udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 231 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-231
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. szeptember 1.

Szept. 1-jén 200 kilogrammos bronzharangot szenteltek fel Csíkszereda Szent Ágoston plébániáján. A templom építése egyelőre még nehezen halad, dr. Vass Zoltán és Korodi Ernő nagyváradi harangöntők munkája az Ifjúsági Ház kápolnájában már 15 ezer hívőt hívhat misére. /Harang már van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1996. szeptember 1.

Szept. 1-jén a nagybányai RMDSZ szervezésében rendezték meg a hagyományos koltói Petőfi-ünnepséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

1996. szeptember 2.

Miután a román lapok közölték az alapszerződés szövegét, két budapesti lap hozta a tervezet magyar szövegét. /Magyar Nemzet, Népszabadság, szept. 2./

1996. szeptember 2.

A vezető kormánypárt /a Szociális Demokrácia Pártja - más lapok Társadalmi Demokrácia Pártjának fordítják/ szept. 2-án úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait koalíciós partnerével, felbontja a Román Nemzeti Egységpárttal /RNEP/ 1995. januárjában kötött koalíciós megállapodást, hivatkozva az RNEP provokatív viselkedésére, egyben javasolta Vacaroiu miniszterelnöknek, hogy kezdje meg ebből a döntésből eredő intézkedések meghozatalát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1996. szeptember 2.

Szept. 2-án az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök elismételte az RMDSZ ismert álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban, elmondta hogy a pártok vezetőinek és Iliescu elnöknek a találkozóján három álláspont körvonalazódott, a nacionalista pártoké, amelyek elutasítják, a fő kormánypártoké és az ellenzéki pártoké, amelyek elfogadják, valamint az RMDSZ-é, amely fenntartásokkal fogadta az alapszerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1996. szeptember 2.

Százpontos választási programot hirdetett meg Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a Nagyvárad melletti Félixfürdőn tartott elnökválasztási kampányrendezvényén. Funar kiemelten foglalkozott a magyar veszély elhárításával, ígérte, hogy helyreállítja a Székelyföldről elűzött románok jogait, betiltja a románellenes tevékenységet jelentő pártokat. A rádió helyszíni közvetítésben sugározta, ahogyan Funar felolvasta százpontos programját. /Magyar Hírlap, szept. 2./

1996. szeptember 2.

Az RMDSZ szenátusi csoportja szept. 2-án megtartotta tisztújító közgyűlését, ennek eredménye: Verestóy Attila a frakció elnöke, Szabó Károly az alelnöke, Buchwald Péter a titkára. A frakció ismét Kozsokár Gábort javasolta a szenátus Állandó Bizottsága titkári tisztjébe. Hasonlóképpen tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja is. Változatlan maradt a vezetőség: Vida Gyula frakcióelnök, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt, az Állandó Bizottság titkárává ismét Kónya-Hamar Sándort javasolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. szeptember 2.

Iliescu nyilatkozott aug. 31-én: jobb lenne az alapszerződést Budapesten vagy Bukarestben aláírni, nem harmadik helyszínen. /Magyar Nemzet, szept. 2./

1996. szeptember 2.

A Bocskai Szövetség szept. 5-én este hat órára Budapestre, a Kossuth térre nagygyűlést szervez a magyar-román alapszerződés erőltetése ellen Jajkiáltás az elszakított nemzetekért címmel, jelentette be Balázs István, a szövetség titkára a szept. 2-i sajtótájékoztatón. Az ellenzéki pártok jelezték, hogy képviseltetik magukat a nagygyűlésen. Az RMDSZ vezetése közölte: amennyiben a kormánypártok nem lesznek jelen, ők sem állítanak jelöltet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4., Magyar Nemzet, szept. 3./

1996. szeptember 2.

Neményi József Nándor képviselő elfogadta az RMDSZ parlamenti frakciója által javasolt állást: tagja lett a kormánynak nem alárendelt autonóm közigazgatási hatóságnak, a Romániai Versenytanácsnak. Ez a beosztás összeegyeztethetetlen a párttagsággal, ezért Neményi kilép az RMDSZ-ből. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1996. szeptember 2.

