udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 218 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-218
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. április 1.

A szenátus ápr. 1-jei ülésén Hajdú Gábor szenátor Iosif Gavril Chiuzbain igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989. decemberében hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt ért támadás, e támadók közül hányat ítéltek el, kivéve a Hargita és Kovászna megyei eseteket. További kérdése: hogyan véleményezték a zetelakiak ügyében beadott kegyelmi kérvényt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A román városokban ugyanis nem büntették meg a szekus épületek megrongálóit, illetve felgyújtóit.

1996. április 1.

Ápr. 1-jén Borbély Imre választ kapott a belügyminisztertől márc. 20-i interpellációjára, melyben a csíkszeredai márc. 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Balcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázása és ellopása ügyében érdeklődött. A válasz szerint a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak. Ugyanaznap Melescanu külügyminiszter válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolíttatott kétnyelvű helységnévtáblák ügyében tett interpellációjára. Melescanu szerint amíg az ET Kisebbségi Keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, az egyezmény nem lép érvénybe, ezért Románia aláírta ugyan ezt az egyezményt, de nem köteles tiszteletben tartani. Bárányi Ferenc a megye magyar lakosai közadakozásából a harmincas években épült temesvári Magyar Ház ügyében interpellált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A házat ugyanis nem kapták vissza a magyarok.

1996. április 1.

Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheroghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlottak. A két szélsőséges román politikus korábban tagadta a levél létezését. A két román párt azt ajánlotta, hogy a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Románia mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tenni. Zsirinovszkij erre az ajánlatra reagált: "Nagy-Románia létrejöhet, ám csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így sem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Romániának le kell mondani Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Nagy-Románia így szétrobban. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független román tartományt." Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadta a kapcsolatfelvételt. /Magyar Hírlap, ápr. 1./ Funar tagadta, hogy ő lenne a Zsirinovszkijhoz írt levél szerzője, szerinte ez része az ellene irányuló lejárató kampánynak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1996. április 1.

Románia ragaszkodik hozzá, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásról egyidejűleg kezdjék meg minden jelölt országgal a tárgyalásokat, jelentette ki Melescanu külügyminiszter, de hozzátette: Románia a jövőben már nem szorgalmazza a jelölt országok egyidejű felvételét. /Magyar Hírlap, ápr. 1./

1996. április 1.

Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte?- tette fel a kérdést Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos. Nem lehet. "Még akkor sem ha a szimpóziumok egymást érik és különböző modellekkel kecsegtetnek. A történelemhamisítókkal, kétszínű tárgyalókkal eredményre jutni nem lehet." Ezt tapasztalta a márc. 14-i kolozsvári városi tanácsi ülésen is. Az ellenzék tanácsosai is megszavazták az ortodox egyetemisták 2 millió lejes támogatását, meg különböző más kulturális, társadalmi és sportrendezvények anyagi megsegítését. Amikor egy magyar diákszervezet támogatásáról lett volna szó, azt leszavazták. Hiába mutatott rá a határozatjavaslat előterjesztője, hogy a rendezvény ökumenikus jellegű, igény esetén az előadásokat román nyelvre is lefordítják, továbbá hogy a "Hit és kereszténység" konferencia apolitikus - minden hiábavalónak bizonyult. Funar polgármester szerint - forduljanak az RMDSZ-hez, amely Romániának rengeteg pénzét felemészti. Ez ismétlődött meg a magyar mozgássérültek részére igényelt ingatlan elutasításakor is. Még véletlenül sincs egy olyan határozat, amely egy kolozsvári magyar ügyet megoldana. Ilyen körülmények között lehet-e román-magyar megbékélésről beszélni? A cikkíró szerint várni kell, amíg a jelenlegi ellenzék annyira megerősödik, hogy demokratikus választások útján leváltja a jelenlegi hatalmat. Ezért szükséges barátokat, szövetségeseket keresni belföldön és külföldön egyaránt. /Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos: Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1996. április 1.

