udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 200 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-200
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. január 1.

Kovács László magyar külügyminiszter levélben üdvözölte Andrei Plesut, az új román külügyminisztert kinevezése alkalmából és kifejezte meggyőződését, hogy a román külpolitika tovább halad azon az úton, amely Románia teljes körű euroatlanti integrációjához vezet. A magyar külügyminiszter üdvözlő levelében biztosította a román felet arról, hogy Magyarország továbbra is megbízható partner lesz a kétoldalú alapszerződésben foglaltak megvalósításában is. A kinevezéskor szokásos üdvözlő táviraton túlmenően Kovács László dec. 31-én hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Andrei Plesuval, Románia új külügyminiszterével. A magyar diplomácia vezetője szívélyes hangvételűnek nevezte a megbeszélést. Elmondta: Andrei Plesu biztosította arról, hogy elődje, Adrian Severin külpolitikai irányvonalát kívánja folytatni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

1998. január 1.

I. Mihály, Románia egykori királya hivatalosan legidősebb leányát, Margitot jelölte meg utódjaként - jelentette be dec. 30-án Bukarestben a román királyi család. A döntés jelentős változást jelent az uralkodócsalád történetében, mivel a korábbi utódlási rend szerint elképzelhetetlen volt, hogy a trónörökös nő legyen. A 76 éves egykori román király közleményében hangsúlyozta: "alkotmányos felelősségem tudatában, mind saját, mind leányom sorsát a nép kezébe teszem le, és a nép egy napon meg fogja erősíteni mai óhajomat". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

1998. január 1.

Jan. 1-jén Kolozsváron, életének 92. évében meghalt dr. Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt tanára és könyvtárosa, művelődéstörténész, irodalomtörténész. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Vita Zsigmond /sz. Nagyenyed, 1906. jan. 16./ néhány ismertebb könyve: Jókai Erdélyben /Kriterion, Bukarest, 1972/, Művelődés és népszolgálat /Kriterion, Bukarest, 1983/, Az enyedi kohó /Budapest, 1988/.

1998. január 2.

Jan. 2-án kormányközlemény jelent meg I. Mihály volt román király dec. 30-i kijelentéseivel kapcsolatban. Victor Ciorbea miniszterelnök ismét kinyilvánította, hogy kormányával a parlament által jóváhagyott kormányprogramnak és az alkotmánynak megfelelően dolgozik. A volt uralkodónak joga van letelepedni az országban, azzal a feltétellel, hogy elismeri az alkotmány által szentesített államformát. A kormány személyes jellegűnek tekinti a király dec. 30-i kijelentéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

1998. január 2.

Jan. 2-án ismeretlen tettes betörést kísérelt meg Markó Béla szenátor marosvásárhelyi irodájában. A betörő a riasztóberendezés hangjára eltávozott. Ugyanezen a napon Markó Béla kocsiját feltörték és ellopták a magnót és az akkumulátort. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 2.

Gereben István ismét támadta Csoóri Sándort és a Magyarok Világszövetségét. Idézett a Romániai Magyar Szó 1997. okt. 8-i számában megjelent, Csoóri Sándorral készített interjúból: Ki kellene munkálni azokat a gondolatokat, hogy demokrácia csak olyan körülmények között lehetséges, ahol egykultúrájú nép él. Amennyiben az autonómiák létrejönnek, azok rögtön tisztázott viszonyt jeleznek a többséggel szemben." Gereben az idézett első mondatot visszautasította és értelmezte, mondván, ez azt jelenti, hogy "Romániában nem lesz demokratikus államrend, amíg az ott élő magyarság önálló kultúráját fel nem számolja az erőszak vagy az asszimiláció vagy a magyarok valamiféle merev "egykultúrájú" autonómiával el nem különülnek a románoktól, maradék szászoktól. örményektől, cigányoktól..." Magyarországon nem lesz igazi demokrácia, amíg a nemzetiségek nyelvét "teljesen ki nem irtják". Mindezt Csoóri a Magyarok Világszövetsége elnökeként írja. Gereben félelmetesnek tartja, hogy Csoóri ezen nyilatkozatára nem reagált a magyar közélet, a magyar társadalom. Gereben minősítette a Magyarok Világszövetségét és Csoóri Sándor közvetlen környezetének "gondolatait": azok "ma már csak egy elaggott, a XXI. század valóságait tudomásul venni nem tudó, akaró szűk csoport érdeklődésére számíthatnak." /Gereben István: A Magyarok Világszövetsége és a demokrácia. = Élet és Irodalom, jan. 2./ Gereben több alkalommal kirohant a Magyarok Világszövetsége ellen, például: Népszava, 1995. dec. 19.

