Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 221 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-221
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. október 1.

Emil Constantinescu elnök szept. 29-én utazott Brüsszelbe, szept. 30-án az Európai Unió soros - luxemburgi - elnökével tárgyalt, okt. 1-jén pedig a Nyugat-európai Unió főtitkárával, José Cutileróval találkozik. A román elnök azt kérte Jacques Santertól, hogy az EU ne diszkriminálja a tagjelölt államokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. október 1.

Szept. 28-ról 29-re virradó éjjel ismeretlen személyek kidöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helységnévtábláját, melynek magyar feliratát előzőleg festékkel bemázolták. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere felhívást intézett Hava Ioan századoshoz, a város rendőrparancsnokához, kérve az elkövetők kézre kerítését. - A táblákat lefestve hagyjuk, hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni. Kiadott nyilatkozatában elítélte a történteket a város négy pártot - RMDSZ, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Liberális Párt, Demokrata Párt - tömörítő Politikai Egyeztető Tanácsa. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. október 1.

Az 1974 óta létező, egész Moldvát felölelő Református Missziós Egyházközség történetében jelentős esemény a szept. 23-25-e között lezajlott, első alkalommal megejtett egyházkerületi generális vizitáció. A generális vizitációt 50-80 évenként tartják. Nagy szükség volt a vizsgálatra, nyilatkozta Árus László lelkipásztor, aki hosszabb időre akarja Moldvában szolgálni a református híveket. A generális vizitáció során Karácsonykőn /Piatra Neamt/, Jászvásáron /Iasi/ és Bákóban találkozott Csiha Kálmán püspök és kísérete a hívekkel. Bákóban még mindig rendezetlen a református parókia telkének a helyzete. /Guther M. Ilona: Generális vizitáció a moldvai reformátusoknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. október 1.

Szatmárnémetiben ismeretlenek megrongálták a katolikus temetőt, több márványkeresztet letörtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. október 1.

A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ a román sajtóhoz eljuttatott közleményben tiltakozott a magyar tanulóknak a jogtudományi szakon elkülönített 30 hely körüli hangulatszítás ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. október 1.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete szept. 27-én tiltakozó nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, hogy szept. 21-én Marosvásárhelyen az ortodox templom felszentelésekor szélsőséges nacionalisták beszédeiben magyarellenes kirohanások hangzottak el. Az RMDSZ tiltakozik a Teleki Téka nevének önkényes megváltoztatása és a kétnyelvű helynévtáblák befestése ellen. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

1997. október 1.

Az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két alapvető dokumentumnak a szövegét, azaz az alapszabályzat módosítását és programtervezetét a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Székelyudvarhelyen tartott ülésén kellett volna véglegesíteni, azonban ezt nem tudták megtenni időhiány miatt. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy erre a véglegesítésre csak az SZKT illetékes, tehát a kongresszus előkészítése nem megfelelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

1997. október 1.

1994-ben született meg a Magnificat című lap Kolozsváron, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány negyedévenként megjelenő lapja. Kolozsváron 1906-ban alapította meg a híres hitszónok és író, Trefán Leonárd atya a kolostorban a Szent Bonaventúra Nyomdát, amelyet a kommunista rendszer szüntetett meg. A Magnificat új száma szeptemberben látott napvilágot, nemcsak a rendről szól, hanem a magyar történelemmel kapcsolatos írások is helyet kaptak benne. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. október 1.

Az 1992-es népszámlálást aránylag megbízhatónak tartják, ennek alapján készítette el Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének munkatársa ennek alapján elkészítette Erdély etnikai térképét. A kiadványt a hozzá tartozó tanulmánnyal együtt nemrég bemutatta a Professzorok Házában. A háromnyelvű /magyar-román-angol/ mappa mintegy 5200 erdélyi település etnikai összetételét ábrázolja kördiagramok segítéségével, emellett a 13 legnagyobb város népcsoportarányainak változását is bemutatja. - A közeljövőben még vita tárgyát képezheti az, hogy az 1992-es adatokon alapuló térkép mennyire tekinthető megbízhatónak. /Erdély etnikai arculata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ A kiadvány címe: Erdély etnikai térképe, 1992. A hátsó oldalán látható Erdély etnikai térképe 1495-ből, 1910-ből és 1992-ből, továbbá itt kapott helyet Kocsis Károly tanulmánya: Erdély változó etnikai arculata.

