udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 127 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-127
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. december 1.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Románia és Erdély egységét kimondó népgyűlés 80. évfordulója alkalmából /dec. 1./ tartott ünnepi parlamenti ülésen kifejtette: "A Romániában élő magyarok számára különös jelentőségű a gyulafehérvári kiáltványra emlékező nemzeti ünnep" "A gyulafehérvári kiáltványt megfogalmazó románok tudták, hogy milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy felajánlják mindezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben" - hangsúlyozta Markó, hozzáfűzve: "Számunkra rendkívül jelentős ez a kötelezettségvállalás, így a gyulafehérvári történelmi aktus sajátos üzenettel bír. Úgy véljük, aki el akarja felejteni vagy ki akarja törölni a ránk vonatkozó részt a kiáltványból, az nem csak ellenünk, hanem Románia valós érdekei ellen van". Az RMDSZ-elnök végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy "azt kell hangsúlyozni, ami a románokat és magyarokat egyesíti: jóllehet, a kötelezettségvállalás még nem teljesült, de közös érdekünk, hogy az valósággá váljék". /Markó Béla ünnepi beszédéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1998. december 1.

A nemzedéke vezéregyéniségeként számon tartott fiatal költő, a 25 éves Orbán János Dénes merő virtuskodásból fénymásolatot készített egy százezer lejes bankjegyről és bevásárolt vele egy önkiszolgáló boltban. A pénztáros feljelentést tett a rendőrségen. A tettével hencegő költőt letartóztatták. Orbánt el is ítélhetik, kettőtől tizenkét évig terjedő börtönre. Különösen, hogy máris politikai felhangot kapott a dolog, ugyanis Orbán János Dénes a másoláshoz a Szőcs Géza ex-szenátor, volt RMDSZ-főtitkár vezette Erdélyi Híradó Kiadó (Kolozsvár) eszközeit használta. Orbán János Dénes ugyanis az alkalmanként megjelenő Előretolt Helyőrség (Kolozsvár) című irodalmi lap főszerkesztője. /Előretolt hülyeség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

1998. december 1.

Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára dec. 1-jén New Yorkban a magyar főkonzulátuson találkozott Richard Holbrooke-kal, a főként délszláv ügyekben végzett közvetítő tevékenysége révén ismertté vált amerikai különmegbízottal és Henry Kissinger volt külügyminiszterrel. Áttekintették az atlanti szövetségbe bekerülő három kelet-közép- európai ország új feladatait, valamint szót ejtettek a NATO további bővítésének kérdéséről. Az általános kérdések mellett Kissinger és Holbrooke részletes tájékoztatást kért a magyar-román kapcsolatokról. Egyetértettek abban, hogy a román kormány korábban kitűzött céljait nem, vagy csak alig tudta megvalósítani. Holbrooke érdeklődött a vajdasági helyzet felől. Németh elmondta, hogy a vajdasági magyarságot számos támadás éri a szerb szélsőségesek részéről. A magyar oktatási intézmények száma csökkent, a vajdasági magyar gyerekek 30 százaléka szerb iskolában kénytelen folytatni tanulmányait. Az államtitkár kérte, hogy az amerikai fél kísérje figyelemmel a vajdasági helyzetet. Kifejtette, hogy az EBESZ szabadkai missziójának visszaállítása megnyugtatóan hatna a Vajdaság lakóira. Holbrooke úgy vélekedett, hogy a vajdasági magyarság számára a kulturális autonómia megadása, illetve a hetvenes évek struktúráinak visszaállítása számos kérdést rendezne. /Washingtonban részletes tájékoztatást kértek a román?magyar viszonyról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1998. december 2.

Kétnapos hivatalos látogatásra dec. 6-án Magyarországra utazik Radu Vasile miniszterelnök, aki Orbán Viktor kormányfő meghívásának tesz eleget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1998. december 2.

