udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 189 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-189
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. május 1.

Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. május 1.

Az elmúlt években többször felmerült a Romániában élő nem románok lojalitásának kérdése. Gheorghe Funar azt erőltette, hogy az államigazgatásban dolgozó magyarok írjanak alá egy, a román állam iránti lojalitási nyilatkozatot és tegyenek a román nyelv és alkotmány ismeretét tükröző vizsgát. Az agyonhallgatott 1945-ös nemzetiségi statútum viszont kimondja: "Bármelyik szolgálati ághoz tartozó közhivatalnok" nem kényszeríthető román nyelvvizsgára. Ennek ellenére kérik többen a lojalitást a nemzeti kisebbségektől. A lojalitás, amennyiben többet feltételez, mint a jogkövetésben megnyilvánuló törvénytisztelet, antidemokratikus és diszkriminatív követelmény. Azért sem lehet lojalitási nyilatkozatot megkövetelni, mert "megléte esetén egy olyan bűnösségi vélelmet állítana fel, amely eredetileg egy államellenes magatartást feltételez, amit csak egy lojalitási nyilatkozattal lehet kivédeni." /Tamás Sándor: Néhány gondolat a lojalitásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1996. május 1.

1990 óta évente megrendezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Gazda József egyesületi elnök elmondta, hogy az 1977-es földrengés óta nincs kultúrháza Kovásznának, építenek ugyan újat, de az még évekig eltart. Ennek ellenére rendezik meg ezeket a napokat. Ilyenkor élnek a testvérvárosi kapcsolatok: Nagykanizsa évek óta autóbuszt megtöltő küldöttséggel érkezik, ezenkívül a Kőrösi Csoma nevét viselő magyarországi iskolák küldöttségei is megjelennek. Idén diákkerekasztalt szerveztek, ahol Õseink nyomában címmel emlékeztek a honfoglalás millecentenáriumában. Minden évben tudományos szimpózium is zajlik ilyenkor, idén Erdélyi utazók címmel. 1992 óta képzőművészeti kiállítást is rendeznek, a tavalyi tárlat címe: A hit parancsolatai, az ideinek pedig: Magunk keresése. Idén megjelentették harmadik könyvüket Kőrösi Csoma a lélek tükrében címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1996. május 1.

Temes megyében a magyar gyermekeknek alig egyharmada tanul anyanyelvén. A vegyes családokban és a magyar családok egy részében otthon is a román nyelv használatos. Sokan azért sem szívesen beszélnek magyarul, mert szókincsük szegényes. A riporter /Gazda Árpád/ Gátaljára látogatott el, a Temesvártól 46 km-re levő, 4044 lelket számláló községbe. Az 1992-es népszámlálás szerint a lakosság negyede /1042 fő/ magyar. 1910-ben még magyar többségű volt /1883 magyar, 1219 román lakos/. Az utcákon alig hallható magyar szó, pedig 1992-ben közel hatszázan szavaztak az RMDSZ-re. A magyar iskola és óvoda a hetvenes években a szülők érdektelensége miatt szűnt meg. 1990-ben újraindult a magyar elemi hat gyermekkel, 1991-ben megszűnt, 1992-ben újraindult öt gyermekkel, 1993-ban megszűnt. 1994 óta újra működik, 4-5 tanulóval. Gyermek pedig volna. A román iskola első osztályába idén tizennyolc magyar vagy félmagyar tanul. Ebenspanger Ferenc plébános 52 elemistának és középiskolásnak tart magyarul hittanórát. Amint kimennek a hittanóráról, románra fordítják a szót, mondja a plébános. Nagyon sok a vegyes házasság Gátalján. Apró Julianna tanítónő nagy lelkesedéssel fogott munkába, bekopogott a magyar családokhoz, de a legtöbb helyen hallani sem akarnak a magyar iskoláról. A magyar óvodában sem jobb a helyzet. - Temesváron, ahol a megye magyarságának a fele /33 733 személy/ él, szintén nem rózsás a helyzet. A bánsági egyházmegye csak 1989 után, a németek tömeges elvándorlása után vált magyar nyelvűvé. Sebastian Kräuter temesvári püspök irodájának ajtajára csak románul írták ki a fogadóórák rendjét. A vidéken a papok többsége német anyanyelvű. - Szinte nincs olyan település Temes megyében, ahol ne élne magyar, de lélekszámuk általában alacsonyabb annál, hogy magyar iskolát lehessen indítani, ismertette a helyzetet Kiss Ferenc, a megye magyar oktatásért felelős tanfelügyelője. Szakképzett tanárokban is hiány van. /Gazda Árpád: Amikor kicsi voltam, magyar voltam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1996. május 1.

