udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 236 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-236
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. január 2.

A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának »lenini művészetéhez«. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2/

1997. január 31.

A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

1997. január 2.

A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának »lenini művészetéhez«. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2/

1997. január 3.

A romániai változásokra mindeddig érdemben nem reagáltak Pozsonyban. Constantinescu győzelme valószínűleg kellemetlenül érintette a szlovák kormányzatot. Gyanítható, hogy Iliescu és Meciar több ízben egyeztette magyarellenes megszorító intézkedéseit. Szlovákiában a nyelvtörvény szankcionáló része jan. 1-vel lépett életbe. Az egyetlen magyar nyelvű napilap, a pozsonyi Új Szó máris figyelmeztetést kapott: a lap nevét ezentúl két nyelven kell feltüntetni. Erre még a kommunista időben sem került sor. /Új Magyarország, jan. 3./

1997. január 3.

Bíró Béla azt állította hogy a magyarországi közvélemény jelentős része a kisebbségi magyarság vonatkozásában egyetlen elfogadható megoldást talál, a beolvadást. - Nehezményezte továbbá, hogy a magyarországi társadalom agyonhallgatta Kis János Túl a nemzetállamon című, a Beszélőben megjelent tanulmányát. Szerinte "úgy tűnik, a magyar közvélemény ugyanúgy nem érett meg bizonyos gondolatok befogadására, mint a román." /Bíró Béla: Posztmodern modernül-premodernül. = Magyar Hírlap, jan. 3./ Bíró Béla erdélyi újságíró, rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Bizonyára ebből a lapból nyerhette azt a megdöbbentő értesülést, hogy a magyarországi közvélemény a határon túli magyarság beolvadását kívánja. Ez természetesen nem igaz.

1997. január 3.

1996. dec. 30-án Csíkszeredában ünnepélyesen beiktatták hivatalába Hargita megye új prefektusát, Dézsi Zoltánt, akinek természetszerűleg le kell mondania gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségéről. Az így megüresedett polgármesteri székért új választásokat kell kiírni. Ezért a Gyergyószentmiklós városi RMDSZ Választmánya január 3-án összeült, hogy kidolgozza jelöltállítási rendszerét a polgármester-választásra. Minthogy előreláthatólag többen is megpályázzák a jelöltséget, a városi RMDSZ-nek szándékában áll új előválasztásokat szervezni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./

1997. január 3.

Jan. 3-án újabb megbeszélést tart Victor Ciorbea miniszterelnök az RMDSZ megbízottaival a kinevezendő magyar államtitkárok személyéről. Az első megbeszélés karácsonykor volt. A magyar prefektusok átvették hivatalukat. Az RMDSZ-nek odaítéltek egy főigazgató tisztséget Bákó /Bacau/ megyében is, de ez olyan helyi felzúdulást keltett, hogy az RMDSZ inkább lemondott a posztról. /Népszava, jan. 3./

1997. január 1.

A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor 90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának ?lenini művészetéhez?. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2./

1997. január 4.

Napvilágot látott második alkalommal a Nagykároly és Vidéke Évkönyve. Művelődési tanulmányok sorakoznak benne. Megkülönböztetett figyelmet szentel a kiadvány Károli Gáspárnak, a város halhatatlan szülöttjének, az első teljes bibliafordítás szerzőjének, részleteket közöl Nagy László Károli Gáspár élete, kora és munkássága című könyvéből. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

1997. január 4.

A Rómában élő Prokop Péter 77 éves pap, festőművész és író hatvan festményt hozta karácsonyi ajándékul Nagyváradra, a katolikus püspökségre. Prokop Péternek jan. 27-én nyílik kiállítása Budapesten, az Írószövetség klubjában, akkor lesz tizenharmadik könyvének a bemutatója is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4-5./

1997. január 6.

Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban lezajlott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az RMDSZ jelöltjei közül a kormány két prefektust és nyolc alprefektust iktatott be. Hargita megyében Dézsi Zoltán, 50 éves tanár, Gyergyószentmiklós polgármestere kapott prefektusi kinevezést, Szatmár megyében pedig Riedl Rudolf 52 éves mérnök foglalta el a prefektusi széket. A nyolc kinevezett és beiktatott alprefektus:- Arad megyében Bognár Levente, 40 éves, mérnök, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke; - Bihar megyében Modok Gusztáv, 52 éves, jogász-közgazdász;

1997. január 6.

