udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 226 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-226
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. július 15.

Anda Filip külügyi szóvivő közölte: Orbán Viktor magyar kormányfő rövid, nem hivatalos romániai munkalátogatása alkalmából július 25-én találkozik Radu Vasile miniszterelnökkel – írta a Szabadság. A körvonalazódó program szerint a magyar kormányfő szombaton érkezne Bukarestbe, ahol találkozna Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a szövetség más vezetőivel, a Cotroceni-palotában pedig felkeresné Emil Constantinescu államfőt. Ezt követően Bukarestben kerülne sor a magyar és a román kormányfő nem hivatalos baráti találkozójára. Orbán Viktor ezután rögtön Tusnádfürdőre utazik, ahol a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa és több más nem kormányzati szervezet közös nyári szabadegyetemén tartana előadást. Az oda meghívottak között Vasile miniszterelnök is szerepel. /MTI/

1997. július 31.

A Világbank 70 millió dollár hitelt nyújt Romániának az oktatási reform támogatására, különösen a vidéki területek felkarolására. A kölcsön 900 iskola fejlődését hivatott szolgálni. /Új Magyarország, júl. 31./

1997. július 31.

Júl. 25-31-e között Forrásligeten /Máramaros megye/ szervezte meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség az East-Fest művelődési ifjúsági tábort, melynek egyik célja az volt, hogy az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek tagjai meg tudják tárgyalni gondjaikat, terveiket, illetve egyeztessék a közös cselekvési módozatokat. A tematikus műhelyekkel párhuzamosan különböző kulturális programok is voltak. - - "Az RMDSZ és az ifjúsági szféra" című megbeszélésen részt vett Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztályának előadója is. A megtárgyalt témák között szerepelt még az önálló magyar felsőoktatás kérdése és a VII. Erdélyi Diáktalálkozó megszervezése. A romániai magyar ifjúsági szervezetek tagjain kívül a táborba eljött több magyarországi és nyugat-európai magyar szervezet képviselője is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 1083. sz./

1997. július folyamán

Kecskési Tollas Tibort búcsúztatta lapja, a Nemzetőr, emlékezve munkásságára. /Pfitzner Rudolf: Isten veled Tibor! = Nemzetőr (München), július-augusztus - XLI. évf. 567-568. szám/

1997. július 31.

Bukhárdt Árpád, Maros megye alprefektusa magyarázkodott, de nehezen tudott elfogadható választ adni arra, hogy miért írta alá Grigore Lapusan államtitkár álláspontját, annak ellenére, hogy tudta, kormányrendeletet nem változtathat meg egy államtitkár. - Elhatározta, hogy ezentúl az RMDSZ vezetőivel, képviselőivel, szenátoraival hetente találkozik. /Mózes Edit: Amikor a prefektus itt van, senki más nem létezik. - Beszélgetés Burkhárdt Árpád alprefektussal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

1997. július 30.

Emil Constantinescu államelnök júl. 30-án kinevezte Catalin Harnageát a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatójának. Harnagea eddig elnöki tanácsos volt /sz. 1958, Bukarest/, idén elvégezte a védelmi kollégiumot. Harnagea elődje Ioan Talpes. /Magyar Hírlap, júl. 31./

1997. július 30.

Alexandru Farcas júl. 29-én feljelentést tett az ügyészségen Gheorghe Funar polgármester ellen, felbujtással és ellenséges hangulatkeltéssel vádolva őt, a három férfit pedig, akik a magyar lobogót ellopták, minősített lopással vádolva. - A rendőrség a közterületfenntartó vállalat három mérnöke ellen is vizsgálatot indított azzal a gyanúval, hogy részük volt a zászlólopásra való felbujtásban. Liviu Medrea, a vállalat igazgatója azzal mentegette dolgozóit, hogy a zászlólopás politikai tett volt, az illetőknek dicséret jár tettükért. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

1997. július 30.