1998. január 3.

Romániában nem időszerű sem a királyság helyreállításával kapcsolatos referendum, sem az előrehozott választások kiírása, szögezte le Emil Constantinescu államelnök jan. 3-i tévé- és rádiónyilatkozatában. Constantinescu államelnök kiemelte, hogy a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /a volt kormánypárt/ a tavalyi választások óta szüntelenül gyalázta az országot, feljelentéseket küldözgetett nagykövetségeknek és nemzetközi fórumoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

1998. január 3.

Elhunyt Benczédi Sándor ismert kolozsvári szobrászművész. Munkásságára emlékezett Németh Júlia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Benczédi Sándor /Tarcsafalva, 1912. szept. 6. - Kolozsvár, 1998. jan. 3./

1998. január 4.

Jan. 4-én Nagyenyeden eltemették dr. Vita Zsigmondot, a református egyház szertartása szerint. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ A sírnál felolvasták Sütő András búcsúztatását, az író ugyanis betegsége miatt nem lehetett jelen a temetésen. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 5.

A román ellenzék pártjai Emil Constantinescu elnök jan. 3-i, határozott állásfoglalása ellenére továbbra is az államfő elleni támadásokra igyekeznek kihasználni I. Mihály dec. 30-i nyilatkozatát, amelyben a volt uralkodó elsőszülött lányára, Margit hercegnőre testálta "jogait és előjogait". A támadásokban élen jár Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, akit Constantinescu jan. 3-án nevének említése nélkül bírált ama nyilatkozata miatt, amelyben őt a sajtó jelentése szerint "a külföld ügynökének" nevezte.Corneliu Vadim Tudor "helyesbített": nem a külföld ügynökének tartja az államfőt, hanem "hazaárulónak", mert az Ukrajnával kötött alapszerződésben úgymond "román területeket" engedett át a szomszéd államnak, továbbá mert bevette a "szeparatista RMDSZ-t" a kormányzásba, nemkülönben őt vádolja "a román nép kiéheztetésével, a nemzetgazdaság aláaknázásával és Románia banángyarmattá való változtatásával". C.V. Tudor szerint az elnököt "az amerikaiak és a németek állították a Demokratikus Konvenció élére és tették elnökjelöltté", nevezetesen azért, hogy ő legyen az a "bábfigura", aki elősegíti majd Romániában a monarchia restaurálását. A rágalomáradatban szerepel az is, hogy úgymond az államfő áll "Severin listája" mögött. Adrian Severin volt külügyminiszter, aki kénytelen volt lemondani, mivel állításait nem tudta bizonyítékokkal megfelelően alátámasztani, név említése nélkül vádolt két-három pártvezért és lapszerkesztőt azzal, hogy a külföld fizetett ügynöke. C.V.Tudor szerint - aki ebben az összefüggésben először említ neveket - Severin listáján ő, valamint Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért nevű párt elnöke, volt külügyminiszter és Viorel Salagean, Melescanu pártjának egyik vezetője, továbbá Dumitru Tinu, a hatalommal szemben élesen kritikus Adevarul igazgatója, Petre Mihai Bacanu, a kormányon lévő Demokrata Konvencióban részt vevő Polgári Szövetség egyik vezetője, aki a Romania Libera főszerkesztője és Octavian Paler, a Romania Libera publicistája szerepel. /Constantinescu elnök nem külföldi ügynök - hazaáruló! = Szabadság (Kolozsvár), jan.. 7./

1998. január 5.