Az 1996. febr. 5-én bejegyzett Corvineum Alapítvány célja a romániai magyar színház- és operaművészet támogatása, adott ismertetőt Tompa Gábor a márc. 30-i kolozsvári sajtótájékoztatón. Az alapítvány segíteni szeretné az erdélyi magyar színészeket, zenészeket, operaénekeseket. Ambrus Gy. Csaba, a kuratórium elnöke szerint csupán adományokból nem lehet talpon maradni. A sajtótájékoztatón az EMKÉ-t képviselő Laskay Sándor szoros együttműködést ígért. - László Bakk Anikó az 1992-ben alakult Amaryllis Reneszánsz Klub támogatását várja a reneszánsz zene terjesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1996. április 1.

Budapest belvárosában, a Molnár utcában van az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a maroknyi aktív csapat életben tartja a mostohán kezelt civil szervezetet, hétről hétre igyekeznek a Magyarországra áttelepült erdélyieknek a szülőföld emlékét, üzenetét közvetítő rendezvényeket szervezni, otthoni könyveket, lapokat beszerezni, árusítani, erdélyi vendégeket meghívni. Kiss Béla, az egyesület elnöke és mindenese úgy tapasztalja, hogy Magyarországon nem nézik jó szemmel az erdélyi magyarok kisebbségi szervezkedését. Az még a legenyhébb, hogy a rendőrségen is makacsul "románoknak" nevezik őket. Legutóbbi, március végi rendezvényükön a kolozsvári Művelődés főszerkesztője, Szabó Zsolt mutatta be a 11-es, szociálpolitikai súlypontú számukat. Egy 1995-ben Torockón rendezett szociálpolitikai tábor irányította erre a fontos kérdésre a figyelmet. Az RMDSZ ápr. elsejétől szociális és egészségvédelmi irodát nyit Kolozsvárott, melynek vezetője a Budapestről hazatelepült fiatal szociológus, Várhegyi Ilona. A romániai magyarokat meg kell tanítani a saját sorsukon jobbítani, a szociális munka fontosságát felismerni, hangsúlyozta az esten jelen levő Várhegyi Ilona. Az áttelepült erdélyiek felvetették problémáikat, mire a meghívott népjóléti minisztériumi helyettes államtitkár, Bíró Boldizsár elmondta: az áttelepültek esetében az ügyek intézésében /nyugdíj, gyermeksegélyek/ súlyos akadályt jelent a román és magyar állam közötti alapszerződés rendezetlensége, a jogi és szociálpolitikai problémák intézésének kölcsönös egyeztetésének a hiánya. Egy-egy konkrét ügyben való megkeresésükre a román illetékesek sokszor nem is válaszolnak. Szóba került a romániai magyarok csökkent gyógykezelési lehetősége Magyarországon, illetve az, hogy kevés a 30 napos vízummentesség. Bíró Boldizsár kifejtette, hogy csökkentek az anyagi lehetőségek. /Cseke Gábor: Édes Erdély, kiürült a zsák...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1996. április 1.

Ápr. 1-jén Cseres Tiborra emlékeznek szülőfalujába, Gyergyóremetén, a tavaly felállított emlékmű megkoszorúzásával. Ebben a hónapban fogják megrendezni a Cseres Tibor Napokat szavalóversennyel és tudományos értekezlettel. A szervező a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1996. április 1.

Kilakoltatással fenyegetik Marosvásárhelyen a helyi értelmiségiek által 1989. dec. 30-án létrehozott Pro Europa Ligát. A Pro Europa Liga egy külvárosi házba kapott kiutalást, ahol egyetlen terem sem üres. Smaranda Enache, a szervezet elnöke kijelentette, hogy nem költöznek el a város központjából, és valószínűnek tartja, hogy egyeseknek érdekük fűződik a Pro Europa Liga elrejtéséhez. /Költöztetik a székházakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1996. április 2.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményt adott ki. Ennek értelmében Virgil Magureanu és az RNEP-vezérkar találkozóján nem elemezték az RMDSZ tevékenységét, csupán helyes megvilágításba helyezték a március 15-re tervezett ünnepségeket. Nem szolgáltattak tehát információkat az RMDSZ-ről, hanem csak a rendezvények feltételezett felforgató potenciáljáról tárgyaltak. A közlemény hangsúlyozta: az RHSZ igazgatója nem tett olyan nyilatkozatot, hogy Románia területén magyar paramilitáris szervezetek működnének, és hogy a törvények lehetővé tennék a magyar irredentizmusnak bizonyos erdélyi területek elszigetelését, továbbá, hogy Magyarország bruttó hazai termékének 4 százalékát fordítaná a román állam aláaknázására, valamint, hogy a kuponokat bizonyos RMDSZ-ügynökségek Hargita és Kovászna megyébe irányítanák. /Nem Magureanu mondta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1996. április 2.

Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1996. április 2.

A magyarok hiába küzdenek a jogaikért Romániában címmel, Felerősödött a nacionalizmus alcímmel a bécsi Der Standard ápr. 2-i száma interjút közölt Markó Béla RMDSZ-elnökkel. 1989 óta a társadalom szabadabb lett, de a kisebbségi jogok terén semmi sem változott, sőt felerősödött a nacionalizmus, szélsőséges pártok ülnek a kormányban, egyre erősebben megnyirbálják a kisebbségek jogait. A magyarok attól tartanak, hogy az oktatási törvény fokozza a hátrányos megkülönböztetést, a magyar szakmunkásképzők betiltása után intézményeket fognak bezáratni. Románia nem hajlandó az alapszerződésbe belefoglalni a kisebbségekre vonatkozó jogokat. A jelenlegi helyzetet törvényesítené olyan dokumentum, amely nem tartalmazna paragrafusokat a kisebbségi jogokról. Az előző magyar kormány számára a határon túl élő magyarok problémája elsőrendű téma volt, a szocialisták alatt megváltozott a retorika, és a nagyobb a készség a párbeszédre, az eredmény azonban ugyanaz maradt. A Tőkés Lászlóval kialakult vitáról elmondta, hogy a célokban teljes az egyetértés az általa képviselt mérsékeltek és a Tőkés László köré tömörült radikálisok között. Eredményes párbeszéd szükséges a két szárny között. A bécsi lap tudósítója Marosvásárhelyen is járt, az ott élő Smaranda Enache szavait idézte: "a gyűlöletet fentről szítják". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4., Új Magyarország, ápr. 3./

1996. április 2.

Zsúfolt programot bonyolítottak le az RMDSZ-szenátorok: kihelyezett, nyilvános frakcióüléseket tartottak Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak körömszakadtáig kell harcolniuk, az RMDSZ parlamenti képviseletével együtt, hogy jogaiknak érvényt szerezzenek. Súlyos probléma az anyanyelvi oktatás, ötszázezer fő aláírásával erősítette meg az RMDSZ oktatási törvénytervezetét, mégsem tárgyalták. A lakosságot aggasztja a magyarellenes rágalomhadjárat a médiában, a tévé egyes adásaiban /katonai adás, szellemi élet stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1996. április 2.

Az Alkotmánybíróság ápr. 2-i közleményében kimondta, hogy a párttörvénynek az RMDSZ által kezdeményezett alkotmányossági óvását nem fogadta el, a pártok kötelezettségére vonatkozó rész alkotmányos /az RMDSZ óvása nem ezt kérdőjelezte meg, hanem azt, hogy a pártok kötelesek ennek megfelelően tevékenykedni/, viszont a KDNPP óvását elfogadta, ezért a párttörvényt visszaadta a parlamentnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 753. sz./

1996. április 2.

Amerikai szakértők vizsgálták meg Bukarest, Temesvár, Konstanca és Craiova repülőtereit abból a szempontból, hogy felhasználhatók-e a békepartnerség keretében. Megállapították, hogy az amerikai csapatok "bizonyos fokig" használhatják ezeket a repülőtereket. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1996. április 2.

Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1996. április 2.

Fey László támadta Szőcs Gézát, kifogásolva, hogy "majdnem monopolhelyzete van a hazai magyar sajtó terén". Fey szerint Szőcs Géza jobb lapot akart kihozni a Romániai Magyar Szónál, azt tervezve, hogy annak jobb munkatársait a sajátjához szerződteti, így majd a Romániai Magyar Szó megszűnik. Szőcs Géza mások ellenében akart dolgozni, másokat kiszorítva, jegyezte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1996. április 2.

Nagy érdeklődés kísérte a Határmenti Kapcsolatok Népfőiskolájának Szatmárnémetiben tartott előadásait. Három szomszédos megye, illetve tájegység /Szatmár, Szabolcs-Szatmár, Bereg/ mezőgazdasági szakemberei a hagyományos és korszerű technológiáról cseréltek véleményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1996. április 2.

