udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 197 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-197
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. november 1.

Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

1997. november 1.

Az új román kormányra vonatkozó eddigi legkeményebb bírálatát fogalmazta meg Francois Ettori, a Világbank romániai képviselője. A román kormánynak gyorsítania kell a szerkezetátalakítást és a magánosítást, szögezte le. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a makrostabilizáció eredményei fél év alatt elenyésznek. Bár a statisztikai adatok szerint a román gazdaság 45 százalékát stabilizálták, csak néhány nagyvállalat került magánkézbe, jegyezte meg. Véleménye szerint bizonytalan, hogy miként valósul meg a 16 veszteséges nagyvállalat bezárására vonatkozó kormányhatározat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1997. november 1.

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán az egyik küldött feltette a kérdést, van-e programja az RMDSZ-nek a moldvai csángók aggasztó helyzetének megoldására. Tokay György kisebbségügyi miniszter válaszolt: nem kell külön csángó-program, mert a moldvai csángómagyarok is a romániai magyarság részei, az ő problémáikat az erdélyi magyarokéval együtt kell orvosolni. Tokay válaszát nagy hibának ítéli meg Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ ügyvezető elnöke. A moldvai csángóknak külön történelmi, földrajzi és gondolkodásbeli jellegzetességei vannak, ezt figyelembe kell venni. A moldvai csángómagyarok joggal érezhetik, hogy az RMDSZ mostohagyermekei. A MCSMSZ az RMDSZ V. kongresszusára előterjesztett egy rövid dokumentumot. Eszerint a MCSMSZ nem tekinti érvényesnek a legutóbbi népszámlálás eredményét Bákó, Neamt és Iasi megyékben, mert a népszámlálásnál számos törvénytelenség történt. A iasi-i római katolikus püspök az 1800-as években megkérdezésük nélkül szüntette meg a magyar nyelvű szentmiséket, most ugyanúgy - késrés nélkül - állítsa azt vissza. Az MCSMSZ követeli, hogy a történelem tankönyvekben szerepeljen a moldvai csángómagyarok történelme. A mindennapi zaklatások miatt speciális jogintézmény felállítása szükséges Bákóban. - Az MCSMSZ-nek székházra van szüksége, de hiányoznak a megfelelő anyagiak, ezért támogatásra szólítanak fel mindenkit. Az MCSMSZ örömmel fogad minden kapcsolatteremtő intézkedést. /Botos László: Az RMDSZ mostohagyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1997. november 1.

1996-ban Kolozsváron létrejött a Corvineum Alapítvány, amelynek célja egyrészt a Kolozsváron született Mátyás király emlékének feltámasztása, másrészt támogatja a romániai magyar színház- és operettművészetet, a fiatal nemzedék zene-, tánc- és énekkultúrájának fejlesztését. Az alapítvány kuratóriumának tagja Tompa Gábor elmondta, hogy 1989 után a művészeti intézmények és alkotók helyzete válságossá vált, ezért is szükséges a támogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1997. november 1.

A nyelvápoló mozgalom jelentős eseménye volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlése /okt. 17-19-e között/. A szövetség újonnan választott elnöke, dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a nyelvvédő stratégiákról beszélt. Kifejtette, hogy a történelmi események törést okoznak a nyelv testén, például Trianon óta egymillió főre tehető az asszimilációs veszteség, s ehhez adódik a nyugati magyarság generációs megfogyatkozása. Az angol nyelv terjedése fontos intellektuális területekről szorítják ki az anyanyelvet. - A magyar nyelv mai megítélésénél figyelembe kell venni, hogy trianonizálódott maga a nyelv és a nemzettudat - szögezte le dr. Péntek János. A nyelvművelőknek és a nyelvújítóknak mindig az volt és az lesz a feladata, hogy beavatkozzanak a nyelv életébe, csak az a kérdés, hogy milyen mértékben. Ami a nyelv rendszerétől és érzésvilágától idegen, azt a nyelvek ösztönösen ki kell rostálnia, ugyanakkor véle foglalkozni nemcsak szellemi igény, hanem a nyelvművelők szakmai kötelessége, hangsúlyozta az AESZ elnöke. /Fekete Réka. Anyanyelvi mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1997. november 2.

