udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 284 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-284
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. május 6.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a tavalyi helyi választások után hivatalos szerv elleni rágalmazás vádjával indított pert Molnos Lajos ellen, aki akkor még az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke volt. A törvényszék úgy értékelte, hogy csak magánszemély elleni rágalmazás esete áll fenn. A lap megemlíti, hogy Molnos Lajos Funart minősítő szavai a PRO TV riporterével való magán beszélgetésen hangzottak el. A polgármester két újságírót nevezett meg tanúként, akiket elfogadott a bíróság is. Funar 20 milliárd lej kártérítést követel. /Folytatódik Molnos Lajos zaklatása . = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 6.

Kisgyörgy Réka felidézte a múltat: Gheorghe Funar polgármester mindenáron szobrot akart állíttatni Kolozsváron Antonescunak. 1994. januárjában már elkészült a szobor makettje, Funar bejelentette, hogy a szobrot felállítják, egyúttal kérte Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminisztert, hogy értékeljék újra az Antonescu-pert. A háborús bűnösként halálra ítélt Antonescu emlékét ápoló Ion Antonescu Liga székházat kért Kolozsváron, Funar válasza igenlő volt. Funar létrehozta szoborpályázatot elbíráló zsűrit. A polgármester több nyilatkozatában kifejtette nézeteit. Marc Ballon amerikai újságírónak így nyilatkozott: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hiszen egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik 1100 évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik a temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. A tájékoztatás helytelen, mivel Antonescu marsall megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták kezéből". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1997. május 6.

Máj. 1-3-a között tartották meg Szatmárnémetiben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának - az újjászervezés óta immár hetedik - tudományos ülésszakát. A szervezést dr. Nagy Béla nőgyógyász vezetésével a város magyar orvosai vállalták magukra. A megnyitón Pap Zoltán professzor, szakosztályi elnök és Riedl Rudolf prefektus mondott beszédet. A 833 tagot számláló szakosztályból 250-en jelentek meg, 112 dolgozatot küldtek be. Öt orvoskutató tartott előadást, majd a szakelőadások a katolikus püspökség pasztorációs központjában folytatódtak. Az ülésszakon kapható volt az Orvostudományi Értesítő legújabb, 1996-os évjelzést viselő, 69. kötete, amely a tavalyi sepsiszentgyörgyi tudományos ülésszak 75 dolgozatát közölte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 6.

A szenátus máj. 6-i ülésén ratifikálta a magyar és román kormány között 1996. szept. 6-án Aradon aláírt egyezményt, amely kiegészíti a bizalom és biztonság megszilárdítását célzó intézkedéseket az EBESZ bécsi, 1994-es dokumentumához képest. Az egyezmény fejleszti a katonai hírcserét és a kapcsolatokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1997. május 6.

Máj. 6-án, a képviselőházban Garda Dezső Hargita megyei képviselő napirend előtti felszólalásban foglalt állást az erdők jogos tulajdonosaiknak történő visszaszolgáltatása mellett, és konkrét ? gyergyóbékási eset kapcsán ? rámutatott arra, hogy az erdőkben végzett irtásoknak nem a reprivatizáció az oka, hiszen a mértéktelen pusztítások éppen a 18-as törvény módosítását ellenző volt kormánypárt egykori kommunista aktivistáinak, polgármestereinek oltalma alatt mentek végbe. A Hargita megyei RMDSZ-képviselő leleplezte az SZDRP-hez közelálló Prosilva Alapítvány populista ihletésű kiadványát, és rámutatott arra, hogy az erdők és legelők visszaszolgáltatása nem változtat az erdőgazdálkodási törvénykönyv erdővédelmi előírásain, ellenkezőleg, az új tulajdonviszonyok az erdők hatékonyabb megőrzéséhez, ápolásához vezetnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1020. sz./

1997. május 6.