Szabadság tér helyett Márton Áron tér lesz ezután Csíkszereda egykori "tapsterének" a neve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1996. április 2.

Kovásznán magyar-román értelmiségi találkozót tartottak "Nagy barátságok román és magyar kultúremberek és tudósok között" címmel. Több színvonalas előadás elhangzott, például dr. Alexandru Porteanu bukaresti történész a negyedszázada létező magyar-román történész vegyes bizottság tevékenységéről számolt be. Azonban a szervezők, az Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Liga és az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványa több brosúrát és a kormány politikai kiadványait osztottak szét. A kormány Nemzetiségi Tanácsát képviselő felszólaló keményen elítélte a párbeszédre képtelen magyarokat. Az egyik kiadvány kétnyelvű, magyar címe: Állandó békés egymás mellett élés. A magyar fordító: "Prof. dr. Rab Stefan, az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványának végrehajtó titkára". A fordításban a magyar helynevek csak románul szerepelnek, például 1917-ben Trei Scaune megye /Háromszék/. Ez tehát az ajánlott megoldás, a megbékélés, állapította meg a beszámoló író László V. Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1996. április 2.

Tímár György reagált Bodor Pál írására, aki egy hónappal ezelőtt /Magyar Hírlap, ápr. 2./ a határon túli magyarok tévé-kiszolgáltatottságát panaszolta, hogy a Duna Televízió műsorai szólnak nekik, holott ennek a tévének a "honi nézettsége eleddig pirinyó". Tímár erre megjegyezte, hogy ő például mindinkább a Duna Tévében találja meg azt, amit egy magyar televízióban keres. Bodor Pál kifogásolta, hogy a mostani kormány nem foglalkozik a határon túli műsorok helyzetével, holott Jancsó Miklós, Hankiss Elemér és ő felajánlotta segítségét médiaügyben. Egyedül az SZDSZ-es Molnár Péter hallgatta meg őket. Bodor szerint meg kellene vitatni a Duna Tévé lehetőségeit. /Tímár György reagálása: Magyar Hírlap, ápr. 2./

1996. április 3.

Frunda György szenátor, aki az RMDSZ képviselője az Európa Tanácsban, felszólalásában kifejtette, hogy az Európa Tanács túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a helyi autonómia chartáját tekintsék védő dokumentumnak, továbbá azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbségek képviselőivel is. Ezt a két javaslatot elfogadták, jelen voltak a raportőrök is. Beszéde után, amikor hazatért Strasbourgból, a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták. Komoly diplomáciai látogatások történtek, a látogatók a román integrációs folyamatokról érdeklődtek. Richard Holbrooke kifejtette, hogy Románia érdeke a kisebbségi kérdés megoldása és Magyarországgal való viszonyának rendezése. - Az RMDSZ-en belüli csatározások természetesek egy párt életében, jelentette ki Frunda György, azt viszont elutasítja, hogy egyes kollégáknak nem számít a romániai magyarság érdeke. - Tárgyalni kell a román pártokkal egy esetleges koalícióról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

1996. április 3.

RMDSZ SZKT csíkszeredai ülésének /márc. 9-10/ vitái tovább gyűrűznek, ezért az Orient Expressz kisebb kihagyásokkal közölte Markó Béla, Szőcs Géza és Tőkés László felszólalását. Markó Béla ismertette Szőcs Gézának a Duna Tv ellenőrző testületébe való jelölésével kapcsolatban Gál Zoltánhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét. Markó Béla azért nem támogatja a jelölést, mert Szőcs Gézával szemben egyelőre tisztázatlan sorsú, el nem számolt adományokról van szó. Azt javasolta, hogy tisztázzák ezt Szőcs Gézával. Szőcs Géza maga kérte felszólalásában az RMDSZ ellenőrző bizottságának vizsgálatát. 1995 tavaszán a HTMH és az Illyés Alapítvány, az RMDSZ részvételével már vizsgálta a pénzadományok helyzetét, azonban az eredményről az "RMDSZ vezetősége nem volt hajlandó a megállapodás tényéről tájékoztatni a közvéleményt." Szőcs Géza szerint az RMDSZ vezetőségének kényelmesebb volt továbbra is suttogó rágalmakat terjeszteni. Takács Csabával annak idején megfogalmazta a vizsgálat eredményét, Takács Csaba megígérte, hogy az RMDSZ májusi kongresszusán ismerteti, de ez nem történt meg. - Szőcs Géza a Bem rakparti épületbe elhívta Markó Bélát, megbeszélték, hogy melyik részét veszi át az RMDSZ, azonban többet nem jelent meg Markó, nem tárgyalt erről, viszont újra hallhatta, hogy Szőcs Géza nem teljesítette a megállapodást. - Szőcs Géza a Fidesztől megtudta, hogy az RMDSZ vezetői febr. 27-i budapesti tárgyalásuk alkalmával azt mondták: minden mocskot ráborítanak, az összes tisztázatlan ügyet előrántják. Szőcs Géza elmondta a Fidesz képviselőinek, hogy ennek ellenére nem lép vissza, nincsenek tisztázatlan anyagi ügyei. - Tőkés László kifejtette, hogy a Transsylvania Alapítványnak elnökségi tagja volt, mégis csak most tudta meg, hogy feloszlott az alapítvány 1995. nov. 14-én. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 3./