1997. október 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa szept. 19-i ülésén megállapította, hogy teljes mértékben síkraszáll a jogtalanul elkobzott egyházi vagyonok "restitutio in integnum" elv alapján történő visszaszolgáltatásáért és követeli a vallásfelekezeti diszkrimináció minden fajtájának maradéktalan kiküszöböléséért. Szolidaritást vállal a nagyváradi görög katolikus hívekkel, akik tüntetnek elvett templomaik visszaadásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. október 1.

Szovátán a Bernády György Közművelődési Egylet szept. 30-án tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották elnöknek Mester Zoltánt, Tófalvi Zoltán pedig megerősítették tiszteletbeli elnöki címében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

1997. október 2.

Az okt. 3-án kezdődő RMDSZ-kongresszuson 473 szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt, ehhez jönnek a meghívottak és a sajtó képviselői, összesen mintegy nyolcszázan lesznek jelen. Ennyi ember fogadására nem volt más hely Marosvásárhelyen, mint a sportcsarnok, tájékoztatott Bulyovszky Lóránd. /Népújság (Marosvásárhely), ok. 2./

1997. október 2.

Az RMDSZ V. Kongresszusa Marosvásárhelyen, a Sportcsarnokban okt. 3-án reggel 9 órakor kezdődik. A kongresszus napirendje szerint az első napon a küldöttek meghallgatják Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját, továbbá az ügyvezető elnök, a tiszteletbeli elnök, a SZET, az SZKT és az OÖT elnökének beszámolóit, valamint a szenátusi és képviselőházi frakciók elnökeinek beszámolóit. A délutáni ülésen a Szövetségi Etikai Bizottság, a Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Ellenőrző Bizottság jelentései hangzanak el, majd a küldöttek megvitatják és elfogadják az Alapszabályzat módosításait. A második napon, szombaton, okt. 4-én kerül sor az RMDSZ Programjának vitájára és elfogadására, továbbá a kongresszus többi dokumentumának elfogadására. - A kongresszuson 473 küldött, több mint 100 meghívott és ugyancsak több mint 100 újságíró vesz részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 1125. sz./

1997. október 2.

Okt. 2-án újra befestették Marosvásárhelyen a kétnyelvű helynévtáblákat. A helynévtáblát őrző két rendőr jelentette: nem tudták megakadályozni, hogy mintegy ötven személy körbevegye a táblát és bemázolja a kétnyelvű tábla magyar feliratát. Mindez az RMDSZ-kongresszus előestéjén történt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

1997. október 2.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke attól tart, hogy a kongresszus a pártkoalíció apológiájára összpontosít, és egyfajta önigazolást eredményez. Azt várja, hogy tárgyilagosan számba veszik, mit sikerült elérni és mit nem sikerült. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1997. október 2.

Az RMDSZ-nek - súlyánál fogva - szava lehetne a nemzetközi politikai életben, azonban alig hallatszik a szervezet szava. Gazda József szerint az az oka, hogy "vert helyzetből politizálunk! Szinte még ki sem merünk mondani olyan jogos követeléseket, melyek a nemzetközi dokumentumokban mint már elért, elfogadott, megszavazott, szabványosított..." és Románia is aláírta. Ez a felfogás nem helyes. "Merjünk kezdeményezni, merjünk akár új eszméket megfogalmazni, harcra kelni érettük." – mondta. /Gazda József: Legyen nemzetközi politikai tényező az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1997. október 2.

Pillich László is megírta, mit vár az RMDSZ kongresszusától. Elolvasta az előzetes vélekedéseket, de szegényesnek ítéli meg a "menüt". Csak ennyien voltak, akik véleményt nyilvánítottak? Lassan nem veszik észre, hogy a szakadás veszélyével riogatók végzik az RMDSZ-ben a "folyamatos tisztogatást". Közben új magyar oligarchia körvonalazódik. Pillich azt sem ért, miért volt szükségszerű, hogy az 1989 decemberében a magyar szellemi élet akkori leghitelesebb képviselőiből alakult Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsra rátelepedjen a népiszövetségi, frontbarát bukaresti RMDSZ-kezdemény? Pillich rámutatott arra, hogy az RMDSZ-nek két szándéknyilatkozata van. Az egyiket a küldöttgyűlés jóváhagyásával Horváth Andor, Kántor Lajos és Pillich László rendezte sajtó alá, a Szabadság közölte. A másik, "elnökileg átdolgozott pedig néhány nap múlva" jelent meg a Romániai Magyar Szóban. Érdemes összehasonlítani a két szöveget. Pillich megállapította, hogy nagy kárt okozott hét év alatt a "totális szerkezetben gondolkodás", ehhez jött a Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely közötti "hegemónia"-küzdelem. - Pillich emlékezetett arra, hogy a közösség vállára emelte Frunda Györgyöt /nem írta ki a nevét/, aki az első szabad választások idején "az RMDSZ ellenében létrehozott. diverziós Független Magyar Párt képviselőjelöltjeként" indult. - Az RMDSZ-nek egyetlen esélye az lehet, ha elfogadja a növekvő polgári kontrollt. A létező civil intézményi rendszer hitelessé vált személyiségeinek kell összefogni, hogy az RMDSZ-szel szembeni elvárások rendszerét kidolgozzák. /Pillich László: Mit várok önmagunktól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1997. október 2.