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa a kormány főtitkárságához írt levelében kifejtette, hogy a magyarok középkori, Habsburg-kori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. Tibori Szabó Zoltán kérdésére elmondta, hogy szerinte csak a román neveket lehet lefordítani, így Kolozsvár csak Kolozs lehet. Szerinte nem léteznek magyar nevek, minden településnek egyetlen neve van: a hivatalos román. "Látja, ez egy román embernek az álláspontja." A vitás esetekben a kormánynak kell döntenie. - A főtéri ásatásokkal kapcsolatban az újságíró Ioan Piso professzort, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatóját idézte, aki néhány napja kijelentette: több évre van szükség ahhoz, hogy az ásatásokat befejezzék. Piso az ásatásoknak a Szent Mihály templom felé történő kiterjesztése mellett kardoskodik. A prefektus véleménye az, hogy most konzerválni kell az eddig feltártakat, majd betömni a gödröket. Egyszer, amikor Románia gazdag ország lesz, folytatják az ásatást. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1997. július 30.

Bárdos Attila, Tordaszentlászló polgármestere még júniusban elrendelte a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint Bárdos Attila helyesen járt el. Amikor kifüggesztették a kétnyelvű táblákat, a kolozsvári román sajtó hevesen támadta őket. /Kétnyelvű feliratok Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1997. július 30.

A kormány ősszel gazdajegyeket ad ki, ezzel segíti a földműveseket. A földműves nem kap pénzt a kezéhez, hanem gazdajegyet, arra vetőmagot, műtrágyát vásárolhat. Hektáronként 135 ezer lej körüli összegű lesz egy gazdajegy értéke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

1997. július 30.

Csanády András budapesti filozófus, gazdaságkutató, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa júl. 2-án Marosvásárhelyen elõadást tartott a romániai gazdasági átalakulásról. Elõadásnak szövegét hozta a Romániai Magyar Szó. Csanády leszögezte: egyetért az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával õ is, mert "az RMDSZ nemzeti-radikális szárnya Tõkés László vezérlete alatt: vajon mi lesz az erdélyi magyarsággal", ha megbukik a liberális kormánykoalíció? Visszapillantással kezdte. "Románia népei mindjárt harmadik évtizede süllyednek egyre mélyebbre a nyomorúságban." Az átalakulás elakadt félúton. A diktatúra bukása után nem állt készen más társadalmi erõ. Ezek után "a liberalizmus eszközeivel fel lehet-e építeni itt egy mûködõ és növekedésre képes magántulajdoni rendszert - központi hatalom, piaci elzárkózás és ahhoz szükséges nemzetiszínû gyûlölködés nélkül?" - tette fel a kérdést. "Van-e kikbõl felépíteni ilyen államrendet Romániában?" Ez a kérdés nemcsak a többségi nemzetnek tevõdik fel, hanem a kisebbségnek is: "van-e működésre képes polgári alternatívája az ötven évvel ezelõtti úri-népi magyarságtudatnak - és az avval felszerelt elitnek? Az állhatatos erdélyi kisebbségi magyarság 'ortodoxiája' - merev hagyománykötöttsége, sajátosan mitologikus mûveltsége válhatik-e talajává olyan gazdálkodásnak, mely képes megélhetést biztosítani e nemzettöredék minden egyes rétegének a világpiac fagyos éghajlata alatt?" Csanády kifejtette: nem elég a tõkebeáramlás. Romániában igen nagy a mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Szerinte "köztudott, hogy az Ókirályságban a cigányok az elsõ világháborúig rabszolgai státusban éltek." /!/, meg kell említeni "a katonai határõrvidékek még törzsi-nemzetiségi eredetû szervezetének a véget nem érõ fennmaradását a Székelyföldön, Fogarasban, stb." Mindezek normákat, értékeket szabnak. - Csanády úgy látja, hogy hatalmas tömegek nem tudnak beilleszkedni a változásokba, azoknak közvetítõ állomást kell teremteni, ez nem lehet más, mint a megfelelõen szabályozott második gazdaság. - Csanády visszatért az RMDSZ szerepére. Azok, akik ellenzik a kormányban való részvételt, "hova tartanak igazában"? Szerinte azok azt mondják: hadd váljon csak még nehezebbé a feladatuk, mit törõdünk "mi magyarok avval, hogy Románia egészének sorsa mi lesz, hanem mi a magunk igazát csikarjuk ki tõlünk, bármibe is kerüljön az országnak. Emlékezzünk csak vissza a bõszülten türelmetlen jelszóra, amivel az átalakulás nyitányát az erdélyi magyarság hangadói 90-ben köszöntötték: »Amit nem kapunk vissza most, azt nem kapjuk vissza soha«. Amink volt a Monarchiába, a Horthy-féle kis magyar világ-ban, az Isten és emberek elõtt minket mind megillet most is. Ezt a történelem ítélõszéke elõtt ismerje el nekünk a világ, a románok pedig adják vissza. Közösen csak akkor és azután indulhatunk el bárhova is. Önkritika és fenntartás nélkül kívánnánk azonosulni történelmi múltunkkal, nemzeti önzésünk teljes mértéktelenségével." /Csanády András: Románia gazdasági átalakulásának csapdája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Megdöbbentőek Csanády állításai. Történelemi ismeretei hiányosak, a cigányrabszolgaságot Cuza fejedelem 1865-ben szüntette meg. - Hihetetlen az 1990-es szerény követések kiforgatása. Csanády nem tudja, hogy a kommunista diktatúrában megvolt, de elvett jogokat /anyanyelvi oktatás/ követeltek.