Victor Ciorbea miniszterelnök közel-keleti útra indult. Nov. 2-án Izraelben fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök. A megbeszélésükről kiadott szűkszavú közlemény szerint az izraeli kormányfő kérte Ciorbeát arra, hogy a bukaresti hatóságok segítsék a romániai árvagyerekek izraeli örökbefogadását. A két ország között jók a kapcsolatok. Ciorbea Kréta szigetére is ellátogat, Heraklionban részt vesz a dél- és kelet-európai országok csúcstalálkozóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1997. november 2.

A Don kanyarnál 1943 telén elesett 150 ezer magyar katonára emlékeztek Szatmárnémetiben nov. 2-án a Németi református templomban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1997. november 2.

Nov. 2-án Hegyközújlakon avatták fel a Partiumi Népfőiskolát. A Hegyközújlaki Népfőiskola lesz a térségben az első. 1945 után az első, 1940-ben még tíz népfőiskola volt a Partiumban. Az avatáson Tőkés László és Tempfli József püspökök mondtak beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./

1997. november 3.

A Hargita és Kovászna megyében élő románság felfegyverzését szorgalmazza Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője arra az esetre, "ha a két megyében nem változik a helyzet". Tudor így reagált sajtóértekezletén az ellenzéki politikusok székelyföldi látogatására. Ők ugyanis "elképzelhetetlen helyzetben találták a helyi román kisebbséget": a románokat elmagyarosítják, stb. Azért kell az ottani románokat felfegyverezni, hogy megvédjék magukat a térségben létrehozott magyar "félkatonai alakulatoktól". Az Evenimentul Zilei a magyar cserkészeket nevezte félkatonai alakulatoknak. A képviselőházban az RMDSZ képviselői már megcáfolták ezt az állítást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1997. november 3.

A román ellenzéki pártok nov. 3-án - ismét George Pruteanu szenátor támogatásával - újra napirendre akarták tűzni a szenátusban az oktatási törvényt módosító kormányrendelet megvitatását. A kormánytöbbség azonban leszavazta ezt az indítványt, így érvényesült az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ megállapodása, hogy addig nem kerül sor a vitára, amíg a két párt vegyes bizottsága meg nem állapodik. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1997. november 3.

Nov. 3-án megkezdődött Kréta szigetén, Heraklionban a balkáni országok első csúcstalálkozója. Két államelnök, Szlobodan Milosevics jugoszláv és Kiro Gligorov macedon elnök, valamint öt kormányfő volt jelen: Fatos Nano albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Victor Ciorbea román és Mesut Yilmaz török miniszterelnök. Első alkalommal vett részt jugoszláv vezető olyan megbeszélésen, amelynek témája már nem a jugoszláv válság volt. A balkáni béke és együttműködési övezet kialakításáról tárgyaltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1997. november 3.

Az Adevarul napilap nov. 3-i számában Dorin Suciu hevesen támadta Kádár Gyula /Sepsiszentgyörgy/ történelemtanárt A magyarok története a kezdetektől 1541-ig és Tanulmányok a Székelyföld történetéből című munkáiért. A cikkíró azt rója fel Kádár Gyulának, hogy első könyvében nagy teret szentel a honfoglalásnak, azon belül részletezi László Gyula kettős honfoglalás elméletét, amelynek egyik alapeleme, hogy a magyarok több hullámban Erdélyen át érkeztek a Kárpát-medencébe. Suciu szerint ez románellenes elmélet, majd levonta a következtetést: "a hazai alternatív történelemkönyvek s a Magyarországról érkező kalózszállítmányok eltorzítják Erdély történetét és etnikai szeparatizmust szítanak". /Simó: Tankönyvek a vádlottak padján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

1997. november 3.

