Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 191 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-191
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. július 1.

Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./

1996. július 1.

Szabó Piroska, a lap munkatársa nem fogadta el főszerkesztőjének, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elleni "durva támadását", sőt a megszüntetésére irányuló beadványt. "Céltalannak, értelmetlennek találom ezt a nyegle, meggondolatlan vagdalódzást, amely semmi máshoz nem vezet, mint erdélyi magyarságunk kiábrándításához, reménytől való megfosztásához". Nem ért egyet sem Tibori Szabó Zoltánnal, sem Kántor Lajossal, aki az MVSZ-ellenes beadvány aláíróinak támogatója és Jakab Gábor esperes köpenyébe burkolózva ír, saját megállapítása annyi, hogy az MVSZ pártérdekek szószólója. - Ha csak a Duna Tv létrehozása lenne az MVSZ tevékenysége, akkor is hasznos lenne. Az MVSZ ad otthont és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, amelynek Kántor Lajos az egyik alelnöke. - Ki róhatná fel, hogy a millecentenárium jegyben tartott világtalálkozó "múltittas" volt? "Lehet talán építkezni alapok nélkül"? "A magyar történelem mellőzése - akár az anyaországban, akár a határokon túl - után, egyáltalán nem elítélendő, ha végre az ezerszáz éves évfordulón megemlékezünk múltunkról..." - Az MVSZ minden bírálaton felül szükséges, "amelyet ha lerombolunk, saját várunkat gyengítjük..." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ Előzmény: 1053, 1070. sz. jegyzet.

1996. július 1.

Egy éve indult Kolozsváron a Sonic magánrádió, amelynek egész napos műsorából napi 4 óra magyar nyelvű. Jún. 27-én azonban bejelentették, hogy megváltozik a műsorszerkezet, megszűnik a magyar adás. A Sonic főszerkesztője, Cozmin Gusa tiltakozásul lemondott, mert nem értett egyet a magyar adás megszüntetésével. Sebesi Karen Attila, a magyar adás vezetője ezt a döntést jelentette az országos Audiovizuális Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl.1./ Sebesi Karen Attila elmondta, hogy a gazdasági ok, amire hivatkoznak, nem állja meg a helyét, mert a magyar adás biztosítja a reklámbevételek 35 %-át, jóval meghaladva a ráeső arányt. A Sonic beindulását számos magyarországi közalapítvány támogatta, több mint kétmillió forinttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./

1996. július 1.

Árkoson tartotta meg hagyományos táborát /jún. 29.-júl. 1./ a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök nyitotta meg a tábort. Mircea Popa egyetemi tanár és Gelcu Macsutovici is tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

1996. július 2.

Júl. 2-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. A napirenden a tisztújítás és a kisebbségi civil társadalom építésének kérdései szerepeltek. A SZET javasolta, hogy az RMDSZ állítson saját elnökjelöltet az őszi országos választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SZET elnökévé, alelnök: Káli Király István. a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, titkár: Köllő Dávid, a Magyar Ifjúsági Tanács küldötte. A SZET levéllel fordult a magyar Országgyűléshez: sajnálattal értesültek arról, hogy az Országgyűlés júl. 27-i ülésén a magyar közoktatásról szóló 79/ 1993-as és a felsőoktatásról rendelkező 8/1993-as törvények módosításakor, a képviselők többsége szavazatával elutasított olyan kiegészítő javaslatokat, amelyek biztosítanák a határon túl élő nemzetrészek számára, hogy a magyar közoktatás formálásában - mely közvetve és közvetlenül érinti őket - részt vegyenek. A kiegészítő javaslatok intézményesítették volna azt a támogatási rendszert, amelyet a Magyar Köztársaság költségvetési törvénye 1992 óta biztosít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a határon túli magyar tannyelvű oktatás számára. Hasznos lett volna, ha az illetékes bizottság a szavazás előtt meghallgatja a határon túli oktatás szakembereit. A Szövetségi Egyeztető Tanács arra kéri Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét - a hozzá írt levelében -, hogy az illetékes szakbizottsággal együtt járuljon hozzá a megoldás kialakításához. A Szövetségi Egyeztető Tanács egyidejűleg felkérte az RMDSZ illetékes vezetőit, hogy kezdeményezzenek megbeszéléseket az Országgyűlés illetékes bizottságaival és a pártfrakciók vezetőivel, a kialakult helyzet orvoslása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 815. sz./

1996. július 2.