Az Éneklő Borz című hangos folyóirat köré csoportosult tollforgatók abból indultak ki, hogy bizonyos szövegek elsikkadnak. Az alapítók - Jakabffy Tamás, Kisgyörgy Réka, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente, Visky András - elkezdték a különböző helyszíneken felolvasásukat. A pozsonyi Kalligram folyóirat áprilisi száma: Éneklő Borz különszám. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1996. május 1.

Egy évvel ezelőtt jelent meg a nagy sikert arató Maturandusok /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1995/, ez volt az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. Most egy újabb, az érettségizők mintegy hétezres seregét átfogó kötet jelent meg. A mostani Maturandusok az érdekelt tizenöt megye érettségizőin kívül hozza a bukaresti Ady Endre Gimnázium végzőseinek névsorát is. Szerepel benne a kolozsvári Maramathe Adventista Szemináriumi Líceum tanulói is, összesen mintegy 120 magyar iskola, illetve tagozat. Egy év tapasztalatai alapján a szerkesztők - dr. Bartha Zoltán, Szabó Csaba és dr. Tibád Levente utána jártak, mi lett a tavalyi ballagókkal, kik voltak a kedvenc szerzőik. Murvai László a z 1990-1995 közötti romániai magyar nyelvű oktatás összefoglalóját adja a kötetben, ebből megismerhető a 15 református gimnázium, a 9 római katolikus és a 2 unitárius gimnázium. A kötet előszavát Tőkés László püspök írta, de az egyházi vezetők is szólnak a könyvben a tanulókhoz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. május 2.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 2-án kiemelten foglalkozott a helyhatósági kérdésekkel kapcsolatos kérdésekkel. Demeter János kampányigazgató tájékoztatása alapján áttekintették a jelölések helyzetét: a magyarlakta helységek döntő többségében az RMDSZ-jelöltlistákat a követelményeknek megfelelően álltak össze. Az Ügyvezető Elnökség javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ képviselőinek részvételéről a FUEV Temesváron megrendezendő kongresszusán. A választási propagandát az elektronikus médiában csak román nyelven tartják. A hátrányos helyzet miatt az RMDSZ parlamenti csoportja interpellálni fog. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., 772. sz./

1996. május 2.

Iliescu elnök máj. 2-án Kolozsvárra látogatott, két nagyvállalatot megnézett. Funar polgármester felszólalásában kifejezte mélységes sérelmét, amelyet "mint román" érzett amiatt, hogy Románia elnöke nem vette fel vele a kapcsolatot, pedig a városban megforduló személyiségek eddig ezt nem mulasztották el. Funar az elnök elõtt ismertette tervét: Budapesten az Országház épületén helyezzenek el egy háromnyelvû emléktáblát, amely magyarul, románul és angolul hirdetné az 1919. aug. 4-e és nov. 16-a között Budapestet a kommunisták uralma alól felszabadító román katonák dicsõségét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Kolozsváron az elnököt kifütyülõ csoportot durván bántalmazták, ezért Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártja polgármester-jelöltje nyilatkozatában Iliescu testõreit tette felelõssé. A nyilatkozat felrótta az elnöknek, hogy mosolyogva nézte a jelenetet. A Liberális Párt'93 is nyilatkozatban fejezte ki felháborodását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1996. május 2.