Szept. 2-án betöltötte 80. évét Jakó Zsigmond /sz. Biharfélegyháza/ történész. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem történeti-nyelvtudományi karán szerzett képesítést. Doktori disszertációját /Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp., 1940/ a Magyar Tudományos Akadémia Körössy-díjjal tüntette ki. Budapesten, az egyetemen, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-ben Kolozsvárra költözött, megszervezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, 1942-től egyidejűleg tanársegéd az egyetemen, 1945-től 1981-es nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem professzora. 1989 után újraszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, melynek elnöke lett /1990-1994/, majd tiszteletbeli tagja, 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1996-tól pedig a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, 1996. márc. 15-én tudományos munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Jakó Zsigmond számos értékes könyv szerzője, ezek között van az erdélyi művelődéstörténet és írásbeliség múltjára, levéltártörténetére vonatkozó kutatásait összefoglaló Írás, könyv, értelmiség /Kriterion, 1976/, melynek román változata Philobiblon transilvan /1977/ címmel jelent meg. Jakó Zsigmond kutatási területe Erdély középkori történelme, leginkább művelt szakterülete a történeti segédtudományok, mindenekelőtt az írásbeliség, az oklevéltan és a paleográfia. Paleográfiai kutatásait Radu Manolescuval együtt adta ki, a hozzácsatolt albummal /Scrierea latina in evul mediu, 1971/ címmel, ezzel megteremtette az alapot a latin paleográfia oktatásához. /Magyar kiadása: A latin írás története, Budapest, 1987/. Jakó Zsigmond bemutatta a kolozsvári könyvtárak középkori latin kódexeit, elkészítette az erdélyi magyar könyvtártörténet vázlatát, foglalkozott iskolatörténettel is, munkatársként részt vett a romániai középkori oklevélanyag közzétételében. Magára vállalta az erdélyi középkor írásos dokumentumainak vizsgálatát, mintegy 35 ezer oklevelet tanulmányozott át és értékelt. Nemzetiségtörténeti munkája: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, I-II., 1990. /Miklós László: Jakó Zsigmond 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Tibori Szabó Zoltán: Hiteles történetírásunk nesztora, Jakó Zsigmond akadémikus, 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület erre az alkalomra emlékkönyvet készített, amelyet szept. 2-án Benkő Samu, az EME elnöke ünnepi beszéd keretében adott át a 80 éves Jakó Zsigmondnak. Az ünnepelt meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést és felidézte életútját, pályájának alakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/. Szerkesztette: Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. A hatszáz oldalas kötet tartalmazza Jakó Zsigmond irodalmi munkásságának könyvészetét, továbbá erdélyi és magyarországi történészek tanulmányait, továbbá négy román történész román nyelvű munkáját.

1996. szeptember 3.

Eörsi Mátyás /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hosszan magyarázta, miért jó az alapszerződés szövege, amelyben megállapodtak. Szerinte az ellenzéki kifogások általánosak. Ha "aláírjuk az alapszerződést, hozzájárulunk olyan politikai közeg kialakításához, amely a kisebbségi sorsban élő magyaroknak csak kedvező lehet. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy a romániai magyarság sorsa a román belpolitika függvénye." "A magyar politikának a mérsékelt közvéleményt kell megcéloznia higgadt, kiegyezésre törekvő politikával." Az SZDSZ-es politikus indokolni igyekezett azt, hogy miért így fogadták el az 1201-est, majd sorolta, mennyi jó része van az alapszerződésnek. Az egyházi vagyon kérdésére is talált indoklást: "egyik egyház kárpótlása sincs törvényi szinte megoldva". Az RMDSZ nem támogatja az alapszerződés jelenlegi formáját és az aláírását. Eörsi támadta Tőkés Lászlót: Markó Béla nem akadályozhatta meg, hogy "vezetőtársa ne avatkozzék be sorozatosan a magyarországi belpolitikába és ne ingerelje feleslegesen a román közvéleményt. Mindez sokat ártott az RMDSZ hitelének..." Az RMDSZ-szel most nem lehet közös nevezőre jutni, fejtette ki, mert "egyszerűen nincs rá idő." /!/ /Magyar Hírlap, szept. 3./

1996. szeptember 3.

Szept. 3-án lesz a rendkívüli vitanap az Országgyűlésben, az ellenzéki indítványnak megfelelően. A megállapodás szerint hétórás lesz a parlamenti vita, melyet a televízió is közvetít, legalábbis egy részét. Az ellenzéki pártok szerint Markó Bélának, az RMDSZ elnökének fel kellene szólalnia a vitanapon. Erről a házbizottság dönt. Markó Béla kijelentette, hogy csak akkor szólal fel, ha valamennyi parlamenti párt egyöntetűen támogatja. Az MSZP képviselőcsoportja tanácskozásán úgy döntött, hogy ne szólaljon fel. /Magyar Nemzet, szept. 3./

1996. szeptember 3.