Az Erdélyi Gyülekezet által fenntartott Reménység szigetén a Karitatív és Kulturális Központ vezetője, Zalatnay István református lelkész felvázolta a gyülekezet történetét. Amikor az erdélyi menekültek tömegesen érkeztek, akkor Németh Géza lelkész kezdeményezésére Rákosszentmihályon találkoztak a menekültek 1988-89-ben. Megszületett a diakóniai vagy karitatív központ gondolata, amely 1992-ben jött létre, amikor a honvédség átadott egy használaton kívüli épületet a gyülekezetnek, ez lett a Reménység Szigete. Az Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, illetve Kárpátaljáról orvosi kezelésre Magyarországra érkező betegeket itt szállásolják el. A betegek gyógykezeléséről a Segítő Jobb Alapítvány gondoskodik. Nyáron művelődési, egyházi programokat szereznek: vannak konferenciák, szakmai tanfolyamok, de volt itt székely népfőiskola is. Az Erdélyi Gyülekezet 1995-ben csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez. Zalatnay Istvánt két éve választották meg a gyülekezet élére, aki elmondta: az alapítványi támogatás egyre bizonytalanabb, mert az oktatás és a szociális ellátás számos területéről kivonult az állam. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1997. november 3.

Budapesten a rendőrség erőszakkal szétverte a gazdák tüntetését, amelyet a földkérdésben tartottak, azon a címen, hogy nem engedélyezett tüntetésről volt szó. Hatalmas rendőri erő vonult fel a kevés tüntető ellen. Őrizetbe vették, megbilincselve elszállították Pongrácz Gergelyt, az 1956-os forradalom hősét, rajta kívül Zacsek Gyulát. A rendőrök gumibotot is használtak. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, nov. 4./ Nyolc értelmiségi Nem engedjük többé megverni magunkat! címmel közös közleményben ítélte el a tüntetés szétverését. "A legsötétebb időket hozta közénk a főváros rendőrségének alakulata. Megalázni, letegezni, megverni! Azután a médiumok közismert szolgáival rágalmazni, mocskolni klozetszinten." "...újra lelepleződtek Göncz, Horn, Kuncze és társaik céljai." Ez pedig: provokációval elterelni a figyelmet a legfontosabb kérdésekről: a Dunáról, a földről és a NATO-ról. Az aláírók: Balogh János akadémikus, Balogh Gyula, Vaja polgármestere, Gyurkovics Tibor író, Makovecz Gyula építész, Nemeskürthy István író, dr. Papp Lajos szívsebész, Schmidt Mária történész, Zelnik József néprajzkutató. /Új Magyarország, nov. 6./ Pongrácz Gergelyt olyan durván bilincselték meg, hogy megsérült, véres lett a keze. Ezért írta Lovas István: "Ismét piros a vér a pesti utcán. És ismét Pongrácz Gergely vére. /Lovas István: Ismét piros a vér... = Új Magyarország, nov. 5./ Kecskés Ferencet 12 óra tájban vitték el a rendőrök a Dózsa György útról, mert meglökött egy rendőrt. A rendőrségen nyolc rendőr rátámadt és gumibottal össze-vissza verték, közben "ordítoztak, hogy ellenforradalmár vagyok, mocsok csavargó, a Maczó Ágnes egy nagy kurva, és engem eltesznek láb alól, mert én csak egy csöves vagyok, a kutya sem figyel rám. Ezután a verés után írtam alá, hogy kaptam kétezer forintot és egy deci konyakot. A saját halálos ítéletemet is aláírtam volna, annyira féltem" - számolt be a rendőrségen történtekről. Ahhoz, hogy fogdába vigyék, szükségük volt orvosi igazolásra, elvitték a Fiumei úti klinikára, ahonnan a Péterfy utcai kórházba utalták. A kórházban Baranyi doktor elkészítette a látleletet és Kecskés Ferencet azonnal kórházba utalta. A kórházban a rendőrök odabilincselték az ágyhoz. Ott egy gépelt papírt az orra alá nyomtak, vagy aláírja, vagy elviszik. Aláírta, mert ekkor még az ágyhoz volt bilincselve. A dokumentumok szerint a Fiumei úti rendelőintézet az orvosi vizsgálatról 42 580 forintos számlát állított ki. Kecskés Ferenc munkanélküli. A Népszabadság nov. 5-i száma a címlapon az szerepelt, hogy az Országgyűlés nov. 4-i ülésén az ellenzéki képviselőknek a tüntetésre vonatkozó kérdéseire válaszolva Kuncze Gábor belügyminiszter idézte azt az őrizetbe vett személyt aki azt vallotta, hogy egy számára ismeretlen személy, kétezer forintot és egy deci konyakot adott a rendőrök provokálásáért. /Akit összevertek. = Magyar Demokrata (Budapest), nov. 13., Konyak, pénz a rendőrök provokálásáért? = Népszabadság, nov. 5./