A román kormány 1997. jan. 6-i ülésén kinevezte az RMDSZ két államtitkárát: Molnár Géza Györgyöt és Kiss János Botondot. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári tisztét dr. Molnár Géza György 54 éves kolozsvári járványtani kutatóorvos nyerte el, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium új államtitkára Kiss János Botond 56 éves biológus, a Duna-delta évtizedek óta Tulcean élő, ismert kutatója lett. Dr. Molnár Géza járványtani főorvos a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem doktorandusa Tordán született, 54 éves, nős, több járványtani és közegészségügyi tudományos munka szerzője, illetve tudományos kutatóprogram irányítója, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem, előadótanára, járványtani egyetemi kurzus társszerzője (1989), az Orvostudományi Akadémia és a Román Epidemiológiai Társaság tagja. Kiss János Botond biológus 1941-ben született Magyardécsén (Beszterce-Naszód m.), 56 éves, elvált. A kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem biológia-földrajz szakán szerzett diplomát, 30 éve a Duna-deltában, Tulceában él, a Delta madárvilágának nemzetközileg is ismert és elismert kutatója, több mint 120 madártani, vadászattudományi, természet- és környezetvédelmi szakmunka szerzője; a Román Ornitológiai Társaság, a Román Vadászattudományi Társaság tagja, a Pro Delta Group alapító tagja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Társaság, a nagy-britanniai Woodcock Rechearch Group, valamint a franciaországi Club National de Becassers tagja; a Tulceai Duna-delta Múzeum muzeológusa, főmuzeológusa (1967-1972), a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Természetkezelőségének igazgatója, illetve főinspektora (1990-1995), a Tulceai Duna-delta Kutató- és Tervezőintézet tudományos főkutatója (1972-1986, majd 1995-től). - A koalíciós egyeztető tárgyalások hétfőn, január 13-án folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7., 939. sz./

1997. január 6.

Romániában nehéz a gazdasági helyzet. Január elsejétől kétszeresére drágult az üzemanyag, a tejtermékek ára 30-35, a húsé 60 százalékkal drágul, tovább emelkednek a gyógyszerárak, jóllehet azok már decemberben 50 százalékkal nőttek. A korábbi kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja éles hangú közleményben bírálta az új kabinetet ezekért az intézkedésekért. A Medifax hírügynökség szerint a legfejlettebb nyugati országok megvitatják, mit lehet tenni azért, hogy Bulgáriát és Romániát megmentsék a teljes gazdasági összeomlástól. /Bogdán Tibor: Marsall-segély Romániának? = Magyar Hírlap, jan. 6./

1997. január 6.

Bodor Pál ismét támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Valamikor sovány volt Tőkés László, jegyezte meg. "Észre sem veszi, hogy meghízott, hogy mekkora palástot visel és kik bújtak palástja alá. Megtanult szentenciákban szónokolni. Felelősségre von, ítélkezik elevenek és holtak fölött." Ilyen stílusban írta Bodor a cikkét, majd így fejezte be: "A magyarságnak nagy szüksége /van/ lenne a szelíd nagyságra. Már csak szószéki, zengzetes modorban tud megszólalni - azt hiszem, köménymaglevest is szónokian rendel." /Diurnus: Szegény Tőkés László. = Népszava, jan. 6./

1997. január 4.

A Vacaroiu-kormány eltitkolta a valóságot, jelentette ki a televízióban Victor Ciorbea miniszterelnök, az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési hiány pedig öt-hatszorosa annak, amit Bukarest a Nemzetközi Valutatalappal közölt. A privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak hozzáigazítása a világpiaci szinthez, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget, mondta. Január elsejétől duplájára nőnek a benzinárak, emelkednek a vasúti szállítási díjak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

1997. január 4.

Megjelent a Magyar krónikák és legendák /Polis, Kolozsvár, 1996/ Gábor Csilla válogatásában, a Remekírók Diákkönyvtára sorozatban. A könyv szükségességét az illusztrálja a legjobban, hogy a bölcsészkaron még "forgalomban levő" középkori szöveggyűjtemény /Barta-Klaniczay szerk., Budapest, 1951/ csupán részleteket tartalmaz azokból a művekből, amelyek ebben a válogatásban teljes egészükben olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

1997. január 6.