A Ziua című lap feljelentésében megállapította, hogy a Szabadság napilapnak kétnyelvű cégtáblája van. A kolozsvári polgármesteri hivatal ezért azonnal 20 millió lej büntetést rótt ki a szerkesztőségre. Erről a döntéséről értesítette a román nyelvű lapokat, illetve rádiókat, egyedül a Szabadság szerkesztőségének nem küldött értesítést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1997. október 2.

Okt. 2-án ünnepélyes keretek között megnyílt Gyergyószentmiklóson az új főiskola, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem idegenforgalmi-földrajz profilú kihelyezett tagozata. Megjelent Andrei Marga rektor, aki elmondta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 18 egyetemi kar és 10 kollégium működik, összesen 22 500 hallgatóval. A gyergyószentmiklósi főiskolával gyarapodnak az egyetem értékei. Dr. Pándi Gábor, a gyergyószentmiklósi tagozat igazgatója elmondta, hogy 30 magyar és 15 román tagozatos tanulóval kezdik meg az új tanévet. A beszédek két nyelven, magyarul és románul hangzottak el, az új főiskola kétnyelvűségének megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1997. október 2.

Bura László, a nyelvtudományok doktora ismert erdélyi nyelvész fiatalon részt vett a moldvai csángó nyelvjárás kutatásában, ennek eredmény e csak 1991-ben jelenhetett meg: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. Gyűjtésének eredménye a Szatmári népballadák /Kriterion, 1978/ és a Szatmári szólások és közmondások /1978/. Szakterülete a szakszókincs kutatása volt, így született meg A szatmári fafeldolgozó mesterségek szakszókincse, foglalkozott a névtannal is. Két évtizeden át írta nyelvművelő cikkeit a Szatmári Friss Újságban, a temesvári Szabad Szóban, az Ifjúmunkásban, ezekből válogatta az Élő Nyelvünk /1982/ anyagát. Művelődéstörténeti munkái: A szatmári református kollégium diákjai /1610-1852/, ezt már kéziratban betiltották a kommunista diktatúra idején, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki 1994-ben. Újabban egyháztörténeti munkák is kerültek ki a keze alól. Reizer Pál szatmári püspök felkérésére megírta A Szatmári Római Katolikus Püspökség című tanulmányt, majd a börtönben meghalt püspök életrajzát /Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Agape, Újvidék, 1991)/ és a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje alapításának 150. évfordulója alkalmából a rend történetét /Krisztussal élve a világ felre fordulva. A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek 1842-1992 (Kolozsvár, 1992)/. Most készült el Pázmány katolikus kollégiuma és utódiskolái című újabb munkájának kézirata. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

1997. október 3.

Okt. 3-án megkezdődött az RMDSZ V. kongresszusa Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4-5./

1997. október 3.

