udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 213 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-213
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. szeptember 30.

Gazda József felhívta a figyelmet arra, hogy a régi és új kormánynak egyaránt szüksége van a "belső ellenzékre", mert ez segíti "rejtett szándékai" megvalósításában. Abban, hogy "ne is merjük az autonómia szót kiejteni a szájunkon, álljunk el attól a tervünktől, hogy önálló oktatási hálózatot akarunk kiépíteni". Funar és társai a szükséges ellenzék. És mit teszünk mi? - tette fel Gazda József a kérést. "Mi a saját belső ellenzékünket kiátkozzuk, igyekszünk teljesen kiszorítani" az RMDSZ vezetéséből, annak ellenére, hogy ez az ellenzék éppen az érdekvédelmért harcol. Holott "nekünk is van egy közös ügyünk, a nemzet ügye, a magyarság ügye". Gazda József szerint "nem használjuk ki harcunkban ezt az ellenzéket, ahogy a román politikai élet is teszi." /Gazda József: RMDSZ, figyeljünk a román modellre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1997. szeptember folyamán

Az önálló magyar egyetemről már 1997. januárjában elkezdődött a mellébeszélés, és nem a "multikulturális", hanem az önálló Bolyai lejáratása, írta Asztalos Lajos. Előbb a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban jelent meg Törzsök Erikának, a HTMH akkor még helyettes vezetőjének az írása: "önálló egyetemet követelt boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?" "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...". Nem sokkal ezután a Szabadelvű Kör rendezvényén "kiderült", hogy a magyar diákok többsége lényegében nem óhajt önálló Bolyait, ezután következett a Bolyai Tudományegyetemnek "a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött"-tel, "egyfajta szellemi gettó"-val, a "nyelvi-nemzeti sajátosságokba való bezárkózás"-sal való címkézése /Cs. Gyimesi Éva, Szabadság, 1997. febr. 12./ Ezután, febr. 21-én felbukkant a "multicultural" /Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora/. Az egyetem tehát bizonyos mértékig többnyelvű. Amíg a többségi szenátus meg méltóztatik engedni. A multikulturálist egy maroknyi csoport fogadta el, amelyik összetéveszti magát a romániai magyarsággal. /Asztalos Lajos (Kolozsvár): Multikulturalitás. Forradalmi újítás avagy... mézesmadzag? = Kapu (Budapest), szept./

1997. szeptember 29.

Ion Iliescu volt államfő, a legnagyobb ellenzéki párt jelenlegi vezetője az 1990-es és 1991-es bányászjárások igazi szervezője - jelentette ki Miron Cozma volt zsil-völgyi bányászvezér perének szept. 29-i tárgyalásán. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. szeptember 30.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform szept. 23-án tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Tiltakoztak amiatt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő durva, rágalmazó nyilatkozatot tett a Pro TV júl. 13-i híradójában, az utóbbi pedig a Romániai Magyar Szó júl. 17-i számában. A sértett, Katona Ádám, az EMK elnöke az RMDSZ Etikai Bizottságához fordult és panaszának bizonyító anyagát szétosztotta az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi /szept. 20-21./ tanácskozásán. - Az SZKT Állandó Bizottságának napirendre kellett volna tűznie a dr. Csapó József szenátor által kidolgozott személyi autonómia statútum-tervezetet, azonban ezt nem tette meg. - Az EMK nem tudta elérni, hogy az SZKT tárgyaljon a katonaság, rendőrség és ortodox egyházi intézmények Székelyföldre telepítéséről. - Az EMK megdöbbenéssel fogadta, hogy nem az SZKT tárgyalta meg az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosítási javaslatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1997. szeptember 29.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szept. 12-13-án rendezték meg Zabolán a Tájházak konferenciát. A magyar nyelvterület különböző részeiből érkeztek a meghívottak. A résztvevők megtekintették a zabolai templomot, a zabolai tájházat, amelyet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rendezte be, édesanyja segítségével, majd Csernátonban az ottani múzeumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanerről: szept. 13.

1997. szeptember 29.