Sok politikus bírálja az 1996-os költségvetésben a hadseregnek juttatott összeget. Legutóbb az Evenimentul Zilei írta, hogy a 2000 milliárd lej /95 milliárd Ft/ csupán a létszükségletet fedezi és nem elégséges a NATO-hoz csatlakozást tekintve. Elfogadhatatlan, hogy az összeg majdnem azonos a közrendi és nemzetbiztonsági célokra elfogadott pénzalapnál. Ez is bizonyítja, jelentette ki a lapban megszólaltatott szakértő, hogy Románia nem a jogállamiság, hanem a rendőrállam felé halad. /Új Magyarország, máj. 2./

1996. május 2.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./

1996. május 2.

Magyarország volt külügyminisztere /Jeszenszky Géza/, volt pénzügyminisztere /Szabó Iván/, az Országgyűlés volt elnöke /Szabad György/ néhányadmagával Budapesten mintegy hatvan ember előtt azon vitatkozott, hogy egy, a határon túli magyarsággal foglalkozó passzusban egynehány írásjel hova kerüljön. A Magyar Demokrata Néppárt /MDNP/ alapítóinak ülését ez a hangulat uralta. "Az egykori közjogi méltóságok még mindig nem mérték föl: a nagy semmiben vannak, párt sehol, szavazóbázis dettó..." - olvasható a hetilapban. /Magyar demokraták rendületlen országépítése. = Magyar Narancs, máj. 2./

1996. május 2.

Máj. 18-án ünnepli a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola fennállásának 100. évfordulóját. Az iskolát kimeszelték, a folyosót falburkolattal látják el, ismertette helyzetüket Bakos Levente igazgató. Iskolatörténeti kiállítás nyílik, az évforduló alkalmából emléktáblát helyeznek el az iskola falán. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 2./

1996. május 2.

Ápr. 27-én tartották Székelyudvarhelyen, a Jézus Szíve kápolnában a cserkészek hagyományos évi fogadalomtételét és megújítását. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 2./

1996. május 3.

Javier Solana NATO-főtitkár hatórás látogatást tett Bukarestben, 12 fővárost érintő kelet-közép-európai körútjának utolsó állomásán, találkozott a román vezetőkkel, tárgyalt Iliescu elnökkel is. Solana az Otopeni repülőtéren tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Vacaroiu miniszterelnök aláhúzta, hogy Románia folytatja a gazdasági és politikai reformot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A román vezetők egybehangzóan hangoztatták, hogy Románia ott akar lenni a felvehető országok első sorában. Bukarest nem ért egyet a lépcsőzetes bővítéssel. /Magyar Hírlap, Népszabadság, máj. 4./

1996. május 3.

Markó Béla Rómában járt, előadást tartott a római egyetem magyar tanszéke hallgatóinak, de útjának lényege a vatikáni jelenlét volt. A Vatikánban találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért, oktatásért felnek, összegezte látogatását Markó Béla, akiknek elmondta, hogy 1945 után több mint ezer felekezeti iskolát koboztak el, közülük 460 katolikus tanintézet volt. Szóba került a moldvai csángók kérdése is. Ápr. 24-én találkozott a pápával, aki előtt kifejtette: "fontosnak tartjuk, hogy figyelemmel kíséri a kisebbségi kérdést. Hiszen arról, hogy ennek kiemelt jelentőséget tulajdonít, több pápai megnyilatkozása tanúskodik." Amikor Markó Béla jelezte, hogy a kétmillió erdélyi magyart képviseli. a pápa néhány magyar szóval jelezte, hogy megértette, miről van szó /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./

1996. május 3.

A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron élő mintegy 60 ezer roma Funar polgármesterre fog szavazni a júniusi helyhatósági választásokon, mert Funar "cigánybazár" felépítését ígérte meg. Ez a hír furcsa, mert korábban többször is elmarasztalták Funart. /Új Magyarország, máj. 3./

1996. május 3.

Bukarest már nem ellenzi a református erdélyi világtalálkozó megszervezését. /Magyar Hírlap, máj. 3./

1996. május 4.

