udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. március 1.

Márc. 1-jén lép életbe Magyarországon és a kontinens több más államában a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája - tájékoztatta a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) az MTI-t. A közlemény szerint a charta kidolgozása a Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciájának kezdeményezésére az 1980-as évek elején kezdődött meg. Az Európa Tanács keretén belül született megállapodást 18 ország írta alá, és 7 állam (köztük Magyarország) ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelveinek védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak mindenekelőtt el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Elő kell továbbá segíteniük a nyelvhasználatot mind a magán-, mind a közéletben, és az azonos és különböző nyelvi csoportok közötti kapcsolatok megőrzését. A charta - választhatóan - konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből vagy albekezdésből legalább 35-re, illetve az azokban foglaltak teljesítésére kötelezettséget kell vállalniuk. A rendelkezések végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli. Az államok a hatálybalépést követő 1 éven belül, majd 3 évente jelentésben számolnak be vállalásaik teljesítéséről, amelyek alapján a bizottság ajánlásokat fogalmaz meg számukra. A környező országok közül Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovénia és Ukrajna aláírta a chartát. Közülük Horvátország ratifikálta az egyezményt, ez folyamatban van Romániában is. A szlovák kormányzat a nyelvtörvény 1995-ös elfogadása után ígéretet tett arra, hogy törvényt fogad el a kisebbségi nyelvek használatáról, illetve csatlakozik a nyelvi chartához. /MTI/ A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992 júliusában fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága és ugyanazon év november 5-én nyitották meg aláírásra. November 5-én az Európa Tanács 11 tagállama írta alá a dokumentumot, köztük Magyarország. Néhány nappal később, november 12-én csatlakozott Ciprus is, és azóta további hat ország írta alá a chartát. Az egyezmény félszáz nemzetiségi nyelv védelmét garantálja. Nem csak kulturális és anyanyelv-használati jogokat biztosít, hanem kiterjed egyebek között a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra is. A dokumentum rögzíti továbbá az aláíró országok célkitűzéseit a nyelvhasználat ösztönzése és támogatása terén, valamint a nyelvhasználat számos vonatkozásában. A dokumentum négy részben és 23 cikkben foglalkozik az elvekkel és célkitűzésekkel, illetve körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatához a közéletben. Részletesen foglalkozik az egyezmény az oktatással, a jogi és a közigazgatási hatóságokkal, a közszolgálattal, a médiával, a kulturális tevékenységekkel és az intézményi lehetőségekkel. Az egyezmény többféle nyelvi helyzetet tárgyal és sok lehetőséget kínál az aláíróknak. Az egyezmény előírásai szerint a hatályba lépéshez legalább öt államnak ratifikálnia kell a chartát. Eddig a következő államokban történt meg a ratifikációs eljárás: Finnország, Hollandia, Horvátország, Liechtenstein, Magyarország, Norvégia és Svájc. Magyarország 1995. április 26-án ratifikálta az egyezményt. /MTI/

1998. március 1.

Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte március elsején a marosvásárhelyi rádió magyar adása, amely annak idején az egy darabig fennállt Magyar Autonóm Tartomány központjából adott anyanyelvű műsort a térség magyarságának. Az ünnepségen a román rádió valamennyi területi stúdiója képviseltette magát, jelen volt továbbá az ungvári, a pozsonyi rádió küldöttsége, a magyarországi delegációt pedig Juhász Judit vezette. A jubileum alkalmával a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége emlékkönyvet jelentetett meg Szól a rádió címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ A magyar adás létrejötte egybeesett a kisebbségeknek akkor nyújtott más - később az autonóm tartománnyal együtt, vagy azt követően megszüntetett felszámolt - kedvezményekkel, 1985-ben pedig Nicolae Ceausescu pártvezető utasítására országszerte az összes anyanyelvű és területi rádióadást megszüntették. Mint Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségének vezetője a márc. 2-i ünnepi műsorban felelevenítette, az intézkedés olyan hirtelen jött, telefonon, hogy még az éppen folyó műsor végét sem várhatták meg, azonnal be kellett szüntetni az adást: az emberek azt hitték, elromlott a rádiójuk, és szerelőhöz vitték a készülékeket. A marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége, akárcsak a többi romániai magyar nyelvű rádió- és tévéműhely, az 1989 decemberi fordulat után kezdte meg újra munkáját és azóta is szolgálja azt a mintegy másfél millió embert, aki tudja venni a térségben ezt a naponta 5-7 órán át sugárzott változatos magyar nyelvű műsort. Az évforduló alkalmából már hetek óta több adásban, műsorban eleveníti fel az marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőgárdája az elmúlt négy évtized kiemelkedő adásait, műsorait, legérdekesebb rádiós és közéleti emlékeit. /MTI, márc. 2./