Szept. 29-én tartották az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Andrei Marga rektor beszédében az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Az ünnepségen nem hangzott el magyar nyelven köszöntő. Ugyanebben az időben kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel a jogi karon a magyar hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert szerintük ez diszkrimináció. A tüntetők között volt Liviu Medrea is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. szeptember 29.

Szept. 29-én megnyitotta kapuját a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola 36 magyar és 24 román hallgatóval. Dr. Domokos Ernő, a főiskola igazgatója mondott beszédet. Orbán Árpád megyei tanácselnök egy több éves álom megvalósulásáról beszélt. /Éltes Enikő: Valóra vált álom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1997. szeptember 29.

Emil Constantinescu elnök Brüsszelbe utazott, szept. 29-én tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, majd váratlan látogatást tett az Európai Bizottságnál, mielőtt díszdoktorrá avatták a liege-i egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. szeptember 29.

Vasile Dobrescu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke a szenátus szept. 29-i ülésén minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t, kijelentve, hogy az RMDSZ totalitarista állampárt, megveti a román államot, vezetői agresszívek és naponta új követeléssel állnak elő. Dobrescu felelősségre vonta a többi szenátort, mondván, alkuba bocsátkoztak a román nyelv szuverenitásáról, ez már veszélyt jelent a román államiság számára. Felszólította a koalíciós pártokat, hogy vessék ki maguk közül az RMDSZ-t, az egyetlen szélsőséges pártot, akkor majd az egész román nemzet támogatását élvezik. Mircea Ionescu Quintus, szenátusi alelnök, aki az ülésen elnökölt, némán hallgatta ezt a durva kirohanást. Ezután Ion Moisin parasztpárti szenátor az ortodox klérus felelősségéről beszélt, súlyos vádakkal illette a Securitatéval kollaboráló ortodox egyházi vezetőket, a Vörös Holocaust című könyvből idézett. Erre több szenátor hevesen tiltakozni kezdett, egyesek az öklüket rázták. Ekkor már éber volt Mircea Ionescu Quintus és megvonta a szót Dobrescutól, éppen akkor, amikor Teoctist pátriárkát említette a "palástos ügynökök" között. Dobrescu négyoldalas nyilatkozatát a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Mircea Ionescu Quintus tehát némán hallgatta az RMDSZ elleni rágalmakat, csak az ortodox egyház védelmében állt ki. Ugyanaznap ez megismétlődött: Gheorghe Dumitrascu hosszú felszólalásában támadta a magyarságot, az RMDSZ-t, az ülésvezető elnök némán hallgatta a vádaskodást. Az elnöklést átvevő Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt szenátora ugyanígy járt el. Nem állt ki a koalíciós partner, az RMDSZ mellett. /Béres Katalin: A klérust Quintus védi. S az RMDSZ-t? = Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./

1997. szeptember 28.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság szept. 26-28-án rendezte meg a III. Partiumi Honismereti Konferenciát Bihar községben. A konferencia fő témája a partiumi magyar temetők ismertetése volt. A temetők elhanyagoltak, pusztulóban vannak. Erdei János Szilágysomlyó református temetőjét írta le, Koncz László A szilágysomlyói református temető feltérképezése című munkája példaértékű. Juhász Viktor a révi református temetőt ismertette. Több értékes előadás hangzott még el, így Erdőközi Zoltán a bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető feltárásának nehézségeiről beszélt. Székely Antal nyugdíjas tanár Ombód és Szatmárpálfalva helytörténetét, majd temetőit mutatta be. A konferenciáról Dukrét Géza számolt be. - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság kiadta a Bihari felhívást, amely hangsúlyozta, hogy sürgető értelmiségi és szakmai feladat a temetők leírása, a sírok nyilvántartásba vétele, a temetőmonográfiák elkészítése. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./

1997. szeptember 28.

Kolozsváron az RNEP hívei magyarellenes nagygyűlést tartottak, tiltakoztak amiatt, hogy történelmet és a földrajzot magyarul lehessen tanítani. Funar polgármester többezres tüntetést ígért, valójában kevesen voltak. /Kossuth Rádió/

1997. szeptember 28.