1997. november 4.

Ismeretlen tettesek betörtek az RMDSZ Kolozs megyei, Fürdő utcai székházába. Nem tudták felfeszíteni a könyvelőség ajtaja előtti vasrácsot, a nyomdát és a mellékhelyiségeket feldúlták, a berendezést összetörték. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1997. november 4.

Nov. 4-én véget ért a nyolc balkáni ország csúcstalálkozója, közös közleményt fogadtak el. A nyilatkozat utalásokat tartalmaz az egyes országok területi integritásának tiszteletben tartására és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1997. november 4.

Románia elutasította azt a görög javaslatot, hogy hozzák létre a balkáni országok új szervezetét. Mindez Oroszország nagyobb szerepvállalását készítette volna elő, mert - amint Jelcin elnöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett üzenetéből kitűnt - Oroszország részt kívánt venni ebben a szervezetben. Az Adevarul kifejtette: egy új KGST-ről lett volna szó, Romániának viszont a NATO- és EU-integráció a célja. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1997. november 4.

A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetősége nov. 4-én kizárta tagjai sorából Gheorghe Funart, a párt volt elnökét. A Valeriu Tabara elnök vezetésével ülésező elnökség azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget a párt korábbi felszólításának, hogy szüntesse be az általa különböző személyek /prefektus, az RMDSZ vezetői, lapszerkesztők/ ellen indított pereket, amelyekkel csillagászati összegű kártérítést követelt. Funar számára korábban főtitkári posztot ajánlott fel Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, valamint Ion Iliescu pártjának Kolozs megyei szervezete. - Funar kijelentette: nem fogadja el a pártból való kizárását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1997. november 4.

Az RMDSZ Kézdiszéki Területi Szervezetének Operatív Tanácsa a felerősödő magyarellenesség, George Pruteanu szenátor és Adrian Nastase képviselő Kovászna és Hargita megyei látogatásáról fejtette ki véleményét: a látogatás a romániai magyarság és a kormánykoalíció ellen irányult. Határozottan támogatják az RMDSZ azon célkitűzését, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, a román nyelv megtanulására pedig külön tantervez készítsenek. /Az iskolát vették célba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

1997. november 4.

A kolozsvári evangélikus egyházközség pert indított Majális utcai ingatlana visszaszerzéséért. A tizennégyszobás épületet egy külföldre vándorolt evangélikus az egyházközségre hagyta. A városháza a jogos tulajdonos helyett az épületet az ortodox egyháznak adta, akik már haranglábat is építettek. Mózes Árpád evangélikus püspök elmondta, hogy már kétszer visszautasították az egyház keresetét. Minderről tájékoztatták az Egyházak Világtanácsát. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1997. november 4.