1997. július 29.

Nagyváradon a Kőrösvidéki Múzeumban láthatók a szocreál stílusban készült mellszobrok, bizonyos román fejedelmeket ábrázolnak. Anonymusra hivatkozva az egyes szobrok alatt feliratok hirdetik: román vajdák, így Gelu, Erdély vajdája, Glad, a temesi ország vajdája, Menumorut, Biharország román vajdája. - Roland Borsa pedig "Erdély román ország vajdája", valójában magyar főúr, akit a magyar király nevezett ki vajdának. II. Rákóczi Ferenc - a felirat szerint -Erdély román ország fejedelme. /Szilágyi Aladár: Nagyváradi legendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1997. július 30.

Funar polgármester Adrian Severin külügyminiszterhez írt nyílt levelében a magyar főkonzulátus bezárását és Bitay Károly főkonzul nem kívánatos személlyé nyilvánítását követelte. Hasonló tartalmú nyílt levelet küldött Ciorbea miniszterelnöknek is. /Népszabadság, júl. 30./

1997. július 30.

A rendőrség júl. 30-án megakadályozta az újabb, a kolozsvári magyar főkonzulátus épületére kitűzött magyar zászló ellopására irányuló kísérletet, amelyet ezúttal egy darus kocsi segítségével kívántak elkövetni. A helyszínre érkezett Grigore Blaga ezredes, a Kolozs megyei rendőrség parancsnoka, aki felszólította Funar polgármestert, hogy tartózkodjon a zászlót érintő újabb akcióktól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Népszabadság, júl. 31./

1997. július 30.

C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke júl. 30-án egy-egy millió lejjel jutalmazta a három román férfit, akik júl. 25-én ellopták a magyar lobogót, Funar pedig anyagi támogatást ígért családjaiknak, és kijelentette, javasolni fogja a városi tanácsnak, hogy a három férfi kolozsvári díszpolgárságot kapjon, olvasható a kolozsvári tudósításban. /Népszabadság, júl. 31./

1997. július 29.

Júl. 29-én reggelre ismeretlen tettesek horogkeresztet rajzoltak dr. Kelemen Attila és Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselőinek Marosvásárhelyen levő irodájánál levő névtáblára. Értesítették a rendőrséget. Kerekes Károly elmondta, hogy ez az akció szerves része a Marosvásárhelyen korábban beindított etnikai feszültségkeltő kampánynak. Két éve áll a tábla a polgármesteri hivatal épületének oldalbejáratánál és eddig senkit sem zavart. /Fasizmusra vált a sovinizmus? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

1997. július 29.