Máj. 6-án közös sajtótájékoztatót tartott a parlament sajtóközpontjában Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, Octavian Bot, az NLP Bihar megyei és Radu Ghidrau, a KDNPP Arad megyei képviselője. A sajtókonferencia témája a személygépkocsival külföldre utazók által a gépkocsi tartályában külföldre vitt üzemanyagra kirótt 250%-os adót elrendelő kormányhatározat volt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy az 1994-ben elfogadott és 1997. márciusában módosított kormányhatározat által előírt illeték több okból diszkriminatív: egyrészt mert csak az ország déli és nyugati határán alkalmazzák, a román-moldovai határon nem; másrészt mert kizárólag a magánszemélyeket sújtja, igen súlyosan korlátozva a szabad utazáshoz való nemzetközileg is elismert alapvető emberi és alkotmányos jogukat. Hozzátette: a kormányhatározat ellentmond az egyik legősibb alapvető jogi normának is, miszerint mindaddig ártatlan valaki, míg bűnössége be nem bizonyosodik, a határozat pedig minden román és külföldi állampolgárt egyaránt potenciális benzincsempésznek tekint és akként kezel. A továbbiakban az RMDSZ képviselője konkrét számadatokkal illusztrálta, milyen mértékben korlátozza a kormányhatározat az állampolgárok mozgási szabadságát, kimutatva, hogy egyetlen külföldi út - a tartály benzin árán túl a 250%-os vámilletéket és a minimum 100.000 lejes biztosítást véve alapul - legkevesebb 556 ezer lejbe kerül, és ennek csaknem kétharmadát, pontosabban 326.250 lejt a vámilleték teszi ki. Radu Ghidrau parasztpárti képviselő kollégái érveit összegezve hozzátette, hogy ez az intézkedés rontja Románia külföldi megítélését, ezért a határozatot sürgősen hatályon kívül kell helyezni, vagy legalábbis gyökeresen módosítani kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1020. sz./

1997. május 6.

Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.

1997. május 6.

Botrányt próbáltak kavarni a nacionalista érzelmű lapok a RTV kolozsvári területi adójának április 30-i magyar adása miatt, amelyben Szőcs István megkérdőjelezte a dákoromán folytonosság elméletét.A Ziua szerint a "felháborító történelemhamisítás" az adófizetők pénzén történt. Ezt a kolozsvári magyar tévések az adás után kollégáiktól is megkapták. Ilyenkor hiábavaló érvelés, hogy a romániai magyarok is adóznak. - Román történészek négyszemközt már Ceausescu idején jósolgatták, hogy egyszer eljön az idő, amikor ki kell mozdulni a legendázásból, nem érdemes folyton leégni a nemzetközi történész-találkozókon, jegyezte meg Nits Árpád. Az egyéni kezdeményezés csak arra szorítkozott, hogy elfogadhatóbb magyarázatot kerestek arra az ellentmondásra, hogy miért élnek románok ott, ahol a rómaiak nem éltek. Erre készült az elmélet a népbölcsőről, ahonnan a románok áttelepültek a Kárpátokon túlra. Az erdélyi nyelvjárás viszont nem terjedt át Moldvába. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ A Ziua, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj szerint az Szőcs István román történelmet bemocskoló történelmi esszéje kapott helyet. Szőcs István az Ezredvég című műsorban kifejtette, hogy az "árpádi törzsek bejöveteléig Erdély senki-földje volt, mely jogi, kulturális és szellemi entitásként nem létező volt." A lapok kifogásolják, hogy Mihai Viteazulnak a románok egyesítésében betöltött szerepét csökkentette azzal, hogy őt "Rudolf, Magyarország királya, parancsnokának nevezte". Szőcs István elmondta továbbá, hogy a helynevek többsége a magyaroktól származik, és a magyar uralkodók hozták létre a románok számára is az első iskolákat. Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyetért azzal, hogy Erdélyben az első román iskolákat a magyarok alapították. A Ziua szerint Boros János kijelentette, hogy Mihai Viteazul nem nemzeti célokból egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldöt, hanem kizárólag a területeken való uralkodás céljából. A Mesagerul Transilvan idézi Buchwald Pétert, aki kifogásolja, hogy olyan kérdésekre fektetik a legtöbb hangsúlyt, amelyek offsaid-ban hagyhatják a magyarokat. Kolozs megye prefektusa és Ioan Gavra RNEP-es képviselő bírálják a Szőcs István kijelentéseit. A lapok utalnak arra, hogy Szőcs István Szőcs Géza apja, aki szerintük romángyűlölő. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 6.