Magyarországi látogatásáról készített interjút Adrian Severin külügyminiszterrel az Adevarul, a lap élesen támadta Severint "könnyelmű" ígéretei miatt. A kétnyelvű feliratok kapcsán a külügyminiszter kifejtette: a nemzetközi dokumentumok értelmében a kétnyelvű feliratokat ott lehet alkalmazni, ahol jelentős számú kisebbség él. Az egyházi javak visszaadását illetően Severin magyar partnereinek kifejtette: ez Románia belügye, megoldása hosszadalmas és nehézkes lesz. /Magyar Hírlap, jan. 6./

1997. január 6.

A legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei jan. 6-i száma a Ceausescu-rendszerre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét. Ion Cristoiu főszerkesztő Felelőtlen hallgatás címen Emil Constantinescu államfőt is vádolja, hogy hallgat erről a tervről. Cristoiu szerint Severin külügyminiszter budapesti látogatása annyira gazdag volt találkozókban, hogy "feltétlenül aggodalmat kellene, hogy kiváltson a román kormányban és államelnökségben". A lap szerint minderről a román titkosszolgálatnak lenne szava. Ugyanebben a számban Radu Tudor írását közölték a következő címmel: "A volt kolozsvári magyar konzulátust azért számolták fel, mert a magyar diplomaták kémkedtek és valutát csempésztek." A cikk szerint a konzulátus románellenes akciókat hajtott végre, széles körű információgyűjtést végzett, románellenes tevékenységre szervezte be a kolozsvári és erdélyi magyar értelmiség egyes vezető képviselőit, tiltott dokumentumokat csempészett ki az országból... /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Népszava, Népszabadság, jan. 7./ Az Evenimentul Zilei megszólaltatta Ioan Serbanoiut, a Securitate, Ceausescu hírhedt biztonsági szervezete volt tábornokát, aki 1980 és 1988 között az UM 110 szervezet keretében irányította a kolozsvári magyar konzulátust megfigyelő 30 /!/ kémelhárító tiszt tevékenységét. A Securitate tábornoka szerint a főkonzulátus 16 alkalmazottjából 12 kém volt. A Romania Libera szerint a magyar konzulátus ügye alkalmat adott a nacionalisták fékeveszett támadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1997. január 6.

A múlt év végén, dec. 28-án duplájára emelték a benzin árát, ez az áremelés végiggyűrűzik, a hús 30 %-kal, a kenyér 20 %-kal drágult, jan. 15-től háromszorosára emelkedik a villamos energia ára, a vasúti személyszállítás pedig 70 %-kal emelkedik. Mircea Ciumara pénzügyminiszter indokoltnak nevezte az üzemanyag árának növelését, viszont szerinte a többi árat alaptalanul emelték. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1997. január 7.

Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára jan. 6-i nyilatkozatában a kolozsvári magyar konzulátus újranyitása mellett. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1997. január 6.

Emil Constantinescu államfő vezetésével jan. 7-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában rendkívüli ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen megvitatták a szakintézmények által összeállított jelentést a korrupcióról és a szervezett bűnözésről. E jelenségek annyira súlyosak, hogy magát a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, nyilatkozta Constantinescu elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ A korrupció elleni küzdelem céljából külön szervezetet hoznak létre, Constantinescu elnök vezetésével. - Emil Constantinescu elnök jan. 8-i tévébeszédében kíméletlen harcot hirdetett a korrupció, a feketegazdaság, a lopás és a csalás ellen. Egyedül a csempészek évi 500 milliárd lejtől fosztják meg az államot, hangsúlyozta. Az államfő a lakosság támogatását kérte a korrupcióellenes hadjárathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot /LVT/ a 39/1990. dec. 13-i törvény hozta létre "az ország védelmével és az állambiztonsággal - úgy békeidőben, mint háború idején - kapcsolatos tevékenységek szervezésének és egységes irányításának céljából..." Az LVT "végrehajt bármely más feladatot a nemzetvédelem és az állambiztonság tekintetében.". A törvény kimondja, hogy az LVT "által elfogadott határozatok kötelezőek az ország állampolgáraira, valamint mindazon intézményekre és egységekre, amelyek tevékenységére vonatkoznak." Ez rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, állapította meg Gabriel Andreescu és Renate Weber közös tanulmánya. - A LVT irányítja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét, amely "Románia nemzetbiztonságára vonatkozó információkra szakosodott" /14/1992-es számú törvény/./Gabriel Andreescu, Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában /megjelent a bukaresti székhelyű Nemzetközi Kutatások Központja kétnyelvű - román és angol - időszakos kiadványának első számában, 1995-ben. - magyar fordítása: Magyar Kisebbség /Nagyvárad/, 1996/3. sz./

1997. január 6.