Göncz Árpád köztársasági elnöke Románia nemzeti ünnepe alkalmából levelet intézett Emil Constantinescu román államfőhöz. "Meggyőződésem, hogy történelmi felelősségünk az országaink és népeink közötti megértés és aktív partnerség előmozdítása. Érdekeink abban is egybeesnek, hogy Románia és Magyarország is az euro-atlanti értékrend alapján kíván előrehaladni kétoldalú kapcsolatainkban és a közép-európai térség stabilitásának megőrzésében - olvasható a levélben. "Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a magyar-román kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben. Biztos vagyok abban, Elnök Úr, hogy személyes párbeszédünk és reményeim szerint jövő év eleji újabb hivatalos látogatásom Romániában hozzájárul az országaink közötti együttműködés dinamikus fejlesztéséhez" - zárta üdvözlő sorait Göncz Árpád. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1998. december 2.

A december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Román Nemzeti Párt (RNP) Romániához intézett "üzenetében" a román nemzetállam ellen fellépő belső és külső "felelőtlen politikai erők" "agresszív" magatartására hívta fel a figyelmet. A párt, melynek főtitkára Virgil Magureanu, a Román Hírszerzési Szolgálat /SRI/ volt igazgatója, magyarellenességgel telített eszmefuttatásban bizonygatta, hogy a Románia számára "előnytelen" külpolitikai konjunktúra, az országnak a NATO, illetve az EU-bővítés első hullámából történő kizárása és nem utolsósorban az RMDSZ kormányrakerülése "veszélyezteti az ország területi integritását és szuverenitását". A közlemény szerint az RMDSZ programja "nem kompatibilis a demokratikus kormányzás elveivel", a jelenlegi hatalom pedig "rövidlátásról" tesz tanúbizonyságot azzal, hogy enged a szövetség követeléseinek, itt megemlítve a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdését, amely a megítélésük szerint "egy olyan tulajdonrendszer kialakulását teszi lehetővé Erdélyben, amely a területi autonómia, a föderalizáció számára biztosít majd táptalajt". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), dec. 2. 222. sz./

1998. december 2.

Amennyiben a kormány hat hónapon belül nem foganatosítja a tervbe vett reformintézkedéseket az országban uralkodó gazdasági válsághelyzet feloldása érdekében, Radu Vasile miniszterelnök készítheti lemondólevelét, nyilatkozta Emil Constantinescu elnök. Előzőleg ugyanis Nagybányán Radu Vasile kijelentette: hat hónap türelmi időt két arra, hogy bevezesse a szükséges gazdasági intézkedéseket. Ehhez kérte a szakszervezetek és a pártok támogatását. Az ellenzék elutasította kérelmét. Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt vezetője szerint erkölcstelen két év kormányzás után további hat hónapot kérni. Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke kijelentette: a kormánynak nincs semmiféle elképzelése a reformfolyamatokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1998. december 2.

A képviselőház állandó bürójának dec. 2-i határozata értelmében a nemzeti közösségek nyelvén oktató felsőfokú tanintézetek alapításáról dönteni hivatott egyeztető bizottságban öt koalíciós párti és két ellenzéki képviselő vesz részt: két-két parasztpárti és RTDP-s, valamint egy-egy demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő. A parlamenti frakciók hamarosan kinevezik jelöltjeiket. A szenátorok közül szintén heten vesznek részt a bizottságban, de ennek a csoportnak az összetételéről még nem született döntés. Az egyeztető bizottság összetételének döntő szerepe lehet az önálló állami tanintézetek létesítését szavatoló jog számunkra kedvező elbírálását illetően. A képviselőház és a szenátus közti egyeztetést az váltotta ki, hogy a képviselőház eltörölte a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvi felsőfokú tanintézetek létesítését szavatoló sokat vitatott bekezdését, és semmiféle más szövegváltozatot nem állapított meg. Az állandó büró döntése értelmében tehát a Nagy Románia Párt (NRP), a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) és a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) képviselőházi frakciója részéről senki nem lesz jelen a bizottságban. Így Anghel Stanciu képviselő, az oktatási szakbizottság nagy-romániás elnöke sem vehet részt a bizottság munkálatain. Az NRP képviselőházi frakciója már jelezte is, hogy ez ügyben tiltakozást juttat el a képviselőház állandó bürójához. Stanciu rámutatott: az NRP-t sokkal inkább megillette volna egy hely az egyeztető bizottságban, mint a Nemzeti Liberális Pártot. Szerinte teljesen világos, hogy a koalíció azzal a szándékkal állította félre őt, az oktatási szakbizottság elnökét, hogy tiszteletben tartsa az RMDSZ-nek tett ígéreteit. Az ellenzéki politikus továbbá hangsúlyozta: ragaszkodik az egyeztető bizottság összetételének négy per hármas számarányához, mert különben az ellenzék csak "szimbolikusan" vehet részt a bizottság ülésén. Ha az NRP végül mégis kimaradna a bizottságból, Stanciu jelenléte "formális" lenne. A házszabály értelmében ugyanis az egyeztető bizottságot a képviselőház oktatási bizottságának elnöke, tehát Anghel Stanciu kell hogy összehívja, mivel a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet utoljára a képviselőházban vitatták meg. Nemzeti Liberális Párt parasztpárti képviselő a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy nem kötelező az összes parlamenti csoport jelenléte az egyeztető bizottságban, mivel a helyek elosztása a különféle parlamenti csoportok nagysága, a képviselők száma szerint történik. /Koalíciós többségű egyeztető bizottság. Az NRP-t, RSZDP-t és RNEP-et senki sem képviseli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1998. december 2.