1998. március 1.

Márc. 1-jén tartotta országos gyűlését Budapesten a Magyar Demokrata Fórum. Az MDF országos gyűlését Markó Béla levélben üdvözölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 2., 1218. sz./

1998. március 1.

Újra felelevenedett a régi szokás: Csárda, Csalános, Csomaköz, Mezőfény, Kaplony, Kálmánd, Mezőpetri, Szaniszló és Mezőterem hívei 40 tonna búzát adományoztak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának. A gyűjtést Kühn Pál kaplonyi plébános szervezte meg. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

1998. március 2.

Márc. 2-án Markó Béla elnökletével Marosvásárhelyen ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Az Alkuratórium ellenjegyezte az egyházi és szociális szaktestület támogatási javaslatait. Napirenden szerepelt a szaktestületek személyi összetételének felújítása is, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma szabályzatának megfelelően, amely előírja a szaktestületek személyi összetételének háromévenkénti kicserélését. Az Alkuratórium jóváhagyta a szaktestületek új összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 3., 1219. sz./

1998. március 2.

Az RMDSZ felkészült arra, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezik a Ciorbea-kormány bukása, és új kormány alakul, amelybe érzésünk szerint a Demokrata Párt is visszatér. - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A kormány fegyelmezetlenségére jellemző példa, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter tavaly nyári kolozsvári látogatásán arra utasította beosztottjait, hogy várjanak az érvényben levő, kétnyelvű helységnévtáblák felállításáról rendelkező kormányrendelettel mindaddig, amíg a parlament nem fogadja el a törvényt. A kormány egyik tagja a kormányrendelet szabotálására szólít fel, és ezt senki sem kéri tőle számon. Az RMDSZ-nek újra kell gondolni azt, hogy koalíciós partner marad-e vagy sem, és elvállal a továbbiakban olyan kormányzási feladatokat, amelyek mindenképpen áldatlanok számára. A kormány érdekes módon éppen két RMDSZ-es államtitkárt küldött a sztrájkoló egészségügyisekkel folytatott tárgyalásokra. Molnár Gézának és Bara Gyulának azt a kormányálláspontot kellett képviselnie, amellyel az RMDSZ maga sem ért egyet, hiszen az RMDSZ-frakció 25 százalék helyett 30 százalékos béremelést javasolt. Az RMDSZ-nek oda kell figyelni a szövetségen belüli bírálatokra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1998. március 2.

Egy héttel meghosszabbította bukaresti tárgyalásait Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttségének vezetője, azonban nem született megegyezés a Romániának szóló készenléti hitelkeret harmadik részletének folyósításáról, ezért visszautazott Washingtonba. A szerkezeti reform elmaradt a veszteséges vállalatok és a bankrendszer privatizálása tekintetében, állapította meg Thomsen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1998. március 2.

A Mátyás Napok keretében rendezte meg a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén, Kolozsváron a Corvineum Alapítvány a csángó estet. Megnyitották a moldvai és gyimesi csángók életmódjáról és népművészetéről összeállított kiállítást. Szentimrei Judit mondott bevezetőt, majd a házigazdák nevében Pozsony Ferenc egyetemi tanár beszélt a csángókról. Változó életük eltűnésük veszélyét hordozza magában, és ezt a folyamatot kell tudatosan késleltetni. A megjelentek videofilmet tekinthettek meg. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1998. március 2.

Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/

1998. március 3.

Márc. 3-án Emil Constantinescu államelnök a Cotroceni Palotában találkozott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével, amelyben részt vettek az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjai, továbbá miniszterei és államtitkárai. A tanácskozáson a koalíciót megosztó nézeteltérések rendezésének módozatairól, a kormánykoalíció munkájáról, kiemelten pedig az 1998. évi költségvetésről folytattak eszmecserét. A többórás megbeszélésen az RMDSZ politikusai részletesen kifejtették álláspontjukat a koalíció működéséről, a legsürgősebb törvényhozási és kormányzási feladatokról. Az államfő elismerően szólt az RMDSZ kormányzati munkájáról, a koalíciós együttműködés érdekében kifejtett politikai tevékenységéről, arról, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezeteként az RMDSZ a pártérdekek fölébe helyezte az ország érdekeit, kivette részét Románia gazdasági és társadalmi problémáinak kezeléséből. Az RMDSZ vezetői kijelentették, hogy az RMDSZ támogatni fogja a parlamentben az 1998. évi költségvetés tervezetét, ugyanakkor emlékeztették az államfőt a romániai magyarság megoldásra váró jogos követeléseire, elsősorban a kisebbségi oktatás kérdésére, és kifejezték reményüket, hogy a képviselőház a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegváltozatát fogadja el. Az RMDSZ képviselői ugyanakkor kérték az államfőt, hogy alkotmányos hatáskörével élve tegyen meg mindent az utóbbi időben ismét felerősödött magyarellenes, nacionalista retorika erélyes visszaszorítása érdekében, amely nemcsak az ország kisebbségeit, hanem Románia euroatlanti integrációját is veszélyezteti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 1220. sz./

1998. március 3.

Márc. 3-án ülésezett Budapesten a Magyarok Világszövetsége (ad hoc) Oktatási Tanácsa. Az ülésen részt vett a kárpát-medencei régió valamennyi magyarlakta területének képviselete. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke megnyitójában körvonalazta a kárpát-medencei oktatási program igényeit és céljait. Dr. Kötő József, a tanács koordinátora a kisebbségi oktatás politikai és szakmai alapelvei alapján előterjesztette a kisebbségi oktatás chartájaként felfogható követelményrendszert. Az oktatási charta versenyképes nemzeti közösségek kialakítását szorgalmazza, és olyan oktatási modell kimunkálását, amely eleget tesz a politika, a modernizáció, a minőség követelményeinek. Az ülésről közzétett közlemény tájékoztat arról, hogy a részvevők elhatározták országtanulmányok megírását, valamint cselekvő stratégiák kialakítását, konkrét feladatokra lebontott intézkedési terv beindítását. Az MVSZ országos tanácsainak javaslata alapján az MVSZ Elnöksége véglegesíti majd a kárpát-medencei kisebbségi oktatás cselekvő stratégiáját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 1220. sz./

1998. március 3.

Febr. 28-án Szatmárnémetiben, a Rákóczi Kollégium felépítése érdekében tartott gálaműsor alkalmából Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a jelenlegi kormányválságról kérdezték. Tőkés László elmondta, hogy a kormánykoalíció megalakításakor kényszerházasság történt. A püspök a tanügyi törvény módosításának képviselőházi vitájában rosszra számít. Úgy látja, hogy az RMDSZ vezetői mindenáron benn akarnak maradni a kormányban Ez a lehető legkárosabb politizálás, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1998. március 3.

Ion Iliescu volt elnök felszólította a bányászokat, hogy közösen taszítsák le a hatalomból a "semmirekellőket", tudósított a Cronica Romana. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1998. március 3.

Kolozsváron tanácskozott a hírhedt Vasgárda utóda. Kifejtették, hogy a mozgalom szeretné kivenni részét az ország talpra állításából. Szerintük hamis képet terjesztenek róluk, elhallgatva jó szándékukat. Ugyanakkor kinyilvánították, hogy a városban kifüggesztett plakát Corneliu-Zelea Codreanuval kapcsolatban a vasgárdista mozgalmat lejárató diverzió volt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1998. március 3.

A Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége első alkalommal nyújtotta át az Entz Géza-díjat. A rangos elismerést a két testület ötévenként, márc. 3-án, a díj névadójának halála napján adja át annak, aki erdélyi vonatkozású történelmi, régészeti munkásságával rászolgál erre. Imreh István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott közgazdász-történész professzora, az MTA külső tagja Látom az életem nemigen gyönyörű című munkájáért és az egész életművét betöltő, a Székelyföld múltját feltáró tevékenységéért részesült ebben a kitüntetésben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1998. március 3.

Harmadik alkalommal rendezte meg /febr. 27-én/ Nagyszalontán a helyi Arany János Művelődési Egyesület az Arany János Szavalóversenyt. Öt magyarországi és nyolc erdélyi városból érkeztek a versenyző diákok. Márc. 2-án pedig Arany János születésének 181. évfordulójára emlékeztek Nagyszalontán. Megkoszorúzták a költő szobrát, majd Dánielisz Endre helytörténész, Arany János-kutató a költő szülőházánál mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1998. március 3.

Csíkszeredában, a Kriterion Házban Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet ünnepélyesen átadta a Korondon élő Páll Lajos költőnek és képzőművésznek a magyar kormány legrangosabb kulturális kitüntetését, a Pro Cultura Hungarica díjat. Szőcs Ferenc Páll Lajosról szólva hangsúlyozta az 1956-os magyarországi forradalom utáni bátor magatartását is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1998. március 3.

A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány márc. 3-án Budapesten, a Magyarok Házában megrendezett vitafórumon az előadók sürgették: Újból fel kell állítani Erdélyben az 1959-ben felszámolt önálló magyar egyetemet. Incze Miklós egyetemi tanár, az alapítvány elnöke kiemelte, hogy a magyar egyetem újraindítását csakis Kolozsvárott, a Bolyai Tudományegyetem egykori székhelyén látja megvalósíthatónak. Megítélése szerint ebben a városban vannak meg leginkább a feltételek az intézmény újbóli felállításához. Katona Szabó István író, az egyesület elnöke kiábrándítónak nevezte, hogy - mint mondta - a jelenlegi magyar kormányzat nem emelt szót az egyetem létrehozásáért. Kötő József irodalomtörténész, az RMDSZ országos alelnöke azt hangsúlyozta, hogy önálló magyar egyetem nélkül "nincs teljes körű kisebbségi lét". Bakos István, a Magyarok Világszövetségének főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a harcot valójában a határon túli magyar szervezeteknek, közösségeknek kell megvívniuk a magyar nemzeti kisebbségek autonóm oktatásának megteremtése érdekében. /MTI, márc. 3./

1998. március 4.

Márc. 4-én, szerdán Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ székházában találkozott a bukaresti magyar nyelvű média és hírügynökségek képviselőivel, illetve tudósítóival. Részt vettek a találkozón a Romániai Magyar Szó, az RTV magyar szerkesztősége, a Román Rádió bukaresti magyar szerkesztősége, A Hét képviselői, továbbá a Brassói Lapok, az Erdélyi Napló, valamint az MTI bukaresti tudósítói. A találkozón, amelyre most másodszor került sor, Markó Béla rövid politikai helyzetelemzése után kötetlen eszmecsere alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a jobb, pontosabb és operatívabb tájékoztatás kérdéseiről. Ismét elhangzott a bukaresti magyar médiában tevékenykedő újságírók részéről az az igény, hogy az ilyen találkozókra gyakrabban, rendszeresen kellene sort keríteni. A találkozón jelen volt K. Bodor András, a Szövetségi Elnöki Hivatal sajtóirodájának vezetője, valamint Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 1221. sz./

1998. március 4.