A román-ukrán alapszerződés megkötése előnyösebb helyzetet teremt az ukrajnai románok nemzeti identitásának megőrzéséhez - hangsúlyozta Victor Ciorbea miniszterelnök, amikor fogadta az ukrajnai román kisebbség képviselőit. Elmondta, hogy Románia konzulátus megnyitására készül Cernauti-ban, Galacon pedig tévé-átjátszó állomást létesít, amely Besszarábia felé továbbítja a tévéműsorokat. - Valeriu Stoica igazságügyminiszter kifejtette, hogy a román-ukrán alapszerződés megkötése "nem zárja el az utat a románok egyesülése előtt". Ahogy a németek egyesülni tudtak, nem látok okot arra, miért ne tehetnék meg ugyanezt a románok, mondta Stoica./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1997. május 6.

Az ukrajnai román kisebbség képviselői Románia és Ukrajna elnökének átadták a követeléseiket tartalmazó beadványukat. Ciorbea miniszterelnöknek is átnyújtották, amikor fogadta őket. A beadványban a következők szerepelnek: tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek egyenlőségének elvét a többségi nemzettel szemben, adják meg a nemzeti-kulturális autonómiát, a románlakta területen ismerjék el hivatalosnak a románt az ukrán mellett, szabadon használhassák a román nemzeti jelképeket, térjenek vissza a települések hagyományos román elnevezésére, adják vissza azokat az ingatlanokat, amelyek a román közösség tulajdonában voltak 1946-ban, költségvetésből támogassák a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, védelmezzék a románok történeti és etnográfiai életterét, tegyék lehetővé a tévéadások kölcsönös vételét, nyilvánítsák szabadkereskedelmi térségnek Cernauti tartományt, a román fiatalok katonai szolgálatukat szülőföldjükön töltsék le. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 5.

Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, a mai napig ez nem történt meg. Amint az első tíz felszámolandó vállalatot kijelölték, útelzárási akciók indultak, a kormány meghátrált. Új terveket dolgoztak ki, átütemezést végeznek, a veszteséges üzemek tovább emésztik a tartalékokat, állapította meg Tibori Szabó Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1997. május 5.

Szamosújváron a legnagyobb probléma az oktatás terén jelentkezik, hiányoznak a magyar tanárok. A Petru Maior Líceumban négy magyar osztály van, de csak két állandó magyar tanár tanít. A román diákokat többször vitték Franciaországba kirándulni, de magyar tanulókat nem vittek magukkal. - Melegföldváron sikerült újraindítani a tizenöt éve megszűnt magyar iskolát, ígéret van arra, hogy Szépkenyerűszentmártonban is újra lesz magyar nyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1997. május 5.

Tordatúr református templomában ápr. 26-án vallásos tárgyú szavalóversenyt rendeztek, melyen az aranyosszéki fiatalok vettek részt. A versenyt Péter István tordatúri református lelkész kezdeményezte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1997. május 5.

1994-ben elkészült a felmérés az Erdélyben levő 150 kastélyról. A felmérést a kolozsvári Utilitas Kft. vezetője, dr. Szabó Bálint kezdeményezte és koordinálta. Minden kastélyról írott, rajzolt és képes anyagot gyűjtöttek. A legjelentősebben /41 %/ képviselt stílus a barokk, utána jön a reneszánsz /28 %/, eklektikus /neoreneszánsz vagy neobarokk/ 20 %-uk, 15 %-uk romantikus /neogót/, 7,3 %-uk klasszicista és 2,6 %-uk gótikus. Az épültek közül 21 % üresen, elhagyatottan áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1997. május 6.