Szept. 26-28-án tartotta meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság VI. Közgazdász Vándorgyűlését Székelyudvarhelyen A román gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra címmel. Előadást tartott többek között Kovács Adorján földművelésügyi államtitkár, dr. Vincze Mária egyetemi tanár /Kolozsvár/, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Szarka Árpád, a Bihar megyei Munkaügyi Igazgatóság vezérigazgatója. A vándorgyűléssel egyidőben tartották meg az RMKT küldöttgyűlését, amely megválasztotta a társaság új vezetőségét. Újraválasztották elnöknek dr. Kerekes Jenőt, az alelnökök: Coltea Tibor /Kolozsvár/, Kelemen Emőke /Marosvásárhely/, Somai József /Kolozsvár/ és Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1997. szeptember 28.

Szept. 26-28-án ötödik alkalommal rendezték meg a Báthory Napokat. Először Szilágysomlyó testvérvárosában, Nyírbátorban ünnepeltek, ahol a rendezvény társszervezője, a Művelődés szerkesztősége bemutatta a folyóirat számait és Deák Ferencnek a Kriterion Kiadó kiadványai számára készített illusztrációit. Szilágysomlyón pedig a református gyülekezeti ház kiállítótermében megnyitották Kós Károly grafikai munkáiból összeállított kiállítást. Előadások hangzottak el, majd a katolikus templomban Tempfli József és Tőkés László püspökök hirdettek igét. Végül megkoszorúzták a templom falán levő kétnyelvű emléktáblát, amely azt hirdeti, hogy egykor itt keresztelték meg Báthory István erdélyi fejedelmet. Lengyelország királyát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. szeptember 27.

Kolozsvár polgármestere, Gheorghe Funar szept. 27-i közleményében Babiuc védelmi miniszter leváltását követelte a miniszter Budapesten tett nyilatkozata miatt. Funar szerint ugyanis Babiuc ígéretet tett arra, hogy "a román hadsereg a magyar hadsereggel fog együttműködni a román szélsőséges pártok felszámolásában". - Babiuc Budapesten valójában a jövőben felállítandó közös békefenntartó egységről beszélt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

1997. szeptember 27.

A kongresszus az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve és így bármiről dönthet, emlékeztetett Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke. Szembe kellene nézni a jelen helyzettel, mert érezhető az elégedetlenség. az RMDSZ vonatkozásában is. A kongresszuson lényegre törő beszámolókban el kellene mondani, ki mit tett az erdélyi magyarság helyzetének javításáért. A kormányzati csúcstisztviselőknek elsősorban tapasztalataikról kellene beszámolniuk, nem általános tevékenységükről. Legalább most össze kellene állítani és a kongresszuson megszavazni a magyarság igényeit tartalmazó csomagtervet, amelyhez a mindenkori RMDSZ-vezetőségnek ragaszkodnia kell.- Az RMDSZ-nek a tiszteletbeli elnök tekintélyének helyreállításával kell foglalkoznia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

1997. szeptember 27.