Emlékműgyalázás történt Bereckben. Szept. 27-én a berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kezdeményezésére felújították a falutól négy kilométerre található 5,3 méter magas, Erzsébet királyné emlékére 1899-ben emelt obeliszket. Márványlapra vésették és visszahelyezték az Erzsébet királyné emlékére feliratú táblát, amelyet az 1916-ban betörő román katonák elpusztítottak. Nov. 12-én éjjel ismeretlen tettesek eltüntették a táblát. /Emlékműgyalázás Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

1998. december 2.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai karának első tudományos ülését nov. 28-án tartották meg, amelyen Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök, történész és könyvtáralapító halálának 200. évfordulójára emlékeztek. Az ülésen részt vett Jakubinyi György érsek. Az egybegyűlteknek Nóda Mózes adjunktus üdvözölte. Az ülésen a kar dékánja, Marton József egyháztörténelem-tanár tartott előadást Batthyány Ignác munkásságáról. /Egyház és tudományos műhely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1998. december 2.

Gajdos Balogh Attila védelmébe vette Nits Árpád írását, nem fogadta el Tibori Szabó Zoltán elmarasztalását. A mérsékelt és radikális elnevezés a román politikát szolgálja, az a megosztottság kimunkálása és állandósítása, figyelmeztetett Gajdos Balogh Attila. A nemzetállami kommunizmus egyetemes hazugságai alakították ki a naiv vagy megalkuvó együttműködők magyar típusát, akikkel sikerült ezt a felosztást elfogadtatni, és az úgynevezett radikálisokat radikálisan elszigetelni. Ez ellen az állapot ellen léptek fel a Kolozsvárról kiinduló fórumok. /Gajdos Balogh Attila: "Mérsékelt", "radikális" és reálpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Ugyanezen oldalon válaszolt Tibori Szabó Zoltán: nem fogadta el, hogy egyoldalú. A mérsékelt-radikális ellentét feloldása szerinte az RMDSZ jelenlegi struktúrájának megszűnését, a szövetség két vagy több pártra szakadását jelentené. Tibori saját bátor kiállására emlékeztetett: Tőkés László egykori védőügyvédéért, Kincses Elődért Tőkés László sem állt ki olyan határozottan, mint ő. Tibori Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy sohasem kellett igazolnia magát, minden tettéért vállalja a felelősséget. Hét évig főszerkesztette a Szabadság napilapot, de nem kapott segítséget. Sem az egyháztól, sem az RMDSZ-től. "Bár erre külön-külön mindegyik kapott pénzt. De az másra kellett. Az igazság pedig érdekeket sértett. Nos, amikor ezt kimondtam, azért "szűnni nem akaró magyarellenesnek" bélyegzett öt püspök meg egy érseki helynök. Hogy aztán az általam megfogalmazott vádakat sokkal súlyosabb formában igazolják magyar állami pénzügyi ellenőrök." Tibori Szabó Zoltán mindig nonkorformista volt, állapította meg saját magáról. /Tibori Szabó Zoltán: A fehér, a fekete, a szürkék meg a többi szín. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tibori Szabó Zoltán írásában olvasható, hogy amikor kimondta az igazságot, akkor azért magyarellenesnek bélyegezték a püspökök. Az igazság kimondásának minősítette tehát az 1996-ban publikált cikkét, amelyben a Magyarok Világszövetségét támadta: az MVSZ-t egyáltalán nem foglalkoztatja a határon túli magyarok sorsa, az "egészben csak a svihákság világméterű." /Tibori Szabó Zoltán: Világméretek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22./ Ez ellen a hang ellen tiltakoztak a püspökök, akik a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete tagjai /Szabadság (Kolozsvár), 1996. júl. 16./ Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság romániai tudósítója.