Dr. Láng Gusztáv negyedszázadon át oktatta Kolozsváron a huszadik század magyar irodalmát, nevelte a magyartanárok nemzedékeit. 1984-ben családjával áttelepült Szombathelyre, és lett az ottani Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezető professzora. 1995 őszén két tanévre visszajött Kolozsvárra vendégtanárként, vagy ahogy mondani szokta: "önmagát helyettesíteni". Elmondta, hogy a szombathelyi és kolozsvári hallgatók között hasonlóság van az olvasottság és a gondolkodáskészség hiányában. Jövendő irodalomtanárokról van szó, mondani sem kell, mennyire pusztító hatású a nem olvasás. Miben különböznek? A szombathelyiek sokkal jobban tudják, mi a kötelességük. Szombathelyen nem fordul elő, hogy szombatra vagy vasárnapra kérjék a vizsgát, hogy ne jelenjenek meg vizsgázni, mert "nem úgy jött ki a lépés". - Átlagképzés van, a mennyiség a minőség kárára megy. Vissza kellene állítani a komoly rostálást első és másodéven. - Láng Gusztáv az egyik legismertebb Dsida-kutató, megjelent munkája: A lázadás közjátéka, Dsida-tanulmányok, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1977. /Molnár Judit: Beszélgetés dr. Láng Gusztáv irodalomtörténésszel a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanszékvezető professzorával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1997. július 29.

Az RMDSZ-ben összecsaptak a radikálisok és a mérsékeltek. Gál Mária a radikálisok képviselőjének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét nevezte. Köréje csoportosul az RMDSZ-ellenzék, amelyen belül a legradikálisabb Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, melyet Gál Mária a Csurka-Torgyán szellemiséghez közel állónak nevezett. A mérsékeltek számbelileg fölényben vannak. Az SZKT júl. 12-13-i ülésén nyílt konfliktus alakult ki a radikálisok és a mérsékeltek között. Gál Mária a vitáról Markó Bélát és Tőkés Lászlót kérdezte. Markó Bélától azt tudakolta, hogy miért nem zárják ki az RMDSZ-ből Katona Ádámékat. Markó Béla azt válaszolta, hogy eddig sem folyamodtak a kizárás eszközéhez. Amennyiben viszont az Erdélyi Magyar Kezdeményezés eltér az általános RMDSZ-vonaltól, akkor meg kell vizsgálni, meddig vállalható a közösség. Pillanatnyilag erről nincs szó. Tőkés Lászlótól azt kérdezte Gál Mária, hogy lehetségesnek tartja-e a további együttműködést az RMDSZ-szel. Ezek a nézeteltérések nem olyan jellegűek, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést. Tőkés László hangsúlyozta, hogy soha nem gondolt az RMDSZ-ből való kiválásra. Mindig azt mondja, amit lelkiismerete diktál. /Gál Mária: Radikalizmusa miatt Tőkés elszigetelődött. = Népszava, júl. 29./

1997. július 28.

A Jurnalul National bukaresti lapnak adott nyilatkozatában nemzeti hősnek, nem pedig zászlótolvajnak tartja magát Roman Neag, aki ellopta a magyar lobogót Kolozsváron, a főkonzulátus épületéről. Végül a három tettes /polgármesteri hivatal alkalmazottai/ beismerte, hogy főnökeik utasítására követték el tettüket. /Népszava, júl. 29./ Az Ion Iliescu által vezetett Társadalmi Demokrácia Pártja júl. 28-i nyilatkozatában ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. - Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa levélben fordult a kormányhoz a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, kifejtve, hogy a magyarok középkori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. A prefektus Tibori Szabó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy nem ért egyet a régi magyar nevek kiírásával, szerinte a román városneveket lehet csak magyarra fordítani. A prefektus szerint semmiképpen sem lehet például Tordaszentlászló nevet használni. /Népszabadság, júl. 29./

1997. július 28.

C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke szerint a magyar lobogó kitűzése Erdélyben legalább olyan provokáció, mintha horogkeresztes lobogó jelenne meg Izraelben. Tudor kijelentette: kész "a néptömegek élén" megostromolni a börtönt, ha letartóztatják a "hazafiakat". /Magyar Hírlap, júl. 29./

1997. július 26.