Gyengécskének" minősítette a jan. 3-i államelnöki nyilatkozatot Ion Iliescu volt államfő, az ellenzék vezető erejének tekintett Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke. Üdvözölte ugyan, hogy utóda elhatárolta magát I. Mihály nyilatkozatától, ugyanakkor azt állította, hogy Emil Constantinescu államelnök nem ismeri az alkotmányt, s azért is bírálta Constantinescut, mert egy karácsonyi jótékonysági koncerten I. Mihállyal együtt mutatkozott egy nyilvános rendezvényen. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1998. január 5.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az ellenzék mesterségesen gerjesztett problémát I. Mihály nyilatkozatából, ugyanakkor üdvözölte Emil Constantinescu elnök tisztázó nyilatkozatát, amelyben az leszögezte, hogy nem fogja kezdeményezni vagy elfogadni az államforma megváltoztatását és nem tart időszerűnek egy népszavazást erről a témáról, amelyet lezártnak tekint. Markó egyetértett azzal, hogy az államforma megváltoztatásának kérdése ma nem vetődik fel, ugyanakkor megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani azokat a személyiségeket, akik, mint I. Mihály, fontos szerepet játszottak Románia történelmében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1998. január 5.

Ion Diaconescu, a koalíció vezető pártjának, a KDNPP-nek és Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Pártnak az elnöke közös állásfoglalásukban leszögezték, hogy I. Mihálynak, mint bármely más állampolgárnak, joga van letelepedni az országban, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a törvényeket, a király jogaira és előjogaira vonatkozó nyilatkozat pedig véleményük szerint az államformát érinti, ami csak a nép szabadon kinyilvánított akarata /azaz népszavazás/ révén módosítható, és "ez a probléma jelenleg nem időszerű". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 5.

Ion Diaconescu pártelnök találkozót szervez Andrei Marga oktatási miniszter és a képviselőház oktatási bizottságának a koalícióhoz tartozó tagjai között. A Parasztpárt a közlemény szerint be kívánja tartani azt a megállapodást, amelyet RMDSZ és a többi párt vezetőivel tavaly decemberben kötött az oktatási törvény tekintetében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 5.

Andrei Marga dec. 29-i sajtóértekezletén ismét állást foglalt a "multikulturális" (különböző nyelvű oktatás azonos egyetemi intézmény keretében) felsőoktatás mellett és kijelentette, hogy ha mégis "etnikai alapon" kívánnának egyesek felsőoktatási intézményt létrehozni, még van lehetőség más megoldásra rávenni őket az akkreditálásra, a működési engedély megadására vonatkozó eljárás keretében. - Béres András államtitkárral kapcsolatban megjegyezte, hogy nem tud arról, hogy az államtitkár lemondana. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1998. január 5.

Jan. 5-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában találkozott az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A szokásos heti megbeszélésen a kormányzati munka aktuális problémáiról folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 6. - 1183. sz./

1998. január 6.

A magyar külügyminisztérium várja a román fél konkrét időpontjavaslatát a magyar-román külügyminiszteri találkozóra vonatkozóan. A megbeszélésre a tervek szerint akkor is sor kerül januárban, ha Andrei Plesu elfoglaltsága miatt nem tudna Budapestre látogatni. A várhatóan január végén hivatalos magyarországi látogatásra érkező Emil Constantinescu román államfő kíséretében ugyanis külügyminisztere is ott lesz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1998. január 6.

Adrian Severin volt külügyminiszter, aki a Demokrata Párt alelnöke, jan. 6-i sajtóértekezletén bírálta Victor Ciorbea kormányfő washingtoni látogatását, amelyet szerinte nem hangoltak össze a külügyminisztériummal, ő maga nem is tudott előkészítéséről, és csak azt szolgálta, hogy a Parasztpárt is bizonyítsa diplomáciai aktivitását, továbbá Alexandru Herlea európai ügyekkel foglalkozó megbízott miniszter tevékenységét (Herlea szintén a KDNPP tagja). A miniszterelnökség erre a bírálatra még aznap válaszolt, a kiadott nyilatkozat szerint a kormányfő washingtoni látogatásának előkészítésében a román külügyminisztérium is részt vett, a kormányfőt kísérő delegációban pedig ott volt Sorin Ducaru, Severin tanácsosa is. A többi látogatáson, emlékeztetett a miniszterelnökség, Ciorbeát maga a külügyminiszter vagy más magasrangú külügyi funkcionáriusok kísérték el. A nyilatkozat szerint nem a külügyminisztérium határozza meg az ország külpolitikáját, hanem az elnök, a kormány és a kormányzati program. Ugyancsak jan. 6-án Ion Diaconescu, a Parasztpárt elnöke egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormányon és a pártokon belül érvényesülnie kell a fegyelemnek, a többségnek egyetlen hangon kell megszólalnia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

1998. január 6.