Az RMDSZ-nek a Horn-kormányzattal való szakítását szorgalmazta az Erdélyi Naplóban Borbély Zsolt Attila, az SZKT tagja. A szerző a ma kezdődő RMDSZ-kongresszusnak azt javasolta, hogy ne fogadja el Markó Béla elnök beszámolóját, s ezzel teremtse meg "a több éve várt minőségi előrelépés esélyét a két év múlva esedékes tisztújításig". Ugyanis "a Horn-kormány az alapszerződés megkötésekor - felrúgva a magyar-magyar csúcs által is szignált konszenzusos nyilatkozatát - figyelmen kívül hagyta az RMDSZ álláspontját, ezt követően pedig az RMDSZ legfelső vezetését nyilvánosan megalázta azzal, hogy nem engedte szóhoz jutni az alapszerződés országgyűlési vitájában. Markóék mégis kitartani látszanak »pragmatikusnak« keresztelt, de voltaképpen elvtelen alapállásuk mellett. Pedig ez kellett volna legyen ez a pont, amikor az RMDSZ, szakítva az össznemzeti problémák iránt érzéketlen magyar kormánnyal, élére áll a kárpát-medencei, nemzetileg elhívatott magyar politikai szervezetek integrációs törekvéseinek, s létrehozza ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. Egy ilyen, a határokon átívelő magyar integrációs törekvéseinek, s létrehozza ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. Egy ilyen, a határokon átívelő magyar integrációs fórum olyan erkölcsi nyomást gyakorolhatna a mai kétes elkötelezettségű koalícióra, mely a gyakorlati politikában is kedvező változással járhat" - a kongresszusnak pedig meg kellene fogalmaznia "a magyar-magyar csúcs intézményesítésének elvi igényét." Borbély Zsolt szerint az RMDSZ vezetése megsértette a szövetség programját, alapszabályzatát, szemben áll az erdélyi magyarság távlati érdekeivel. Sürgette a kormányzati szerepvállalás újraértékelését és a "belső önépítkezés" folytatását. /Szakítás a Horn-kormánnyal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

1997. október 3.

Verestóy Attila szenátor /az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos egyeztető pártközi bizottságban az RMDSZ vezetője/ kifejtette, hogy az anyanyelven működő felsőfokú oktatási intézmények léte szükségszerűség, ezt be kellene látnia a többségi nemzetnek. A sürgősségi kormányrendelet kompromisszum eredménye, jogos igények hiányoznak belőle. A tények azt mutatják, hogy Hargita és Kovászna megyében az ott élő románság számarányához viszonyítva kétszer-háromszor annyian vannak vezető funkcióban, mint számarányuk szerint az ott élő magyarok. Vannak olyan területek, ahol szinte kizárólag csak románok lehetnek vezető funkciókban még most is. "A fegyveres erők, a rendőrség, a biztonsági szolgálat, az ügyészség, a különféle ellenőrzést végző intézmények, a minisztériumok kihelyezett intézményeiről van szó, a gárdától kezdve a számvevő székekig. /Zsehránszky István: Nincs meg az esélyegyenlőség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

1997. október 3.

Halász Anna azt javasolta, hogy az RMDSZ becsülje meg az átlagon felüli nagy embereit, karizmatikus egyéniségeit. Kiálltak-e Sütő András mellett: a világba kiáltották, hogy majdnem meggyilkolták? Nem, felelte Halász Anna, "hagytuk, hogy hét éve úgy hordják körbe az italtól elhülyült Cofariut, mint a magyar kegyetlenség mártírját." A marosvásárhelyi RMDSZ éléről is kimarták Sütő Andrást, "következett Domokos Géza, akit nem először nevezek titkos erdélyi fejedelmünknek Kós Károly után..." Tőkés László nagy ember, az 1989-es forradalom katalizátora, "akit az egész románság automatikusan von egy kalap alá Funarral. Szégyen, hogy ezt nem verjük vissza naponta a sajtóban, tévében, parlamentben." Tőkés László nagy érték, akit - Halász Anna szerint - óvni kell a politikai harc élvonalától. Azonban éppen Tőkés László mondja ki az igazat. "Sajnos, mindig igaza volt. Csak a módszerben nem." Tőkés Lászlót nemzeti ombudsmannak, népe szószólójának látja. - Nem szabad kiemelkedő személyiségeinket elveszíteni, figyelmeztetett Halász Anna. A kongresszus kezdődik. Halász Anna elsősorban Tőkés Lászlót kéri: ne tekintse az RMDSZ jelenlegi vezetőit legyőzendő ellenfélnek. /Halász Anna: Visszavonás tüze közt megállni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., folyt.: okt. 3./