Ismeretlen tettesek nov. 4-én Budapesten feltörték Tőkés László püspök néhány percre őrizetlenül hagyott gépkocsiját és kiemelték belőle a püspök irattáskáját. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1997. november 4.

Vida Gyula Szilágy megyei képviselő, a képviselőház privatizációs bizottságának elnöke arra hívta fel a választók, különösen a falusi gazdák figyelmét, hogy az államfő által kihirdetett módosított földtörvény igen rövid határidőt – mindössze 90 napot – szab arra, hogy a volt tulajdonosok visszaigényeljék a 10 hektárt meghaladó földbirtokaikat, amire az új törvény lehetőséget ad. A jogosultaknak igyekezniük kell, hogy beszerezzék a tulajdonjogukat bizonyító dokumentumokat, amelyek alapján visszaigényelhetik a 10 hektárt meghaladó földjeiket is. Vida Gyula ezzel kapcsolatban felhívta az RMDSZ-szervezetek vezetőit, az egyházak lelkészeit, hogy emlékeztessék az érdekelteket a jogok érvényesítésére adott rövid határidőre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 4., 1147. sz./

1997. november 4.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ifjúsági főosztálya jóvoltából napvilágot látott az Ifi-Tájékoztató 13. száma, amely beszámol - többek között - a Magyar Ifjak Világfóruma erdélyi szervezetének alakuló üléséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1997. november 4.

Nov. 4-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke fogadta a szövetség bukaresti székházában a National Democratic Institute Patrick Merloe vezette küldöttségét. A washingtoni székhelyű NDI 1983 óta a világ 80 országának civil szervezeteivel működik együtt a demokrácia fejlődése érdekében. Az amerikai vendégek látogatásának célja a romániai demokratikus kibontakozás lehetőségeinek felmérése volt konkrét programok kidolgozása érdekében. Az NDI elsősorban a parlamenti képviselők és a választók közötti kapcsolattartás javítását szorgalmazza. Mint Patrick Merloe elmondta, az RMDSZ ezen a téren is példát mutat a román társadalomnak, mert annak ellenére, hogy stabil szavazóbázisa van, jobb kapcsolatot alakított ki a választókkal, mint bármelyik más román politikai alakulat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 4., 1147. sz./

1997. november 4.

Ezen az őszön is megtartotta a tanulmányi hét végét Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana romániai magyar keresztény értelmiségi mozgalom. A találkozón a Kárpát-medence régióinak küldöttei vettek részt. A téma a Biblia volt. /váradi/: Az üzenet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./ Okt. 15-én kezdődött a találkozó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18-19./

1997. november 4.

A Román Munkáspárt felvette a Román Kommunista Párt nevet, új elnökének Niculae Ion Cristiant választották meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./

1997. november 4.

Okt. 20-26-a között új értékvédő program indult a Transylvania Trust Alapítvány és a budapesti Műszaki Egyetem közös szervezésében, melynek célja a magyar szórványközösségek feltérképezése és részletes dokumentálása. A Budapesten és Kolozsváron tanuló építészhallgatók felügyelete alatt hat Szamos menti falu, Magyarderzse, Páncélcseh, Csomafája, Bádok, Ormány és Magyarköblös református templomait látogatják meg. Tervezik az erdélyi magyar szórványközösségek leginkább veszélyeztetett műemlékeinek pontos felmérését. 1996 februárjában alakult meg Erdélyben a Transsylvania Trust Alapítvány, amely jelenleg négy szakosztályban fejti ki tevékenységét: egyházi építészeti örökség szakosztály, népi építészeti szakosztály, várak, kastélyok, udvarházak szakosztály és tudományos kutatás, oktatás, népművelés szakosztály. A szervezet szoros kapcsolatot tart fenn az angliai The National Trust nevű szervezettel. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

1997. november 5.