Többség-kisebbség: európai modellek címmel rendeztek nemzetközi szemináriumot Marosvásárhelyen máj. 1-3-a között. A jelenlevőket Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Szokoly Elek, az Interkulturális Központ igazgatója üdvözölt. A finn, norvégiai lapp, francia, svájci és katalóniai résztvevők mellett jelen volt Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, román részről Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és több kormányzati szervezet is képviseltette magát. Az előadók között volt Gabriel Andreescu /Helsinki Bizottság/, Dinu Zamfirescu, a Liberális Párt 93 vezetője, Tóth Mihály Kárpátaljáról és Frunda György. A tanácskozás első részében a romániai kisebbségekről volt szó. Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségi Tanács titkára előadásával szemben Frunda György nem volt elégedett a kisebbségek helyzetével. A hatalom részéről nincs meg a politikai akarat a helyzet rendezésére, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./

1996. május 4.

Máj. 3-án és 4-én ülésezett Kolozsváron és Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek: Markó Béla, az alkuratórium elnöke, Takács Csaba és Dézsi Zoltán alkuratóriumi tagok, valamint Somai József, az alkuratórium titkára. Ápr. 25-én bejegyezték az Iskola Alapítványt Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 773. sz./

1996. május 4.

Ápr. 29-én a parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Romániának nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1996. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1996. május 4.

Neményi József Nándor a Román Rádió Politikai pártok műsorában az RMDSZ-nek fenntartott műsoridőben elmondta, hogy az RMDSZ nem csupán a romániai magyarság sajátos gondjaival, hanem az ország alapvetően fontos, általános gazdasági-politikai kérdéseivel is foglalkozik. A legnagyobb veszély a romániai demokráciára a gazdasági anarchia, figyelmeztetett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 773. sz./

1996. május 4.

Az április 26-28. között Bukarestben lezajlott Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumának munkálatain az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában nevű munkacsoportjában Mátis Jenő "A magyar kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében" címmel tartott előadást. Rámutatott a romániai magyar közösséget érintő gazdasági diszkrimináció konkrét megnyilatkozási formáira, nevezetesen arra, hogy az ÁVA (FPS) által a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között az egyes megyék összlakosságában betöltött számarányukhoz viszonyítva sokkal kevesebb magyar nemzetiségű van. A Hargita megyei 85%-os magyar lakossághoz viszonyítva mindössze 44%, Kovászna 76%-os magyar lakosságához viszonyítva 41%, Maros megye 43%-os magyar lakosságához képest csupán 3% (!), Kolozs megyében a 20%-os részarányhoz viszonyítva mindössze 2%-os a képviselet, Brassó megyében a 12%-hoz viszonyítva csak 1%, és Biharban is csak 8%-os a képviselet a 28%-os magyar lakossághoz képest. /Aránytalan a kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1996. május 4.

Máj. 4-én a düsseldorfi Hans Böcker Alapítvány a bukaresti Goethe Intézetben kerekasztal-beszélgetést szervezett A kelet-európai kisebbségpolitika - a demokrácia fokmérője címmel. A rendezvényen német diákok tettek fel kérdéseket. A beszélgetésen az RMDSZ-t Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselte, a roma szervezeteket Nicolae Gheorghe. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6, 773. sz./

1996. május 4.

Máj. 4-én Alsócsernátonban, a helyi múzeumban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Vitaindítóként Csapó József szenátor bemutatta a még tavaly elkészített székelyföldi autonómia-statútum tervezetét. Király Károly megnevezte az autonómia megvalósulásának legfőbb akadályait, illetve akadályozóit: a kormányzat, az alkotmány koncepciója, az anyaország lemondó magatartása, az RMDSZ vezető testületei közül a megalkuvó politika hívei. Király Károly javasolta, hogy az RMDSZ állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. A jelenlevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a sajtóban akarnak közzétenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A nyilatkozat szerint a fórum résztvevői "kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban". Ez a törekvés összhangban van a Nemzeti Megmentési Front 1990 januári nyilatkozatával. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./

1996. május 4.