Iliescu elnök és Csiang-Cö-min elnök júl. 1-jén Bukarestben aláírta a román-kínai közös nyilatkozatot, ugyancsak aláírták - miniszteri szinten - a román-kínai tudományos és műszaki együttműködési kormányegyezményt. Kína 600 ezer dolláros vissza nem térítendő segélyt ad Romániának. Iliescu a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy tovább ápolják a hagyományos együttműködést. A két elnök nagy hangsúlyt fektetett a gazdasági együttműködésre, beleértve a közvetlen árucserét. A kínai elnök látogatása júl. 2-án zárult, Csiang Cö-min Bukarestből Kazahsztánban utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1996. július 2.

Kína Romániát, mint politikai partnert kiemelten kezeli, ezt mutatja, hogy Csiang Cö-ming kínai elnök európai körútján a volt szocialista országok közül egyedül Romániát kereste fel, ahová háromnapos látogatásra érkezett. A románul is jól beszélő kínai elnök tárgyalt a román vezetőkkel. Iliescu hangoztatta, hogy Románia Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a kelet-európai térségben. /Magyar Nemzet, Népszabadság, júl. 1./

1996. július 2.

Drasztikus áremelést jelentettek be, júl. 2-tól a kenyér 52 %-kal /250 lejről 380-ra/, a villanyáram és a távfűtés 58 %-kal, az üzemanyag 32 %-kal /a benzin literje 750 helyett 990 lej, a gázolaj 500-ról 680 lejre/ emelkedik, hasonlóan jelentősen drágul a tűzifa, a szén és a palackozott butángáz ára. A lakosság jövedelem-kiegészítést kap. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./ Bejelentették, hogy a kabinet 100 %-osan kompenzálja a kenyér, a tüzelő és a villamos ára drágulásából adódó lakossági többletkiadásokat. /Népszabadság, júl. 2./

1996. július 2.

Serban Suru, a vasgárdista mozgalom vezetője kijelentette, hogy a két világháború között született mozgalmat képviselő Hazáért Párt fontolóra veszi, hogy jelölteket indítson a parlamenti választáson. A fasiszta mozgalomról szóló sajtóértekezleten sokan a vasgárdisták hagyományos egyenruhájában, zöld ingben, antantszíjjal jelentek meg. Romániában már hat vasgárdista szervezet működik, létrehozzák ifjúsági szervezetüket is. Romániában jelenleg adottak a feltételek a vasgárdista hagyományok újraélesztéséhez, jelentette ki Suru. /Magyar Hírlap, júl. 2./

1996. július 2.

Júl. 2-án a képviselőház művelődési bizottságának tagjai találkoztak a művelődési minisztériumi vezető tisztviselőkkel, a romániai művelődés általános helyzetét vitatták meg. Márton Árpád képviselő ismét felhívta a figyelmet a Kovászna és Hargita megyei műemléktemplomok restaurálásával kapcsolatos gondokra, sürgetve a gelencei templomnál megkezdett munkálatok folytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

1996. július 2.

Csíkszeredában Áttekintő, Bűntény, Borúra Derű címmel adnak ki bulvár- és vicclapokat. Dénes László méltatja a Csíkszeredában megjelenő Borúra Derű vicclapot, melynek Murgu Pál a főszerkesztője /Luxed Kiadó/. Ez a "vidám kétheti lap" a Tromf utóda akar lenni. A Tromf hajdani szerkesztője, D. Kiss János és munkatársa már a másvilágról nézik az új lapot. A helyesírási hibák elképesztőek a lapban. /Dénes László: Szomorú. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 2./

1996. július 2.

Júl. 2-án Csíkszeredán megkezdődött a II. Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozó. Csipike Fodor Sándor író mesefigurája. Több mint 600 gyermek érkezett öt ország mintegy 45 helységéből. Elszállásolásukat a csíkszeredai, alcsíki és felcsíki családok vállalták. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a vendégeket, a szervezők részéről Beder Tibor főtanfelügyelő, a Julianus Alapítvány elnöke Julianus barát emlékét idézte, aki kétszáz évvel a honfoglalás után keletre utazott, hogy a Magna Hungariában maradt magyarokat felkutassa. Két éve az ő szellemében nyitottak utat - immár keletről nyugat felé, és "csak" nyolcszáz kilométeres körzetben -, hogy akik közös magyar anyanyelvükön értik egymást, lakjanak bár különböző országokban. ismét egymásra találhassanak. A megnyitón jelen volt Fodor Sándor író is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

1996. július 2.

A régizene találkozók múltjára emlékezett vissza Sárpádki Ágnes. Csíkszeredában Kájoni János tiszteletére 1979. szept. 20-án emlékhangversenyt szerveztek, ahol a Kájoni-dallamok mellett középkori műveket is megszólaltattak. Akkor született meg az ötlet, hogy a régizene műveit össze kell hozni. Néhány hónappal később, 1980. jan. 7-én már jelen lehetett Csíkszereda közönsége az első Régizene Fesztivál koncertjein. A televízió magyar adása is népszerűsítette a találkozót, melyet a Mikó-várban tartottak. 1986-ban betiltották a rendezvényt, zenészek sokasága szökött országon túlra. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

1996. július 3.