1998. december 2.

Dec. 2-án a filológiai tudományok doktorává avatták Orbán Gyöngyit, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának irodalomelmélettel és hermeneutikával foglalkozó adjunktusát. A műalkotás létmódjának hermeneutikai megközelítése című doktori disszertációjának bemutatása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai méltatták tevékenységét. Ugyanezen a napon történt Berszán György doktori dolgozatának megvédése is. /Kettős avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1998. december 3.

Bukarestben dec. 3-án megkezdődött a frankofon (francia nyelvű) országok közössége állandó tanácsának 31. ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a közösség dec. 4-én megnyíló miniszteri konferenciáját készítik elő. Románia, mely megfigyelőként tagja a frankofon országok közösségének, első alkalommal ad otthont a mozgalom miniszteri konferenciájának. /Frankofonok Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1998. december 3.

Dec. 3-án kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Szulejmán Demirel török miniszterelnök, aki fejtette: a két ország között rendkívül jók a kapcsolatok. A romániai török beruházások 350 millió dollárt tesznek ki, a folyamatban levő befektetésekkel ez az összeg elérheti a 750 millió dollárt. Demirel tárgyalt Emil Constantinescu elnökkel. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

1998. december 3.

Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági attaséjának tájékoztatása szerint Romániában jelenleg 2530 román?magyar vegyes vállalat működik. Ezek zöme kis cég, és főleg kereskedelemmel foglalkozik. A befektetett magyar tőke idén szeptemberig 83 millió dollár volt, ami Magyarországot a külföldi befektetők sorában a 11. helyre juttatja. A magyar érdekeltségű cégek zöme a határ menti, erdélyi megyékben, a Székelyföldön és Bukarestben alakult. 26 millió dolláros befektetéssel a Mol Rt. vezet, amely számos töltőállomást nyitott az ország nyugati megyéiben, de Közép-Erdély felé is terjeszkedik. A romániai üzletek felhozatala szerint a magyar élelmiszer a legelterjedtebb magyar áru Romániában. Az erdélyi pékek az elmúlt két évben nagy mennyiségű magyar kenyérlisztet vásároltak a pékáruk minőségének javításához, az importvám-emelés azonban ezt drasztikusan lecsökkentette. A többi élelmiszer romániai importja töretlen, a román élelmiszeripart eddig mégis elkerülte a magyar tőke: hozzávetőleg 1 millió dolláros befektetéssel a sor végén kullog. /Makkay József: A piac szabályozza a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1998. december 3.

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1998. december 3.

Dec. 3-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban szimfonikus hangversennyel nyitották meg a IX. Musica Sacra nevű vallásos zenei rendezvényt. A Művelődési Palotában fellép többek között a Musica Humana női kamarakórus, vezényel és orgonál Csíky Csaba, hárfán játszik Nagy Csiha Emese hárfaművésznő. /Népújság (Marosvásárhely),dec. 4./

1998. december 3.

A magyar kormány dec. 4-i ülésén döntött arról, hogy 30 millió forint alaptőkével létrejön a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány, amely a Kárpát-medencében élő és szórványmagyarság anyanyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését lesz hivatott segíteni. A közalapítvány a jövő évben 500 millió forint támogatásban részesül a költségvetésből. /Alapítvány a Határon Túli Magyarok Oktatásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1998. december 3.

A temesvári reformátusok nevében Gazda István lelkész kiállt Tőkés László püspök mellett, aki újra heves támadások célpontja. Nem értik az ellne már az egyházon belül is fellángolt indulatokat. /Gazda István: Nyilatkozat. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3. - Postafiók rovat/

1998. december 3.