Markó Béla vezetésével máj. 4-én RMDSZ küldöttség Szlovákiába látogatott, eleget téve Duray Miklós, az Együttélés elnöke meghívásának. Máj. 4-én Révkomáromban pártközi megbeszélést folytattak az Együttélés vezetőivel, majd közösen megkoszorúzták Jókai Mór és Klapka György szobrát. Este lakossági fórumon találkoztak a város magyar lakosságával. Máj. 5-én megtekintették a deáki templomot, a Halotti beszéd lelőhelyét, ugyanitt szlovákiai magyar polgármesterekkel, majd a szlovák ellenzéki pártokból álló "kék koalíció" vezetőivel tartottak megbeszélést. Máj. 6-án Pozsonyban a Magyar Koalíció pártjainak képviselőivel találkoznak. Markó Béla elmondta: "a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek politikai szervezeteivel az RMDSZ eddig is folyamatos kapcsolatot tartott fent, szlovákiai látogatásunk is e rendszeres kapcsolat részének tekinthető". Fontos körülményként emelte ki, hogy az RMDSZ új helyzete lehetőséget kínál arra, hogy a térség kisebbségi politikájában egy új modell érvényesítésével próbálkozzanak. "Véleményem szerint ez az egész régió életére és kisebbségeinek helyzetére kihathat, úgy is, hogy ha az működni fog, de az által is, ha nem" ? jelentette ki Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1997. május 6.

Az a volt kormánypárt /RTDP/ még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ ellen, és parlamenti vitát kíván kezdeményezni a szövetség politikájáról. Neculai Popa RTDP-s képviselő kifogásolja az RHSZ-jelentés kapcsán elhangzott RMDSZ-es véleményeket. Elmondta, hogy az RTDP soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSZ lesz olyan arcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az indítvány nemcsak az RMDSZ, hanem a koalíció ellen is irányul, mivel alaposan próbára teszi a koalíción belüli kölcsönös bizalmat. A parasztpártot meg akarják ingatni eddigi elhatározásában, az RMDSZ-t pedig ki akarják utasítani, helyét pedig más párttal, például az úgymond megújult Román Nemzeti Egységpárttal szándékoznak betölteni. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy "ilyen irányú tárgyalásokról már van tudomásunk". Szerinte az RMDSZ politikáját legjobban az ukrajnai románoknak a román kormány elé terjesztett követelés-csomagja igazolja, mely mögött az RMDSZ kérései messze-messze elmaradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 6.

A királyhágómelléki püspökség hivatalának közleménye ismertette az okokat, amelyek miatt Tőkés László püspök távol maradt Emil Constantinescu elnök és a romániai egyházfők találkozójától. Két nappal a találkozó előtt az a hír érkezett, hogy a tervezett megbeszélés helyett általános egyházi találkozó lesz, melyre Tőkés Lászlót nem hívják meg. Ezért Tőkés László visszamondta a bukaresti repülőjegyet. Később mégis érkezett faxon meghívás, de ebben a helyzetben nem állt módjában Bukarestbe utaznia. A püspöki hivatal sajnálattal állapította meg, hogy nem arra a találkozóra került sor, amelyet a történelmi magyar egyházak vezetői indítványoztak. A "visszamondott illetve gyökeresen átalakított találkozó nem kedvez országunk egyházpolitikájának, hét és fél évi veszteglés és hiábavaló kérelmezés után továbbra is elodázza annak lehetőségét, hogy a romániai magyar egyházak elöljárói közvetlenül tárják Románia elnöke elé több évtizedre visszanyúló, megoldatlan problémáikat" ? áll a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 5.

Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./

1997. május 5.

A román-ukrán alapszerződésről 1993-ban kezdődtek el a tárgyalások, de többször elakadtak, mert Iliescu mereven ragaszkodott a román földnek tartott Besszarábia és Bukovina egy részét, a Herta tartományt és a Kígyó-szigetet a Szovjetuniónak juttatott Molotov-Ribbentrop paktum elítéléséhez. A másik gondot az Ukrajnában élő román kisebbség helyzete jelentette. Bukarest szerint elnyomják, megfosztják anyanyelvétől a román kisebbséget. Végül a Fekete-tengeri Országok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcsértekezletén Emil Constantinescu államelnök és Leonyid Kucsma ukrán elnök megállapodott abban, hogy két eurorégiót hoznak létre, amit az alapszerződés szentesít. - A román félnek nem sikerült elérni azt sem, hogy Kijev egységes nemzeti kisebbségnek tekintse az Ukrajnában élő román kisebbséget, az ukrán felfogás szerint román nyelvet beszélő, három különálló kisebbségről van szó. /Magyar Hírlap, máj. 5./

1997. május 5.