Bíró Béla terjedelmes cikkében azt állította, hogy "az igazi tehetségek ma már nagyon nehezen találhatják meg a helyüket Erdélyben vagy az erdélyi magyar közösségben. Kénytelenek a magyarországi vagy a román nyilvánosság és tudományos élet felé tájékozódni." Szerinte az erdélyi magyar intézmények nem képesek "lépést tartani a változásokkal, nem a jelen-, hanem a múltbeli feltételekhez próbálnak - elkerülhetetlen kudarcok sorozatán át - alkalmazkodni." "Mintha a közösségbe vetett bizalom, a legendás magyar önérzet roppant volna meg..." A cikkíró szerint színvonalas, európai látókörű publicisztika ma már csak a román lapokban található. A romániai magyarság most jutott el a "lenni vagy nem lenni" igazi kérdéséhez. A magyarellenes kampányok fokozatosan megszűnnek közösségformáló tényezőként funkcionálni. A közösséget a magyar kultúra és nyelv kohéziós erejének kellene összetartaniuk, de ezek csak valóságos teljesítményre alapozható. - Bíró Béla eltöpreng azon, mi az oka annak, hogy "a magyarországi szellemi irányzatok közül Erdélyben éppen a nemzeti bezárkózásra ösztönző, elavult nemzeti ideológiákra alapozott konzervatív nacionalizmus kerekedett felül?" "A romániai magyarok körében Csoóri Sándor a legnépszerűbb magyar értelmiségi, s nem a Duna Tv-nek köszönhetően. A közvéleményt uraló regionális heti- és napilapok sugallják, hogy a romániai magyarság sorsát igazából csupán Csoórit és körét, illetve a nyíltan nacionalista vagy soviniszta Torgyánt, Csurkát és társaikat foglalkoztatja. A bukaresti A Hét vagy a kolozsvári Korunk kis szigetecskék a konzervatív beállítottság tengerében.A sugallat azonban nem légből kapott. A magyarországi européer értelmiség jelentős része ugyanis máig sem gondolta végig a kisebbségi kérdést." Bíró Béla szerint ezért történt, hogy az Antall-kormány viharos gyorsasággal építhette ki Erdélyben kliens-rendszerét..." A romániai magyarok többsége idegenkedik a magyarországi européerektől. Ezt "bizonyos értelmiségi körök sajnos folyamatosan táplálják. Bíró Béla a Magyar Narancsra hivatkozik: az egyik szám szerkesztőségi cikkére /Nyamvadt sovén magyar sajtó/, ebben "hemzsegnek a durva hamisítások". A Magyar Narancs a romániai viszonyokat "igyekszik a hazugságig megszépíteni". Hasonló a Magyar Narancs másik számában id. Pásztor Ottó cikke. Ez is szépítgeti a valóságos helyzetet. Azzal vádolja a romániai magyarságot, hogy államot akar az államban. - Bíró Béla szerint vannak jelei annak, hogy a romániai magyar közösség széthullása megkezdődött. Nincs összefüggő nyilvánossága, "nincsenek többé-kevésbé mindenki által elismert személyiségei." A romániai magyarságot az RMDSZ tartja össze, melynek "mind kevesebb köze van a helyi közösségekhez". /Bíró Béla. A nagy magyar paradoxon. = Népszabadság, szept. 27./ A Bíró Béla által kifogásolt szerkesztőségi cikk a Magyar Narancsból: "Miközben a remek szoclib/szocnac magyarországi újságok hörögnek és vért köpnek a felvidéki magyar iskolák szlovák borítójú bizonyítványai miatt /harmadosztályú disznóság/, és nemzetiszínű tivornyát rendeznek amiatt, hogy Kolozsvár vasgárdista polgármestere, Funar nem hajlandó fogadni a magyar főkonzult /jó neki/, végtelen számú méltatlankodó cikkben" ugyanakkor "arról csak mínuszos hír szól, hogy a Constantinescu-Ciorbea-kormányzat oktatási rendelete véget vetett az évtizedes magyarellenes diszkriminációnak, meghozta a világon eddig ismert legnagylelkűbb kisebbségpolitikai rendszabályt - forradalmi úton, a román parlament feje fölött, szembeszállva mindenkivel, nehogy az erdélyi magyar nebulók jogai csorbuljanak akár." - "De a szoclib/szocnac napisajtó csak olához tovább. És még nekünk áll euroatlantilag följebb! Szégyen, gyalázat." /Nyamvadt sovén magyar sajtó. = Magyar Narancs, júl. 24./ A másik cikk: Id. Pásztor Ottó: Benn maradni. = Magyar Narancs, aug. 14./

1997. szeptember 26.

A washingtoni Száz Zoltán professzor, az Amerikai Etnikai Csoportok Szövetségének főtitkára szept. 15-én Brassóba látogatott és dedikálta Erdély védelmében című, nemrég megjelent könyvét, melyben az amerikai "magyar lobby" tevékenységét vázolta fel 1990-ig. Ennek a csoportnak ő volt az egyik irányítója. Száz Zoltán Budapesten született 1930-ban, 1945 után Nyugatra távozott. Évtizedekig igyekezett az Egyesült Államok döntéshozóinak figyelmét felhívni az erdélyi magyarság helyzetére. Gyűjtötte az adatokat az erdélyi helyzetről. A nyolcvanas években Ara-Kovács Attiláéktól sok megbízható információhoz jutott. /Erdély védelmében. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26./

1997. szeptember 26.