Jan. 6-án tartotta első idei ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület számba vette a Szövetség aktuális politikai tevékenységének támogatását szolgáló ügyvezető elnökségi feladatokat, és megfelelő határozatokat hozott ezekre vonatkozóan. Az Ügyvezető Elnökség megvitatta a csángóvidéki munkanélküliség csökkentésének lehetséges módozatait, valamint az Ügyvezető Elnökség és az SZKT, illetve a SZET közötti kapcsolattartás időszerű kérdéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./

1998. január 6.

Jan. 6-án az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetősége, szenátorai és képviselői tanácskozást tartottak Sepsiszentgyörgyön. A részvevők megbeszélték a január havi találkozók menetrendjét és megvitattak egyes aktuálpolitikai, illetve szervezési kérdéseket. Ugyancsak jan. 6-án Márton Árpád Kovászna megyei képviselő Kisborosnyón, a borosnyói polgármester és a kisborosnyói iskolaigazgató meghívására falugyűlésen vett részt. A találkozón a földtörvény alkalmazásáról, hangsúlyozottan a közbirtokossági erdőkről, valamint a tanügyi törvény módosításáról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./

1998. január 6.

A zilahi RMDSZ-szervezet vezetői és aktívabb tagjai ezen a télen is számos falugyűlésen vettek részt. Erről számol be a helyi lapban rövidesen megjelenő interjúban Kerekes Edit, a városi RMDSZ elnökasszonya, aki e találkozók legfontosabb eredményének tartja, hogy ezeken a városi RMDSZ-tagság közelebbről is megismerhette a falu gondjait, életproblémáit, ugyanakkor a falusiakat foglalkoztató kérdésekben való eligazításra is alkalmat adtak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 6. - 1183. sz./

1998. január 6.

Megjelent dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb tanulmánykötete, amely román nyelven tárja az olvasó elé a Csíki- és Gyergyói-medence lakosságának társadalmi-demográfiai fejlődését a XVI-XVII. században /Mediu geografic si evolutia socio-demogafica in Bazinul Giurgeului si Ciucului in secoele XVI-XVII./. A könyvet az Alutus /Csíkszereda/ nyomda adat ki. Ez a kötet a szerző doktori disszertációjának változata. Azért adta ki románul, mert jelenleg Hargita és Kovászna megye lakosságát támadások, sértések érik a kormány, az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek részéről, ebben a helyzetben bemutatta, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a székely közösség az évszázadok folyamán. A székelység részt vett Moldova tatár uralom alóli felszabadításában, s a román vajdák küzdelmei a török uralom ellen nem sikerülhettek volna, ha a székelység nem áll melléjük. A székelység ugyanis olyan szervezett katonai erőt jelentett, amelynek felkészültsége megfelelt a különböző korok katonai követelményeinek. Garda Dezső könyvét eljuttatta több parasztpárti, liberális, demokrata képviselőtársának, akik meglepődve tapasztalhatták, hogy a székely társadalom milyen fejlett volt a XVI-XVII. században. /Gál Éva Emese: Egy tanulmánykötet üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1998. január 6.

A Kárpátaljai Pedagógus Szövetség adja ki a kisdiákok részére az Irka lapot. Főszerkesztője P. Punykó Mária, évente ötször jelenik meg, Beregszászban. Kárpátalja ismert magyar írói is küldenek írást a gyermeklap részére. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

1998. január 7.

Az új román külügyminiszter, Andrei Plesu a jövő héten /jan. 12-13-án/ Norvégiába látogat. Az 1998-as év különösen fontos év Romániának az európai és euroatlanti struktúrákban kialakuló szerepe szempontjából, és a skandináv ország egyike a NATO pilléreinek. A norvégiai látogatás az Adrian Severin lemondása után kinevezett új román külügyminiszter első bejelentett külföldi útja. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 7.