Nov. 5-én a koalíció tanácsa többórás vita után sem tudott megállapodni az anyanyelvi oktatással kapcsolatos kérdésekben. A koalíciós pártok vezetőiből és Ciorbea miniszterelnökből álló tanács a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ által létrehozott vegyes bizottság munkáját vitatta meg. A bizottságban még mindig nem alakult ki egyetértés az oktatási törvény módosítását illetően. Az éjfélbe nyúló ülést követően a koalíciós vezetők nem nyilatkoztak a vita részleteiről. A koalíciós partnerek szerint az lenne a kompromisszumos megoldás, hogy az RMDSZ mondjon le a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításáról. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a sürgősségi kormányrendelet maga is kompromisszum, ezért nem lát okot arra, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven oktassák. A Rompress szerint Markó Béla nem cáfolta, hogy van egy olyan változat, amely szerint a magyar történelem és a földrajzkönyvek román összefoglaló leckéket tartalmaznának. A Szabadság arról kérdezte Verestóy Attilát, a vegyes bizottság tagját, lát-e esélyt arra, hogy a parasztpártiak elfogadják az RMDSZ javaslatát. Verestóy szenátor szerint a parasztpárt ragaszkodik ahhoz, hogy a két tantárgyat románul oktassák. Elképzelhető, hogy az RMDSZ belemegy abba, hogy a két tantárgyat románul tanulják? - tette fel a kérdést Székely Kriszta. Verestóy kifejtette: jó volna Kolozsváron is tudomásul venni, hogy a választásokat nem az RMDSZ nyerte meg. Verestóy szerint "néhány álértelmiségi"-t kivéve, minden józan ember a dolgok ésszerű mérlegelése mellett foglal állást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár reagált Verestóy Attila minősítésére. "Ön, szenátor úr, nem írta alá azt az állásfoglalást, amelyben kérjük a romániai magyar egyetem megteremtését Kolozsváron. Lelke rajta. De aláírták a magyar történelmi egyházak nagyra becsült élenjárói, akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók, a civil szervezetek és számos megyei RMDSZ-szervezet vezetői s annyian mások. Az aláírások most is özönlenek hozzánk. Ez lenne az a »néhány álértelmiségi«...? Ezek szerint az RMDSZ lemond az önálló magyar felsőfokú oktatási intézmények létrehozásáról? - tette fel a kérdést Balázs Sándor. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusának elfogadott programjában a kiemelt célok között szerepel a kolozsvári magyar egyetem visszaállítása. / Dr. Balázs Sándor: Ki az álértelmiségi? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

1997. november 5.

Bukarestben nov. 5-e és 12-e között rendezik meg a magyar kultúra hetét. A Corso moziban magyar filmeket vetítenek, továbbá magyar együttesek lépnek fel a román fővárosban. /Brassói Lapok, nov. 7./

1997. november 5.

Megjelent Németh Tünde, Budapesten politológiát és jogot hallgató fiatal újságíró interjúkötete A jéghegy a magyar-magyar csúcson címmel. A szovjet elnyomás megszűnése után újra felszínre jöttek az össznemzeti problematika főbb megválaszolatlan kérdései, állapította meg az előszóban dr. Borbély Zsolt Attila. A kötetben Kovács Miklóssal, Tabajdi Csabával, Németh Zsolttal, Duray Miklóssal, Szőcs Gézával, Hódi Sándorral, Borbély Imrével, Kodolányi Gyulával, Jeszenszky Gézával, Demeter Ervinnel, Semjén Zsolttal, Horváth Bélával és Bencsik Andrással készült interjú olvasható. Németh Tünde az Erdélyi Napló munkatársa volt. Az új főszerkesztő nemzetileg egyértelműen elkötelezett, de hosszabb lélegzetű írásokat nem közölt, ezért nem jelenhettek meg a hetilapban Németh Tünde interjúi. /Kisgyörgy Réka: A jéghegy a magyar-magyar csúcson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-197




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998