Az Avram Iancu Egyesület 1995 szeptemberében javasolta az ortodox egyháznak az 1784-es román jobbágyfelkelés egyik kivégzett vezetőjének, Nicola Ursunak - akit Horea néven ismerünk -, szentté avatását. Az egyház szakemberekből álló bizottsága vizsgálni kezdte Horea életét. Megállapították, hogy Horea közeli kapcsolatban állt a szabadkőművesekkel. II. József, a "felvilágosodás híve" a háttérből mozgatta Horea, Closca és Crisan "forradalmának" kitörését. Mindezt azért, hogy csillapítsa a magyar nemesek szándékát, akik függetleníteni akarták magukat a Habsburg birodalomtól. A korabeli képek szerint Horea olyan nyakéket viselt, amelyen szabadkőműves szimbólumok láthatók. A Manuscriptum folyóirat 1984/4-es számában az ismert kultúrtörténész, Petre Pandrea Horea forradalma című munkájában Horea szabadkőműves tagságáról írt: "Horea ácsként dolgozott a templomok számára. Manole mester vallásos egyesületének tagja volt... Belépett Manole mester kőművesei közé. Jobban kereshetett és többet tanulhatott." A papok szerint Horea szentté avatásának esélyei ezzel minimálisra csökkentek. Képtelenség ugyanis összeegyeztetni az ősi hitet a szabadkőművesség eszméivel. /Nem lehet szentté avatni. Szabadkőműves jobbágykapitány. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

1997. július 26.

A rendőrség kézre kerítette a magyar lobogó eltávolítóit és júl. 26-án ünnepélyesen visszaadta a magyar zászlót Bitay Kálmán prefektusnak. A tettesek /Roman Neag, Vasile Dragan és Ioan Rusu/ a polgármesteri hivatal dolgozói és azt vallották, hogy tettüket hirtelen elhatározásból követték el. Neag felesége nyilatkozott a bukaresti televíziónak: férje ártatlan, mert munkahelyi utasítást hajtott végre. A rendőrség szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Liviu Medrea, Funar barátja, a Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei alelnöke, a polgármesteri hivatalnál vállalati igazgatója vagy Funar részese lenne a zászló ellopásának. Funar örömmel nyugtázta júl. 26-án "a három jó román jó cselekedetét, amelyet majd más jó románok megismételnek". Funar felháborítónak tartja a három tettes elleni rendőri intézkedést, és kilátásba helyezte, hogy a jövő héten a kétnyelvű névtáblát is eltávolítják a főkonzulátus épületéről. Funar ígéretet tett, hogy C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke egy-egy millió lejjel jutalmazza a zászlótolvajokat, és ha majd valaki felgyújtja a magyar lobogót, hárommillió lejre is számíthat. -Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus kijelentette: az ügyészségen etnikumközi gyűlölet szításáért és lopásra felbujtásért feljelentést tesz Funar ellen. "Ha a bíróság Funart bűnösnek találja, kezdeményezni fogom polgármesteri tisztségéből történő felmentését" - tette hozzá. /Népszabadság, júl. 28./

1997. július 25.