1996. április 3.

Katona Ádám két interpellációjának közlését kérte a laptól, mert egyikre sem kapott választ az RMDSZ vezetőségétől. Az első 1995. máj. 6-án hangzott el Marosvásárhelyen, a másodikat nem mondhatta el a márc. 10-i csíkszeredai SZKT-n. Fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, mert Székelyudvarhelyen építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40 épülőfélben levő lakást az idetelepítendő román tiszti családoknak, amikor 700 fiatal magyar házaspár lakásigénye elintézetlen. A svájci magyarok pénzén épült kisegítő iskola a görög katolikus egyház használatába került. Ebbe az iskolába többszáz gyenge értelmi képességű románt fognak hozni. A betelepítés nemcsak a román kormány műve, hanem a "szórványszemléletű" RMDSZ-é is. Katona Ádám már 1995-ben felhívta az SZKT figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre román katonaságot telepítenek. Az elrománosítást szolgálja a Székelyföldön állomásozó rendőrség elképesztő méretű felduzzasztása. Székelykeresztúron például Ceausescu idején hét milicista volt, jelenleg 38 rendőr és alig négyen-öten beszélnek magyarul. Katona Ádám ugyancsak kérte, hogy az SZKT járjon közbe a zetelaki elítéltek ügyében és SZKT vitassa meg, hogy van-e szélsőségesség az RMDSZ-ben. Ismeretes, hangoztatta, hogy a "neptuniak" és körük külföldön és belföldön előszeretettel minősítik az RMDSZ autonomista, Tőkés Lászlóval fémjelzett szárnyát "szélsőségesnek", legutóbb például Verestóy Attila szenátor az Erdélyi Naplóban. Katona Ádám Markó Béla RMDSZ-elnöktől kérdezi: Iliescu államelnökkel történt megbeszélésén szóvá tette-e a székelyföldi tömbmagyarság két jogsérelmét /amelyet elő interpellációjában kifejtett/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

1996. április 3.

Iliescu elnök ápr. 3-i nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az alapszerződésbe beleerőltetnek egy érvénytelen európai dokumentumot, az ET 1201-es ajánlását. Románia soha nem fog engedményeket tenni az 1201-es ajánlást illetően. A román államelnök szerint a kisebbségek kollektív jogait nem támasztja alá az európai joggyakorlat. A francia-német megbékélés pozitív tapasztalatait összegezte: túl tudták tenni magukat az ellenségeskedésen, "az irredenta megközelítéseken, a másik országban élő azonos etnikumúak sorsával kapcsolatos mesterséges aggodalmakon, a másik ország demokratikus intézményeire bízva" ezen problémák demokratikus szellemben való megoldását. A Népszabadság tudósítójának elmondta: nem sietnek aláírni olyasmit, amit nem fogad el a román közvélemény és a parlament. Iliescu még kérdéseket is feltett: miért csak ott vannak problémák, ahol magyarok élnek. Ennek az az oka, hogy nehéz lemondaniuk a kisebbségbe került egykor többségi nemzeteknek privilegizált birodalmi előjogaikról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5., Népszabadság, ápr. 4./

1996. április 3.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 3-i ülésén Markó Béla elnök beszámolt az MSZP kongresszusáról, amelyen meghívottként részt vett. Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. Az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók megfogalmazására szakértőket kértek fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 754. sz./

1996. április 3.