II. János Pál pápa Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Romániában. Az új nuncius dec. 3-án érkezik új állomáshelyére, Bukarestbe. /Az új pápai nunciusra várva. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Perisset 1939-ben született Svájcban. Az új nuncius az 1995 januárjában kinevezett Janus Bolonek érseket váltja fel, akik egészségügyi okokra hivatkozva már régebben bejelentette lemondását. /Új pápai nuncius Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./

1998. december 3.

Bejelentették, hogy Nemzeti Egység a Keresztény Újjászületésért néven ismét fellép majd a legionárius mozgalom. Nicador Zelea Codreanu, a vasgárdista vezető /Corneliu Zelea Codreanu/ unokája közölte: jún. 24-én, a vasgárdista emléknapon kívánják bejegyeztetni magukat. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

1998. december 4.

Radu Vasile román miniszterelnök lemondta december 6-8-ra tervezett hivatalos magyarországi látogatását, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Gottfried Péter, a magyar Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője viszont december 5-én és 6-án Bukarestben részt vesz az Európai Unióba felvételre jelentkezett országok európai ügyekért felelős vezető kormánytisztviselőinek kötetlen találkozóján, eleget téve Alexandru Herlea, a román kormány európai ügyekért felelős tagja meghívásának. /Gyanúnk beigazolódott! Radu Vasile lemondta magyarországi látogatását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1998. december 4.

A kormány dec. 2-i ülésén elfogadta pótköltségvetést: 36,3 milliárd lejjel csökkentette a kiadásokat. Ez nem befolyásolta a tervezett költségvetési deficitet és az infláció várható mértékét /45 %/ sem befolyásolta. A költségvetési pénzek minisztériumok közötti átcsoportosítása miatt kevesebb jut az egészségügyi, az igazságügyi és a mezőgazdasági tárcának, több jut viszont az oktatási, védelmi, belügyi és szállítási minisztériumnak. Az idei költségvetést szeptemberben már módosították, most újból változtatni kellett, mert a tervezett bevétel nem folyik be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1998. december 4.

Afrikába utazott a hét elején Tőkés László püspök. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Zimbabwe fővárosában, Hararéban vesz részt a református egyházak világtanácsának konferenciáján. Távollétében a püspököt a nemrég megválasztott generális direktor, Csűry István helyettesíti. Időközben az egyházkerület tájékoztatási szolgálatától két személyi változás történt: a püspök javaslatára az Igazgatótanács a zilahi Forró Lászlót a közigazgatási osztály, míg Orbán Zoltán hegyközújlaki lelkészt a gazdasági osztály vezetésével bízta meg, egyelőre három hónapos próbaidőre. /Tőkés püspök Zimbabwéban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1998. december 4.

C. V. Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette, hogy Verestóy Attila szenátor annak idején együttműködött a Securitate-val, mégpedig egy Ovidiu Soare összekötő tiszt révén. Verestóy Attila követelte, hogy Tudor bizonyítékokkal támassza alá állítását. Verestóy ugyanis a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottságba való beválasztásakor felesküdött arra, hogy nem volt kapcsolatban a diktatúra titkosszolgálatával. /Verestóy: Nem voltam besúgó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1998. december 4.

A két hónapja megalakult orvosi munkacsoport dec. 4-én Gyergyószárhegyen, a Szárhegyi Kulturális Központban orvosi tanácskozást tartott. Dr. Barta Tibor magyarországi idegsebész, a Kocher Alapítvány elnöke tartott előadást. A tervek szerint az orvosok hat-nyolchetente fognak konferenciát rendezni. /Rokaly Zsolt: Orvosi konferencia Gyergyószárhegyen. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./ A Gyergyói Kisújság főszerkesztője Kedves Tamás Gyopár, főszerkesztő-helyettes: Szondy Zoltán.

1998. december 4.