A román államügyészség gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja Victor Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi temesvári - néhány nappal később a Ceausescu-rendszer bukásához vezető - felkelés résztvevői elleni megtorlással kapcsolatban. A vádirat a temesvári felkelőkre lövető több román katonai és titkosszolgálati vezető ellen fogalmaz meg vádakat. - Mint ismeretes, a két tábornokot Nicolae Ceausescu volt diktátor küldte a felkelés hírére Temesvárra, ahol - mint a vádirat tartalmazza - december 17 és 20 között tüzet nyitottak a tüntetőkre, megölve 72 és megsebesítve 253 embert. Stanculescu a továbbiakban visszatért Bukarestbe és szerepet játszott abban, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt, ezt követően pedig miniszteri, többek között nemzetvédelmi miniszteri tisztséget töltött be a fordulat utáni első időszakban, jelenleg pedig ismert üzletember. Chitac tábornok szintén fontos szerepet játszott a fordulat utáni első időszak hatalmi struktúráiban, az 1990. júniusi Egyetem-téri antikommunista ellenzéki tüntetések szétverése és az akkori "bányászjárás" idején belügyminiszter volt. A vádirat szerint Stanculescu a temesvári események idején a tüntetők ellen a hadsereget bevető Ion Coman helyi parancsnok helyettese. Chitac tábornok pedig szintén aktív szerepet játszott a parancsnokság megbeszélésein. A temesvári per lesz az első, amelyben olyan vezetők állnak bíróság elé a Ceausescu-rezsim utolsó napjaiban játszott szerepükkel kapcsolatban, akik a fordulat után is fontos politikai funkciókat töltöttek be az új vezetés keretében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 7.

A Demokrata Párt vezetése jan. 7-i ülésén állásfoglalást tett közzé a koalíció problémáiról, eszerint Basescut látná szívesen továbbra is a kormányban. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

1998. január 7.

Selmeczi György karmester hetedik éve rendszeresen visszajár Kolozsvárra, az Állami Magyar Operába. Szoros a kötődése a városhoz, az intézményhez vallotta. Páratlan "szellemi és lelki energia van ebben a társulatban. Hihetetlen áldozatvállalással és nagyon komoly erkölcsi tartással próbálják megőrizni azt a színvonalat, melyet elődeik rájuk hagytak." Selmeczit belső kényszer hozza mindig haza. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a társulat felkészüljön azokra a radikális változásokra, amik bekövetkeznek. Ezeket a változásokat Selmeczi Magyarországon és Nyugat-Európában már végigélte. Ha nem készülnek fel, akkor itt ugyanazok a sorscsapások következnek be, mint Magyarországon vagy más rendszerváltó országokban, ahol művészegzisztenciák tragikus módon mentek rá arra, hogy nem tudtak váltani. Vége annak a korszaknak, amikor a kolozsvári Magyar Opera nemzetiségi hídfőállás volt. Kettős funkciót kell ellátni: nemzetközi összehasonlításban színvonalas előadást kell létrehozni, ugyanakkor a népszínházi funkciónak is meg kell felelni. Újra szükség lesz székelyföldi turnéra. /Csomafáy Ferenc: Egy ügyet szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1998. január 7.

A hetvenéves Halász Annát köszöntötte Szász János, aki 15 000 cikket írt. Halász Anna nem kapott kitüntetést, de mindenki számára kitüntetés, hogy Halász Anna kortársa, olvasója lehet, írta köszöntőjében Szász János. /Szász János. A hetvenéves Halász. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan.. 7./

1998. január 7.

A bukaresti Curierul National febr. 6-i számában Frunda György szenátor leszögezte, hogy önálló egyetem nélkül a politikai helyzettől függne a magyar tagozatok sorsa, amelyek alárendelt helyzetbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek. Frunda György rámutatott, hogy korántsem minden karon van magyar nyelvű oktatás, példaként említette. Az önálló Bolyai egyetem 1959-ben történt megszüntetését a magyar nyelvű oktatás erőszakolt beolvasztása és felszámolása követte, ami megfosztja értelmiségétől a romániai magyar közösséget - fejtette ki a szenátor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

1998. január 7.

Jan. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete. Az egyesület új elnöke az eddigi alelnök Dávid Lajos lett, aki a leköszönő Lakatos Nellát váltotta fel tisztségében. A közgyűlésen Lakatos Nella ismertette az utóbbi két év kulturális eseményeit. A közgyűlésen jelen volt Metz József nyugalmazott tanár, az EMKE-füzetek szerkesztőbizottságának elnöke is, akinek átadták a Romániai Magyar Pedagógusszövetség életmű-díját. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-200




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998