Júl. 25-én Kézdivásárhely vendége volt Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, akik a Tusnádfürdőn megtartott szabadegyetemre érkeztek a városba. A júl. 25-i sajtótájékoztatón Tőkés László elmondta, hogy a Fidesz elnöke pártpolitikai szempontok fölött állva az összmagyarság érdekeinek egyik előmozdítója, képviselője. Orbán Viktor elmondta: támogatja az MDF javaslatát a magyar-magyar párbeszéd mielőbbi újrafelvételére. A megváltozott helyzetben a magyarországi és a határon túli magyarság politikusainak ismét szükségszerűen egyeztetniük kell. A Fidesz elnöke megjegyezte, hogy a magyarországi hatalomban vannak bizonyos erők, amelyek úgy tartják: azzal, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, az erdélyi magyarsággal való foglalkozásnak már nincs tétje. Ez tévedés, mert a hosszú távú stratégiai célokat nem szabad összekeverni a rövid távú konjukturális politikai kérdésekkel. /Újabb magyar-magyar csúcs? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ Orbán Viktor Kézdivásárhelyen kijelentette: csak olyan kormánynak lesz tagja, amely lélekben 15 millió magyarért érez felelősséget. A Fidesz vezetője a népesség fogyását tartja a magyarság legnagyobb bajának. A magyarság felemelkedését - más erőforrások híján - annak szellemi erejére kell alapozni. Az erdélyi, felvidéki, délvidéki magyarság megmaradása attól függ - mondotta -, hogy e népcsoportok mennyiben tudnak túllátni a mindennapi kihívásokon, sikerül-e a egy hosszú távú stratégiát érvényesíteniük, sikerül-e kivívniuk az autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1997. július 25.

Júl. 25-én, két nappal a kolozsvári magyar főkonzulátus újból megnyitása után - Bitay Károly főkonzul szeme láttára - levették a magyar zászlót a főkonzulátus épületéről. Bitay megkérdezte a fiatalembert, hogy mit csinál, aki válaszolt is: utasítást hajt végre. Bitay a történtekről értesítette a prefektúrát - vagyis a kormány helyi képviseletét, a magyar külügyminisztériumot, a bukaresti magyar nagykövetséget. A főkonzulátusnak otthont adó református parókiára 30 millió lejes pénzbüntetést rótt ki a Funar irányítás alatt álló polgármesteri hivatal, arra hivatkozva, hogy kitűzték a magyar lobogót, ezzel, úgymond, megsértették az épület műemlék jellegét. /Népszava, Magyar Nemzet, júl. 26./

1997. július 25.

A bukaresti magyar nagykövetség júl. 25-én jegyzéket adott át a román külügyminisztériumnak. A nem tiltakozó jellegű jegyzékben a magyar fél a román hatóságoktól a jogsérelem mielőbbi megszüntetését, a zászló visszaszerzését és ottmaradásának biztosítását kérte, miközben kifejtette: tudatában van annak, hogy nem hivatalos lépésről van szó, hanem a kormánytól független, szélsőséges elemek akciójáról. Funar polgármester júl. 25-én sajtótájékoztatót tartott. Tagadta, hogy ő adott utasítást a magyar zászló eltávolítására. Bizonyára felháborodott románok tették, de lehet, hogy a magyarok provokációjáról van szó, állította Funar, olvasható Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósításában. /Népszabadság, júl. 26./

1997. július 24.

A Stirea megírta, hogy Iliescu szükségtelennek nevezte a konzulátus létesítését, mivel szerinte egy ilyen intézmény az olyan országok között szükséges, amelyek esetében vízum szükséges a határ átlépéséhez. Szerinte a román-magyar alapszerződés, melyet aláírt nem tartalmazott a konzulátus létesítésére vonatkozó utalást, másrészt "az RMDSZ nincs miért beleavatkozzon ebben a kérdésbe". Adrian Severin az RTDP vezetőjének kijelentésével kapcsolatosan kijelentette, hogy gyakran a politikusok a nép bölcsességszintje alatt helyezkednek el. Szerinte olyan jelenleg igazolt olyan pártok jelenléte az ellenzékben, mint az RTDP. A lap idézi Kovács László kijelentését, miszerint ha szükségesnek látszik, akkor közben fog járni a román kormánynál egy magyar konzulátusnak Marosvásárhelyen való létesítése érdekében is. A kolozsvári konzulátus Kolozs, Szilágy, Fehér, Arad, Bihar és Szatmár megyékre bír tevékenységi hatáskörrel. Az Adevarul de Cluj is ismerteti beszámolójában Iliescu kijelentését. Az RTDP elnöke gyanúsnak minősítette azt az állhatatosságot, amellyel a konzulátus Kolozsváron való megnyitását követelték. A lap ismerteti az RNEP megyei irodája nyilatkozatát, mely kém-fészeknek, valamint a románellenes akciók székhelyének minősíti a kolozsvári magyar főkonzulátust. A Ziua tájékoztat, hogy Funar kérte Constantinescu államfőt, lépjen közbe a magyar zászlónak a konzulátus faláról való eltávolítása érdekében. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 24., 139. sz./

1997. július 24.