Az MDF tiltakozott a HTMH tervezett átszervezése, illetve összevonása ellen. /Magyar Nemzet, szept. 3./

1996. szeptember 3.

Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. szeptember 3.

A szept. 3-i román képviselőházi ülésén több képviselő felszólalt a magyar-román alapszerződés ügyében. Mircea Cretu, az RNEP képviselője kérte Adrian Nastase házelnököt, hogy szerezze meg a magyar országgyűlés szept. 3-i vitájának jegyzőkönyvét és fordításban bocsássa minden román képviselő rendelkezésére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5., Magyar Hírlap, szept. 4./

1996. szeptember 3.

Romániai Magyar Szó két folytatásban közölte az alapszerződés aug. 21-22-én egyeztetett szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., 4./ A román lapok már aug. 29-én hozták a szerződés szövegét.

1996. szeptember 3.

Az alapszerződésről fejtette ki véleményét Magyari László Nándor, a "liberális vezető", ahogy a vele interjút készítő Gál Mária nevezi, aki az RMDSZ hierarchia "felső tagozatán" dolgozott három éven át. Nyilvánvaló, hogy nyugati nyomásra gyorsult fel az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folyamata. Kétli, hogy Romániában őszinte a megbékélési szándék, még kevésbé, hogy a kisebbségek helyzetét óhajtja rendezni. Mégis pozitív lépés, mert azt jelenti, hogy Románia nem mond le az európai struktúrákba való beilleszkedésről. Magyari hibáztatja az RMDSZ-t: eltúlozta az alapszerződés lehetőségét. Szerinte "csakis az RMDSZ veszítette el ezt a politikai kártyát és semmi többet!", "a veszteség nem olyan nagy, amilyennek látszik." Megállapította, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetésében "vannak politikai elkötelezettségek, amelyek sem ideológiailag, sem pártszempontból nem egyeztethetők össze a magyar kormányéval." Az RMDSZ közel áll egyes ellenzéki pártokéhoz és távol van a szocialista-szabaddemokrata pártoktól. Az RMDSZ-nek el kell fogadni a helyzetet és nem lehet árulásról beszélni. Magyari elismeri, hogy az 1201-es ajánlással kapcsolatos lábjegyzet a magyar diplomácia engedménye, azt azonban az RMDSZ vezető hibájának tartja hogy az elfogadott alapszerződés szövegét tovább vitatták. "Módosítani kell az RMDSZ-politizálást és -szemléletet." Nem maradhat fenn hosszú ideig kemény ellenzéki pártként. Az adott koalícióban hatalomra juthat és így oldhatja meg problémáit. /Gál Mária: Veszítünk vagy nyerünk? - Magyari Nándor László a román-magyar alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1996. szeptember 3.

Aurel Novac szállítási miniszter bejelentette, hogy lemond RNEP alelnöki tisztségéről és kilép a pártból, bírálta Funar pártelnököt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1996. szeptember 3.

A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkaközössége nyílt levéllel fordult a városi tanácshoz, sürgetve a könyvtár részére a megfelelő épület biztosítását. A könyvtár napi forgalma 150-200 olvasó. A könyvtárosok által létrehozott Bibliofil Alapítvány biztosítja az évi állománygyarapodás 2/3-át. Pályázatok útján számítógépekhez jutottak, beléptek az Internet hálózatába. Több mint 40 ezer könyvet és folyóiratot adományozott a könyvtár kisebb könyvtáraknak és a szórványvidéken levő településeknek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 3./

1996. szeptember 3.

Az Erdélyből Békéscsabára áttelepült Banner Zoltán azért távozott az országból, mert letiltották pódiumfellépését, nem adhatta ki könyvét. Magyarországon azután megjelenhetett 1989-ben Erdélyi magyar művészet a XX. században című összefoglaló munkája. Következő kötetét az erdélyi magyar naiv művészeknek szentelte, az idén látott napvilágot: Teremtő önvédelem. Az erdélyi naivok és ábrázoló népi mesterek művészete. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 3./

1996. szeptember 4.

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./

1996. szeptember 4.