Tamás Gáspár Miklós osztozik a szabaddemokrata lelkületben: "ő is kétségbeesetten gyűlöli Orbánt és pártját." Ez mutatja Új osztálypolitika /Népszabadság, nov. 18., 19./ című írása, állapította meg Debreczeni István. Tamás Gáspár Miklós írásában úgy fest, mintha Orbán Viktor a baloldalról sunnyogott volna át a jobboldalra. Nem írja ki, de hát mi lehet a jobboldal ellenpólusa? Ne feledjük, írta Debreczeni, hogy Orbán Viktor nem a jobboldal ellenfele volt, hanem a baloldalé. És ebben mindvégig következetes maradt. "Tamás Gáspár Miklós és elvbarátai annyira gyűlölik a tékozló fiút", aki "nem fogadta el az SZDSZ ifjúsági szervezete vezérének szerepét, hogy minden lehetséges rosszat" elmondanak róla. Tamás Gáspár Miklós programot hirdet: "szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el", "a liberális baloldali értelmiségnek baloldali fordulatra van szüksége". Mindez ismerős a Kommunista Kiáltványból. "Marx kísérlete félelmetes volt - a Tamás Gáspár Miklósé csak szánalmas." - fejezte be cikkét Debreczeni. /Debreczeni István: Új Kommunista Kiáltvány? = Népszabadság, dec. 4./

1998. december 5.

Dec. 5-én a kormány tagjai találkoztak Emil Constantinescu államfővel és felkérték az elnököt, hogy szólítsa fel a koalíciós pártokat a kidolgozott reformprogram valóra váltására. Radu Vasile miniszterelnök, a kabinet tagjai és az államfő a kormány által a következő hat hónapra kidolgozott reformintézkedések életbe léptetésének körülményeiről folytattak megbeszélést. A kormánytagok felkérésének célja "a reform iránti bizalom visszaállítása" A kormánytagok tájékoztatták az államfőt a dec. 5-i kabinetülésen egyeztetett intézkedések életbe léptetésének stádiumáról. A szóban forgó kormányülésen - először mandátuma alatt - maga Constantinescu elnökölt. Ugyanakkor a miniszterek ismertették a kis és közepes nagyságú vállalkozások, valamint a létrehozott fejlesztési zónák támogatására előkészített programokat is és a szociális intézkedéseket. Az államelnökkel történt találkozó előtt a miniszterelnök egyeztette a kidolgozott reformprogramot a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségével, amely azt javasolta, hogy arra a kabinet kérjen bizalmi szavazást a parlamenttől. A tervezett program lényege a ráfizetéses nagyüzemek bezárásával a gazdasági veszteségek csökkentése, a magánosítási folyamatok felgyorsítása és a privatizációs törvény módosítása. A program legkényesebb pontja kimondja, hogy az év végéig be kell zárni a legnagyobb veszteségeket felhalmozó 20 nagyvállalatot. A kormány máris felhatalmazta az Állami Tulajdonalapot, hogy az érintett üzemekben a munkát állítsa le. /Radu Vasile célja: Visszaállítani a reform iránti bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1998. december 6.

Immár negyedszer adta ki a szatmári püspökség a kalendáriumot /Római Katolikus Naptár 1999/. A naptár bemutatta az egyházmegye életét, az összefogással megteremtett egyházi intézményeket, az azok támogatására létrehozott Pax Alapítványt, továbbá az egyházi könyvtárakat. /Szatmári kalendárium. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

1998. december 7.

Nem hivatalos tanácskozást kezdtek Bukarestben az Európai Unióba felvételüket kérő országok integrációs miniszterei, felelősei. A találkozón magyar részről Gottfried Péter, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője vesz részt. A tagjelöltek első alkalommal tartottak ilyen jellegű megbeszélést. A találkozót Alexandru Herlea, a román kormány integrációs ügyekért felelős minisztere kezdeményezte. Román részről azt szerették volna, ha elfogadnának egy olyan közös dokumentumot, mely azt tükrözné, hogy a jelöltek egységesek a felvétel kérdéseit illetően. A Bukarestbe szóló meghívót Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia egyaránt elfogadta. A résztvevők jelentős része, így Magyarország is, a bukaresti találkozó nem hivatalos, kötetlen eszmecsere jellegére helyezte a hangsúlyt. A találkozó résztvevőit dec. 5-én fogadta Emil Constantinescu román államfő. /EU-tagjelöltek Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-127




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998