Márc. 4-én Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főigazgatója és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere megállapodást írt alá Tatabányán arról, hogy a főiskola ősszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen. A sajtótájékoztatón elmondták: a kapcsolat a tatabányai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala közreműködésével jött létre. Mintegy ötven hallgató kezdheti meg ősszel a négyéves nappali tagozaton tanulmányait. Tanáraik erdélyiek lesznek, akiket azonban előzetesen Tatabányán készítenek fel, s akiknek magyarországi kollégáik rendszeresen segítik munkájukat. A féléves vizsgákon jelen lesznek a tatabányai tanintézet képviselői. A végzősök közgazdász-kereskedői diplomát kapnak. A későbbiekben bevezetik a levelező tagozatot, s másoddiplomás képzés is lesz. Mindegyik képzési formáért a résztvevőknek tandíjat kell fizetni. - A sajtótájékoztatón bejelentették továbbá: a tagozat beindítását anyagilag is segíti a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány. A tatabányai önkormányzat polgári frakciója pedig a tehetséges, valamint a rászoruló hallgatóknak az ötödik félévben - amikor a diákok Tatabányán tanulnak - ösztöndíjat ad. - A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a tervek szerint ugyancsak szeptemberben nyitja meg másik kihelyezett tagozatát Szabadkán.A szlovákiai Dunaszerdahelyen és az ausztriai Burgenlandban pedig ennek előkészítéséről kezdődtek meg tárgyalások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1998. március 4.

Tízmilliárd lejbe kerül a Szatmárnémetiben épülő Rákóczi Kollégium. Ennek az összegnek alig egyötöde gyűlt össze, pedig szükség van református középiskolára. A tornyos, négyszintes épületet Makovecz Imre tervezte. Ez az épület a vidék magyarságának vallási, művelődési központja akar lenni a tágas aulával, a könyvtárral, a vendégszobákkal és 90 lakószobájával. Jótékony célú rendezvény volt Szatmárnémetiben, a filharmónia koncerttermében. Tőkés László püspök volt a rendezvény fővédnöke. /Sike Lajos: Gála a Rákóczi Kollégiumért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1998. március 4.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester bejelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSZ-nek, hogy március 15-én megünnepelje Kolozsváron "Magyarország nemzeti ünnepét". A polgármester azzal érvelt, hogy az RMDSZ még nem kért engedélyt március 15-i megemlékezésre, ő viszont máris engedélyt adott az RNEP-F, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca számára, hogy ezen a napon megemlékezzenek az 1848. évi forradalomról. Mivel a törvény szerint egy időben nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyek konfliktusra vezethetnek, Funar előre közölte, hogy az RMDSZ rendezvényeit nem fogja engedélyezni ezen a napon. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint a polgármester ezzel bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ugyanis az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. Boros János elmondta, hogy Kolozsváron egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg a szabadságharcról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Funar hívei kezdeményezésére immár a "Román Nemzeti Egységpárt - Funar" (RNEP-F) elnevezésű alakulat elnökeként lépett fel (mert az eredeti Egységpártból kizárták és a pártnév viselésének jogáért indított perben vesztésre áll Valeriu Tabara pártelnökkel szemben) láthatólag ezzel az új akcióval próbálja ismét felhívni magára a figyelmet. /MTI, márc. 4./

1998. március 4.

Imets Dénes - jelenleg Újtusnádon élő nyugdíjas zenetanár - Halmok hitével című műve alapján Szabó Tibor a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatójának rendezésében az együttes március 15-én, Csíkszeredában mutatja be Gál Sándor éjszakája című zenés darabot. Gál Sándor volt az 1848-as szabadságharc idején a székelyföldi erők főparancsnoka. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 4-10./

1998. március 5.

Március 5-8-a között Félix-fürdőn rendezik meg a VI. Partiumi Önkormányzati Konferenciát. A Vállalkozó önkormányzatok-önkormányzati vállalkozások címmel a HTMH és a Bihar megyei RMDSZ szervezésében sorra kerülő rendezvényen előadást tart többek között Borbély László területfejlesztési államtitkár, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Seres Dénes szenátor, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Romániából, Magyarországról Kovács Árpád helyettes államtitkár, Markotay Sándor és Abos Hugó a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból, Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztériumból. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 1221. sz./

1998. március 5.