Bukarest Északi Pályaudvarának közelében egy épületen tábla jelezte: Mihály Arkangyal Légió Horia Sima Klubja. A táblát levették, de a klub maradt. - A Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kapcsolatos lehallgatási botrány kapcsán kiderült, hogy a Corneilu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párt az SRI-vel párhuzamos információs struktúrát épített ki, a verőlegények sem hiányoznak a párt házatáján. Serban Suru, a Horia Sima Klub vezetője kijelentette, hogy bepereli az SRI-t. "Természetesen lehetőséget adunk számukra, hogy megjavuljanak, de ha továbbra is makacskodnak, törvény elé visszük a dolgot." - mondta. Az alkotmány ugyan tiltja a fasiszta pártok, csoportosulások működését, a valóság mégis más. /Asztalos Viktor: Arkangyalosok és nagyromániások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. július 3.

Kolozsváron a városi tanácsban durván támadták Eckstein-Kovács Pétert az Antonescu-szobor felállításának vitájában, mert vitatott személyiségnek nevezte Ion Anonescut. Az egyik egységpárti tanácsos tűrhetetlennek mondta, hogy egy kisebbségi véleményt mondjon a román nép "nemzeti hőséről". Eckstein-Kovács Péter rasszista megnyilvánulásnak minősítette az egységpárti és a Nagy-Románia párti tanácsos uszító kijelentéseit. Végül a többség mégis megszavazta a díjnyertes szobortervre a hétmillió lej honoráriumot, az Antonescu-szobor felállítása viszont nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1996. július 3.

Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. július 3.

Júl. 3-án az embargó felfüggesztése óta először találkoztak Temesváron Románia és Jugoszlávia belügyminisztériumának képviselői, Nicolae Berechet dandártábornok és Drakcse Dimitrijevics, a szervezett bűnözéssel foglalkozó igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1996. július 3.

A Budapestre áttelepült, a Népszabadság munkatársaként dolgozó Bodor Pál értékelte Balogh Edgár életművét /"lebegő álmodozó", stb./, közben elítélte Tőkés Lászlót is: "bármilyen ijesztő néha Tőkés László s a nála is radikálisabbak nyilvános monológja", akiknek szövege sokszor a román nacionalisták hadállásait erősíti, azonban hozzátette, hogy a békejobbot nyújtó, engedményeként alkudozó kisebbségire "hihetőbben kuvikolja rá az utókor, hogy áruló, míg a túszdrámás, merényletes" eszközökkel kiharcolt helyzetek szép csöndesen megmaradnak. /Magyar Hírlap, júl. 3./

1996. július 3.

A frakció nagy vonalakban teljesítette az elvárásokat, állapította meg Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, visszatekintve az elmúlt négy évre. A törvények nagy része, ha beszűkült formában is, demokratizálódási folyamatot tükröz, bizonyos előrelépést jelent a jogállam intézményrendszerének kiépítéséhez. A parlamenti kisebbség erkölcsi kiállással, szakmai hozzáállással csiszolni tudja a többség akaratát, de lényegbevágó kérdésekben a többség határoz. - Körvonalazódik a politikai partneri kapcsolat a DK és a Szociáldemokrata Unió között. Az RMDSZ negyedik helye a választáson sokatmondó. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. július 3.

Nagyváradon a vártnál kevesebb volt a jelentkező a magyar nyelvű középiskolákba, illetve tagozatokra.. A Iosif Vulcan Tanítóképzőbe a 30 helyre 64-en, az Ady Endre Középiskolába a 180 helyre 195-en, az Eminescu Középiskolában 90 helyre 84-en, a Szent László Gimnáziumban 60 helyre 30-an a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumba 60 helyre 39-en iratkoztak be. Ősszel lesz pótjelentkezés. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./16/

1996. július 3.

Nagykárolyban élt Fényi István költő, akinek negyedik kötete, az Égi város /Pietas Keresztény Egyesület, Nagykároly, 1996/ című verseskötete halála után jelent meg. A nagykárolyi hetilapban olvashatunk szeretettel írt recenziót a könyvről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3. - III. évf. 27. sz. -felelős szerkesztő: Végh Balázs Béla/ Fényi István /Kaplony, 1919. jan. 10. - Nagykároly, 1994. szept./ a magyar irodalom tanára volt Nagykárolyban.

1996. július 3.