Kinde Annamária visszatekintett az elmúlt évekre A hetedik húsvét címen. 1990 márciusa: félelem, döbbenet a marosvásárhelyi események miatt. Sütő András kivert fél szeme. 1991: az alkotmánytervezet vitája, elszabadulnak az árak, az RMDSZ-ben láthatóvá lesz a mérsékeltek és a radikálisok közötti ellentét. 1992-ben, a brassói kongresszust követően megkezdődik az RMDSZ platformosodása. Király Károly ezt nyilatkozta: A döntő pillanatban mindig meghátrálunk. 1993-ban tízezrek tüntettek Székelyföldön a román prefektusok kinevezés ellen. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint elgondolkodtató, "hogy meddig vállalható az önkéntes elfordulás a román politikai valóságtól, s mikor válik mindez a magyar nemzetiségi politizálás csapdájává." 1994-ben kiszabadultak az oroszhegyi és zetelaki elítéltek. 1995 áprilisában az ET 1201-es ajánlása körül volt vita. Verestóy Attila egy román rádióműsorban kijelentette: Tőkés László "nem döntéshozó tényező, csak annyiban, hogy tagja az RMDSZ nyolcfős operatív tanácsának, ahol neki is csak egy szavazata van". "Hiba, hogy valaki, aki jelkép, egy ország átalakításának és ezen belül szövetségünknek is jelképe kellene, hogy legyen, a legitim vezetőség hátrányára elfogult." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

1996. április 3.

Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./

1996. április 3.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ márc. 9-i, Brassóban tartott elnökségi ülésén a brassói Áprily Lajos Középiskola áldatlan helyzetét tárgyalták meg. Új iskolára lenne szükség, ahova átköltözne a magyar iskola épületéből a román iskola. Az ülés témája az idei nyári Bolyai Akadémia volt. Ennek keretében júl. 1-je és aug. 4-e között összesen 700 hazai pedagógus továbbképzését szervezik meg. A Nagyváradon sorra kerülő történelem-tanfolyamon idén először az erdélyi magyar kisebbség történelméből is képzést nyernek a résztvevők. Ezt a tárgyat rövidesen bevezetik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1996. április 3.

A magyar pályázók közül az Ars Longa Alapítvány nyerte a Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díjat és a vele járó tízezer dolláros jutalmat az erdélyi magyar református, lutheránus, unitárius és római katolikus egyház történelmi épületeinek és egyéb tulajdonának feltérképezéséért. Az Ars Alapítvány 1993 ősze óta ezerötszáz gyülekezetbe küldte szét kérdőívét, amelyet a helyi lelkészek töltenek ki. Összeírják az egyházi épületeket, műemlékeket, vallási tárgyakat, sőt, a hagyományait is. A munka hetven százaléka már készen van. /Magyar Nemzet, ápr. 3./ Az Ars Longa Alapítványt magánember hozta létre 1992-ben. Az alapítvány az elmúlt években foglalkozott az erdélyi magyar református gyülekezetek és a szórvány segélyezésével, kutatta a szórványmagyarságot. A Ford-díjat az erdélyi magyar történelmi egyházak épületeinek felmérésére fordítják. Harminckilenc kérdésből és további alkérdésekből álló kérdőív a felmérés alapja, melyet az azóta elhunyt Benda Kálmán professzor útmutatásai alapján állítottak össze. Vizsgálják a templom, a torony, a harangláb adatait, kitérve az építés idejére, módjára, az építészeti stílusra és szerkezeti megoldásokra, a templomi tárgyakra, festményekre, bútorokra, az egyházközségi levéltár és anyakönyv jellemzőire, mindezt fényképgyűjtemény egészíti ki. Az eddig beérkezett ezerötszáz kérdőív tartalmazza a protestáns gyülekezetek adatait. Az alapítvány munkatársai - Melegh Attila és Zsengellér József - elmondták, hogy a katolikus egyházi adatok felmérése most kezdődik, Tempfli József nagyváradi püspökkel és Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel egyeztetve. /Új Ember, ápr. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-218




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998