Tőkés László Illúziók nélkül címen vonta meg a mérleget: a júl. 4-5-én Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozót Duray Miklós méltán nevezte "történelmi jelentőségűnek", mert Trianon óta először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek megfogalmazására. Való igaz, tette hozzá Tőkés László, első ízben összmagyar politikai egyetértést is sikerült kialakítani. Egy hónappal a nevezetes egyezmény után Horn Gyula miniszterelnök bejelentette a magyar-román alapszerződés közeli aláírását, melynek véglegesítésébe a kormány senkinek sem engedett beleszólást. "Az ügyben leginkább érdekelt romániai magyarság képviselői hiába próbáltak személyesen közben járni a miniszterelnöknél. Kovács külügyminiszter Magyarország érdekeire való hivatkozással utasította vissza az alapszerződés módosítására és elhalasztására vonatkozó nyomós érveinket." "Alapvetően és indokolatlanul defenzív az a politika, mely az elvesztett területek ellentételezéseképpen még emberi és kisebbségi jogok biztosításához sem tud következetesen" ragaszkodni. Románia és a többi utódállam mindmáig megszegi szerződésben vállalt kötelezettségeit. "Semmiképpen sem lehet csupán a politikai naivitás" számlájára írni azt az engedékenységet, amely a magyar kormányt jellemzi, amikor" a kisebbségi diszkriminációnak kiszolgáltatott magyarságot látva azt akarja elhitetni, hogy az alapszerződés jótékonyan fog hatni a romániai magyarságra. Az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Az egészben az a legtragikusabb, hogy a magyar kormány az alapszerződéssel elfogadott álláspontjával "közelebb áll az elnyomó, nacionalista román kormányhoz, mint saját nemzetének erdélyi közösségéhez." /Heti Új Szó (Temesvár), szept. 13. - Tőkés László írását nem közölte a Romániai Magyar Szó, a budapesti lapok sem hozták, egyedül a kis példányszámú, csak Temes megyei terjesztésű hetilapban jelent meg./ Duray Miklós írása: 1267. sz. jegyzet

1996. szeptember 4.

Sorin Ducaru külügyi szóvivő szept. 4-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy az alapszerződés aláírása szept. 16-án lesz Temesváron, amikor Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz Romániában, Vacaroiu miniszterelnök és Ion Iliescu elnök meghívására. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szept. 4-i közleménye szerint Horn Gyula és Iliescu abban is megegyezett, hogy a megbékélésről szóló nyilatkozatot a megállapodás véglegesítése után Magyarországon írják alá, később meghatározandó időpontban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. szeptember 4.

A Magyar Hírlap munkatársa, Neumann Ottó kiáll az alapszerződés mellett, ismételgeti a kormánypárti érvet: az ellenzék szónokai kizárólag az érzelmekre apelláltak. /Neumann Ottó: Érzelmek rabságában. = Magyar Hírlap, szept. 4./

1996. szeptember 4.

Révész Sándor emlékeztetett arra, hogy az MSZP és az SZDSZ koalíciós megállapodásában is benne van, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben csak az ő szervezeteik "véleményének figyelembevételével szülessen meg a magyar álláspont." Ehhez képest az RMDSZ elnöke csak a végleges szöveg, a hivatalos magyar álláspont kialakulása után tudta meg, hogy a szerződésben lábjegyzet van az 1201-es ajánlásról. "A külügyminiszternek van képe arra hivatkozni /Magyar Hírlap, augusztus 17./, hogy a kisebbségi magyarok és a parlamenti pártok folyamatosan tájékoztatást kaptak a tárgyalásokról, s ?most új elemet csupán az 1201-es ajánláshoz fűzött egymondatos tényrögzítő lábjegyzet szövege jelentett számukra ?. Csupán! Erre nincs mentség. Semmiféle nyomással" nem igazolható az, hogy "a kormány az alapszerződés kulcskérdésében kész tények elé állított minden magyar érdekeltet." Révész az ellenzék érvelését is elveti, hiszen korlátozottak Magyarország lehetőségei. "A kormány átlépett egy olyan határvonalat, amelyet csak pusztító cinizmussal lehet átlépni." Egy olyan szerződés, amely új lehetőséget nyit a nacionalista jogfosztásnak, pusztító nacionalizmus. "Ezt a cinizmust támogatja a magyar kormány. Mégpedig tudatosan." /Révész Sándor: A jó cinizmus és a rossz. = Népszava, szept. 4./

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1996. szeptember 4.