Febr. 28-án Kolozsváron tartotta éves tanácskozását az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa. Boros János megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy a Funar féle városvezetés mellett az RMDSZ munkáját akadályozza a parasztpárti túlzó dominancia, emiatt az RMDSZ nem jutott hozzá bizonyos tisztségekhez. - A legeredményesebben a kalotaszentkirályi, bánffyhunyadi, szamosújvári, tordai, aranyosgyéresi körzetek dolgoznak. Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök felháborítónak tartotta, hogy több vegyes iskolában a román igazgatók utasítására nem egy magyar tanár románul tanította a földrajzot és a történelmet, holott az érvényes kormányrendelet előírja a két tantárgy anyanyelven való oktatását, majd a megyei tanügy helyzetéről szólva a munka összehangolására figyelmeztetett. A törvények kellő ismeretének hiánya miatt megyei szinten csak 50 %-os arányban használják ki a magyar oktatási lehetőségeket. Előfordult az is, hogy reál-szakos megyei tanfelügyelői állást hirdettek meg és egyetlen jelentkező sem akadt. Örömmel kell viszont elkönyvelni, hogy Török Ferenc személyében helyettes megyei tanfelügyelője van a magyar oktatásnak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., Kisgyörgy Réka. Hatalom nélküli hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1998. március 5.

Márc. 15-e közeledtével a román nacionalista pártok és szervezetek körében egyre több magyarellenes megnyilvánulás tapasztalható. Se szeri, se száma az "objektív" történelmi visszapillantásoknak, amelyek elítélik a "vérengző" magyar forradalmárokat. A kolozsvári Adevarul márc. 4-i száma egyenesen rasszistának nevezi Daday Loránd erdélyi írót, aki Désen született és ott is alkotott élete nagyobb részében. Emlékére, születése századik évfordulóján, 1993-ban emléktáblát akart elhelyezni Désen, a Daday-ház falára az RMDSZ. Az emléktábla elhelyezését nem engedélyezték, arra hivatkozva, hogy valaki kiderítette: Daday Loránd Dücső Csaba álnéven írt egy román-ellenes könyvet a Horthy-korszakban Nincs kegyelem! címen. Most újra erről cikkezett a magyarellenes sajtó. Valójában ez az egész kitalálás, nincs semmi alapja. Kántor Lajos elmondta, hogy a Dücső-ügy a nyolcvanas években kezdődött, a hírhedt Lancranjan-üggyel, akkor röppent fel Dücső Csaba neve. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Daday Loránd /Beszterce, 1893. nov. 6. - Dés, 1954. júl. 23./ Lancranjan hírhedt könyve /Cuvint despre Transilvania/ 1982-ben jelent meg. A nacionalista írást először Köteles Pál utasította vissza a Tiszatáj 1982/9-es számában, ez az írás azonban nem felelt meg a hivatalos kommunista, aczéli köröknek, ezért a párt jóváhagyásával Száraz György reagált /jóval visszafogottabban/ a Valóság 1982/10-es számában, ez a tanulmány kibővítve Egy furcsa könyvről /Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Gyorsuló idő sorozat/ címmel látott napvilágot.

1998. március 5.

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ hatvanoldalas füzetet adott ki az 1998-as rendezvényekről. A jegyzékben a regionális vagy országos hatósugarú programok szerepelnek. Ebben és a következő évben a kulturális élet a magyar szabadságharc százötven éves évfordulója körül pezsdül, írta Sylvester Lajos. Márciusban például Csernátonban Bod Péter Napok lesznek, Illyefalván felavatják Jókai szobrát. Sokminden kimaradt az eseménynaptárból, például az, hogy márc. 14-én Gelencén a 145. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapata díszszemlét tart, majd felavatják az 1848-as szabadságharc és a két világháború áldozatainak emlékművét. Sok helyen azonban még mindig nincs egy kopjafa, egy kőtömb vagy emlékjel, ahová elhelyezhessék a megemlékezés koszorúit. /Sylvester Lajos: Eseménynaptár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5/

1998. március 5.

