanfelügyelőséghez, de nem kaptak választ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-200




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998