Jan. 6-tól új köntösben jelenik meg a Romániai Magyar Szó, a napilap heti négy oldallal bővül, közölte Gyarmath János főszerkesztő. /Magyar Nemzet, jan. 7./

1997. január 6.

A kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap évkönyve, a Vasárnap Évkönyv 1997 sok érdekes írást tartalmaz, köztük van a Márton Áron emlékének szentelt összeállításban Balogh Edgár naplórészlete. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1997. január 7.

Jan. 7-én Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke nyújtotta át Marosvásárhelyen a Kriterion Koszorú-díját Tompa Gábornak, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának. A díjjal idén 2 millió lej járt. A laudációt Horváth Andor mondta. A Koszorú-díjat 1995-ben alapították, az első kitüntetett Jakó Zsigmond professzor volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. január 7.

Székelyudvarhelyen az Ati-Beta kábeltelevízió 1996. dec. 17-én kapta meg a sugárzási engedélyét, megfelelő antennával dec. 23-án már fogni lehetett a műsort. Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen van magyar nyelvű tévéműsor. A marosvásárhelyi a bukaresti magyar adás segítségével jött létre, a székelyudvarhelyihez Hosszú Attila nyújtott segítséget. - Székelyudvarhelyen működik az Ati-Beta és az UTV magyar adása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

1997. január 7.

A múlt év végén egyéb elfoglaltságaira hivatkozva lemondott tisztéről dr. Fodor Alpár, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke. Helyébe, ideiglenes megbízatással, dr. Köllő Gábor tudományos elnökhelyettes lépett. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1997. január 7.

Ion Iliescu volt elnök is csatlakozott azokhoz, akik bírálják a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitását. Iliescu jan. 7-én a Pro FM Rádiónak nyilatkozott és a megnyitás tervét "érthetetlen engedménynek" nevezte. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

1997. január 6.

Grigore Zanc volt Kolozs megyei prefektus, majd művelődési miniszter /1996. aug. - nov./ Kolozsvárra visszatérve Funarhoz hasonlóan RMDSZ-ellenes nyilatkozatháborúba kezdett. A kolozsvári Adevarul de Cluj címoldalon közölte Funar és Zanc hasonló megnyilatkozásait. Zanc aggódik azért, mert a "stratégiai jelentőségű idegenforgalmi minisztériumot" bízták az RMDSZ-re, majd a "felelős politikai erők összefogására" szólított fel.

1997. január 6.

Cseresznyés Pál kiszabadult dec. 24-én. A fogságban töltött évek megviselték, jócskán megőszült. Elmondta, hogy 1991. jan. 18-án vették őrizetbe, mert felismerték az 1990 márciusi eseményekről készült videofilmen. Nyolc hónapig látogatót, ügyvédet sem engedtek hozzá. Kegyetlenül megverték gumibottal, majd a rabokat ráuszították, akik éjjel is verték őt, ujjait a vaságyak közé szorították, mindegyik körme lejött, ugyanúgy a lábkörmei is. Ebéd után kitaposták belőle az ételt... Egészen 1991 decemberéig verték, akkor egy amerikai diplomatának elmondta, hogyan bánnak vele, ezután abbahagyták az ütlegelést. Ezt követően csak szóban molesztálták, hogy felőröljék idegeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6., 7./

1997. január 7.

Kovászna megye több mint háromnegyedét kitevő magyarsága joggal remélte, hogy az új kormány magyar prefektust nevez ki, ennek ellenére dec. 24-én Tatu Gheorghe állatorvost nevezték ki prefektusnak, alprefektus Gazda László, a prefektúra vezérigazgatója Horváth László jogász lett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-236




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998