Magyarország ma már elsősorban államban, és kevésbé nemzetben gondolkodik - állapította Göncz László. Nincs ma "Magyarországon olyan nemzedék, választópolgár vagy hatalom, aki minden egyéb érdeket háttérbe szorítana az összmagyar ügyért. Ez már csak egy határon túli illúzió, kisebbségi tündérálom." Közben minden kisebbségi régióban a magyarság aránya csökkent, "a határon túli magyar közösségek mindinkább magukra maradnak." Az anyaország magyarságában kihűlt az összmagyar érzelem lángja..." A magyar külpolitikának erélyesebben kellene érvelnie. /Göncz László: Kinek fontos az összmagyarság ügye? = Népújság (Lendva), márc. 5./

1998. március 6.

Amikor az RMDSZ vállalta a koalíciós szereplést, akkor egyrészt számíthatott a konfliktushelyzetekre, másrészt remélhette, hogy Románia integrációs szándékai komolyak. A román politikai elitnek fel kellett ismernie, hogy az országnak ez a koalíció az egyetlen alternatívája - nyilatkozta Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "Az RMDSZ világosan megfogalmazta a romániai magyarság érdekeit, amikor belépett a koalícióba," élve az 1996-os választások nyomán hatalomra került román pártok együttműködési szándékával. Mind Magyarország, mind a határon túli magyarok politikai elitjei arra törekszenek, hogy a magyar kisebbségek stabilizáló tényezővé váljanak a térségben. Törzsök Erika szerint a román politikai elit egy része, függetlenül attól, hogy melyik párt színeiben politizál, sajnos nem rendelkezik azokkal az információkkal és azzal a jogi szemlélettel, amelyek alapján befolyásolhatja az ország külföldi megítélését. A HTMH elnöke szerint annak, hogy Románia nem került be a NATO-bővítés első körébe és az EU-val a csatlakozásról a tárgyalásokat elsőként megkezdő országok köré, egyik kiváltó oka a kisebbségi oktatási intézményrendszerrel kapcsolatos román felfogás. Nagyon fontosnak tartja az anyanyelvű oktatás intézményi garanciáit, ez nem múlhat az államfő jóindulatán. Jelenleg a többség úgy véli, hogy a kisebbség az ő kegyelméből tanulhat anyanyelvén. Törzsök Erika hangsúlyozta, hogy a többség nyelvhasználata, kultúrája egyáltalán nem sérül a kisebbségi anyanyelvhasználattal. "Ha ez a kormánykoalíció felbomlana, akkor egy olyan modell szűnne meg Romániában, amit az RMDSZ kormánytényezővé válása miatt sokan példaértékűnek tartanak. Az RMDSZ azonban nem tudna egy olyan koalícióban részt venni, amelynek tagjai esetleg megszegik az általuk is aláírt alapvető egyezségeket, fejtette ki véleményét a HTMH elnöke, aki egyébként a vízumokra vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Budapestnek teljesítenie kell majd az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon a schengeni elvárásokat, de úgy, hogy a határon túli magyar közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1998. március 6.

Márc. 4-től a benzin ára 50 %-kal emelkedett, a szuperbenzin literjét az előző napi 3000 lej helyett 4500 lejért adták, délután 4400 lejre csökkentették az árat, számítási hibának tulajdonítva az előző számot, a gázolaj is 3300 lejen állt meg 3400 lej helyett. A népszerűtlen intézkedést azután hozták meg, hogy Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap képviselője az eredménytelen tárgyalások után elutazott Bukarestből. A kormány gazdaságpolitikai intézkedéseire jellemző, hogy Daniel Daianu pénzügyminiszter két héttel ezelőtt keményen bírálta a kőolajfinomítókat, amiért 100 lejjel emelték a benzin árát. - Az üzemanyag drágulása minden termék és szolgáltatás drágulását eredményezi. /Ambrus Attila: Kár a benzinért! = Brassói Lapok (Brassó), márc. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998