Az Adevarul de Cluj ismerteti a Babes-Bolyai Tudományegyetem 75 magyar tanára által az oktatási intézmény magyar tagozatának létesítésére, március 27-én tett javaslatát. A tanárok Természettudományi, Filológia és Társadalomtudományi, valamint Jogi és Közgazdaságtani Fakultások létrehozását javasolták. A lap támadja a javaslatot, megismételve régebbi érveit, miszerint annak teljesítése könnyen az egyetem szétválasztásához vezetne. Úgy véli, hogy az RMDSZ a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozó véleményeken kívül más véleményt nem engedélyez a magyar tanároknak. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 5.

A Curierul National szerint a Társadalmi Dialógus Csoportja által áprilisban megrendezett vitaesten az a vélemény körvonalazódott a legvilágosabban, miszerint a BBTE szétválasztása két teljesen új oktatási intézmény létrejöttét eredményezné, ez pedig nagy anyagi költséggel járna, és hosszas, valamint bonyolult közigazgatási eljárásokat igényelne. A rendezvényen Serban Agachi kijelentette, hogy Bukarestből eltorzítva észlelik a kérdést, ezért lett volna hasznosabb, ha Kolozsváron rendezik a vitaestet. Kijelentette, hogy a román közösség nem ellenzi a magyar egyetem kérdését, "hanem a kérdés az, hogy lehet azt megvalósítani, hogy a jelenlegi egységet ne tegyük tönkre". Magyari-Vincze Enikő tanárnő az egyetemen belüli saját, külön struktúrák létesítésének lehetőségéről beszélt. Eugen Isbasoiu államtitkár kijelentette, "10-15 éven belül európai állampolgárok leszünk, tehát a tanulmányi bizonyítványokat el fogják ismerni függetlenül attól, hogy hol és milyen nyelven szereztük meg". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 5.

A Cronica Romana tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az 1997-1998-as tanévben a 3698 felvételi vizsgára bocsátott hely közül 413-at magyar, 75-öt német és 15-öt roma diákok számára tartanak fenn. A lap ismerteti a Jogi Fakultás dékánjának kijelentését, miszerint az illető szakon a magyar diákok számára fenntartott 30 hely nem egy magyar nyelvű jogi tagozat alapja. Liviu Pop szerint a fakultás vezetősége ellenezni fogja a magyar tagozat létesítését, mivel nem indokolt a románon kívül más nyelven való képzés. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 5.

Szász János szerint a Tanügyminisztérium stratégiája: megtartani a BBTE jelenlegi vonalát, megengedve magyar oktatási nyelvű egyetem létesítését. A tanügyminiszter tudja, hogy a Ceausescu-diktatúra idején elvérzett romániai magyar értelmiségből nem telik két magyar egyetemre. Szász János kiáll a magyar egyetem kétlépcsős megvalósítási terve mellett. /Szász János: Cselek a Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1997. május 5.

Néhány órás villámlátogatásra Bukarestbe érkezett Romano Prodi olasz miniszterelnök, hogy a román vezetőkkel való személyes találkozókon megerősítse országa támogatását Románia euoatlanti csatlakozásával kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 5.