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület Apáczai Napokat szervez szept. 26-28-a között Brassóban. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 26./

1997. szeptember 26.

Szept. 26-án Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár egyházkerületi főgondnok mutatta be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban Hajdu-Moharos József Partium című hiánypótló monografikus művét. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30., Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./

1997. szeptember 27.

Szept. 27-én Szatmárnémetiben tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke az ülés előtt nyilatkozott: az RMPSZ nem hajlandó kompromisszumra, hiszen a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum. A koalícióra lépés feltétele volt az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. A további engedmények az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelem feladását jelentenék, ezért inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy erről lemondjon az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szatmárnémetiben, az RMPSZ ülésén Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtásánál az időhúzásra rendezkedett be. Lászlófy Pál elnök kijelentette: az RMPSZ radikálisan fog eljárni, hogy ez a felemás helyzet tisztázódjék. Szűcs Judit alelnök, Kolozs megye képviselője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében magyarellenes célzattal bátorítják az ottani tanfelügyelőséget. /A szervezet radikálisan fog eljárni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1. - átvétel a Szatmári Friss Újságból./

1997. szeptember 27.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 27-i lapokban megjelent sajtónyilatkozataiban utalt arra, hogy a sürgősségi kormányrendeletekben biztosított kisebbségi jogok utólagos parlamenti visszavonása a kolaíció elhagyására késztetheti az RMDSZ-t. A Jurnalul National bukaresti napilapban Markó Béla kifejtette: "Kilenc hónap után azt látjuk, hogy egyesek ebben a koalícióban nem akarnak egyetlen lépést sem tenni a magyar kisebbség problémáinak jogi megoldásáért. Így együttműködésünk valóban lehetetlenné válna, mert azt jelentené, hogy az RMDSZ lemondana minden saját követeléséről." Arra a kérdésre, hogy miért távozott a Konvencióból 1995-ben az RMDSZ, Markó Béla rámutatott arra, hogy akkor is mesterségesen magyarellenes hangulatot keltettek, a Konvencióban levő partnerekre rendkívül nagy nyomás nehezedett. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

1997. szeptember 26.

A Román Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ nyilatkozatban fejtette ki, hogy támogatja az RMDSZ álláspontját az oktatási törvény módosításának vitájában. Az emberi jogokat korlátozó korábbi szabályozások módosítása ugyanis jogi kötelezettsége Romániának. A Román Helsinki Bizottság kéri a parlamentet, hogy járuljon hozzá az 1996. decemberében elfogadott kormányprogram gyakorlatba ültetéséhez. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

1997. szeptember 26.

Szept. 26-án az RMDSZ vezető tisztségviselői tanácskoztak Marosvásárhelyen. A Bernády-házba összehívott, az V. kongresszust előkészíteni hivatott tanácskozásra Markó Béla szövetségi elnök meghívta az SZKT és a SZET Állandó Bizottságait, a két parlamenti frakció vezetőségét, az ügyvezető elnököt, a tiszteletbeli elnököt, a területi szervezetek elnökeit és az RMDSZ két miniszterét. A tanácskozáson Markó Béla tartott rövid helyzetelemzést, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági vitája kapcsán kialakult helyzetre, majd a tanácskozás kitűzött céljának megfelelően a részvevők ajánlásokat fogalmaztak meg a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokra ? az új programtervezetre és az alapszabályzat módosítására ? vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26. 1122. sz./

1997. szeptember 26.

Szept. 26-án kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. Magyarország és Románia viszonyát nem módosítja, ha Magyarország előbb lesz a NATO tagja, jelentette ki Babiuc. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ Babiuc szept. 26-án Keleti György honvédelmi miniszterrel megállapodott abban, hogy Keleti György okt. 6-án koszorút helyez el Aradon, az aradi vértanúk emlékhelyénél. Az ősz végén Bukarestben aláírják a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló dokumentumot. A tárgyaláson szóba került a magyar-román hadiipari együttműködés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1997. szeptember 25.

Vetési László tiszteletes teológiai tanári munkáján kívül az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója. A szórványmagyarság híveivel, lelkipásztoraival való kapcsolattartás tartozik hozzá. Vetési szerint a romániai magyarság egyharmadát érintő kérdéskör ez. A tévé magyar adásában Juhaimnak maradékát összegyűjtöm című műsort vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1997. szeptember 25.