Cáfolhatók-e a Funar polgármester utasítására Kolozsváron a volt Biasini Szálló falára felvésett állítás, hogy az 1848-as szabadságharcban 40 ezer románt megöltek, kérdezte Nagy Ernő dr. Egyed Ákos történészről. Igen, cáfolhatók, válaszolta. Avram Iancu Bécsben el akarta érni azokat az ígéreteket, amelyeket a császári udvar, mint szövetségeseknek, kilátásba helyezett. Gyorsan összeállítottak egy iratot, 1849 decemberében. Ebben az időben pontos statisztikai felmérés nem készülhetett. Az irat 35-40 ezer román áldozatot említ, mondván: 8-10 ezer a román harctereken esett el. "Van Erdélyben 2400 román falu, s mindenikből elvittek és elpusztítottak 10 vagy 20 embert." Ez eleve képtelen állítás, de nem is volt 2400 román falu. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3./

1996. július 3.

Nagykárolyban júl. 7-én lesz régizene-koncert. A házigazda a nagykárolyi Collegium együttes lesz, fellép az Amaryllis reneszánsz táncegyüttes Kolozsvárról és Lőrinczi György lantos Marosvásárhelyről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3./

1996. július 4.

Júl. 2-án és 3-án Kolozsváron Az önkormányzatok kérdése országos, megyei és települési szinten címen rendezett konferenciát az RMDSZ, az Erdélyi Református Egyházkerület és a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/, számos tanácsos és polgármester részvételével. Az SGP ötödször vett részt erdélyi konferencián, most is több előadót küldött. A hazai előadók között volt Varga Attila képviselő, Bakk Miklós tanácsos /Lugos/, Demeter János, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Gál Mária. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

1996. július 4.

Kozsokár Gábor, az RMDSZ szenátora júl. 4-én írásos beadvánnyal fordult Octav Cosmanca államtitkárhoz, a kormány helyi közigazgatásért felelős főosztályának vezetőjéhez, Vlad-Adrian Casuneanu, Kovászna megye prefektusa visszaéléseivel, szándékos mulasztásaival kapcsolatban: szabotálta az állami lakások jogi helyzetét szabályozó törvény alkalmazását. A helyi tanácsok időben beadták az állami lakások visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket elbíráló bizottságok kinevezésével kapcsolatos javaslataikat, a prefektus halogatta a kinevezést, emiatt nem lehetett megkezdeni a kérések elbírálását, lassan lejár a határidő. Végül a prefektus júl. 2-án kiküldte a kinevezésről szóló rendeleteit, de márciusi és áprilisi keltezéssel. Kozsokár Gábor kivizsgálást és törvényes felelősségre vonást kért az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

1996. július 4.

Iliescu elnök - Mircea Snegur elnök meghívására - júl. 4-én kétnapos látogatásra a Moldovai Köztársaságba utazott. Kíséretében van Teodor Melescanu külügyminiszter, valamint a román politikai és szellemi élet számos képviselője. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1996. július 4.

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője lapjában támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ és a Magyarok IV. Világtalálkozóját. /Tibori Szabó Zoltán: Világméterek. = Szabadság(Kolozsvár), jún. 22-i./ Cikkét újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ A Romániai Magyar Szó csak a támadó cikket ismerteti, a reagálásokról nem tesz említést, holott erre a cikkre válaszolt Patrubány Miklós a Szabadság jún. 26-i számában, a júl. 1-i számban pedig Szabó Piroska. Előzmény: 1053, 1070, 1099.

1996. július 4.

Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője lapjában kiállt a Magyarok Világszövetségét támadó Tibori Szabó Zoltán mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 4./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124. sz. jegyzet.

1996. július 4.

1994 nyarán Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen az RMDSZ által szervezett találkozókon megalakult a Duna Televízió Baráti Körök Társasága. Székhelye Csíkszeredában van. A kezdeményezőket a Duna Televízió megszűnése miatti aggodalom vezette, majd az a szándék, hogy minél több néző számára tegyék lehetővé a műsor vételét, hogy így erősítsék az összetartozás szálait. Az elmúlt évben Baselben, Brüsszelben és Sydneyben jöttek létre baráti körök. Észak-Amerikában a Magyar-Amerikai Koalíció vállalta a koordinációt. Észtországból, Franciaországból, Németországból is jelentkeztek kezdeményezők. A körök tagjai felhívhatják a figyelmet az érdekesebb műsorokra, megrendelés útján hozzájuthatnak a Duna Tv műsorainak video-másolataihoz. A Duna Tv a baráti köröknek három héttel előbb elküldi az adás programját, amely ma már megtalálható az Internet hálózaton is, eljuttatja a köröknek ismertető anyagait, a Postabontás műsorban szerepelteti a baráti körök felhívásait, elősegíti a baráti körök találkozóit, olvasható a Duna televízióért Alapítvány közleményében: Felhívás a Duna Televízió Baráti Körök alakítására. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

1996. július 5.

Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-191




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998