A református egyház kezdeményezésére mintegy ötvenen gyűltek össze az első református értelmiségi találkozón, április 27-én Nagyváradon, a püspöki palotában. Az értelmiség múltbeli és jelenkori helyzetéről tartott vitaindító előadást Sipos Gábor kolozsvári történész, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) főtitkára. A kapott talentumaival a közösség szolgálatát, a fokozott egyházi szerepvállalást és az új nemzedék nevelését jelölte meg a keresztény értelmiség feladataként. Hangsúlyozták, hogy hiányzik egy olyan értelmiségi kör, mely a keresztény értékeken alapján véleménynyilvánítást biztosítana. Az összejövetel résztvevői elhatározták egy protestáns közművelődési kör létrehozását, melynek nevesítését a következő összejövetelükre halasztották. /Veres Kovács Attila: Mit cselekedjünk, atyámfiai? Református értelmiségi találkozó Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1996. május 4.

Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1996. május 4.

Az 1989-es fordulat óta hagyománnyá vált, hogy a kalotaszegi Riszeg-tetőn a gyermekek népdalversenyt rendeznek. Idén máj. 4-én tartották a népünnepélyt. A környező falvakból sokan eljöttek. Az összejövetelen átadták a jelképes értékű Pro Kalotaszeg-díjakat. Azokat az alapítványokat tüntették ki, amelyek erkölcsileg és anyagilag támogatták a vidék helységeit: a Boros Péter volt miniszterelnök vezette budapesti Országépítő Alapítványt, a németországi Kinderverein Bethesda gyermekszövetséget, egyes külföldi gyülekezeteket, a budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány díját Lakner Zoltán volt államtitkár vette át. A díjátadást Vasas Samu néprajzi író végezte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1996. május 5.

A nagybányai művésztelep megalapításának századik évfordulójára emlékeztek Kolozsváron máj 4-én és 5-én, az EMKE rendezésében. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Máj. 5-én a Bánffy-palotában tekinthette meg a közönség a nagybányai alkotók műveit, majd Murádin Jenő művészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók műveinek kiállítását. Ezután került sor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöknek, Balogh Ferencnek a vezetésével a tudományos ülésszakra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./ 1896. jún. 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és most jún. 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. A jún. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta a Nagybánya-koncepció alakulását a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt. Jún. 5-én tárlatlátogatást tartottak a Bánffy-palotában. Délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállítás, a festményeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be. /Németh Júlia: Nagybánya-centenárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1996. május 6.

Máthé Éva, a marosvásárhelyi Népújság munkatársa vitatta Lábody Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnökének a Reformnak adott interjújában tett megállapításait. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarok gondolatmenete "másfajta, mint a miénk, sérelmeket felsoroló, historizáló, "archaikus"." Ráadásul a címben is így exponálták a cikk mondanivalóját: "Eladhatatlan sérelmek". Mintha bizony az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyarság áruba szeretné bocsátani nyavalyáit, márpedig erről szó sincs - jegyezte meg Máthé Éva. Ezek a sérelmek léteznek. A magyar kormány szempontjai egyáltalán nem ugyanazok, mint az erdélyi magyarságé. A magyar kormány be akarja juttatni az országot az Európai Unióba, de gyanakodva figyeli, ha az erdélyi magyarság nincs megelégedve azzal, ahogyan érdekeit az államközi tárgyalásokon képviseli. Lábody az említett interjúban kifakadt: gyomrozták őket, mondván, a magyar kormány elárult bennünket. Azért ez a kifakadás, mert Lábody talán nem érzi a "gyomrozó" erdélyi magyarok mögött meghúzódó valóságot. - A legkevesebb, amit kérhetünk, hangsúlyozta Máthé Éva, hogy azok, akikben bízhatunk, jelen legyenek minden döntésnél,ahol rólunk van szó.- Az erdélyi magyarságnak ki kell kerülnie a kisebbségi tudat labirintusából, ez csak úgy lehetséges, ha felnőttnek tekintik. Ebben "elöl kell járnia a nagyobbik testvérnek és főleg az ő választott képviselőinek" /Máthé Éva: Ha rólunk - ne nélkülünk. = Magyar Hírlap, máj. 6./ Előzmény: 69. sz. jegyzet /Reform, jan. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-189




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998