Idén másodszor szervezte meg szept. 2-12-e között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyeri szervezete Erdőcsinádon a felkészítő tábort azon diákok számára, akik nehezen megközelíthető vagy szaktanárokat nélkülöző vidéki iskolákban tanulnak. Tőkés András szívügyének tartotta a tábor megszervezését. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

1997. szeptember 25.

Gabriel Andreescu és Doina Cornea Emil Constantinescu elnökhöz, Victor Ciorbea miniszterelnökhöz és a koalíciós pártvezérekhez írt nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, a sürgősségi kormányhatározatokat el kell fogadni. A két vagy többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. A románok és a magyarok többsége a békés viszonyok mellett szavazott. Nem szabad meghátrálni a szélsőséges nacionalista erőktől. A "jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja." /22 (Bukarest) hetilap szept. 23., magyarul: Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1997. szeptember 25.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Buza Péter. A kommunista rendszerben az állam nem ismerte el a római katolikus egyházat, ha működését meg is tűrte. A működésnek nem voltak jogi keretei, nem született statútum erről az állammal. Mindössze egy teológiai intézetet működtethettek, nem volt katolikus sajtó. Helyzetük így sem volt a legrosszabb, mert a kurzus egyes felekezeteket üldözött, így a hivatalosan megszüntetett görög katolikus egyházat. - A legfontosabb az volna, hogy megszülessen a kultusztörvény. Az elmúlt hét esztendőben számos egyeztetés történt, de a megegyezéses szöveg még mindig nincs meg. - 1990-ben - Tőkés László javaslatára - a magyar katolikus egyházmegye csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak konferenciájához. Azóta évente többször találkoznak, a központi kérdés mindig két kérdés rendezése. Az egyik a felekezeti iskolák visszakövetelése, a másik az egyházi vagyon visszaszerzése, mert vagyon nélkül az intézményeket nem tudják működtetni. - Az egyházak az elmúlt években tizenhét közös beadványt fogalmaztak meg, de azoknak nem volt eredményük. Constantinescu elnöknél kérvényezték, hogy fogadja az erdélyi magyar püspököket. Azt a választ kapták, hogy májusban fogadja őket. Amikor megérkeztek, ott találták az ország mind a tizenhat felekezetének képviselőit. Ennek ellenére elmondták az egyházak követeléseit. Emil Constantinescu államelnök azt válaszolta a magyar egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, mert Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. - Nincs olyan fórum, amely igazán nyitottnak mutatkozna a megoldás keresésében. - Jakubinyi érsek elismerte, hogy van véleménykülönbség közte és Tőkés László püspök között. Azonban nem jó, hogy a belső vitákat a sajtó tárgyalja. /Magyar Nemzet, szept. 25./

1997. szeptember 24.

Életbe lép az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye. Ehhez ugyanis tizenkét ország aláírása szükséges, és eddig tíz ország csatlakozott, most pedig három állam, Dánia, Lichtenstein és Németország is ratifikálta az egyezményt. /Udvardy Zoltán: Életbe lép az ET keretegyezménye. = Új Magyarország, szept. 24./

1997. szeptember 24.

A szilárd alapokat nélkülöző megbékélési politika eredményeként felbátorodtak a szélsőséges politikai irányzatok. Általános a bizalomvesztés. Magyarország nem támogatja a közösségi autonómia gondolatát, a magyar-magyar párbeszéd nem folyik, általános jelenséggé vált a "kisebbségi közösségek belső tartásának a megroppanása, a növekvő kivándorlás, az anyagi és erkölcsi tartás ellehetetlenülése". "A magyar kormánynak pl. szakítania kellene azzal a nézettel, hogy a határon túli magyarokat tehernek tekintse, amely tovább apasztja az ország csekélyke erőtartalékait. Mert a határon túli magyarok nem elvonnak, hanem hozzáadnak Magyarország erejéhez. S a cél a magyar nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának megvalósulása." /Kisgyörgy Réka: Teher vagy együttműködés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-213




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998