A lapok beszámolnak a Constantinescu elnök és a romániai egyházak vezetőinek máj. 2-i megbeszéléséről. Az Azi idézi az államfőt, miszerint az egyházi javakkal kapcsolatos felekezetközi vitára elsősorban a helyi közösségek szintjén lehet megoldást találni, a decentralizáció elve alapján. A találkozón az többségi ortodox és a kisebbségi egyházak közötti viszonyt beszélték meg a résztvevők, hangsúlyt az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására. A Romania Libera beszámolójában a találkozóból a görög katolikusok és ortodoxok közötti konfliktusra fekteti a hangsúlyt, megemlítve, hogy a görög katolikus egyházfő elégedetlen volt a találkozóval, melytől azt várta, hogy határozott ígéreteket kapjon az elnöktől. A Curierul National a Mediafax hírügynökségre hivatkozva kiemeli, hogy az egyházfők egyetértettek az államfő azon javaslatával, hogy az elkobzott javakat fokozatosan fogják visszaszolgáltatni. A Szabadság ugyanakkor ismerteti Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érsek kijelentését, miszerint Constantinescu fontosnak nevezte, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának megkezdésével Románia bizonyítsa a világ előtt, hogy európai úton jár, de szavaiból kitűnt, hogy nem fognak minden követelést teljesíteni, csak részmegoldást ígért. Az érsek szerint konkrétumokról akkor lesz szó, amikor Constantinescu ígéretének megfelelően külön fogadja majd a magyar történelmi egyházak képviselőit, ahogy azt a magyar egyházak kérték. Jakubinyi György elmondta, hogy a megbeszélésen az elnök kifejtette, a magyar egyházak vagyonának visszaadása külön sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem 1918-ig nyúlik vissza a probléma, amelyet a két világháború közötti kormány sem oldott meg. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a magyar egyházak külön hangsúlyozták az iskola és oktatás kérdését. A más hivataloknak otthont adó egykori egyházi javak kérdésében az államfő hangsúlyozta a további megbeszéléseket. Constantinescu szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az egyházak birtokába jussanak vagyonuknak, de az ott működő intézmények a megoldásig ott maradhassanak, s erre meg kel teremteni a törvényes keretet. A lap végül tájékoztat, hogy a magyar egyházak minden szinten, mindenfajta felekezeti iskola létesítésének lehetővé tételét sürgették, beleértve például az ipari iskolákat is, melyek állami támogatással működnének. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 3.

Ápr. 28-án tartott közgyűlése után állásfoglalást bocsátott ki az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete, melyben tiltakozott a csendőrlaktanya építésének folytatása ellen. Albert Álmos polgármester az RMDSZ háromszéki képviselőivel és szenátoraival Bukarestbe utazott és a belügyminisztertől kérték az építkezés leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSZ helyi szervezete felhívással fordult a magyar lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. Az RMDSZ állásfoglalása kiemelte, hogy a számtalan tiltakozás ellenére az építkezés folytatódik. Az RMDSZ tüntetést is kilátásba helyezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./

1997. május 3.

A Bihar megyei tanfelügyelőségen három új vezetőhelyettest neveztek ki, köztül van Miklós Mihály, aki a kisebbségi ügyeket koordinálja. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3-4./

1997. május 3.

Újabb román történelmi szintézis jelent meg, Florin Constantiniu munkája O istorie sincera a poporului roman /A román nép őszinte története/, az Universul Enciclopedic kiadásában. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./

1997. május 3.

Nyugdíjazták az országos börtönparancsnokság teljes vezetőségét, adta hírül az Adevarul. Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./

1997. május 5.

A szenátus máj. 5-i ülésén elhangzott politikai nyilatkozatában Szabó Károly szenátor visszatért a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/1996. évi jelentésével kapcsolatos, április 30-án, a két ház együttes ülésén lezajlott vitára. Kifogásolta, hogy az ide vonatkozó eljárási szabályok értelmében a vita tárgya nem az RHSZ tevékenysége volt, hanem az arról szóló jelentés. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy milyen megtévesztő hatással bír bizonyos jelenségeknek, dolgoknak a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban való puszta említése is: az ezáltal kiváltott tisztán spekulatív, valós fenyegetésre tulajdonképpen nem utaló kommentárok a valóságban nem létező fontosságot kölcsönöznek az ilyen vonatkozásoknak, és a közvéleményt manipulálva ott is veszélyforrásokat "fedeznek fel", ahol ilyenek nincsenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1020. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-284




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998