1997. október 3.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ szept. 27-én Szatmárnémetiben tartott elnökségi ülésén állást foglaltak a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazása során jelentkező visszásságokkal kapcsolatban, a megyei elnökök részletes jelentéseinek elemzésével. Kiadott közleményükben megállapították, hogy a rendelkezések alkalmazását országszerte, talán a két székely megyét kivéve, esetlegesség, egyenetlenség jellemzi. Ennek külső és belső okai vannak. A külső okok közül kiemelhető az ellenzék és a koalíciós partnerek részéről is érvényesülő nacionalista retorika, belső okként nevesíthetők a magyar tisztségviselők ingadozó, beletörődést sugalló reakciói. Mindezek miatt határozottan ki kell állni a módosító intézkedések mellett, az RMPSZ elutasít minden további kompromisszumot. - A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence magyar pedagógusainak szakmai továbbképzését felvállaló tanfolyamait színvonalasnak értékelték. - Szükség van a hazai magyar oktatáskutatás megindítása és a szakmai megújulásnak fórumot adó sajtóorgánumra. A Közoktatás folyóirat megújult szerkesztőgárdával betölthetné ezt a feladatot. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

1997. október 3.

Boros Zoltán, a tévé magyar adásának főszerkesztője nyílt levélben szólította föl a romániai magyar civil szervezetek és az RMDSZ vezetőit arra, hogy álljanak ki a magyar nyelvű adás csökkentése, kedvezőtlen időpontba helyezése ellen. 1990-ben hétfőnként 16-tól 19 óráig volt magyar nyelvű műsor. 1991. febr. 28-án az adás felét áttették a kettes csatornára, a hétfői adászárás pedig 18,30-ra módosult. 1997. júl. 15-én, nyolc hónappal azután, hogy az RMDSZ is bekerült a kormányba, a magyar adás időtartamát megint csökkenteni akarják, illetve kedvezőtlenebb időre helyezni. Jelenleg a magyar adás a következő: hétfőn 15,30-17,10, szerda 16-17 óra, szerda 14-15 óra, a kettes műsoron. Emil Constantinescu államelnök, Victor Ciorbea miniszterelnök véleményezése ellenére a tévé vezetősége nem változtatott ezen a kedvezőtlen időponton. Az a hivatkozás, hogy a parlament nem szólhat bele a tévé ügyeibe, hamis, figyelmeztetett Boros Zoltán, mert épp ilyenkor léphet fel a parlamenti szakbizottság. - Érthetetlen, hogy az RMDSZ miért nem igényelt tisztséget a parlament kultúra- és médiabizottságaiban. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

1997. október 3.

Ambrus Attila szerint az előző kongresszuson az ellenállás stratégiáját dolgozták ki, most viszont, az RMDSZ. V. kongresszusán a melléállás stratégiáját kellene kidolgozni. A cikkíró idézi George Pruteanu okt. 1-jei kijelentését, amely a fasizmus egyik alapgondolatának megismétlése a romániai magyarság nyelvhasználatának korlátozására: "Ha már nem tudjuk megoldani a román lakosság társadalmi gondjait, legalább a lelkükhöz férkőzzünk, úgy döntsünk a tanügyi törvénytervezet módosításakor, hogy a lakosság elégedett legyen a Kereszténydemokrata Parasztpárttal, védjük meg a román nyelvet minden áron és a végsőkig." /Ambrus Attila: Markó és a hatalomvállalás Tőkései. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./

1997. október 3.

Zeng a magyarellenes szavalókórus. Itt van Pruteanu, akinek ismertek nyelvművelő műsorai. "Az ő esete kitűnően példázza, hogy egynémely román értelmiségiben milyen mélyen gyökereznek a magyarellenes előítéletek." - írta Bíró Béla, de sietve hozzátette, szerinte fordulat zajlik, "a tolerancia eszméje Közép-Európa egyik legzajosabban intoleráns társadalmában kezd végre szárba szökni." Hozzátette: nem szabad türelmetlennek lenni. /Bíró Béla: Nem zörög..., ha nem fújja a szél. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./ Bíró Béla nem közli, hogy mire alapozza optimizmusát.

1997. október 3.

Dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspökre emlékeznek okt. 4-én az ünnepi szentmisén, egyben boldoggá avatásáért imádkoznak, jelentette be Tempfli József püspök. Dr. Bogdánffy Szilárd 1911. febr. 21-én született Feketetón /ma: Jugoszlávia/. 1934-ben szentelték pappá, Nagyváradon majd Szatmárnémetiben volt az ifjúság lelkiatyja. 1949. febr. 14-én Bukarestben titokban püspökké szentelte a pápai nuncius. 1949. ápr. 5-én Nagyváradon letartóztatta a titkosrendőrség. Megjárta a román börtönöket, 1953. okt. 1-jén meghalt Nagyenyeden, a börtönben, a rabtemetőben temették el. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

1997. október 4.

Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-221




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998