Az Erdélyi Napló munkatársa a magyar-magyar csúcs és az alapszerződés megkötési sietsége közötti esetleges összefüggésekről kérdezte azokat, akiket a magyar kormány kész tények elé állított, a magyar ellenzék és a határon túli magyar szervezetek képviselőit. "Ez a hirtelen, mondhatni puccsszerűen tető alá hozott" alapszerződés eljárási szempontból elfogadhatatlan mind az ellenzék, mind az RMDSZ számára, "hiszen Magyarországnak ezt az alapszerződést az RMDSZ-szel közösen kellett volna kidolgoznia." - állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke. Nem szabad lábjegyzetet fűzni az 1201-eshez. A magyar kormány a magyar-magyar csúcs közösen aláírt nyilatkozatával egy lépést tett a konszenzus felé, de ez bizonyos nemzetközi körök ellenállását váltotta ki, ezért a kormány az alapszerződés megkötése után utólagosan üzemzavarnak fogja minősíteni a csúcstalálkozón elért konszenzust. A HTMH megszüntetésének a kísérlete is ebbe az irányba mutat, fűzte hozzá Németh Zsolt. Az MDF szerint az alapszerződés-tervezet jelenlegi formájában elhibázott és aláírásra alkalmatlan. Legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza az egyházi ingatlanok visszaadásának kötelezettségét. Kizárólag az RMDSZ egyetértésével lehet megkötni az alapszerződést, hangsúlyozta Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője. "Történtek konzultációk, és azt a benyomást keltették, hogy az alapszerződés kérdésében döntő szavunk van" - szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Azonban augusztusban egyik napról a másikra a szöveg véglegesítését jelentették be. Már maga a sietség is gyanússá tette az alapszerződést. Hirtelen, külföldi nyomásra háttérbe szorult az alapszerződés kisebbségi vonatkozása. A kollektív jogok kizárása beszűkíti a kisebbségi jogokat. Az "egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására tett kötelező passzus kivétele érint a legérzékenyebben bennünket" - fejtette ki Tőkés László. Aug. 26-án a magyar miniszterelnöknél járt RMDSZ-küldöttségük előadta követelését, azonban nem számítottak arra, hogy "az alapszerződés szövege immár változtathatatlan és végleges. Kész helyzetbe kerültünk, immár nem konzultálni akartak velünk, hanem diktálni. Meg akartak győzni bennünket, hogy értsünk egyet a szöveggel, de mi természetesen nem tudtunk egyetérteni." Igaznak bizonyult Kovács László külügyminiszter kijelentése, "miszerint sem az RMDSZ, sem a magyarországi ellenzék nem változtathat rajta." Ez a kijelentés "távol áll minden demokratikus nyitottságtól és az összmagyar konszenzus elvétől, s ellentmond a júliusi nyilatkozatnak." Az RMDSZ továbbra is ragaszkodik követeléséhez. /Németh Tünde: Pactum ante portas. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./

1996. szeptember 4.

Dáné Tibor azt szorgalmazta, hogy ne lehessen képviselő az, aki tagja volt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványnak és az Eurotranssylvania Alapítványnak. Szőcs Géza az előbbi kuratóriumának alelnöke, az utóbbinak elnöke volt, amikor ez a két alapítvány hatalmas összeggel, "mai értékben egymilliárd lejnél nagyobb - akták és igazoló iratok nélkül elkezelt - összegből támogatták az Erdélyi Híradót is." Szőcs Géza az Erdélyi Híradó tulajdonosa. - Az RMDSZ által elrendelt vizsgálat véget ért. A jelentést titkosították a választások utánig. Dáné szerint a dokumentum nyolc olyan nevet tartalmaz, "akiket nyilván tekinthetünk alapos gyanú alatt álló személyeknek!" Dáné szerint Kónya-Hamar Sándor képviselő közéjük tartozik. /Dáné Tibor: Mi sem vagyunk különbek a Deákné vásznánál? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1996. szeptember 4.

Cseke Gábor foglalkozik azzal, hogy felmerült a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ megszüntetésének a híre. A román kormányhű média kapva kapott az alkalmon, hogy világgá kürtölje a HTMH megszüntetését. Cseke Gábor azonban biztos abban, hogy "baljóslatú ballépéseket nem követ el a magyar baloldal". /Cseke Gábor: Kinek használna a HTMH halála? = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-231




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998