Az 1997-98-as tanévtől a romániai magyar iskolák VI. és VII. osztályában új tantárgyat vezetnek be, a romániai magyarság történelme és hagyományai címmel. Az új tantárgy tananyaga a Közoktatás bukaresti pedagógiai folyóiratban látott napvilágot./Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1997. július 24.

Gheorghe Funar polgármester Emil Constantinescu államelnökhöz címzett levelében kérte, hogy távolíttassa el a magyar főkonzulátus épületéről a magyar zászlót. Funar közleményben tiltakozott a magyar főkonzulátus újramegnyitása ellen. Ebben ördögi kitartással vádolta az RMDSZ-t, amely szerinte irredenta, szélsőséges, idegengyűlölő és románellenes szervezet, Magyarország Romániában tevékenykedő ötödik hadoszlopa. Funar figyelmeztette a nemzetárulókat, hogy közel a számonkérés órája, és kilátásba helyezte, hogy pártja, a Román Nemzeti Egységpárt minden eszközt felhasznál a román nemzet egységének megőrzéséért. /Magyar Hírlap, júl. 25./

1997. július 24.

Arra a hírre, hogy Temesváron a Magyar Házat kormányrendelettel vissza akarják adni jogos tulajdonosának, a bánsági magyar közösségnek, a Magyar Házban székelő Renasterea Banateana júl. 22.i száma azt írta, hogy a "telhetetlen magyarok el akarják pusztítani a harmincezres példányszámú román újságot..." Ez természetesen nem igaz. A Magyar Házat a magyarok összeadott pénzükből maguk építették. A román lap szerkesztősége az udvaron épült új házban van, tehát fallal elválasztható a két épület, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1997. július 24.

RMDSZ több vezetője és kormánytisztségviselője vesz részt a júl. 21. és 26. között sorrakerülő VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, melyet a Pro Europa Liga, az RMDSZ nemzeti liberális platformja, a Reform Tömörülés, valamint a Fidesz Polgári Párt által alapított Pro Minoritate Alapítvány szervez közösen a hagyományoktól kissé eltérően Tusnádfürdőn. A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai című politikai fórumon Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Orbán Viktor, a Fidesz Polgári Párt elnöke tartott előadást. Markó Béla áttekintette a hét évi ellenzéki és a hét hónapi kormányzási tapasztalatokat és a többség-kisebbség kapcsolat alakulását a posztkommunista Romániában. Az RMDSZ elnöke szerint az 1996-os romániai rendszerváltással megteremtődtek a feltételek a gazdasági reformhoz, a civil társadalom általános fejlődéséhez és a nemzeti kisebbségek gondjainak megoldásához is. A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon című vitafórumon Birtalan Ákos turisztikai miniszter kihangsúlyozta, hogy a polgárosodáshoz szükség van az igazi reformra, a gyors és hatékony privatizációra. A miniszter szerint nem kell a polgárosodás fogalmát túlméretezni, hanem lehetőséget kell teremteni a civil társadalom bevonására az állam tevékenységébe. Mátis Jenő az RMDSZ kolozsvári képviselője elmondta, ahhoz, hogy a civil társadalom át tudja vállalni az állam egyes feladatait, szükség van egy olyan új alapítványi és egyesületi törvény megalkotására, amely adózási előnyöket biztosítson a non-profit szervezetek számára. A képviselő szerint az alapítványoknak lehetőségük kellene legyen arra, hogy elnyerjék a közalapítványi státust, amely lehetővé tenné, hogy az állami költségvetés is támogassa közhasznú tevékenységüket. Az előadások után élénk párbeszéd alakult ki a népes hallgatóság és a meghívottak között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 1078. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-226




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998